138/2006. (III. 31.) OVB határozat - Dél-Kandeláber Kft. fellebbezése tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA
Kvk.IV.37.200/2006/2.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.L. Pál ügyvéd által képviselt D.-K.
Kft. kérelmezőnek, az Országos Választási Bizottság 138/2006./III.31./ számú
határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme tárgyában az
alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
v é g z é s t :
A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság 138/2006/III.31./ számú
határozatát helybenhagyja.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
A kérelmező 2006. március 24. napján kifogást nyújtott be a Megyei Területi
Választási Bizottsághoz, amelyben előadta, hogy a választási eljárásról szóló
1997. évi C. törvény /a továbbiakban: Ve./ alapján plakátot elhelyezni kizárólag
a tulajdonos, vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet, és
hivatkozott arra, hogy a D. Rt. területén lévő villanyoszlopok, kandeláberek
reklámcélú hasznosítására kizárólag a kérelmező jogosult. E jog gyakorolhatósága
érdekében a Megyei Területi Választási Irodától a képviselőjelöltek és
szervezeteik elérhetőségének megadását kérte, és kifogásolta azt a
jogértelmezést, hogy a villanyoszlopok nem tekinthetők olyan ingatlannak, ahová
csak a vagyonkezelői jog jogosultjának egyetértésével lehet plakátot elhelyezni.
A Megyei Területi Választási Bizottság 18/2006./III.28./ TVB számú határozatával
a kérelmező kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasította, hivatkozással arra,
hogy az nem tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését és annak bizonyítékait.
A kérelmező fellebbezésében a Megyei Területi Választási Bizottság határozatának
megváltoztatását kérte, előadva, hogy tévesen értelmezték a Ve. 42. § /3/
bekezdésében foglaltakat.
Az Országos Választási Bizottság /a továbbiakban: OVB/ 138/2006./III.31./ számú
határozatával a kérelmező fellebbezését elutasította, és a Megyei Területi
Választási Bizottság határozatát helybenhagyta. A határozat indokolása szerint a
fellebbezés nem alapos, mert az eredeti kifogáshoz hasonlóan továbbra sem
tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését.
Az OVB határozatával szemben a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmet
terjesztett elő, amelyben az OVB határozatának megváltoztatását és annak
megállapítását kérte, hogy a D. Rt. működési területén a D.-K. Kft.
hozzájárulása nélkül villanyoszlopra történő plakátelhelyezés sérti a Ve. 42. §
/3/ bekezdésében foglaltakat. Állította, hogy a plakát elhelyezésére csak a Kft.
előzetes hozzájárulásával kerülhet sor. Kifejtette, hogy nem tudja felsorolni a
D. Rt. területén egyenként azt a sok ezer oszlopot, amelyekre az érintettek
plakátokat helyeztek el, ez a körülmény azonban olyan mértékben köztudomású,
hogy arról mindenkinek tudomással kell bírnia.
A bírósági felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Ve. 82. § /2/ bekezdése szerint bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet lehet
benyújtani jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság
mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. A Ve. 83. § /4/ bekezdésének a/
pontja szerint a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemnek tartalmaznia kell a
kérelem Ve. 82. § /2/ bekezdés szerinti jogalapjának megjelölését. Az OVB
eljárására vonatkozó Ve. 79. § /2/ bekezdés a/ pontja kimondja, hogy
fellebbezést lehet benyújtani jogszabálysértésre hivatkozással. A Ve. 80. § /4/
bekezdés a/ pontja értelmében a fellebbezésnek tartalmaznia kell a fellebbezés
79. § /2/ bekezdés szerinti alapját.
Az OVB helybenhagyó határozatát arra alapozta, hogy sem a kérelmező kifogása,
sem fellebbezése nem tartalmazta a jogszabálysértés megjelölését. A bírósági
felülvizsgálati kérelem helytállóan mutatott rá arra, hogy az OVB
megállapításával ellentétben a kérelmező fellebbezésében kifejezetten megjelölte
a Ve. 42. § /3/ bekezdését, és vitatta annak értelmezését. Ezen túlmenően a
Legfelsőbb Bíróság megállapítja, hogy a kérelmező eredeti kifogásában is
tartalmilag idézte a Ve. fenti szabályát, és kifejtette azt az álláspontját,
hogy e jogszabályi rendelkezés értelmezése téves. Az OVB határozatában tehát
tévesen helyezkedett arra a jogi álláspontra, hogy a kérelmező sem kifogásában,
sem fellebbezésében nem jelölte meg a megsértett jogszabályt.
A Legfelsőbb Bíróság az OVB téves jogi álláspontjára figyelemmel vizsgálta, hogy
a kérelmező által állított választási jogszabálysértés, figyelemmel a Ve. 83. §
/5/ bekezdésében, illetve a Ve. 29/A. § /1/ bekezdésében meghatározott tényállás
megállapítási szabályokra, bizonyított-e. A Legfelsőbb Bíróság megállapította,
hogy a kérelmező csak a hasznosítási jog megalapozását szolgáló megállapodást,
illetve cégbírósági végzést csatolt, nem igazolta a plakátok elhelyezésének
megtörténtét. Fellebbezésében ugyanakkor azt az álláspontját fejtette ki, hogy
miután nem egy sérelmezett magatartásról, hanem értelmezésről van szó, külön
bizonyítási eljárásra nem kerülhet sor. Ezzel szemben bírósági felülvizsgálati
kérelmében köztudomásúnak nevezte azt a körülményt, hogy a D. Rt. területén sok
ezer oszlopra helyeztek el plakátokat. Figyelemmel arra, hogy a Megyei Területi
Választási Bizottság kifogást elbíráló határozatában hiányolta a
jogszabálysértés bizonyítékait, ennek ellenére a kérelmező az állított
jogszabálysértés tényét sem a fellebbezési, sem a bírósági felülvizsgálati
eljárásban hitelt érdemlően nem igazolta. A Legfelsőbb Bíróság helytállónak
találta a Megyei Területi Választási Bizottság kifogást elbíráló határozatának
indokolásában foglalt azon megállapítást, hogy a kérelmező a jogszabálysértés
bizonyítékait nem tárta a választási jogorvoslati szerv elé. Ezért a Legfelsőbb
Bíróság annak ellenére, hogy az OVB jogszabálysértés megjelölésének hiányára
vonatkozó indokolását megalapozatlannak találta, az OVB határozatának a Ve. 84.
§ /7/ bekezdés d/ pontja alapján történő megváltoztatására nem látott
lehetőséget, és az OVB határozatát a Ve. 84. § /7/ bekezdés a/ pontja alapján a
jogsértést megalapozó bizonyítékok hiányában helybenhagyta.
A végzés elleni jogorvoslatot a Ve. 84. § /10/ bekezdése zárja ki.
Budapest, 2006. április 4.
dr.Buzinkay Zoltán sk. a tanács elnöke, dr.Darák Péter sk. előadó bíró,
dr.Fekete Ildikó sk. bíró