225/2006. (IV. 21.) OVB határozat - dr. K. A. által benyújtott kifogás tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Kvk.II.37.254/2006/3.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Márkusfalvi Ügyvédi Iroda által képviselt dr. Ny. Zs. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottságnak (1450 Budapest, Pf. 81.) a 225/2006. (IV.21.) OVB határozata felülvizsgálata iránt benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon meghozta a következő

v é g z é s t :

A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság 225/2006. (IV.21.) OVB határozatát helybenhagyja.

Ez ellen a végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Dr. K. A. kifogást terjesztett elő, mert a 2006. évi országgyűlési képviselőválasztás 2006. április 23-án megtartott második fordulója során a választási értesítővel együtt küldték meg a szavazólap-mintát is tartalmazó szórólapot az érintett választópolgároknak. Álláspontja szerint mind az együttes megküldés, mind a szavazólap-mintát tartalmazó szórólap a választói akarat befolyásolására, megtévesztésére alkalmas volt.

Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) a 225/2006. (IV.21.) számú határozatával a kifogást elutasította. Megállapította, hogy a szórólapként megküldött szavazólap-minta a jelölő szervezetek által alkalmazott eszköz a választási kampányban, az a választópolgárok megtévesztésére nem alkalmas, mert az csak a jelölő szervezet jelöltjének népszerűsítését szolgálja. A szavazólap-minta a hivatalos szavazólap egyes formai elemeit, részleteit használja fel és a hivatalos szavazólappal való részleges hasonlósága ellenére sem alkalmas a választók megtévesztésére. Az eljárás során nem nyert bizonyítást az a tény, hogy a második fordulóról szóló értesítés és a szórólapként megküldött szavazólap-minta egyidejű kézbesítése a jelölő szervezet jogellenes magatartására vezethető vissza, ezért az együttes kézbesítésre vonatkozó kifogást sem találta alaposnak.

A határozat ellen a kérelmező nyújtott be bírósági felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte az OVB határozatának megváltoztatását, annak megállapítását, hogy a szavazólap-mintát tartalmazó szórólap és annak a választási értesítővel történő együttes megküldése egyaránt sérti a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Ve.) 3.§ a), c), d) pontjait. Álláspontja szerint a szavazólap-minta alkalmas volt a választópolgárok megtévesztésére, mert azon egyetlen jelölt neve került feltüntetésre, amelyből a választópolgár alappal következtethetett arra, hogy más jelölt nincs versenyben a választás második fordulójában, ezért nincs értelme a szavazáson részt vennie. Ezzel – álláspontja szerint - a jelölő szervezet azt a célt kívánta elérni, hogy a más jelöltre szavazni kívánók ne éljenek szavazati jogukkal. Ezt támasztja alá az is, hogy a választási értesítéssel együtt került kézbesítésre a szavazólap-minta, ezzel mintegy hivatalos jelleget adva annak. Az OVB törvénysértően jár el, amikor az egyidejű kézbesítést, mint jogellenességet nem állapította meg. Álláspontja alátámasztására hivatkozott a Budapesti 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 45/2006. (IV.20.) számú, a Budapesti 18. számú OEVB 34/2006. (IV.20.) számú, a Budapesti 32. számú OEVB 37/2006. (IV.20.) számú, a Zala Megyei 02. számú OEVB 29/2006. (IV.21.) számú, a 28/2006. (IV.21.) számú, 30/2006. (IV.21.) számú, a Bács-Kiskun Megyei 09. számú OEVB 39/2006. (IV.21.) számú, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 10. számú OEVB 26/2006. (IV.20.) számú, a Nógrád Megyei 02. számú OEVB 30/2006. (IV.20.) számú, a Komárom-Esztergom Megyei 05. számú OEVB 15/2006. (IV.21.) számú, Somogy Megyei 02. számú OEVB 12/2006. (IV.21.) számú határozataira, amelyekben a szavazólap-mintát és annak a választási értesítővel történő együttes kézbesítését jogsértőnek ítélték az országos egyéni választókerületi választási bizottságok. Kérelméhez OEVB határozatokat, valamint nyilatkozatot és kifogást csatolt.

Az OVB előkészítő iratában arra hivatkozott, hogy a 6/2002. (II.7.) OVB állásfoglalás alapján a szavazólap-minta használata megengedett, amennyiben az nem alkalmas a választópolgárok megtévesztésére. A szórólapként terjesztett szavazólap-minta a kampányban használatos eszköz, célja a választói akarat megengedett befolyásolása. A szavazólap-minták a nyomdai tipográfiával, a „M I N T A” szó használatával kizárják a megtévesztést. Mindezek alapján kérte a határozat helybenhagyását.

A bírósági felülvizsgálati kérelem alaptalan.

A Legfelsőbb Bíróság a kifogáshoz csatolt szavazólap-mintát is tartalmazó szórólapról megállapította, hogy az a hivatalos szavazólap formai elemeit átvéve a jelölteket megnevező részében feltünteti az MSZP név szerint megjelölt jelöltjét, a többi jelöltet konkrétan nem nevezte meg, csak nevének helyét kipontozott sorral jelöli, felhívja a figyelmet arra, hogy a választópolgár az „x”-et az MSZP megnevezett jelöltjének neve melletti körbe tegye a jelölt módon. A kifogásolt szavazólap-minta részen túl a szórólap tartalmazza a választás idejére, módjára vonatkozó általános tájékoztatót és az MSZP ügyfélszolgálatának telefonszámát az esetleges segítségkérésre vagy észrevétel tételére.

A Legfelsőbb Bíróság a kifogásolt szórólapokról megállapította, hogy azok sem formailag, sem tartalmilag nem voltak alkalmasak a választók megtévesztésére. A szórólap szavazólap-minta részéből nem volt levonható az a következtetés, - amelyet a kérelmező kifogásolt - hogy csak egyetlen jelöltre lehet szavazni, mert a szavazólap-mintarész a kipontozott hellyel, (helyekkel) utal arra, hogy további jelölt (jelöltek) is választható(k). A figyelemfelkeltés céljából, a választói akarat megengedett befolyásolása érdekében emeli ki az MSZP jelöltjét, akit név szerint megnevez. A kifogásolt szórólap a keresztben nagybetűkkel feltüntetett „M I N T A” szóval is jelezi, hogy nem azonos a hivatalos szavazólappal. A szavazólap-mintát is tartalmazó szórólap a hivatalos szavazólap formai elemeinek átvétele ellenére, annak teljes tartalmára figyelemmel alkalmatlan volt a választópolgár megtévesztésére. A szórólapról, annak részbeni formai hasonlósága (a szavazólapra) alapján nem vonható le következtetés a megtévesztési célzatra, a megtévesztésre való alkalmasságáról pedig csak összességében teljes tartalmának ismeretében és értelmezésében lehet állást foglalni. A kérelmező által kifogásolt esetben, a vizsgált szórólapok teljes tartalmának ismeretében nem állapítható meg a Ve. 3.§ a), c), d) pontjaiban foglalt alapelvek sérelme.

A kérelmező által kifogásolt másik jogsértés – a választási alapelveket sértő, a jelölő szervezet részéről tanúsított jogellenes magatartás - a kézbesített szavazólap-mintát is tartalmazó szórólap és a választási értesítő egyidejű kézbesítése tekintetében nem volt bizonyított. A kérelmezőnek kellett volna bizonyítania, hogy a jelölő szervezet és a Magyar Posta Zrt. között olyan jogsértő együttműködés történt, amely az egyidejű kézbesítésre irányult. A választási eljárásban a Magyar Posta Zrt. nyilatkozata alapján az volt megállapítható, hogy a postai kézbesítés szórólapterjesztésre vonatkozott és a választási értesítővel történő egyidejű kézbesítés nem szándékos, jogsértő együttműködés eredménye volt. A posta – szükség esetén - több megbízást is teljesíthet egy időben, sem szerződésben foglalt, sem jogszabályban rögzített tilalom nincs arra nézve, hogy azonos időpontban több egymástól elkülönített küldemény kerüljön az állampolgár részére kézbesítésre.

Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az OVB a kifogást a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályok megsértése nélkül, jogszerűen utasította el, ezért a Legfelsőbb Bíróság az OVB határozatát a Ve. 84.§ (7) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A jogorvoslatot a Ve. 84.§-ának (10) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2006. április 27.

Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk. a tanács elnöke, Lénártné dr. Márton Gizella sk. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter sk. bíró