226/2006. (IV. 21.) OVB határozat - V. Á. által benyújtott kifogás tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Kvk.II.37.260/2006/2.szám
 

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt V. Á. kérelmezőnek, az Országos Választási Bizottság ellen a 226/2006./IV.21./ számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon – nemperes eljárásban - meghozta a következő

v é g z é s t :

A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság 226/2006./IV.21./ számú határozatát helybenhagyja.

Ez ellen a végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

V. Á. kérelmező kifogást terjesztett elő, mert a 2006. évi országgyűlési képviselőválasztás 2006. április 23. napján megtartott második fordulója során a választási értesítővel együtt küldték meg a „szavazólap-mintát” az érintett választópolgároknak. Álláspontja szerint mind az együttes megküldés, mind a „szavazólap-minta” a választói akarat meg nem engedett befolyásolására alkalmas volt.

Az Országos Választási Bizottság /a továbbiakban: OVB/ a 226/2006./IV.21./ számú határozatával a kifogást elutasította. Megállapította, hogy a szavazólap-minta – mint szórólap - a jelölő szervezetek által alkalmazott eszköz a választási kampányban, az a választópolgárok megtévesztésére nem alkalmas, az a jelölő szervezet jelöltjének népszerűsítését szolgálja. Tény, hogy a szórólap a hivatalos szavazólap egyes formai elemeit, részleteit felhasználja, azonban a hivatalos szavazólappal való részleges hasonlósága ellenére sem alkalmas a választók megtévesztésére. Az eljárás során nem nyert bizonyítást az a kérelmezett által állított másik jogsérelem, hogy a második fordulóról szóló értesítés és a szavazólap-mintát is tartalmazó szórólap egyidejű kézbesítése a jelölő szervezet jogellenes magatartására vezethető vissza, ezért az OVB együttes kézbesítésre vonatkozó kifogást sem találta alaposnak.

A határozat ellen a kérelmező nyújtott be bírósági felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte az OVB határozatának megváltoztatását, a jogsértés megállapítását, a jogsértők eltiltását a hasonló magatartás megismétlésétől, és a jogsértők figyelmeztetését arra, hogy a cselekmény olyan súlyú, ami akár a szavazás megsemmisítéséhez és megismétléséhez vezethet. Állította, hogy a szavazólap-mintát tartalmazó szórólap és a választási értesítő együttes megküldése sérti a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény /a továbbiakban: Ve./ alapelveit. Álláspontja szerint az OVB a Ve. 29. § /1/ bekezdése ellenére nem állapított meg megalapozott tényállást, a /2/ bekezdés szerinti bizonyítékokat figyelmen kívül hagyta. A cselekmény jogi megítélésénél az egymásra épülő tényállási elemeket véletlenszerűnek minősítette, ezzel téves jogi következtetésre jutott.

Az OVB előkészítő iratában arra hivatkozott, hogy a 6/2002./II.7./ OVB állásfoglalás alapján a szavazólap-minta használata megengedett, amennyiben az nem alkalmas a választópolgárok megtévesztésére. A szavazólap-minta a kampányban használatos eszköz, célja a választói akarat megengedett befolyásolása. A szavazólap-minták a nyomdai tipográfiával, a „M I N T A” szó használatával kizárják a megtévesztést. Mindezek alapján kérte a határozat helybenhagyását.

A bírósági felülvizsgálati kérelem alaptalan.

A Ve. 82. § /1/ bekezdése értelmében az OVB határozata ellen bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be. A /2/ bekezdés alapján bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet lehet benyújtani jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.

A Legfelsőbb Bíróság a kifogáshoz csatolt szórólapokról megállapította, hogy azok – részben a hivatalos szavazólap formai elemeit átvéve - a jelölteket megnevező részében feltüntették az MSZP név szerint megjelölt képviselő jelöltjét, a többi jelöltet konkrétan nem nevezték meg, de a további jelölt nevét kipontozott sorral helyettesítették. A szórólap felhívta a figyelmet arra, hogy a választópolgár az „x”-et az MSZP megnevezett jelöltjének neve melletti körbe tegye a jelölt módon. A szavazólap tartalmazott továbbá egy általános tájékoztatót a szavazás idejéről, módjáról, és utalt az MSZP ügyfélszolgálatának telefonszámára, ha a választópolgárnak esetleg segítségre van szüksége, vagy észrevételt kíván tenni.
A szavazólap-mintát is tartalmazó szórólap megtévesztő jellegének vizsgálatánál nemcsak egyes, kiragadott részeket kell vizsgálni, hanem összességében annak teljes tartalmát, és csak így ítélhető meg, hogy van-e félrevezető jellege.

A jelölő szervezetek részéről a kampány célja éppen a választók meggyőzése, befolyásolása. A Ve. csak példálódzva sorolja fel a legfontosabb kampányeszközöket /plakát, gyűlés, rádió és televízió közvetítés/. Ezen kívül azonban nyilvánvalóan megengedett kampányeszköznek tekinthető a választópolgárokhoz eljuttatott szórólap is, amely a jelölő szervezetet, illetve annak jelöltjét népszerűsíti, a rájuk való szavazásra buzdítja a választópolgárokat. Az ilyen kampányeszköz alkalmazása akkor minősülhet a Ve. 3. §-ában megfogalmazott alapelvek megsértésének, ha alkalmas a választópolgárok megtévesztésére, csorbítja az esélyegyenlőséget, vagy megakadályozza a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást.

A Legfelsőbb Bíróság a kifogásolt szórólapokról megállapította, hogy azok sem formailag, sem tartalmilag nem voltak alkalmasak a választók megtévesztésére. A szavazólap-minta részből nem volt levonható az a következtetés, hogy csak egyetlen jelöltre lehet szavazni, mert a szavazólap-minta rész a kipontozott helyekkel arra utalt, hogy további jelöltek is választhatók. A szórólap a választói akarat megengedett befolyásolása érdekében emelte ki a szórólap kibocsátójának, az MSZP-nek a jelöltjét. A szórólapon a keresztben nagybetűkkel feltüntetett „M I N T A” szó jelezte, hogy ez nem azonos a hivatalos szavazólappal.

A kérelmező jogszabálysértőnek minősítette azt is, hogy a választási iroda tájékoztatóját és a jelölő szervezet szórólapját a posta azonos napon, egyszerre kézbesítette. Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság kifejti, hogy a választási eljárás alapelvei megsértésének minősülhet, ha a választási szerv magatartásával valamely jelölő szervezetet előnyösebb helyzetbe hoz, mert ezzel megakadályozza az esélyegyenlőséget. A kérelmezőnek e körben azt kellett volna bizonyítania, hogy a jelölő szervezet és a választási szerv, vagy a jelölő szervezet és a kézbesítő Magyar Posta Zrt. akár szóban, akár írásban abban állapodtak meg, hogy a két szórólap egyidőben kerüljön kézbesítésre. E bizonyítási kötelezettségének a kérelmező nem tudott eleget tenni. Önmagában abból a körülményből, hogy a szórólap és a tájékoztató egyidejűleg került kézbesítésre, nem következik, hogy a választási iroda és a jelölő szervezet, illetve a posta ebben megállapodott volna. Nincs sem szerződéses, sem törvényes akadálya annak, hogy egyszerre kerüljön kézbesítésre több – egymástól elkülönített címzett és címzetlen - küldemény az állampolgárok levélszekrényébe.

Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az OVB határozatát a Ve. 84. § /7/ bekezdés a/ pontja alkalmazásával helybenhagyta.

A jogorvoslatot a Ve. 84.§-ának /10/ bekezdése zárja ki.

Budapest, 2006. április 27.


dr.Kaszainé dr.Mezey Katalin sk. a tanács elnöke, dr.Hajnal Péter sk. előadó bíró, Lénártné dr.Márton Gizella sk. bíró