Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Választásmegfigyelő Küldöttsége jelentést tesz a május 10-én tartott magyar parlamenti választások első fordulójáról. A jelentés csak előzetes jellegű, mivel a hivatalos eredmények közzététele, és a választások befejeződése előtt hozzuk nyilvánosságra Az EBESZ Választásmegfigyelő Küldöttsége a választások második fordulóját is felügyeli.

A jelentés az EBESZ Emberi Jogok és Demokratikus Szervezetek Intézményének április 10-e óta Magyarországon tartózkodó, nyolc főből álló, hosszú távú megfigyelő küldöttségének megállapításain alapul. Ezen túlmenően magába foglalja a választás napján az Emberi Jogok és Demokratikus Szervezetek módszertana alapján megfigyeléseket végző, és Magyarország 20 megyéjéből 18-at ellenőrző, mintegy 80 főből álló, kétfős csoportokban dolgozó, megfigyelők észrevételeit is. A nemzetközi megfigyelők 21 EBESZ tagállamot képviselnek, és az EBESZ 23 ós parlamenti delegációja, valamint az EBESZ tagállamokat képviselő diplomáciai közösség tagjai is képviseltetik magukat.

Az EBESZ Választásmegfigyelő Küldöttsége köszönetet mond a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának azért hogy meghívást kapott a választások megfigyelésére, valamint az Országos Választási Hivatal vezetőjének és munkatársainak a tőlük kapott jelentős segítségért és az építőjellegű munkakapcsolatért.

Lehetséges, hogy a kampány visszafogottságának köszönhető a közel 57%-os alacsony részvételi arány. A választásokat közvetlenül megelőző időszakban elkövetett bombamerényletek aggodalomra adnak okot, ezek természetének kivizsgálása azonban a magyar hatóságok feladata.

A szavazás és a szavazatszámlálás folyamata kifogástalanul és hatékonyan zajlott, és a választási hatóságok által létrehozott információs rendszemek köszönhetően az eredmények nem sokkal a szavazatszámlálás befejeződése után rendelkezésre álltak. A megfigyelők a választási eljárások betartásáról és a szavazólapok biztonságos kezeléséről számoltak be.

Megfigyeléseink szerint a választási törvénynek az érvényes, illetve érvénytelen szavazólapokkal kapcsolatos meghatározása nem elég pontos. Nem elfogadható, hogy a törvény lehetővé teszi az ellentmondásos értelmezést. Mindez rávilágít annak szükségességére, hogy a folyamatban rejlő bizonytalanságok megszüntetése érdekében az Országos Választási Hivatal a szavazóhelyiségek számára kötelező közigazgatási utasításokat adhasson ki.

A választási törvény értelmében a szavazók nem kötelesek a szavazófülkében szavazni. Bár a jelenlegi választások során megfélemlítéseket nem jelentettek, a törvénynek védenie kellene a rászorulókat és el kellene kerülnie az incidensek felmerülésének lehetőségét. A szavazófülkében történő szavazás biztosítja leginkább a szavazók titkos szavazáshoz való jogát.

A törvény nem engedélyezi, hogy a választások idején külföldön tartózkodó magyar állampolgárok szavazzanak. A külföldön tartózkodók szavazását, illetve a postai úton történő szavazás lehetőségét biztosító rendelkezést a jövőbeni választások érdekében Magyarországon is figyelembe kellene venni.

Mivel a választásokon nemzetközi és magyar megfigyelők egyaránt jelen vannak, a törvénynek tükröznie kell Magyarország, mint EBESZ tagország, elkötelezettségét is. Az EBESZ Választásmegfigyelő Küldöttség szívesen látja az Országos Választási Hivatal által a szavazatszámláló bizottságoknak a megfigyelők jogaival kapcsolatos utasításait, bár az még nem kielégítő, hogy a nemzetközi megfigyelők tevékenysége ilyen, nem kötelező érvényű rendelkezéstől függ.

Az ország nemzetiségi és etnikai kisebbségeit illetően fontos, hogy az új magyar parlament - a következő választások előtt még időben - megállapodjon a "képviselet" kifejezés alkotmányjogi értelmezésében a parlamenti képviseleti lehetőségek kapcsán.

Az Országos Választási Bizottság szerint a közvélemény-kutatási eredmények nyilvánosságra hozatala az Interneten a választást megelőző héten törvénysértésnek minősül. Ez az esemény felhívja a figyelmet a jelenlegi választási törvénynek a törvénysértések büntetésével kapcsolatos hiányosságaira. Fontos, hogy a választási törvényben a törvénysértések megfelelően szankcionálva legyenek.

Az 1994-es parlamenti választásokról szóló jelentésében az EBESZ Emberi Jogok és Demokratikus Szervezetek Intézménye aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az állami tömegtájékoztatási eszközök, a többi párt rovására, elfogultak voltak a kormányzó párttal. Az 1998-as választási kampányra a tömegtájékoztatási eszközök fent említett elfogultsága nem jellemző.

A médiával kapcsolatos egyetlen megjegyzés, hogy a kampány eseményeivel meglehetősen színtelenül foglalkozott. Nem lehet eldönteni, hogy ez tükrözte, avagy előidézte a viszonylag csendes kampányt. Úgy tűnik, hogy a pártok és a média között a korlátozásokkal kapcsolatos megállapodások a kampány médiabeli hatásának minimalizálását eredményezték. Ösztönözni kellene a pártokat és a tömegtájékoztatási eszközöket, hogy - a választópolgárok teljes körű informálása, és a választások iránti nagyobb érdeklődés felkeltése érdekében - a lehető legteljesebb mértékben használják ki a tömegtájékoztatási eszközök által nyújtott lehetőségeket.

Az EBESZ Emberi Jogok és Demokratikus Szervezetek Intézményének hosszú távú Választásmegfigyelő Küldöttsége a választások előtti két hétben korlátozott médiamegfigyelő tevékenységet végzett. Az MTV 1-en a kormánypárt, és különösen az MSZP - elsősorban a kormányzásból következő helyzete miatt - többet szerepelt, mint más pártok. Megállapíthatjuk, hogy valamennyi párt médiabeli szereplése semleges és elfogulatlan volt.

Az írott médiában az országos listát állító pártok mindegyike szerepelt, bár eltérő mértékben. A legtöbb újság a különböző pártok számára különböző szereplési lehetőséget biztosított, amely mindent összevetve tisztességes volt, és egyetlen pártot sem hozott igazán hátrányos helyzetbe.

A megfigyelők jelentése szerint 18 megye 600 meglátogatott szavazókörében a szavazatszámlálás folyamata igen magas színvonalon zajlott.

Mint a jelen nyilatkozatban korábban már említettük, az EBESZ Választásmegfigyelő Küldöttsége aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a törvény nem teszi kötelezővé a szavazófülkében való szavazást, bár a szavazók ellen alkalmazott erőszakról nem kaptunk jelentést. A megfigyelők jelentései szerint a szavazók sok helyen szavaztak a szavazófülkén kívül, és az is előfordult, hogy egyszerre többen tartózkodtak a szavazófülkében, bár ez ellentétes a jelenleg érvényes jogszabályokkal. Nyilvánvaló, hogy a szavazófülkék tényleges használatát célzó eljárásokkal a jövőbeni választások érdekében foglalkozni kell.

A szavazatszámlálások megfigyelése felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy az érvénytelen szavazólapok meghatározásáról szóló törvényt világosabbá és érthetőbbé kell tenni. Bár a megfigyelők nem jelentettek jelentős problémákat, beszámoltak arról, hogy a szavazóhelységek között eltérések mutatkoztak a szavazólapok elfogadható bejelölésével kapcsolatban.