Jakab Árpád

Zempléni református parasztcsalád második fiaként, 1942-ben születtem. Apám 9 hektáron gazdálkodott és sokat olvasó politikusi alkat volt, erősen hatott rám. Miskolcon miniszteri kitüntetéssel érettségiztem, felvettek a Budapesti Műegyetemre, onnan állami ösztöndíjasként a Drezdai Műszaki Egyetemre, ahol 1967-ben kitűnően diplomáztam, tejgazdasági témában. 1964-ben gyakornoknak fogadott el a Massey-Ferguson világcég, ez volt számomra "Oxford 5 dollárból", nyelvtudásban, "Európában" nagyot léptem előre. Diplomámmal, német-angol anyanyelvi tudással hazatérve Nádudvaron lettem TSz-főmérnök, ahol Szabó Istvánnal politikailag összekülönbözve nem maradhattam. Nyelvtudásom a külgazdaság felé sodort, ilyenformán 30 éve részese vagyok a hazai és az EU gazdaság és társadalom "mérközésének". Az exportban dolgoztam, vállalkozási szerződések felelőseként. Bár sikerrel oldottam meg a nekem szánt újszerű feladatokat, nem voltam "káderesélyes", munkabeli kitüntetések, nyelvvizsgák, szakosító vizsgák ellenére csak csoportvezetőségig vittem. 1982-ben már addigi sima párttagságomból elegem lett, egy komoly gazdaságpolitikai vita keretében elváltak útjaink, még feketébb bárány lettem.

1987-től két éven át egy München-i német építőcégnél dolgoztam, a rendszerváltás ígéretére hazaértem, saját kis exportcéget alapítottam, mely 1989 óta per- és tartozásmentesen működik. Szakfordítóként - hétvégi aprómunka árán - 1976 családi házat építettem, ahol feleségemmel, két egyetemet végzett gyerekemmel élek. 1993 óta a Független Kisgazdapártban politizálok, 1996-ban Gazdagréten új alapszervezetet hoztam létre, ott (17. vk) országgyűlési képviselőjelölt voltam 1998-ban.

Az FKGP-t a Torgyáni politika miatt elhagytam (a Reform Kisgazdapárt sajtófelelőse lettem). 2002 óta az FKGP újjáépítésén dolgozom, amihez az adott körülmények között a Magyar Nemzeti Szövetség a legjobb út.

Budapest, 2004. május