1. A szavazatszámláló bizottságok létrejötte, jogállásuk és működésük

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban Ve.) 21. § (2) bekezdés a.) pontja szerint a szavazatszámláló bizottságok a választási bizottságok közé tartoznak, s mint ilyenek, a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei. Feladataik különösen: a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának és törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése illetve szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

A szavazatszámláló bizottság legalább 5 tagból áll. A bizottság 3 tagját és szükséges számban a póttagokat a települési önkormányzat képviselő-testülete április 20-ig választja meg, a helyi választási iroda vezetőjének javaslata alapján.

A szavazatszámláló bizottság további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, illetőleg listát állító jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt bízza meg. (Ve. 25. § (1) bekezdés)

Az egy szavazókörrel rendelkező településen nem választanak külön szavazatszámláló bizottságot, annak feladatait a helyi választási bizottság látja el.

A szavazatszámláló bizottság választott tagjainak a választókerületben lakcímmel kell rendelkezniük, míg a delegált tagoknál ez nem kötelező.

A szavazatszámláló bizottsági tagsággal összeférhetetlen tisztségeket a Ve. 22. § (2), (3), (4) bekezdései tartalmazzák.

Előfordulhat, hogy az előírt határidőre nem sikerül a szavazatszámláló bizottság tagjait megválasztani (pl. alacsony lakosságszám, összeférhetetlenségi szabályok miatt), ebben az esetben a helyi választási iroda vezetőjének indítványára a területi választási bizottság ad haladéktalanul megbízást a szavazatszámláló bizottsági tagságra.

A szavazatszámláló bizottság választott tagjainak a megbízatása a következő általános országgyűlési választásokra létrehozott szavazatszámláló bizottság alakuló üléséig tart. A delegált tagok megbízatása a választás végleges eredményének közzétételével szűnik meg. (Ve. 26. § (1) és (2) bek.). Ezen túl megszűnik a megbízatás, ha annak törvényes feltételei megszűntek, ha összeférhetetlenség alakult ki, ha a megbízatásról lemondanak, illetőleg ha a megbízatást visszavonják.

A szavazatszámláló bizottság választott és delegált tagjai munkájuk megkezdését megelőzően a település polgármestere előtt esküt tesznek. Az eskü szövegét a Ve. 1. számú melléklete tartalmazza. Az eskütételről 1 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni.

A szavazatszámláló bizottság tagjai – ideértve a póttagokat is – legkésőbb az eskütétel napján részletes tájékoztatást kapnak a országgyűlési képviselőválasztással kapcsolatos teendőikről, jogaikról és kötelezettségeikről. A szavazatszámláló bizottság – tagjai megválasztását és az eskütételt követően – alakuló ülést tart, ahol a választott tagok közül megválasztja a bizottság elnökét, illetve annak helyettesét.

A választott és megbízott tagok jogaik és kötelességeik tekintetében egyenlőek, azonban a megbízott tagok részére az állami költségvetésből nem jár tiszteletdíj.

A szavazatszámláló bizottság működésének tartama alatt hatóságnak, tagjai pedig hivatalos személynek minősülnek. (Ve. 21. § (3) bek.)

A szavazatszámláló bizottság testületként működik, határozatainak érvényességéhez tagjai többségének jelenléte és a jelenlévő tagok többségének egybehangzó szavazata szükséges. A bizottság választott és delegált tagjait egy-egy szavazat illeti meg, több párt közös megbízottja is egy szavazattal rendelkezik. Szavazni csak igennel vagy nemmel lehet.

A szavazatszámláló bizottságot az elnök képviseli. Az elnök akadályoztatása esetén az elnöki feladatokat az elnök helyettese látja el.

A szavazatszámláló bizottság a szavazás napján a szavazóhelyiség megnyitásától a választási iratoknak a választási irodához történő beszállításáig és ellenőrzéséig folyamatosan működik, azaz legalább a határozatképességhez szükséges számú tagnak folyamatosan együtt kell lenni.

A szavazatszámláló bizottság illetékességi területe az adott szavazókör területe. Ezen területen végezhet mozgóurna kivitelt, illetve intézkedhet a szavazás törvényes rendjét megzavaró cselekmény ellen (például kampánycsend sértés megszüntetése a szavazás napján). A bizottság csak az illetékességi területén lakó választójoggal rendelkező személyeknek biztosíthatja a szavazás lehetőségét, kivéve az igazolással szavazó személy(ek) esetén.

 

 

A jegyzőkönyvvezető feladatai

Minden szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzőkönyvvezetőként dolgozik. A jegyzőkönyvvezetőnek részben önálló feladatai vannak (pl. napközbeni jelentés, rendkívüli esemény jelentése, Adatlap kitöltése és továbbítása) részben pedig a szavazatszámláló bizottság munkáját segíti.

A jegyzőkönyvvezető

A jegyzőkönyvvezető feladatait a tájékoztató az aktuális oldalon részletezi.