|
Választási információk vakok és gyengénlátók számára Főoldal / Információk / Fogalmak Abszolút többség: A mandátumhoz jutás feltétele - egyéni választókerületben - a szavazatok több mint felének megszerzése (Ld. még: relatív többség). Ez az elv érvényesül a választás első fordulójában. Ajánlószelvény: Jelöltet ajánlani a szavazást megelőző 23. napig, ajánlószelvényen lehet. Az ajánlószelvényt az értesítőkkel együtt kell eljuttatni a választópolgároknak a szavazást megelőző 58. napig. A választópolgár a lakóhelye szerinti választókerület jelöltjei közül ajánlhat egy jelöltet. Az ajánlás nem vonható vissza. Általános választójog: A választójog általánosságának elve azt fejezi ki, hogy minden nagykorú magyar állampolgár - az úgynevezett természetes kizáró okokat kivéve - választójoggal rendelkezik. Természetes kizáró okok: nincs választójoga annak, aki jogerős ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetőleg a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Arányos választási rendszer: A jelölő szervezetek a rájuk leadott szavazatok arányában jutnak mandátumhoz (Ld. még többségi és vegyes választási rendszer). Áttétel: Ha a választási bizottság megítélése szerint a kifogás elbírálására nem az a választási bizottság jogosult, amelyhez azt benyújtották, a választási bizottság az ügyet - legkésőbb a beérkezését követő napon - átteszi az annak elbírálására jogosult választási bizottsághoz, amely köteles az ügyben eljárni. A választási bizottság e hatáskörét elnökére átruházhatja. Ha a választási bizottság, illetőleg a bizottság elnöke az ügyet nem teszi át más választási bizottsághoz, a választási bizottság köteles az ügyben eljárni. Bírósági felülvizsgálat: A választási bizottság másodfokú határozata, továbbá az Országos
Választási Bizottság határozata ellen bármely választópolgár, jelölt,
jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy bírósági
felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be. A kérelem visszavonható. Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem tartalmi elemei: a) a kérelem jogalapjának megjelölése (kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani), b) a kérelem benyújtójának neve, lakcíme (székhelye) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címe, c) a kérelem benyújtójának választása szerint telefaxszáma vagy elektronikus levélcíme, illetőleg kézbesítési megbízottjának neve és telefaxszáma vagy elektronikus levélcíme. Egyéni országgyűlési választókerület: Az országgyűlési választási rendszer eleme. Az ország területe 176 egyéni választókerületre oszlik, melyekben egy-egy képviselőt választanak a többségi elv alapján. Ellenőrzés: Az ellenőrzés az országgyűlési képviselő-választás lebonyolításának egész folyamatát végigkíséri. Ennek elemei a nyilvánosság, a jogorvoslati rendszer és a pénzügyi ellenőrzés. A választási bizottságok működése és tevékenysége nyilvános. A választási bizottságok munkájában részt vehetnek a jelöltek és jelölő szervezetek által megbízott tagok. A jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát a hozzá tartozó határozatokkal együtt az illetékes választási bizottság - kérésükre ingyenesen - átadja a jelöltek jelenlévő képviselőinek. A külképviseleti szavazás során a jelölő szerveztek által megbízott megfigyelők jelen lehetnek a külképviseleti választási iroda munkájánál. A választás számítógépes adatait azonos feltételekkel, díjfizetés ellenében bárki igényelheti. A számítógépes szavazatösszesítő rendszerek előkészítése és megbízható működése, valamint a szavazatösszesítés felett az Országos Választási Bizottság folyamatosan, a választás kitűzésétől őrködik. A választás lebonyolításának nyilvánosságát erősíti, hogy a sajtó képviselői külön engedély nélkül jelen lehetnek a választási szervek munkájánál, e szervek munkáját azonban nem zavarhatják. A választás jogszerű lebonyolításának további garanciája a törvényben szabályozott jogorvoslati rendszer. Lásd: jogorvoslatok. A kampányra fordított pénzeszközök ellenőrzésére a Ve. külön szabályokat tartalmaz. Minden jelölő szervezetnek és független jelöltnek a választás második fordulóját követő 60 napon belül a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját. A választásra fordított állami és más pénzeszközök felhasználását az Állami Számvevőszék a választás második fordulóját követő egy éven belül az országgyűlési képviselethez jutott jelölő szervezetek és független jelöltek tekintetében hivatalból, egyéb jelölő szervezetek és független jelöltek tekintetében más jelölt, jelölő szervezet kérelmére ellenőrzi. Elsőként szavazó választópolgár: A szavazatszámláló bizottság a szavazás megkezdése előtt az urnák állapotát, azok üres voltát az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében vizsgálja meg, majd zárja le az urnákat. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság az urnába ellenőrző lapot helyez, melyet az elsőként szavazó választópolgár is aláír. Az elsőként szavazó a szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet. Eredményesség: Az eredményesség az egyéni választókerületi választás első fordulójában értelmezhető, vizsgálatára akkor kerülhet sor, ha a szavazás érvényes. Az első forduló akkor eredményes, ha valamely jelölt megkapta az érvényes szavazatok több mint felét. Ha e feltétel nem teljesül, második fordulót kell tartani. A második fordulóban már nincs eredményességi feltétel: relatív többséggel is mandátumhoz lehet jutni. Értesítő (kopogtatócédula): A választópolgár az értesítő (közismert nevén a kopogtatócédula) megküldésével kap tájékoztatást arról, hogy felvették a választói névjegyzékbe. Az értesítő tartalmazza a szavazás helyéről és idejéről szóló tájékoztatást, valamint a személyazonosság és a lakcím igazolására szolgáló okmányok megnevezését is. Az értesítő megléte nem feltétele a szavazásnak, azonban megkönnyíti a szavazatszámláló bizottság munkáját, ha a választópolgár magával viszi azt a szavazókörbe. A kopogtatócédulát a névjegyzéket vezető települési jegyző az ajánlószelvénnyel együtt juttatja el a választópolgárokhoz. Érvényesség: Az első forduló - mind az egyéni, mind a területi választókerületben - akkor érvényes, ha a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott. Ha érvénytelen az első forduló, akkor másodikat kell tartani. A második forduló - mind az egyéni, mind a területi választókerületben - akkor érvényes, ha a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott. Fellebbezés: A választási bizottság elsőfokú határozata ellen bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy fellebbezést nyújthat be. A fellebbezést a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál kell előterjeszteni úgy, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított három napon belül megérkezzen. Kivételt képez a szavazatszámláló bizottság döntése elleni fellebbezés, ennél ugyanis a határozatban megjelölt, a fellebbezés elbírálására jogosult országos egyéni választókerületi választási bizottságnál vagy területi választási bizottságnál kell előterjeszteni a jogorvoslati kérelmet. (Lásd még: fellebbezés tartalmi elemei) A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A fellebbezés a választási bizottság határozatának meghozataláig visszavonható, a választási bizottság azonban az eljárást hivatalból folytathatja. A választási bizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a fellebbezést, ha az elkésett, nem a fent ismertetett választási bizottsághoz nyújtották be, illetőleg nem tartalmazza a fellebbezés jogalapját, a fellebbezés benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét). A fellebbezés nem utasítható el, ha a jogosult a fellebbezést az elbírálására jogosult választási bizottságnál - határidőben - terjeszti elő. A másodfokon eljáró választási bizottság a fellebbezéssel megtámadott határozatot helybenhagyja vagy megváltoztatja (Ld. még: jogorvoslatok). Fellebbezés tartalmi elemei: a) a fellebbezés jogalapja (fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani) b) a fellebbezés benyújtójának neve, lakcíme (székhelye) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címe, c) a fellebbezés benyújtójának választása szerint telefaxszáma vagy elektronikus levélcíme, illetőleg kézbesítési megbízottjának neve és telefaxszáma vagy elektronikus levélcíme. Igazolás: Az igazolás a választópolgár lakcíme szerinti helyi választási iroda vezetője által kiállított közokirat. Arra szolgál, hogy a választópolgár lakóhelyétől távol, de Magyarország területén adhassa le szavazatát. Az igazolás a választópolgár nyilatkozata alapján tartalmazza azt a települést, ahol szavazni kíván (ha a választópolgár a választás napján külföldön tartózkodik, ennek módjáról ld. külképviseleti szavazás). Igazolást igényelni a lakóhely szerinti helyi választási iroda vezetőjétől - a választás első és második fordulójára egyaránt - személyesen vagy meghatalmazott útján a választás első fordulóját megelőző 2. napon 16 óráig, ajánlott levélben pedig úgy lehet, hogy a kérelem a választást megelőző 5. napig megérkezzen a polgármesteri hivatalba. A választópolgárt az igazolás alapján a szavazás napja előtt a jegyző, a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság veszi fel a névjegyzékbe. Illetékesség: A feladatok területi hovatartozás szerinti (horizontális) megosztása az azonos hatáskörrel rendelkező szervek (választási szervek, bíróságok stb.) között. Például a szavazatszámláló bizottság mint hatóság a szavazókör területére kiterjedően rendelkezik illetékességgel. Jegyzőkönyvvezető: A szavazás napján a szavazatszámláló bizottság mellett jegyzőkönyvvezető működik, aki a helyi választási iroda tagja. A jegyzőkönyvvezető nem tagja a szavazatszámláló bizottságnak. Feladata a szavazás során a szavazatszámláló bizottság döntéseinek megfelelően a különböző jegyzékek, jegyzőkönyvek és a névjegyzék vezetése, a szavazás lezárása után pedig az adatlap és a szavazóköri jegyzőkönyv kitöltése. Jogorvoslatok: kifogás, fellebbezés, bírósági felülvizsgálati kérelem Jogvesztő határidők: A választási eljárás során megállapított határidők elmulasztása esetén nincs lehetőség az elmulasztott cselekmény pótlására. Kampánycsend: A szavazást megelőző nap 0.00 órájától a szavazás napján 19.00 óráig (a szavazás lezárásáig) választási kampányt folytatni tilos. A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a jelölt vagy a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás (szavazásra történő szervezett szállítás, étel-ital adása), pártjelvények, zászló, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy a nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton. Kifogás: Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetőleg a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással bárki benyújthat. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított három napon belül megérkezzen. A választási bizottság a benyújtott kifogásról a beérkezésétől - áttétel esetén az elbírálására jogosult választási bizottsághoz történő beérkezésétől - számított három napon belül dönt. A kifogás a választási bizottság határozatának meghozataláig visszavonható, a választási bizottság azonban az eljárást hivatalból folytathatja. Kifogás tartalmi elemei: a) A jogszabálysértés megjelölése b) A jogszabálysértés bizonyítékai c) A kifogást benyújtó neve, lakcíme, székhelye és - ha a lakcímtől (székhelytől) eltér - postai értesítési címe, d) A kifogást benyújtónak a választása szerinti telefaxszáma, vagy elektronikus elektronikus levélcíme, illetőleg kézbesítési megbízottjának neve és faxszáma, vagy elektronikus címe Kopogtatócédula: Ld.: értesítő. Közös lista: A pártok közös egyéni választókerületi jelölés alapján - ugyanazon pártok részvételével - közös területi listát, közös területi listák alapján - ugyanazon pártok részvételével - közös országos listát állíthatnak. A közös jelöltet/listát állító pártok a választási eljárás szempontjából egy jelölő szervezetnek számítanak. A közös lista nem kap mandátumot, ha országosan az érvényes szavazatoknak legalább tíz százalékát, kettőnél több párt által állított közös lista esetében legalább tizenöt százalékát együttesen nem érték el. Az utóbbi határt elérő közös listának az a tagja, amely az összes területi pártlistára leadott országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát nem érte el, kiesik és nem kap mandátumot. A közös egyéni választókerületi jelölt és a közös területi lista töredékszavazatai az érintett pártok által - országosan egységesen - előzetesen meghatározott arányban kerülnek fel a közös jelöltet, illetőleg a közös listát állító pártok országos listáira. A pártok eltérő rendelkezése hiányában a töredékszavazatok arra a közös országos listára (ha van ilyen) kerülnek fel, amelyet a jelöltet, illetőleg a listát állító pártok indítottak. Közszemlére tétel: A névjegyzéket a helyi választási iroda vezetője a települési önkormányzat polgármesteri hivatalában a szavazás napja előtt 60 nappal 8 napra közszemlére teszi. A névjegyzék közszemlére tételének időpontjáról a lakosságot a helyben szokásos módon előzetesen tájékoztatni kell. Közvélemény-kutatás: A szavazás napját megelőzően és követően közvélemény-kutatás végezhető, annak eredményét azonban a szavazást megelőző nyolcadik naptól a szavazás befejezéséig nem szabad nyilvánosságra hozni. A szavazás napján a választópolgárok nyugalma és a zavartalan szavazás érdekében csak az alábbi feltételekkel végezhető közvélemény-kutatás: - csak névtelen lehet és az önkéntességen alapulhat; - a közvélemény-kutatók abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphetnek be; a közvélemény-kutatók a választópolgárokat nem zaklathatják, nyilatkozatra nem kényszeríthetik, és csupán a szavazóhelyiségekből kilépőket kérdezhetik meg. A választópolgárnak joga van véleményét titokban tartani. Külképviselet: A Magyar Köztársaság nagykövetsége és főkonzulátusa. Külképviseleti névjegyzék: Azon választópolgárok jegyzéke, akik a Magyar Köztársaság valamelyik nagykövetségén vagy főkonzulátusán kívánják leadni szavazatukat. A külképviseleti névjegyzékbe vételt a választópolgár a magyarországi lakcíme szerinti helyi választási iroda vezetőjétől kérheti (Ld. még: külképviseleti névjegyzékbe vétel iránti kérelem). Külképviseleti névjegyzékbe vétel iránti kérelem: A külképviseleti névjegyzékbe való felvételét a lakcíme szerinti névjegyzékben szereplő választópolgár személyesen vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező meghatalmazott útján kérheti a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől a választás első fordulóját (a magyarországi szavazás napját) megelőző 23. napig. A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel ajánlott levélben is kérhető úgy, hogy az legkésőbb a magyarországi szavazás napját megelőző 23. napig megérkezzen a helyi választási irodába. A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár a magyarországi szavazás napját megelőző 23. napig módosíthatja az általa megjelölt külképviseletet, illetőleg kérheti törlését a külképviseleti névjegyzékből és visszavételét a lakcíme szerinti névjegyzékbe. A kérelem alapján a helyi választási iroda vezetője a választópolgárt haladéktalanul felveszi a külképviseleti névjegyzékbe, egyidejűleg törli a lakcíme szerinti névjegyzékből. A helyi választási iroda vezetője a kérelmezőt a külképviseleti névjegyzékbe vételéről, illetőleg a külképviseleti névjegyzékbe vétel elutasításáról haladéktalanul értesíti (Ld. még: külképviseleti szavazás, külképviseleti névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelem tartlama). Külképviseleti névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelem tartalma: a) a kérelmező családi és utóneve, b) személyi azonosítója, c) születési helye és ideje, d) anyja neve, e) magyarországi lakcíme, f) annak a külképviseletnek a megjelölése, ahol a kérelmező a választójogát gyakorolni kívánja, továbbá g) a kérelem a választás első, vagy a második vagy mindkét fordulójára vonatkozik, valamint h) a kérelmező külföldi értesítési címe, ha a helyi választási iroda vezetőjének döntéséről szóló értesítés kézbesítését nem a magyarországi lakcímére kéri. A kérelmet a helyi választási iroda vezetője elutasítja, ha az nem tartalmazza az említett adatokat. Külképviseleti szavazás: Az a választópolgár, aki a szavazás napján külföldön tartózkodik, a Magyar Köztársaság nagykövetségein és főkonzulátusain szavazhat, amennyiben a külképviseleti névjegyzékbe - kérelmére - felvették. A külképviseleti szavazás menete eltér a hazai szavazókörökben történő szavazás menetétől: A választópolgár személyazonosságának megállapítását követően aláírja a külképviseleti névjegyzéket. A külképviseleti választási iroda átadja a választópolgár részére a szavazólapo(ka)t és a borítékot. A választópolgár elvonul szavazni. A választópolgár a szavazólapot - kitöltését követően - az e célra szolgáló borítékba helyezi, és azt lezárja. Míg a választópolgár kitölti a szavazólapo(ka)t, a külképviseleti választási iroda tagja a választópolgár személyes adatait - a külképviseleti névjegyzék alapján - rávezeti a szavazásról szóló nyilatkozatra. A szavazólap kitöltését, borítékba helyezését és annak lezárását követően a szavazásról szóló nyilatkozat aláírásával a választópolgár elismeri, hogy a boríték az ő szavazatát tartalmazza. A szavazásról szóló nyilatkozatot a külképviseleti választási iroda tagja hitelesíti. A szavazatot tartalmazó zárt borítékot a választópolgár átadja a külképviseleti választási iroda tagjának, aki azt a szavazásról szóló nyilatkozattal együtt egy másik (külső) borítékba helyezi, azt lezárja és visszaadja a választópolgárnak. (A külső borítékon feltüntetésre kerül a választópolgár lakóhelye szerinti országgyűlési egyéni választókerület megjelölése is.) Az így keletkezett „szavazási iratot a választópolgár a leragasztáson aláírja, majd az urnába helyezi. Külképviseleti szavazás feltételei: A külképviseleti szavazás akkor lehetséges, ha azt a fogadó állam nem ellenzi. Nem kerül sor szavazásra azon a külképviseleten, amelynek névjegyzékében egyetlen választópolgár sem szerepel. Lakóhely: Lakóhely a személyi igazolványban vagy a lakcímigazolványban szereplő lakásnak vagy ennek hiányában - a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgár kivételével - szükségből használt helyiségnek, szálláshelynek a címe, amelyet a választópolgár életvitelszerűen otthonául használ. Mandátumszerzési küszöb (parlamentbe jutási küszöb): Azok a területi és országos listák jutnak mandátumhoz, amelyek a választópolgárok által valamennyi területi listára leadott, országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát elérik. Mozgóurna: A mozgásában gátolt választópolgárt szavazásának lehetővé tétele érdekében - kérésére - az illetékes szavazatszámláló bizottság két tagja lakásán, tartózkodási helyén felkeresi a mozgóurnával. A szavazás titkosságát ekkor is biztosítani kell. A mozgóurnás szavazást a választást megelőzően a jegyzőtől, a szavazás napján az illetékes szavazatszámláló bizottságtól lehet kérni. Külképviseleten mozgóurnás szavazásra nincs lehetőség. Névjegyzék: A választáson választójoggal rendelkezők nyilvántartása (névjegyzék). A névjegyzék ezen túl a választást lebonyolító választási szervek segédeszköze, amelynek segítségével ellenőrizhető az urnához járuló állampolgárok választójogosultsága, és - a visszaélések elkerülése érdekében - kiszűrhetők a többször szavazó választópolgárok (Ld. még: közszemlére tétel, névjegyzékből való kihagyás). Névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslat: A névjegyzékből való kihagyás illetőleg törlés vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt a névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt lehet kifogást benyújtani. A névjegyzékből való kihagyás, illetőleg törlés vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt benyújtott kifogást a helyi választási iroda vezetőjéhez (a település illetőleg fővárosi kerület jegyzőjéhez) kell benyújtani, aki a kifogásról legkésőbb a beérkezését követő napon dönt. Ha a helyi választási iroda vezetője a kifogásnak helyt ad, a névjegyzéket, illetőleg a külképviseleti névjegyzéket módosítja. Ha a kifogásnak nem ad helyt, azt legkésőbb a beérkezését követő napon megküldi a helyi bíróságnak, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak. A bíróság a kifogásról a beérkezését követő 3 napon belül dönt. Ha a bíróság a kifogást alaposnak találja, elrendeli a névjegyzék módosítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. Országos (kompenzációs) lista: A párt országos listát állíthat, ha legalább hét területi (megyei) választókerületben sikerült listát állítania. Az országos listáról való mandátumszerzés célja, hogy az egyéni választókerületek választási eredményeiben kialakult aránytalanságot csökkentse. Az országos listákon a jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában (a számítás módját az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 4. számú melléklete tartalmazza), a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz. Minimum ötvennyolc mandátum kerül ilyen módon kiosztásra. Póttag: A választási bizottságok azon megválasztott, esküt tett tagjai, akik a választási bizottságok jogszabályban előírt létszáma alá való csökkenése esetén lépnek a kiesett tag helyébe. Relatív többség: Az a jelölt jut mandátumhoz, aki a legtöbb szavazatot kapta. A győzelemhez elegendő, hogy a jelölt akár csak egy szavazattal többet kapjon ellenfelénél (Ld. még: abszolút többség). Az országgyűlési választáson az egyéni választókerületi választás második fordulójában kerül alkalmazásra. Szavazás Magyarországon: A választópolgárok a lakóhelyük szerint kijelölt szavazókörben szavazhatnak vagy igazolás alapján a lakóhelyüktől eltérő településen. A szavazás előtt a választópolgárnak a szavazatszámláló bizottság előtt igazolnia kell személyazonosságát és lakcímét. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság átadja részére a szavazólapokat. A szavazólap átvételét a választópolgár a névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja. Érvényesen szavazni szavazólaponként csak egy jelöltre, illetőleg egy listára, a jelölt vagy lista alatti vagy melletti körben tollal elhelyezett egymást metsző két vonallal (pl."X" vagy "+" jellel) lehet. A szavazat érvényességéhez szükséges továbbá, hogy azt a hivatalos szavazólapon adják le, a szavazó melyik válaszra szavazott, a szavazólapot a szavazatszámláló bizottság hivatalos bélyegzőlenyomatával lássa el. A választópolgár szavazólapot kitöltése után borítékba helyezi és az urnába dobja. A szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak (Ld. még: igazolás, lakóhely, szavazólap, külképviseleti névjegyzék, külképviseleti szavazás). Szavazás külföldön: Az országgyűlési választásokon lehetőség van a Magyar Köztársaság külképviseletein (nagykövetség, főkonzulátus) szavazni. Lásd még: Külképviseleti névjegyzék, külképviseleti névjegyzékbe vétel iránti kérelem, külképviseleti szavazás) Szavazás ideje: a Magyar Köztársaság területén: 6.00 órától 19.00 óráig lehet. Ha a helyi körülmények indokolják, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elrendelheti, hogy a szavazás 5 órakor kezdődjék. A külképviseleteken az első fordulóban a magyarországi szavazás napját megelőző 7. napon, helyi idő szerint 6 óra és 19 óra között lehet szavazni. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest -1, vagy -2 óra, helyi idő szerint 6 óra és a közép-európai idő szerint 19 óra között lehet szavazni. Az amerikai kontinensen létesített külképviseleteken a magyarországi szavazást megelőző 8. napon, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni. A második fordulóban a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint 6 óra és 19 óra között lehet szavazni. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest -1, vagy -2 óra, helyi idő szerint 6 óra és a közép-európai idő szerint 19 óra között lehet szavazni. Az amerikai kontinensen létesített külképviseleteken a magyarországi szavazást megelőző napon, helyi idő szerint 6 óra és 19 óra között lehet szavazni. Szavazás lezárása: A szavazatszámláló bizottság elnöke 19 órakor a szavazóhelyiséget bezárja. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy annak előterében tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja, ezt követően szavazatot nem fogad el. A külképviseleten a szavazást akkor is le kell zárni, ha a külképviseleti névjegyzékben szereplő valamennyi választópolgár leadta szavazatát. Szavazás titkossága: A szavazás titkossága azt jelenti, hogy a választópolgárok a szavazat tartalmának nyilvánosságra kerülése nélkül, titkosan adhatják le szavazatukat. A szavazat tartalma tehát a választópolgár akaratán kívül álló okból nem kerülhet nyilvánosságra. Szavazatszámláló bizottság: A szavazatszámláló bizottságok egyrészt a települési önkormányzati képviselőtestületek által megválasztott tagokból, másrészt a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezetek, illetőleg a független jelöltek által megbízott tagokból állnak. A szavazatszámláló bizottság ellenőrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényes lebonyolításáról; dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben; megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki; indítványozza az illetékes választási bizottságnak a szavazás szavazóköri eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést észlel, amely azt érdemben befolyásolta. Külképviseleten nem működik szavazatszámláló bizottság. Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma kevesebb mint 5, a helyi választási iroda vezetője póttagok, vagy más szavazatszámláló bizottság tagjai közül a bizottságot kiegészíti. Ha ilyen módon nincs lehetőség a szavazatszámláló bizottság kiegészítésére, akkor arról a területi választási iroda vezetője gondoskodniuk, más település szavazatszámláló bizottságának esküt tett tagjai vagy póttagjai megbízásával. Szavazófülke: Minden szavazóhelyiségben legalább két elkülönített szavazófülkét alakítanak ki, melyek célja annak biztosítása, hogy a választópolgárok a szavazatukat titkosan adhassák le. A szavazáshoz a szavazófülkében megfelelő módon rögzített tollat kell elhelyezni. A választópolgárok a szavazófülkét nem kötelesek igénybe venni, azon kívül is kitölthetik a szavazólapot. Szavazóhelyiség: Az egy szavazókörbe tartozó választópolgárok szavazására szolgáló hivatalos helyiség, melynek címéről a polgárok az értesítőben kapnak tájékoztatást. A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni. A szavazás szüneteltetése és felfüggesztése rendkívüli események bekövetkezése esetén azonban lehetséges. A törvény ilyennek tekinti azt az esetet, amikor a szavazatszámláló bizottság tagjainak a száma három alá csökken, vagy a szavazás elháríthatatlan külső ok miatt lehetetlenné vált. Ebben az esetben a szavazást a jelenlévők kötelesek azonnal felfüggeszteni, az urnát, továbbá az iratokat zárolni, és a felfüggesztés tényéről a helyi választási iroda vezetőjét a szavazás törvényes folytatásának biztosítása érdekében haladéktalanul értesíteni. A rendkívüli esemény elhárítását követően a szavazás tovább folytatható. A szavazatszámláló bizottság elnöke felelős azért, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségben és a környékén a rendet fenntartsák, a rend fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelező. A szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak. A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely a jelölt vagy jelölő szervezet használatában van. Szavazókör: A választási rendszer legkisebb területi egysége, melynek a területén lakóhellyel rendelkező választópolgárok azonos szavazóhelyiségben szavazhatnak. A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy egy szavazókörre mintegy 600, de legfeljebb 1200 választópolgár jusson, településenként azonban legalább egy szavazókör kialakítása kötelező. Szavazólap: A választópolgárok szavazatának leadására szolgáló nyomtatvány. A országgyűlési képviselő-választáson a választópolgárok két szavazólapot kapnak. Külön szavazólap szolgál az egyéni választókerületi jelöltre és külön szavazólap a területi listára történő szavazáshoz. Szavazni csak a hivatalos szavazólapokon lehet. A szavazólap kiadása előtt a szavazatszámláló bizottság a szavazólapot ellátja hivatalos bélyegzőjével, ennek hiánya a szavazat érvénytelenségét vonja maga után. A szavazólapokat kitöltésük után borítékba helyezve kell az urnába dobni. Ha a választópolgár a szavazólapnak az urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja és helyébe új lapot ad ki. A bizottság a rontott szavazólap helyett újat csak egyszer adhat ki. Területi választókerület (területi lista): Az országgyűlési választási rendszer egyik eleme, melynek területe a megye/főváros területéhez igazodik. A területi választókerületben az a párt állíthat listát, amely a területi választókerületben található egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állított. A választópolgár egyetlen párt listájára adhatja le szavazatát. A pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában - az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 4. számú mellékletében írt számítási mód alapján - a szavazólapon szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz. Százötvenkét képviselőt választanak területi listákról. Többségi választási rendszer: Az egyéni választókerületekben alkalmazott választási módszer, melyben a jelöltek a többségi elv alapján jutnak mandátumhoz. Töredékszavazat: Töredékszavazatnak minősül: 1) egyéni választókerületben a választás első érvényes fordulójában az olyan pártjelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot; 2) területi választókerületben - a választás érvényes fordulójában - a listákra leadott olyan szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendőek, illetőleg amelyek mandátum megszerzéséhez felhasznált szavazatszámot meghaladták. Ezen szavazatok alapján kerülnek kiosztásra az országos lista mandátumai. Urna: Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára két vagy több urnát kell felállítani. Az urnákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból a pecsét feltörése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani (Ld. még: elsőként szavazó választópolgár). Választási alapelvek: A választójog általánossága és egyenlősége, a szavazás közvetlensége és titkossága. Választási bizottságok: A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választás tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. Az országgyűlési képviselő-választáson a következő választási bizottságok működnek: - szavazatszámláló bizottságok (SZSZB), - az egy szavazókörrel rendelkező településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság, - országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok (OEVB), - területi választási bizottságok (TVB) illetőleg a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) - Országos szinten az Országos Választási Bizottság (OVB) működik. Választási bizottságok tagjai: A választási bizottságok egyrészt választott tagokból, másrészt a jelöltek, jelölő szervezetek által megbízott tagokból állnak össze. A választási bizottságok választott tagjait a választás napja előtti 51. napig kell megválasztania a megyei közgyűlésnek (OEVB, TVB), illetőleg az Országgyűlésnek (OVB). A szavazatszámláló bizottságok választott tagjait az önkormányzati képviselőtestületek a választások napja előtti 20. napig választják meg. A választási bizottságoknak - a választott tagokon felüli - további egy-egy tagját az egyéni választókerületben jelöltet (SZSZB, OEVB), illetőleg a területi vagy országos listát (TVB, OVB) állító jelölő szervezet (párt), illetőleg a független jelölt bízza meg (megbízott tagok). A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak, azzal az eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére tiszteletdíj nem jár. A választási bizottságok működésük tartama alatt hatóságnak, tagjaik pedig hivatalos személynek minősülnek. A választási szerv testületként működik, határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevő tagok többségének szavazata szükséges. A választási szervet az elnök képviseli. Választási Információs Szolgálat: A választási irodák választási információs szolgálatot (VISZ) működtetnek, amelynek alapvető feladata a választópolgárok, a sajtó, a külföldi és hazai érdeklődők és a politikai pártok tájékoztatása jogi kérdésekben. Az érdeklődők kérdéseikre lehetőség szerint azonnal vagy 1-2 napon belül választ kapnak. Választási irodák: A választási irodák a választások előkészítésével, szervezésével, lebonyolításával, a választópolgárok, a jelöltek és a jelölő szervezetek pártsemleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, a technikai feltételek megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenőrzésével összefüggő állami feladatot ellátó szervek. A szavazatszámláló bizottságok kivételével minden választási bizottság mellett működik választási iroda. (A szavazatszámláló bizottságok mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzőkönyvvezetőként működik.) Az országgyűlési választásokon ennek megfelelően az alábbi választási irodák működnek: - helyi választási iroda (HVI), - külképviseleti választási iroda (KüVI), - egyéni választókerületi választási iroda (OEVI), - területi, illetőleg fővárosi választási iroda (TVI illetőleg FVI) valamint - Országos Választási Iroda (OVI) működik. A HVI vezetője a települési jegyző, a TVI illetőleg az FVI vezetője a megyei illetőleg a fővárosi főjegyző. Az OVI vezetőjét és tagjait a Belügyminiszter nevezi ki. A választási irodák tagjait az iroda vezetője nevezi ki. A tagok köztisztviselők és közalkalmazottak: ügyintézők, jogászok, informatikusok, akik ellátják a választási bizottságok folyamatos működéséhez szükséges ügyviteli, adatkezelési és technikai feladatokat (Ld. még: külképviseleti választási iroda). Választási szervek: A választási szervek körébe a választási bizottságok és választási irodák tartoznak Választójog(osultság): A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen. Nincs választójoga annak, aki jogerős ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetőleg a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Választójog egyenlősége: A választójog egyenlőségének elve egyrészt azt a követelményt fejezi ki, hogy minden szavazásra jogosult egyenlő jogokkal vesz részt a választásban. E mellett jelenti azt is, hogy minden választójoggal rendelkező személynek megközelítőleg azonos értékű szavazattal kell rendelkeznie. Választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása (NESZA jegyzék): A személyiadat és lakcímnyilvántartás központi hivatala által vezetet nyilvántartás. Azon nagykorú polgárok adatait tartalmazza, akik jogerős ítélet alapján cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, közügyektől eltiltás hatálya alatt állnak, szabadságvesztés büntetésüket vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelésüket töltik. A nyilvántartás nem nyilvános, abba csak az érintett személy, a bíróság, a választási bizottság és a választási iroda tagjai tekinthetnek be. Visszautasítás: A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a polgárt, aki nem szerepel a névjegyzéken és igazolással sem rendelkezik, továbbá azt is, aki nem tudja személyazonosságát vagy lakcímét megfelelően igazolni. (Ld. még: igazolás). Vegyes választási rendszer: A többségi és arányos választási rendszer ötvözete. Hazánk országgyűlési képviselő-választási rendszere vegyes: az egyéni választókerület többségi rendszerű, a területi és országos listás rendszer pedig arányos.
|