|
A jelölt indulási helye, mint egyéni jelölt:
|
|||||||||||||
|
|||||||||||||
A jelölt indulási helye területi listán:
|
|||||||||||||
|
|||||||||||||
A jelölt nem indult országos listán. |
Önéletrajz |
Pálfy G. István
1945. november 15-én születtem, Budapesten. Két gyermekem van. A Pest megyei Nyáregyházán nevelkedtem. A budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban érettségiztem. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar-népművelés szakán szereztem diplomát. A Hajdú-Bihari Naplónál kezdtem az újságíró gyakornokoskodást, majd a Magyar Televíziónál folytattam a TV Híradó szerkesztőgyakornokaként. 1980-ig a TV Híradó műsorvezető riportere voltam. Eltávolításom után a televízió művelődési főszerkesztőségére kerültem, ahol részt vettem a Gondolkodó című tudományos műsor elindításában, portréfilmet készíthettem többek között Balogh János akadémikusról, Bessenyei Ferencről, Sütő Andrásról, Szabó T. Attiláról, Szentágothai Jánosról. Újabb eltávolítás után a Magyar Ifjúság című hetilap kulturális rovatvezetője lettem, később főszerkesztő-helyettese. Ebben az időben került le a lap fejlécéről a “Világ proletárjai egyesüljetek!” jelszó. Irodalmi, színháztörténeti és főképpen a határokon túli színházi élettel foglalkozó esszéim, tanulmányaim, kritikáim az Alföld, a Tiszatáj, a Forrás és a Kortárs című folyóiratokban jelentek meg. A rendszerváltozást közvetlenül megelőző időben mindössze három hétig a Népszava főszerkesztője voltam. 1990 januárjában kerültem vissza a televízióba, ahol rövidesen a TV Híradó és a Hét főszerkesztője lettem. 1992-ben újra eltávolítottak. 1993-ban a Munkaügyi Bíróság döntésével kerültem vissza tisztségembe. 1994-ben, az új kormány megalakulásának időpontjában újra búcsúznom kellett a televíziótól. A munkanélküliség évei után 1996 végén a Magyarok Világszövetsége, majd az Új Magyarország, aztán a Napi Magyarország munkatársa lettem. Most ismét munkanélküli vagyok. A Magyar Újságírók Közösségének elnökségi tagja és a Százak Tanácsának tagja vagyok. 1996-ban tamási Áron díjat kaptam. Kecskemét, 1998. április 15. Pálfy G. István |