Ezen információs igényeknek csak szervezett keretek között lehet hatékonyan megfelelni és ezáltal rászolgálni az érintettek megelégedésére. Az Országos Választási Iroda e módszertani útmutatóval kíván segítséget nyújtani a választási információs szolgálatok (a továbbiakban: VISZ) szervezeti kialakításához, működéséhez.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény a választási irodák feladatává teszi a választópolgárok pártsemleges tájékoztatását és a választások információs rendszereinek működtetését. E feladat ellátásában a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásakor a legnagyobb rész a települési és a megyei önkormányzat hivatalának munkatársaira hárul, hiszen a választópolgárokat és a jelölteket elsősorban a helyi információk érdeklik. Ezekre a kérdésekre pedig csak a polgármesteri hivatalokban megszervezett választási információs szolgálatoknál lehet választ adni.

• a választópolgárok, jelölő szervezetek tájékoztatása az önkormányzati választás jogszabályairól, a választáson induló jelöltekről, listákról és egyéb, a választójog gyakorlásához szükséges információkról;
• az érdeklődők informálása a választási eljárásban közreműködő szervekről, szükség esetén e szervekhez irányítása;
• az eljárás során használandó különböző nyomtatványok és információs anyagok bemutatása, kitöltésük elmagyarázása, stb.

Kiemelten fontos feladata a VISZ-nek, hogy – azokon a településeken, ahol Magyarországon honos kisebbségek élnek – elősegítse e kisebbségek önkormányzat-alakításához való jogának érvényesülését.

• A választási eljárás országosan egységes határidőiről az e tárgyban kiadott BM rendelet alapján. Az érdeklődők figyelmét fel kell hívni arra, hogy a választási eljárási törvényben szabályozott határidők jogvesztő jellegűek, el kell magyarázni ennek jelentőségét.
• A választójog gyakorlásával kapcsolatos fontosabb kérdésekről (választójogosultság, választójog gyakorlásának eljárási feltételei, igazolás kiadásának feltétele, a szavazáshoz szükséges okmányok, stb.).
• A jelölt- és listaállítások szabályairól, az ehhez szükséges ajánlások számáról, az összeférhetetlenségi szabályokról, a jelöltbejelentéshez szükséges iratokról, stb.
• A jogorvoslat általános és speciális szabályairól, fórumrendszeréről, igénybevételének feltételeiről.
• A kisebbségi önkormányzati választás kezdeményezésével, kitűzésével és a jelöltállítással kapcsolatos kérdésekről, a választás speciális szabályairól.

• a nyilvántartásba vett jelöltekről (jelölő szervezetek által állított jelöltekről), listákról, illetőleg arról, ha valamelyik jelöltet, listát nem vették nyilvántartásba,
• a választási bizottságok megválasztásának szabályairól,
• a választási kampány szabályairól,
• a szavazás és eredménymegállapítás módjáról.

• a választási bizottságok székhelyét, címét, telefonszámát,
• a területi és az Országos Választási Iroda, az országos kisebbségi önkormányzatok, a településen, illetve a megyében működő – nyilvántartásba vett – pártok, társadalmi és kisebbségi szervezetek címét, telefonszámát,
• a jogorvoslati fórumok – beleértve a bíróságok – címét, telefonszámát,
• a településen belüli egyéni választókerületek, szavazókörök sorszámát, területi beosztását (mely lakcímek melyik szavazókörhöz tartoznak), a szavazókörök címeit,
• a névjegyzékkel, illetve a népességnyilvántartással kapcsolatos információkat: a választópolgár szerepel-e vagy sem a névjegyzékben. Arról, hogy egy polgár miért nem szerepel a névjegyzékben, csak a jegyző adhat felvilágosítást. A VISZ-nek kell választ adnia arra is, hogy a polgár hova fordulhat, ha személyi adataiban hibát észlel.

A VISZ a választás napján és éjszakáján folyamatosan működik és a rendelkezésére álló részvételi és eredményadatokat, a megválasztott képviselők nevét, stb. – a helyi és országos információk, a választási bizottságok közleményei alapján – az érdeklődők rendelkezésére bocsátja.

Szintén ez a feladat dominál a választási eredmények hivatalos közzétételének időpontjáig. E tekintetben a VISZ-eknek nagyobb számú érdeklődésre kell felkészülniük, mert az önkormányzati választások részletes adatait országosan nem teszik közzé.

• az ügyfélszolgálat keretén belül vagy
• önálló szervezetként működő VISZ felállításával.

A tájékoztatási feladatokat lehetőleg a jegyző olyan munkatársa lássa el, aki egyébként is a választási ügyekkel foglalkozik és kellő ismeretei vannak a népességnyilvántartási kérdésekben is.

A területi választási iroda részeként működő VISZ-t önálló szervezetként célszerű megszervezni, amelynek kevesebb az "operatív" feladata és jobban előtérbe kerül az információszolgáltatás.

• a VISZ munkatársai saját maguk számára rögzítik azokat a kérdéseket és az azokra adott válaszokat, amelyekkel a hivatal vezetőihez vagy a felettes választási irodákhoz kellett fordulniuk állásfoglalásért, jogértelmezésért, illetve olyan aktuális információt tartalmaznak, amelyet addig írásban még nem tartottak nyilván és a későbbiekben hasznos lehet munkájukhoz (a korábbi kérdések és válaszok áttanulmányozásával biztosítható az egységes információszolgáltatás);
• amennyiben a válaszadások helyességét, szakszerűségét illetően vita kerekedik a VISZ és a hozzá fordulók között, a pontosan rögzített válasz segíthet eloszlatni a nézeteltéréseket;
• a választási eljárás során és után elemzések készíthetőek a kérdésfelvetések gyakoriságára, az egyes kérdéskörök megoszlására. Ez lehetőséget nyújt a VISZ munkájának tartalmi megítélésére, s amennyiben esetleg szükséges, a menetközbeni korrekcióra. Ennek érdekében célszerű, ha a választási iroda vezetője időszakonként áttanulmányozza a VISZ-naplót.

Az Országos Választási Iroda szívesen veszi és várja a polgármesteri hivatalok általános érvényű elemzéseit, jelzéseit és javaslatait, hogy ezek felhasználásával is hatékonyabban tudja megszervezni a választások lebonyolítását és segítse más választási irodák tevékenységét.

• folyamatos sorszámot,
• az egyes kérdések dátumát,
• a kérdező megjelölését (állampolgár, jelölő szervezet képviselője, stb.). A kérdező nevét, lakcímét és telefonszámát csak beleegyezése esetén és csak akkor szabad feltüntetni, ha a kérdésére a VISZ nem tud azonnal válaszolni,
• azt, hogy a kérdező milyen formában fordult a VISZ-hez (személyesen, telefonon, faxon, írásban). Amennyiben az ügyfél kérdésére írásban válaszolnak, be kell tartani a hivatalon belül kialakított kiadmányozási szabályokat,
• a kérdésre adott választ és egyéb megjegyzéseket.
  

A VISZ nem tudja feladatát ellátni, ha nem állnak rendelkezésére a válaszadáshoz szükséges, naprakész információk. Ezek az információk részben az egész országban egységesek, részben azonban helyi jellegűek.

Az országosan egységes információk közül a választási jogszabályok és az Országos Választási Bizottság állásfoglalásai a Magyar Közlönyben megjelennek. Beszerzésükről minden önkormányzatnak magának kell gondoskodnia.

• a helyi, illetve területi választási bizottság ülésének helye és időpontja,
• a helyi, illetve területi választási iroda vezetőinek hivatali címe és telefonja,
• az egyes jelölési fajtákon belül a jelöltté váláshoz szükséges ajánlások száma,
• választási gyűlések helyszínei és időpontjai. Ahogy korábban már említettük, a választási iroda vezetője minden jelölő szervezetnek – azonos feltételekkel – felajánlhatja, hogy a VISZ a hozzá fordulókat tájékoztatja a jelöltek kampánygyűlésének helyéről, idejéről. Természetesen a választási gyűlésekről a VISZ munkatársai önszorgalmúlag is tájékozódhatnak a jelölő szervezetek szórólapjairól, falragaszairól, a helyi, illetve megyei lapokból, stb.
• noha a jelenleg hatályos választási törvények nem tartalmazzák azt a korábbi szabályt, miszerint "a polgármester köteles a jelöltek számára azonos feltételekkel tájékoztatást adni a településfejlesztéssel, költségvetéssel összefüggő tényekről, adatokról", a település, illetve a megye helyzetével kapcsolatos információk közérdekű adatnak minősülnek, amelyeket az érdeklődők rendelkezésére kell bocsátani az erre vonatkozó törvény szabályai szerint. Célszerű felmérni, hogy a választási kampányra tekintettel milyen információkat igényelhetnek a jelöltek és jelölő szervezetek, s ennek megfelelően gondoskodni kell arról, hogy ezeket az adatokat minél hamarabb az érdeklődők rendelkezésére bocsáthassák,
• a bejelentett és nyilvántartásba vett jelöltek, listák adatai, amelyeket a VISZ a jelöltnyilvántartásból bocsát az érdeklődők rendelkezésére. Számítógépes jelöltnyilvántartás esetén a VISZ-nek hozzáférési jogot kell biztosítani ezekhez az adatbázisokhoz,
• névjegyzék, amennyiben a közszemlére tételt a VISZ-ben oldják meg,
• a választási eredményeket tartalmazó közlemények. A VISZ keretében lehet közszemlére tenni a szavazóköri és eredményjegyzőkönyveket.
  

értesítő (kopogtatócédula)

fogyatékos választópolgárok szavazása
főpolgármester választása
fővárosi közgyűlés tagjainak választása

hajléktalanok részvétele a választáson
helyi népszavazás a választás napján

igazolással szavazás

jogorvoslat a választási bizottság tagjainak megválasztása ellen

kisebbségi önkormányzatok választása
kislistás választási rendszer
közvéleménykutatás

megyei közgyűlés tagjainak választása

névjegyzék

polgármester választása

szavazatszámlálásban résztvevők
szavazatszámlálásnál jelenlévő személyek
szavazókörök

választási bizottság feladatai
választási bizottság tagjainak összeférhetetlensége
választási bizottságok összetétele 22
választási szervek
választójogosultság
vegyes választási rendszer

Ki jogosult részt venni az önkormányzati választásokon?

A Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgár, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Magyarországon van, az önkormányzati választásokon választó és választható. A választás joga megilleti a Magyarországra hivatalosan bevándorolt – a magyar jog szerint nagykorú – nem magyar állampolgárt is, a bevándoroltak azonban nem választhatók képviselőnek és polgármesternek.

• cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll jogerős bírósági ítélet alapján;
• a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll;
• szabadságvesztés büntetését tölti;
• büntető eljárásban jogerősen elrendelt kényszergyógykezelés alatt áll.

A névjegyzék olyan közhitelű és bárki által megtekinthető nyilvántartás, amelyből a polgárok meggyőződhetnek arról, hogy az önkormányzati választásokon szavazhatnak-e. A névjegyzék ezen túl a választást lebonyolító választási szerveknek is fontos segédeszköz, hiszen ennek segítségével tudják ellenőrizni az urnához járuló állampolgárok választójogosultságát, és a visszaélések elkerülése érdekében így tudják kiszűrni azokat, akik választási csalásra készülnek (többször kívánnak szavazni).

A névjegyzékbe való felvételről szóló értesítő hívja fel a választópolgár figyelmét az önkormányzati választásokra, illetve arra, hogy azon ő szavazhat. Felvilágosítást tartalmaz az önkormányzati választások kitűzéséről, a névjegyzékbe való felvételről, valamint arról, hogy mikor, hol és hogyan lehet szavazni. Az értesítőt a névjegyzéket vezető települési jegyző juttatta el a választópolgároknak. Az értesítőt a szavazás napján célszerű magunkkal vinni, meggyorsítja a szavazatszámláló bizottság munkáját. A szavazásnak azonban nem feltétele, szavazni a személyi igazolvány felmutatásával lehet.

A szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását, valamint a szavazóhelyiségek címét a települési jegyző állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre mintegy hatszáz, legfeljebb azonban ezerkétszáz választópolgár jusson, de minden településen legyen legalább egy szavazókör. A szavazóhelyiség az egy szavazókörben élő választópolgárok szavazására szolgáló hivatalos helyiség, melynek címéről a polgárok az értesítőből (kopogtatócédulából) szereznek tudomást. A szavazóhelyiségek döntően egybeesnek a parlamenti választás szavazóhelyiségeivel.

Az a választópolgár, aki lakóhelye mellett legkésőbb a választás kitűzését megelőző napig tartózkodási helyet létesített, igazolással választójogát tartózkodási helyén gyakorolhatja. Ellentétben tehát az országgyűlési képviselő-választással, ahol a választópolgárok igazolás birtokában lakóhelyükön kívül bárhol az országban szavazhattak, az önkormányzati választásokon a választópolgár lakóhelyén kívül csak bejelentett és a személyazonosító igazolványába bejegyzett tartózkodási helyén szavazhat. Fontos tudnivaló, hogy a tartózkodási helyet a bejelentéstől számított két éven belül ismét be kell jelenteni, mivel egyébként nyilvántartása és a személyazonosító igazolványba bejegyzett cím érvényessége automatikusan megszűnik.

Az a választópolgár, aki igazolással rendelkezik, az igazolással a szavazást megelőző napig a tartózkodási hely szerinti település jegyzőjétől – vagy a szavazás napján szavazatszámláló bizottságától – kérheti a névjegyzékbe való felvételét.

Igazolást legkésőbb a szavazás napját megelőző második napon (1998. október 16.) lehet kiadni. Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján lehet kérni. Az igazolás ajánlott levélben is kérhető, feltéve, hogy az az illetékes jegyzőhöz legkésőbb a szavazást megelőző ötödik napon (1998. október 13.) megérkezik. A kérelem előterjesztése során, illetőleg a levélben meg kell jelölni a tartózkodási helyet, ahol a választópolgár szavazni kíván. Az igazolás kiadásához ezen túl az igazolást kérő köteles közölni a nevét, személyi azonosítóját (személyi számát) és lakcímét.

Igen. A választójogosultak bejelentett lakóhelyükön, ennek hiányában tartózkodási helyükön szerepelnek a névjegyzékben, minden választópolgár – így a hajléktalanok is – a személyi igazolványukban szereplő lakcím szerinti szavazókörben szavazhatnak. Ehhez az szükséges, hogy a szavazókörben a szavazatszámláló bizottság előtt személyi igazolványukkal igazolják személyazonosságukat. Amennyiben a választópolgár nem rendelkezik bejelentett lakcímmel – lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel –, a szavazás napja előtt lakóhelyet kell létesítenie. A jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy a semmilyen szálláshellyel nem rendelkező hajléktalan személynek lakóhelyként azt a települést (fővárosi kerületet) jegyezzék be a személyi igazolványába, ahol szokásosan megtalálható. Az ilyen választópolgárok a jegyző által kijelölt szavazókörben szavazhatnak.

Az a választópolgár, aki látássérült vagy nem tud olvasni, illetőleg akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, igénybe veheti más választópolgár – ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes – segítségét, azaz őket akár a szavazófülkébe is magával hívhatja, s ott az ő segítségükkel, de a választópolgár utasítása szerint együtt tölthetik ki a szavazólapot. Egyedi kérelem esetén pedig a területileg illetékes szavazatszámláló bizottság két tagja a mozgásában gátolt választópolgárt szavazásának lehetővé tétele érdekében mozgóurnával felkeresi.

Az önkormányzati választásokon a következő választási bizottságok működnek: a közel 11.000 szavazókörben a szavazatszámláló bizottságok (SZSZB), a településeken helyi választási bizottságok (HVB), a 20 megyében pedig a területi választási bizottságok (TVB) és országosan az Országos Választási Bizottság (OVB).

A választási bizottságok egyrészt választott tagokból, másrészt a választókerületben jelöltet vagy listát állító jelölő szervezetek, illetőleg a független jelöltek által megbízott tagokból állnak.

A választott tagokat a szavazatszámláló bizottságok, illetőleg a helyi választási bizottságok esetében a települési önkormányzat képviselő-testülete, a területi választási bizottság esetében a fővárosi, megyei közgyűlés, az Országos Választási Bizottság esetében az Országgyűlés választja meg. A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak, azzal az eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére nem jár tiszteletdíj.

A megbízott tagok kivételével a választási bizottságnak csak a választókerületben lakcímmel rendelkező választópolgár lehet tagja.

A választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök, állami vezető, közigazgatási hivatal vezetője, képviselő, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a választási bizottság illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője, valamint a választókerületben induló jelölt. Nem lehet a választási bizottság választott tagja a fentieken túl a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, valamint a választókerületben induló jelölt hozzátartozója sem.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. tv. (a továbbiakban: Ve.) 23. § értelmében a szavazatszámláló bizottság és a helyi választási bizottság választott tagjait a települési önkormányzat, a területi választási bizottság választott tagjait a fővárosi, megyei közgyűlés választja meg. Abban az esetben, ha valamely tag megválasztása ellen a Ve. 77. § (1) bekezdése alapján összeférhetetlenséget nehezményező panasz érkezik, a panaszról – értsd: tagjának összeférhetetlenségéről – a Ve. 26. § (4) bekezdés b) pontja alapján az érintett választási bizottság dönt. A választási bizottságnak a panaszt elbíráló döntése ellen a Ve. 77. § (2) bekezdése szerinti kifogásnak van helye.

A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választás tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

A választási bizottságok tevékenysége végigkíséri a választás egész folyamatát, az ajánlószelvények gyűjtésétől kezdve a végleges eredmény kihirdetéséig. A bizottságok ellenőrzik a jelöltajánlásokat, nyilvántartásba veszik a jelölteket és a listákat, jóváhagyják a választókerület szavazólapjának adattartalmát. A szavazatszámláló bizottságok által megállapított szavazóköri eredmények összesítésével megállapítják és közzéteszik a választás választókerületi eredményét. Elbírálják a választás eredménye elleni kifogásokat. Ezt követően a különböző választási bizottságok adják ki az egyes képviselőknek a megbízólevelet.

A választási bizottságok működésük tartama alatt hatóságnak, tagjaik pedig hivatalos személynek minősülnek. A választási szerv testületként működik, határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevő tagok többségének szavazata szükséges. A választási szervet az elnök képviseli.

A választópolgárok nyugalma és a zavartalan szavazás érdekében az önkormányzati választások napján csak az alábbi feltételekkel végezhető közvélemény-kutatás:

• csak névtelen lehet és az önkéntességen alapulhat,
• a közvélemény-kutatók abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphetnek be,
• a közvélemény-kutatók a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatják, nyilatkozatra nem kényszeríthetik, és csupán a szavazóhelyiségekből kilépőket kérdezhetik meg,
• a közvélemény-kutatás eredménye (részeredménye) a szavazás ideje alatt nem hozható nyilvánosságra.

A fenti szabályok megtartásával az önkormányzati választások napján is végezhető közvélemény-kutatás, a választópolgárnak azonban joga van véleményét titokban tartani. A közvélemény-kutatónak adott válaszok az önkormányzati választások eredményét nem befolyásolják.

A szavazás napján a választópolgárok a szavazólapon egy listáról választják a képviselőket. Ez azt jelenti, hogy a szavazólap ábécé sorrendben felsorolja az összes jelöltet. A választópolgárnak erről a listáról kell legfeljebb annyi jelöltet kiválasztania, ahány képviselőt a településen választanak. A megválasztható képviselők számát a szavazólap tartalmazza. Például ha egy településen 7 képviselőt lehet választani, a választópolgár kiválasztja az általa érdemesnek tartott 7 jelöltet, és a nevük melletti körbe X vagy + jelet rajzol. Kevesebb jelöltet is meg lehet jelölni, aki azonban több jelöltet választ, valamennyi szavazata érvénytelen. Megválasztott képviselő – példánkban – az a 7 jelölt lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta.

A településen lakó választópolgárok bármely választójoggal rendelkező polgártársukat ajánlhatják képviselőnek. Az ajánlás a sárga színű ajánlószelvény megfelelő kitöltésével és a jelöltnek vagy megbízottjának történő átadásával történik. Képviselőjelölt az lehet, akit az egyéni választókerület választópolgárainak legalább 1 %-a jelöltnek ajánlott.

A szavazás napján a szavazólap ábécé sorrendben felsorolja az összes jelöltet. A választópolgár kiválasztja az általa érdemesnek tartott jelöltet, és a neve melletti körbe X vagy + jelet rajzol. Csak egy jelölt választható. Megválasztott képviselő az a jelölt lesz, aki a választókerületben a legtöbb szavazatot kapta.

A képviselői helyek mintegy 40 %-át a jelölő szervezetek által összeállított úgynevezett kompenzációs listák között osztják el egy számítás segítségével. Ez úgy történik, hogy a település választókerületeiben vesztes jelöltek szavazatait megkapja az őket állító szervezet listája. Az egyes listák az így gyűjtött szavazatok megoszlásának megfelelő arányban kapnak képviselői helyeket. Ez azt jelenti, hogy a gyengébben szereplő pártok által az egyéni választókerületekben elszenvedett vereségeket kiegyenlíti, “kompenzálja” a pártlista. Így tehát annak a választópolgárnak a szavazata sem vész el, aki vesztes jelöltre szavazott, hiszen ezt a szavazatot a jelöltet állító párt még mandátumra fordíthatja.

A megyei közgyűlés tagjainak jelöléséhez a választópolgárnak a fehér színű ajánlószelvényt kell valamelyik párt vagy más jelölő szervezet nevére kitöltenie és átadnia a szervezet megbízottjának.

A megyei közgyűlés tagjainak választásához a választópolgárok a pártok vagy más társadalmi szervezetek által összeállított listákra szavaznak. A szavazólap az összes, megfelelő számú ajánlást összegyűjtő párt listáját tartalmazza, melyek közül a választópolgároknak egyet kell kiválasztaniuk. Az egyes listák a leadott szavazatoknak az egyes listák közötti az egyes listák közötti megoszlásának megfelelő arányban jutnak mandátumhoz, feltéve, hogy az összes érvényes szavazat több mint 4 %-át elérték.

A fővárosi közgyűlés tagjainak választásához a választópolgárok a pártok vagy más társadalmi szervezetek által összeállított listákra szavaznak. Listát az a szervezet állíthat, amely legalább hat fővárosi kerületben kompenzációs listát állított. A szavazólap az összes ilyen párt listáját tartalmazza, melyek közül a választópolgároknak egyet kell kiválasztaniuk. Az egyes listák a leadott szavazatoknak az egyes listák közötti megoszlásának megfelelő arányban jutnak mandátumhoz, feltéve, hogy az összes érvényes szavazat több mint 4 %-át elérték.

A település vagy fővárosi kerület választópolgárai kisebbségi önkormányzatot akkor választhatnak, ha azt 5, magát azonos kisebbséghez tartozónak valló választópolgár a jegyzőnél kezdeményezi az önkormányzati választás kitűzését követő 10 napon belül. Kisebbségi képviselőjelölt az lesz, akit a település vagy fővárosi kerület választópolgárai közül legalább öten kisebbségi jelöltnek ajánlottak. A jelöléshez a választópolgároknak a szürke színű ajánlószelvényt kell kitöltenie és átadnia a jelöltnek vagy megbízottjának 1998. szeptember 25-ig.

A helyi kisebbségi önkormányzat választásában – meggyőződése szerint – a település valamennyi választópolgára részt vehet. A szavazólap kisebbségenként, ábécé sorrendben felsorolja az összes jelöltet. A választópolgárnak a meggyőződése szerinti egy kisebbség jelöltjei közül kell kiválasztania – a település lakosságszámától függően – legfeljebb három vagy öt személyt, és e jelöltek neve melletti körbe kell X vagy + jelet rajzolnia. A megválasztható jelöltek számát a szavazólap tartalmazza. Megválasztott kisebbségi képviselők – kisebbségenként külön-külön – azok a jelöltek lesznek, akik a szavazólapon szereplő jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapták. A választás érvényességéhez – kisebbségenként külön-külön – az szükséges, hogy a 10.000 vagy ennél kevesebb lakosú településeken legalább 50, a többi településen legalább 100 választópolgár érvényesen szavazzon az adott kisebbségi listára.

Igen. Sem a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, sem a Ve., sem pedig más jogszabály nem tartalmaz korlátozó rendelkezést a helyi népszavazás napjára vonatkozóan, ezért a helyi népszavazást az önkormányzati választásokkal egy napon, illetőleg azt megelőzően vagy azt követően bármikor meg lehet tartani. Ha – a Ve. 122. § (1) bekezdésére figyelemmel – 1998. szeptember 13-ig lehetőség van a helyi népszavazás elrendelésére, akkor célszerű azt az önkormányzati választások napjára (október 18.) kitűzni.

Az összeférhetetlenség szabályait a jelölt által elnyerni kívánt tisztség, ezen belül pedig foglalkozási csoportok szerint lehet tárgyalni. A jelölt által elnyerni kívánt tisztség alapján különbség tehető:

A bíró nem lehet önkormányzati képviselőjelölt: a bírót – ha indulni szándékozik a választáson – bírói tisztségéből fel kell menteni, szolgálati viszonya pedig megszűnik [1997. évi LXVII. tv. 22. § (2) bek. és 57. § (1) bek. g) pont]. Ebben az esetben nem feltétel még az sem, hogy a bírót hivatalosan is nyilvántartásba vegye az illetékes választási bizottság. Az összeférhetetlenség a választásokon való indulás szándékának bejelentésétől fennáll.

Az ügyész és az ügyészségi alkalmazott [ügyészségi titkár; ügyészségi fogalmazó; az ügyészségi nyomozó; tisztviselő; ügykezelő; fizikai alkalmazott]:

Az igazságügyi alkalmazottak [bírósági fogalmazó, bírósági titkár; igazságügyi szakértő és szakértőjelölt; tisztviselő; ügykezelő; fizikai dolgozó] esetén

A polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományú tagjai:

A fegyveres erők (Magyar Honvédség, Határőrség), a rendőrség vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai

3. A köztisztviselők

A köztisztviselő:

5. Egyéb megbízatások

A bírák, ügyészek, igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak esetén a polgármesterjelöltre a képviselőjelöltre vonatkozó szabályokat az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:

• a társadalmi megbízatású polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok megegyeznek a képviselőre vonatkozó szabályokkal,
• a főállású polgármester munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet [1990. évi LXV. tv. (Ötv.) 33/A. § (3) bek. a) pont], vagyis a főállású polgármester nem lehet igazságügyi alkalmazott.

A fegyveres erők (Magyar Honvédség, Határőrség), a rendőrség vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai

3. A köztisztviselők

A köztisztviselő:

4. A közalkalmazottak

A közalkalmazott:

1. Egyidejűleg csak egy települési képviselői megbízatást lehet betölteni, mivel a 1990. évi LXIV. tv. (Övjt.) 25. § (3) bekezdése értelmében a választópolgár csak egy választókerületben fogadhat el egy települési kislistás vagy egy egyéni választókerületi és egy kompenzációs listás jelölést, s ebből következően csak egy mandátumot szerezhet.

A vegyes választási rendszerben, ha a jelöltet az egyéni választókerületben képviselőnek választották, a kompenzációs listáról, illetve a kisebbségi kompenzációs listáról törölni kell [Övjt. 45. § (2) bek. és 50. § (7) bek.].

A megyei közgyűlés tagja egyidejűleg nem lehet más megyei/fővárosi közgyűlés tagja is, kettős jelölést el sem fogadhat [Övjt. 25. § (3) bek.].

2. A polgármesternek választott személyt a kislistáról, illetve a kompenzációs listáról törölni kell [Övjt. 42. § (7) bek. és 45. § (2) bek.], ugyanakkor az egyéni választókerületben megválasztott képviselő polgármesteri (Budapesten a főpolgármesteri) megbízatását is megtarthatja.

A polgármester nem lehet tagja más település önkormányzatának, nem lehet más településen polgármester, alpolgármester [Ötv. 33/A. § (1) bek.]. A polgármester tagja lehet a megyei önkormányzatnak, de nem lehet annak tisztségviselője [Ötv. 33/A. § (1) bek. és 103. § (2) bek.].

A polgármester a közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatnak is tagja lehet.

1. az Alkotmány 44., 70. és 71. §-a,
2. a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. tv.,
3. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. tv.,
4. a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tv.,
5. a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tv. végrehajtásáról a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán tárgyában kiadott 33/1998. (VII.31.) BM rendelet,
6. a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 1998. október 18. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 34/1998. (VII.31.) BM rendelet,
7. az országos kisebbségi önkormányzatok megválasztásának eljárási rendjéről szóló 25/1994. (XII. 25.) BM rendelet.
8. a választási adatszolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 10/1998. (II. 20.) BM rendelet (módosítása előkészítés alatt),
9. az önkormányzati képviselők és polgármesterek választása költségeinek normatíváiról, tételeiről és elszámolási rendjéről szóló BM rendelet (előkészítés alatt).