149/2006. (IV. 6.) OVB határozat - dr. M. L. által benyújtott kifogás tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Kvk.III.37.211/2006/3.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.K.M. által képviselt dr.M. L. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 149/2006.(IV.6.) számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme tárgyában az alulírott helyen és napon meghozta a következő

v é g z é s t :

A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság 149/2006.(IV.6.) számú határozatát helybenhagyja.

Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A kérelmező 2006. április 5-én kifogást nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB), amelyben annak megállapítását kérte, hogy Orbán Viktor, illetve a FIDESZ-MPSZ megsértette a választási eljárásról szóló 2005. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. §-ának d/ pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. Orbán Viktor 2006. április 3-án, Szombathelyen azt a kijelentést tette, mely szerint „azt mondják, el akarják adni és fizetőssé teszik az egészségügyet, de hogyan fogjuk akkor gyógyíttatni magunkat?”. A kérelmező álláspontja szerint az előbbi kijelentés két valótlan tényt sugall; egyrészt azt, hogy a jelenlegi kormánykoalíció pártjai el akarják adni és a betegek által fizetőssé akarják tenni az egészségügyet, másrészt a betegeknek jelenleg nem kell fizetniük az egészségügyben. Valótlan a tényállítás, mert a biztosítási elv fenntartása, kiszélesítése szerepel az SZDSZ programjában, illetve a biztosítottak által fizetett társadalombiztosítási járulék és a hálapénz miatt az sem igaz, hogy a betegeknek nem kell fizetniük jelenleg. A kérelmező kifogását kiterjesztette a FIDESZ-MPSZ előbbi állításokkal egyező tartalmú hirdetései, valamint közvetlen – telefonos – kampánytevékenysége ellen is.
Az OVB a 149/2006.(IV.6.) számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat lefolytatása után elutasította. Határozata indokolásában megállapította, hogy a sérelmezett beszédben, illetve plakáton megjelenő állítások – a közlés fajtájától függetlenül – nem alkalmasak a választópolgárok megtévesztésére, ezért nem sértik a választási eljárás alapelveit.

A kérelmező az OVB határozata ellen bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be, amelyben kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság az OVB határozatának megváltoztatásával kifogásainak adjon helyt. Előadta, hogy két különböző kifogást terjesztett elő, az egyik kifogás Orbán Viktor szombathelyi beszéde alkalmával tett kijelentését támadta, a másik kifogás a Blikk című napilap 2006. április 4-i számában – de azóta számos más helyen is – megjelent fizetett politikai hirdetés valótlan állításaira, ténybeli és logikai következtetéseire vonatkozott. Orbán Viktor Szombathelyen tett kijelentésében a legsúlyosabb valótlanság az, hogy olyan állítást tulajdonít politikai ellenfeleinek, amely sem szóban, sem írásban nem hangzott el. E kijelentés rejtett alanya a választási kampány során egészségügyi programot megfogalmazó SZDSZ, amelynek nincs olyan egészségügyi program eleme, amely az egészségügy rendszerének elidegenítésére, vagy akár annak fizetőssé tételére vonatkozna. A biztosítási elv elvetésére vonatkozóan sincs semmiféle törekvés az említett pártok programjában. Másfelől az egészségügy jelenleg is fizetős, a kötelező járulékon kívül még a hálapénz intézménye is terheli a betegeket.
A Blikk című napilapban megjelent újsághirdetésben valótlan ténybeli következtetések, illetve a véleményalkotás alapvető logikai szabályainak megsértése érhető tetten. A társadalombiztosítás rendszerének érintetlenül hagyása esetén senki nem fizet olyan orvosi beavatkozásokért, amelyek eddig is a 100 %-os támogatottság körébe tartoztak. Ráadásul a hirdetés megfogalmazása egyenesen a kórházak privatizációjának tényéből kívánja levezetni, hogy mennyibe fog kerülni a tanácsadás, a szülés, a mandulaműtét.
Végül analógiaként hivatkozott a kérelmező felülvizsgálat iránti kérelmében a Legfelsőbb Bíróság Kvk.III.37.183/2006/2. számú határozatára, amelyben a Legfelsőbb Bíróság a választópolgárok megtévesztésére alkalmasnak találta azt a kijelentést, hogy a Kormány szüntette meg a sorkatonai szolgálatot. E határozatban a Ve. 3. §-a d/ pontja szabályainak értelmezése során a Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye kizárja a valótlan tájékoztatást és azt a magatartást, hogy az ellenfelek választási esélyeit a választók megtévesztésével kíséreljék meg csökkenteni.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem nem alapos.

A Ve. 3. § d/ pontja szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
A Ve. 149. § o/ pontja értelmében választási kampány a választási program ismertetése, jelölt, lista, jelölő szervezet népszerűsítése, választási gyűlés szervezése, plakát elhelyezése, önkéntesek igénybevétele.

A kérelmező felülvizsgálati kérelmében Orbán Viktor kampánytevékenysége keretében tett kijelentésével, illetve a FIDESZ-MPSZ fizetett politikai hirdetésével kapcsolatban kérte a választási alapelv sérelmének megállapítását. Az OVB helyesen hivatkozott felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatában arra, hogy a kifogásolt állítások nem sértik a választási eljárás alapelveit.
A Ve. 3. § d/ pontban meghatározott választási alapelv sérelme akkor állapítható meg, ha a választásban érintett résztvevők a választással kapcsolatos jogaikat – ezek között a kampánytevékenység folytatásának jogát – oly módon gyakorolják, hogy egyes tények elhallgatásával, vagy elferdítésével megkísérlik a választókat megtéveszteni és ezáltal politikai ellenfeleik választási esélyeit csökkenteni.
Jelen ügyben a kifogásolt kijelentésben, hirdetésekben olyan tényállítás nem hangzott el, amely bizonyítottan valótlan, így alkalmas a választók megtévesztésére. A választási kampányban a jelölő szervezetek saját programjuk ismertetésén túlmenően választási ellenfeleik programját is értékelik és minősítik. Ezek a minősítések olyan feltételezett szándékokra is felhívják a választók figyelmét, melyek megvalósulása bizonytalan, így tényszerűségük vagy esetleges cáfolatuk bizonyítékokkal nem alátámasztható. A jelölő szervezetek feladata, hogy saját programjaikat a választókkal megismertessék és a célkitűzéseikkel ellentétes interpretálásokat helyreigazítsák. Erre választási jogorvoslat keretében bizonyítható tényállítás hiányában a jogorvoslati kérelmet elbíráló szervek részéről nincs törvényes lehetőség. Az érintett jelölő szervezet cáfolata a választók meggyőzésére alkalmas eszköz, azonban a bizonyítékon alapuló jogi felelősség megállapításához nem elegendő.

A kérelemben hivatkozott legfelsőbb bírósági határozat jelen ügy elbírálásánál irányadónak nem tekinthető. A Legfelsőbb Bíróság a Kvk.III.37.183/2006/2. számú határozatában azért állapította meg a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét, mivel egy megtörtént és bizonyított jogi tényről a valóságtól eltérően tájékoztatták a választópolgárokat. Ezzel szemben a jelen felülvizsgálati kérelemben sérelmezett kijelentés és hirdetés valótlansága nem bizonyítható, mivel egy vélelmezett jövőbeni szándékot tükröz. Annak megállapítása, hogy választási győzelmük esetén a jelölő szervezetek milyen kormányzati intézkedéseket fognak végrehajtani, bizonyíthatatlansága miatt meghaladja a választási jogorvoslat kereteit. A jelölő szervezetek választási programjának minősítése, illetve a választási ellenfelek részéről történő értelmezése vagy magyarázata ezért nem szolgálhat alapul a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelv megsértésének megállapításához.

Mindezekre tekintettel az OVB határozata nem volt jogszabálysértő, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Ve. 84. § /7/ bekezdésének a/ pontja értelmében helybenhagyta.

A végzés elleni jogorvoslatot a Ve. 84. §-ának /10/ bekezdése zárja ki.

Budapest, 2006. április 10.


Dr. Kozma György sk. tanácselnök, Dr.Kárpáti Zoltán sk. előadó bíró, Dr.Kovács Ákos sk. bíró