|
A jelölt indulási helye, mint egyéni jelölt:
|
|||||||||||||
|
|||||||||||||
A jelölt indulási helye területi listán:
|
|||||||||||||
|
|||||||||||||
A jelölt helye országos listán:
|
|||||||||||||
|
Önéletrajz |
Lakatos Pál
1946. december 16-án születtem Kecskemét közelében, Tiszakécske (Ókécske) tanyavilágában, az Árkus dűlőben. Kisgyermekkoromat is ott töltöttem. A föld elvétele után azonban édesanyámmal, munkát keresve, Tatabányára költöztünk. Itt jártam általános iskolába, itt is érettségiztem. Az első diplomámat az esztergomi tanítóképzőben szereztem, majd az egri tanárképzőn a másodikat. Pedagógusi pályámat egy pusztai iskolában, a Tatabánya melletti Körtvélyes pusztán kezdtem, ahol az elsőtől a nyolcadik osztályosokig, egy tanteremben, egyedül tanítottam a gyerekeket. Közben, éveken keresztül a Magyar Rádió Falurádió műsorának külső munkatársa voltam. 1980. decemberében ugyanitt belső munkatárs, azaz főfoglalkozású újságíró, rádióriporter, majd szerkesztő lettem. Hátrányos helyzetű helységek címmel évekig tartó sorozatom volt a Magyar Rádióban. Ebben a műsorban az apró falvakban élők nehézségeiről, a falvak tudatos pusztításáról szóltam. Tiltakoztam – műsoraimmal a falvak összevonása, ellen. Ugyanezekről a gondokról beszéltem a Magyar Televízió Sorsok című műsorában. Szerkesztőként, riporterként, műsorvezetőként 1993 és 1995 között a Magyar Rádió leghallgatottabb műsorának a Vasárnapi Újságnak, voltam a felelős szerkesztője. 1995 és 1998 között vezetőszerkesztőként, 1998. március 5.-től pedig - jogilag - ismét felelős szerkesztőként dolgozom ennél a műsornál. Eddigi életem során, rádióriporterként, mindig az elesett, a kisemmizett emberekért szóltam. Ezt kívánom tenni képviselőként is. Nős vagyok, két gyerek édesapja. Kecskemét, 1998. 03. 24 Lakatos Pál |