207/2006. (IV. 11.) OVB határozat - dr. K. B. fellebbezése tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Kvk.II.37.228/2006/2.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a saját ügyében eljáró dr.K. B. kérelmezőnek, az Országos Választási Bizottság /1450 Budapest, Pf. 81./ 2006. április 11. napján meghozott 207/2006./IV.11./ számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme tárgyában az alulírott napon – nemperes eljárásban- meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság 207/2006./IV.11./ számú határozatát helybenhagyja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A kérelmező fellebbezést nyújtott be a Zala Megyei 2-es számú országgyűlési egyéni választókerület, Nagykanizsa 13. számú szavazókörben működő szavazatszámláló bizottság 03/2006./IV.09./ számú határozata, a szavazatszámláló bizottság eredményt megállapító „határozata” /valójában jegyzőkönyv/, valamint a Zala Megyei Területi Választási Bizottság eredményt megállapító 18/2006./IV.10./ számú határozata ellen. Ebben arra hivatkozott, hogy a Nagykanizsa 13-as számú szavazókörben a szavazás napján három alkalommal előfordult, hogy olyan választópolgár kívánt szavazni, akinek a neve mellett már szerepelt aláírás a névjegyzékben. Egy alkalommal a választópolgárt a szavazatszámláló bizottság visszautasította, két esetben azonban – arra hivatkozással, hogy a szavazatszámláló bizottság elnöke és tagja ismeri a szavazni kívánókat, és még nem szavaztak – kiadta részükre a szavazólapokat. Az esetekről a szavazatszámláló bizottság csak utólag állított ki jegyzőkönyvet, és a választás szavazóköri eredményét is utólag korrigálta olyan módon, hogy a jelöltekre és a listákra leadott érvényes szavazatok számából levont két-két szavazatot.

Az Országos Választási Bizottság /a továbbiakban: OVB/ 207/2006./IV.11./ számú határozatával a fellebbezést elutasította és a Zala Megyei Területi Választási Bizottság jogorvoslattal támadható 18/2006./IV.10./ számú határozatát helybenhagyta. A bizonyítékok alapján megállapította, hogy a fellebbezéssel érintett szavazókörben két fő – a szavazatszámláló bizottság téves döntése alapján – jogosulatlanul szavazott. A szavazat számlálóbizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény /a továbbiakban: Ve./ 72. §-ának /5/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően a jogosulatlanul szavazók számának megfelelő szavazatot levonta a jelöltekre /listákra/ leadott érvényes szavazatok közül, és ennek megfelelő jegyzőkönyvet töltött ki. A választási szavazóköri eredményt összesítő döntést, illetve a Zala Megyei Területi Választási Bizottság eredményt megállapító döntését jogszerűnek találta.

Az OVB határozata ellen a kérelmező felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, kérve annak megváltoztatását és a választási bizottság új választás kiírására utasítását a Zala Megyei 2. számú országgyűlési egyéni választókerület 13. számú szavazókörében. Álláspontja szerint nem vitatottan H. S. és H. S.-né névaláírásai nem a jogosultaktól származtak. Ezt a tényt nem lehet a összesítés kijavításával korrigálni, mivel így az eredeti névaláírás jogosultjai által leadott szavazatok elvesztek, az érintett személyek választási jogukkal nem tudtak élni. Nem a választópolgár hibájából, hanem a bizottság mulasztása folytán adták le rosszul szavazatukat, amelyet nem lehetett volna érvényteleníteni. Utalt arra is, hogy a szavazatszámláló bizottság ugyanazon sorszám alatt két határozatot is hozott, amellyel korrigálta az eredményt, de az eredeti határozatát nem helyezte hatályon kívül. V. J. esetében – aki vitatta, hogy a névaláírás tőle származna, és szavazatát már leadta volna – a szavazatszámláló bizottság úgy döntött, hogy nem szavazhat, így ő nem gyakorolhatta választójogát. Sérelmezte, hogy a választási bizottság nem vizsgálta kellő alapossággal a névaláírás hitelességét.

Az esettel kapcsolatban tanúként kívánta meghallgattatni V. J.-t, Z. Zs.-t, D-.né M. Z.-t, Cs. P.-t, B. L.-t és dr.K. M.-t.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A Ve. 66. § /2/ bekezdése értelmében a szavazatszámláló bizottság – a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolvány alapján – megállapítja a szavazni kívánó személy személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben. Ha a szavazásnak nincs akadálya a Ve. 67. § /1/ bekezdése alapján a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapot, amelyet a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. A szavazólap átvételét a választópolgár a Ve. 67. § /4/ bekezdése értelmében a névjegyzéken sajátkezű aláírásával igazolja.

A becsatolt iratok alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a Nagykanizsa 13. számú szavazóköri helyiségben három alkalommal fordult elő, hogy olyan választópolgár kívánt szavazni, akinek a névjegyzékben szerepelt már az aláírása. Egy esetben /V. J./ a szavazatszámláló bizottság úgy döntött, hogy nem szavazhat, mivel már korábban leszavazott. Ezt a körülményt V. J. vitatta.

A másik két esetben /H. S. és H. S.-né/ a szavazatszámláló bizottság úgy döntött, hogy szavazhatnak, részükre a szavazólap kiadható, mert a szavazószámláló bizottság két tagja is ismerte a szavazni kívánókat, és megerősítették hogy e két személy aznap nem járt a szavazóköri helyiségben. Utólagos ellenőrzések alapján - melyben a jegyző is részt vett – kiderült, hogy a 14-es számú szavazókörben is volt H. S. és H. S.-né nevű választópolgár a választói névjegyzékben felvéve, és feltételezték, hogy ők adták le nem megfelelő szavazókörben a szavazatukat.

Bár a Ve. 66. § /2/ bekezdése alapján a szavazatszámláló bizottság kötelessége a személyazonosság és lakcím megállapítása, de a választópolgártól is elvárható, hogy a részére a Ve. 14. § /1/ bekezdése alapján megküldött névjegyzékbe vételről szóló tájékoztatás alapján, az ott megjelölt szavazókörben érvényesítse a választói akaratát. Nem vitatható, hogy a szavazatszámláló bizottság nem ellenőrizte megfelelően az először megjelenő H. S. és H. S.-né személyazonosságát és lakcímét, utóbb azonban ezt a hibát a törvény előírásai szerint korrigálta.

E felelősségtől függetlenül azonban egyértelműen megállapítható, hogy az urnába olyan személyek által leadott szavazólapok is bekerültek, akik az adott szavazókörben szavazati joggal nem rendelkeztek. Erre az esetre a Ve. 72. § /5/ bekezdése előírja, hogy ilyen esetben a jelöltekre leadott érvényes szavazatok közül – a jogosulatlanul szavazók száma szerint – jelöltekként egyet-egyet érvénytelennek nyilvánít a szavazatszámláló bizottság. A szavazatszámláló bizottság e jogszabályhely alapján járt el.

Az iratok alapján megállapítható volt, hogy a 13. számú szavazókör szavazatszámláló bizottsága valóban két 03/2006./IV.9./ számú határozatot hozott az adott szavazókörben szavazati joggal nem rendelkező két személy által leadott szavazólap ügyében, valamint a jegyzőkönyvek és adatlapok korrigálása tekintetében. Formai hibának tekinthető, hogy a később meghozott határozat nem kapott újabb sorszámot, de az iratokból az is megállapítható, hogy a második határozat alapján került sor a jegyzőkönyv kitöltésére. A Ve. 73. § /2/ bekezdése értelmében a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen jogorvoslatnak csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye. A kérelmezőnek a választási bizottság választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezését az OVB érdemben elbírálta, így a kérelmező jogorvoslati joga sem csorbult.

A kérelmező által állított másik jogkérdés tekintetében sem alapos a felülvizsgálati kérelem. A Ve. 82. § /1/ bekezdése értelmében az OVB határozata ellen bármely választópolgár, jelölt, jelölőszervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a /2/ bekezdés a/ pontja értelmében jogszabálysértésre való hivatkozással lehet benyújtani. Az Alkotmányban és a Ve.-ben is biztosított jog, hogy bármely választópolgár a választási eljárás tisztasága, a választási eredmény valódisága érdekében bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. Adott esetben azonban a vélt jogszabálysértés lehet olyan konkrét személyhez kötött, amely feltételezi, hogy elsődlegesen az érintett személy éljen jogorvoslati kérelemmel, amennyiben a vele szemben alkalmazott eljárást sérelmesnek tartja. Ilyennek tekinthető a választási eredményt nem befolyásoló, egyetlen személy a szavazati jogának csorbítása. Ebben az esetben az érintett választópolgár jogosult eldönteni, hogy jogorvoslat útján el kívánja-e érni a szavazati jogának gyakorlását. V. J. volt jogosult eldönteni, hogy kíván-e jogi lépéseket tenni, azért mert a szavazatszámláló bizottság megakadályozta őt a szavazati joga gyakorlásában. A kérelmező az érintett akarata hiányában erre nem jogosult.

A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján a tényállás kiegészítését nem látta szükségesnek, ezért a további bizonyítás foganatosítását mellőzte.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az OVB határozatát a Ve. 84. § /7/ bekezdése alapján helybenhagyta.

A Legfelsőbb Bíróság határozata ellen a Ve. 84. § /10/ bekezdése értelmében további jogorvoslatnak nincs helye. ki.

Budapest, 2006. április 13.


dr.Kaszainé dr.Mezey Katalin sk. a tanács elnöke, dr.Hajnal Péter sk. előadó bíró, Lénártné dr.Márton Gizella sk. bíró