229/2006. (IV. 21.) OVB határozat - K. J. által benyújtott kifogás tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Kvk.I.37.259/2006/2.szám
 

A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága a dr. L. M. ügyvéd által képviselt K.J. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság (1450 Budapest, Pf. 81.) 229/2006. (IV.21.) számú határozat bírósági felülvizsgálata iránt benyújtott kérelme folytán eljárva az alulírott napon meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság 229/2006. (IV.21.) számú határozatának bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, felülvizsgálati kérelemmel támadott részét helybenhagyja.

A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A kérelmező az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB) benyújtott kifogásában sérelmezte, hogy a Magyar Szocialista Párt (a továbbiakban: MSZP) 2006. április 19-én a Budapesti 16. számú országos egyéni választókerületben olyan szórólapot terjesztett, amely szerint a választások második fordulójában már csak az MSZP jelölt Molnár Gyulára lehet szavazni. Kérte választási csalásnak, a szavazás tisztasága megsértésének megállapítását, és Molnár Gyula képviselőjelöltre vonatkozó 8/16. OEVB/2006. (II.15.) számú határozat hatályon kívül helyezését.

Az OVB a 229/2006. (IV.21.) számú határozatában a kifogást elutasította, a 8/16. OEVB/2006. (II.15.) számú határozat hatályon kívül helyezésére irányuló indítvány tekintetében érdemi vizsgálat nélkül. Döntését az 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. §-ában, 29/A §-ában foglaltakra alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a kifogásolt szórólap, szavazólap-minta – a hivatalos szavazólappal való részleges hasonlósága ellenére – sem volt alkalmas a választópolgárok megtévesztésére. Ezt meghaladóan az OVB megállapította, hogy a beadvány szerinti, Molnár Gyula képviselőjelöltre vonatkozó OEVB határozat felülvizsgálatára nincs hatásköre.

A határozat ellen a kérelmező nyújtott be bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, kérte annak megváltoztatását és a megtévesztő szórólap terjesztésével érintett választókerületek választási eredményének megsemmisítését. Azzal érvelt, hogy az OVB határozata nem felel meg a Ve. 3. § a) és c) pontjaiba foglaltaknak. Élni kívánt a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségével, tanuk meghallgatását kérte.

Az OVB előkészítő iratában a határozat helybenhagyását kérte. Hivatkozott a 6/2002. (II.7.) OVB állásfoglalásban foglaltakra, a minta-ajánlószelvények és szavazólap-minta közötti „törvényi analógiára”. Kifejtette, hogy mindkettő kampányban használatos eszköz. Célja a választói akarat megengedett befolyásolása. A kifogásolt szavazólap-minta a nyomdai tipográfiára és a legnagyobb betűkkel szereplő „ M I N T A ” szó használatára figyelemmel nem megtévesztő.

A Legfelsőbb Bíróság biztosította a kérelmező és az ellenérdekű fél, az MSZP kampányigazgatójaként az OVB eljárása során is meghallgatott Sz.V. részére a szóbeli nyilatkozattételt, meghallgatta a kérelmező által előállított tanukat. Az elé tárt adatok, okiratok, bizonyítékok értékelése alapján azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A választási kampány során a jelölő szervezetek igyekeznek meggyőzni a választókat arról, hogy az őket képviselő személyeket támogassák, ekként járnak el maguk a jelöltek is. A kampány célja a választók meggyőzése, befolyásolása. A Ve. csak a legfontosabb kampányeszközöket (plakát, gyűlés, rádió-televízióközvetítés…) sorolja fel. Ezeken kívül azonban nyilvánvalóan kampányeszköznek minősülnek a jelölő szervezetek, illetve jelöltek által választópolgárokhoz eljuttatott szórólapok is, amelyek meghatározott személyt népszerűsítenek, a rájuk való szavazásra kívánják rábírni a választópolgárokat. A szórólap, amelynek egy-egy fajtája a minta-ajánlószelvény, illetve szavazólap-minta ugyancsak bevett választókkal kapcsolatos kommunikációs eszköznek, kampányeszköznek minősül.

A kampányeszköz akkor minősülhet a Ve. 3. § a) és c) pontjába ütközőnek, ha sérti a választás tisztaságát, a választók megtévesztése miatt választási csalásnak minősül, illetve a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elvének nem felel meg.

A Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a kifogásolt szórólap, szavazólap-minta nem sérti a kérelmező által megjelölt választási alapelveket.

Mindenekelőtt rögzíti, hogy a szórólapként terjesztett minta-szavazólapot nem egyes elemei alapján, hanem formáját és tartalmát egyaránt vizsgálva, a terjesztés módjára és körülményeire is tekintettel lehet minősíteni.

A szavazólap-mintát – nem a kampánycsend időszakában – a Magyar Posta terjesztette. A szavazólap-minta mérete nem volt azonos a hivatalos szavazólapéval, mivel az A/4-es méretű, a vitatott szórólap pedig A/5-ös méretű. A szavazólap-mintán kipontozott hely jelöli, hogy a nevesített személyen kívül más jelölt is választható. Így a megengedett befolyásolás keretén belül marad, hogy két jelölt közül az MSZP jelöltjét nevesíti is. Ez utóbbi csupán azt jelzi, hogy mely személy szavazására ösztönöz a szórólap.

A szavazólap-minta olyan szöveget is tartalmaz, amely nem szerepel a hivatalos szavazólapon (MSZP ügyfélszolgálatának, telefonszámának, felelős kiadónak, felelős szerkesztőnek megnevezése).
Kiemeli a Legfelsőbb Bíróság azt is, hogy a szavazólap-mintán keresztben nagy betűkkel – a szórólap szerinti szöveget szinte teljesen érintve – feltüntetett „M I N T A„ szó is szerepelt a hivatalos szavazólaptól eltérően.

A kérelmező által tanúként előállított és a Legfelsőbb Bíróság által meghallgatott szavazatszámláló bizottsági tagok előadása szerint néhány esetben előfordult, hogy a választópolgárok a választási értesítéssel együtt a minta-szavazólapot is magukkal hozták; egy esetben az abban foglaltakat manipulálásra alkalmasnak nevezték, egy alkalommal pedig a szavazóurnába is bedobták.
Mindezekből nem volt megállapítható a választópolgárok sorozatos megtévesztése.

Azok az adatok, amelyeket a kérelmező feltárt, (több, de szám szerint meg nem jelölt választópolgár a szavazásra magával hozta a kifogásolt szórólapot, egy esetben a szavazólap-minta az urnába is bedobásra került) nem elégségesek az előzőekben részletezett okoknál fogva a Ve-ben rögzített alapelvi rendelkezések megsértésének megállapítására.

A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az OVB határozatának bírósági felülvizsgálat iránti kérelemmel támadott részét a Ve. 84. § /7/ bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

Budapest, 2006. április 27.


Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Danziger Éva sk. bíró