2005. évi CXIV. törvény
a kisebbségi önkormányzati
képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai
kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról
Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság
területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek - az Alkotmány 68. §-ának
(4) bekezdésében biztosított - azon jogának érvényre juttatása
érdekében, amely szerint helyi (települési és területi) és országos
önkormányzatokat hozhatnak létre, az Alkotmány 71. §-ának (4)
bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI
KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA
1. § E fejezet hatálya kiterjed a
települési és fővárosi kerületi (a továbbiakban együtt: települési)
kisebbségi önkormányzatok, a fővárosi és megyei (a továbbiakban
együtt: területi) kisebbségi önkormányzatok, valamint az országos
kisebbségi önkormányzatok tagjainak megválasztására.
Általános rendelkezések
Választójog
2. § (1) A települési kisebbségi
önkormányzati választásokon választó és választható (a továbbiakban:
kisebbségi választópolgár), aki
a) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben
meghatározott kisebbséghez tartozik, és a kisebbséghez tartozását
vállalja és kinyilvánítja,
b) magyar állampolgár,
c) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán
választójoggal rendelkezik, és
d) a kisebbségi választói jegyzékben szerepel.
(2) A kisebbségi választópolgár a szavazás jogát szabad elhatározása
alapján, a lakóhelye szerinti településen gyakorolhatja.
(3) A kisebbségi választópolgár a választhatóság jogát szabad
elhatározása alapján gyakorolhatja.
A választás napja és a megbízatás
időtartama
3. § (1) A települési kisebbségi
önkormányzati képviselők választását négyévenként, a helyi
önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának
napján kell megtartani.
(2) Időközi választásra nem kerülhet sor.
(3) A települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének
megbízatása a települési kisebbségi önkormányzati képviselők
következő választása napjáig tart.
Választókerület
4. § A választáson a település
(fővárosi kerület) egy választókerületet alkot.
A választás kitűzése
5. § A választást akkor kell kitűzni,
ha a településen a kisebbségi választói jegyzékben szereplő
kisebbségi választópolgárok száma a választás kitűzésének napján
eléri a 30-at.
A képviselők száma
6. § A képviselők száma 5 fő.
Jelölés
7. § (1) Jelöltet az e törvény szerinti
jelölő szervezet állíthat.
(2) Több jelölő szervezet közös jelöltet is állíthat.
(3) A választást akkor lehet megtartani, ha legalább 5 jelölt van.
Szavazás
8. § A kisebbségi választópolgár
legfeljebb 5 jelöltre szavazhat.
Az eredmény megállapítása
9. § Eredménytelen a választás, ha
5-nél kevesebb jelölt kap érvényes szavazatot.
10. § (1) Képviselő az az 5 jelölt lesz, aki a legtöbb szavazatot
kapta.
(2) Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy
az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez
mandátumot.
(3) Az a jelölt, aki egyetlen szavazatot sem kapott, nem lehet
képviselő.
A megüresedett mandátum betöltése
11. § Ha a települési kisebbségi
önkormányzat képviselőjének megbízatása megszűnik, helyére a
szavazatszám szerinti sorrendben következő jelölt lép. Ha nincs
ilyen jelölt, a mandátum betöltetlen marad.
A területi kisebbségi
önkormányzati képviselők választása
Választójog
12. § A területi kisebbségi
önkormányzati választásokon választó és választható, aki települési
kisebbségi önkormányzat tagja (a továbbiakban: elektor).
A választás napja és a megbízatás
időtartama
13. § A területi kisebbségi
önkormányzat képviselő-testületének megbízatása a területi
kisebbségi önkormányzatok következő választásának napjáig tart.
A választás kitűzése
14. § A választást ki kell tűzni, ha a
választás kitűzésekor a megye területén legalább 10 településen,
illetőleg a fővárosban legalább 10 fővárosi kerületben települési
kisebbségi önkormányzat működik.
A képviselők száma
15. § A megválasztható képviselők száma
9 fő.
Listaállítás
16. § (1) Az a jelölő szervezet
állíthat listát, amely a megyében (fővárosban) a megválasztott
elektorok legalább 10%-át jelöltként állította a települési
kisebbségi önkormányzati választáson. A jelöltek számába
beszámítanak:
a) az adott jelölő szervezet által önállóan állított jelöltek;
b) a közös jelöltek közül az adott jelölő szervezetre eső
jelölthányad, melyet közös jelöltenként, a jelöltet állító jelölő
szervezetek arányában kell megállapítani. Nem keletkezik
jelölthányad a közös lista állítását megalapozó közös jelöltek után.
(2) Azok a jelölő szervezetek, amelyek a megválasztott elektorok
legalább 10%-át közösen állították jelöltként a települési
kisebbségi önkormányzati választáson, közös listát indíthatnak.
(3) A választást akkor lehet megtartani, ha a jelölő szervezetek
által állított listákon összesen legalább 9 jelölt van.
Szavazás
17. § Az elektor egy listára szavazhat.
Az eredmény megállapítása
18. § A listák a leadott szavazatok
arányában, az alábbi számítási módszer alapján szereznek mandátumot:
a) össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden lista neve
alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az
adott listára leadott szavazatok száma, a következő a fele, majd a
harmada, a negyede stb.,
b) minden lista számoszlopában annyi szám szerepelhet, amennyi a
listán szereplő jelöltek száma,
c) a táblázat segítségével lehet kiosztani a mandátumokat. Meg kell
keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista
számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot. Ezt
követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot. Amelyik
lista oszlopában találjuk, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az
eljárást kell folytatni mindaddig, míg kiosztásra kerül az összes
mandátum. Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor
egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kap mandátumot,
amelyik már szerzett mandátumot, illetőleg amelyik több mandátumot
kapott, végezetül, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot
kapott.
19. § A listán szereplő jelöltek a listán elfoglalt helyük
sorrendjében szereznek mandátumot.
A megüresedett mandátum betöltése
20. § (1) Ha a területi kisebbségi
önkormányzat képviselőjének megbízatása megszűnik, helyére - a
listán eredetileg is szereplő jelöltek közül - a jelölő szervezet
által megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt
lép.
(2) Ha a listán nincs több jelölt, a mandátum betöltetlen marad.
(3) Ha a képviselők száma 5 fő alá csökken, illetőleg ha a
képviselő-testületet feloszlatják vagy az kimondja feloszlását,
időközi választást kell tartani.
Az országos kisebbségi
önkormányzati képviselők választása
21. § Az országos kisebbségi
önkormányzati képviselők választására a 12-20. § rendelkezéseit a
22-26. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A választás kitűzése
22. § A választást ki kell tűzni, ha
országosan legalább 4 települési kisebbségi önkormányzat működik.
A közgyűlés tagjainak száma
23. § A közgyűlés tagjainak száma
a) 15 fő, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma
nem több, mint 15,
b) 19 fő, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma
16 és 30 között van,
c) 25 fő, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma
31 és 50 között van,
d) 31 fő, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma
51 és 100 között van,
e) 39 fő, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma
101 és 200 között van,
f) 53 fő, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma
több, mint 200.
Listaállítás
24. § A választást akkor lehet
megtartani, ha a jelölő szervezetek által állított listákon összesen
legalább annyi jelölt van, mint a megválasztható közgyűlési tagok
száma.
A megüresedett mandátum betöltése
25. § Ha a közgyűlés tagjainak száma a
23. §-ban meghatározott létszám fele alá csökken, időközi választást
kell tartani.
Értelmező rendelkezések
26. § (1) E fejezet rendelkezéseit
kisebbségenként külön-külön kell alkalmazni.
(2) E fejezet alkalmazásában
a) jelölő szervezet: az egyesülési jogról szóló törvény szerint
bejegyzett olyan társadalmi szervezet (ide nem értve a pártok
működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint bejegyzett
szervezetet), amelynek alapszabályában - a települési kisebbségi
önkormányzati választás évét megelőző legalább 3 éve - rögzített
célja az adott nemzeti vagy etnikai kisebbség képviselete;
b) kisebbség: a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló
törvényben felsorolt nemzeti és etnikai kisebbség.
II. Fejezet
A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK
JOGAIRÓL SZÓLÓ 1993. ÉVI LXXVII. TÖRVÉNYT MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK
27. § – 61. §
III. Fejezet
EGYÉB MÓDOSULÓ TÖRVÉNYI
RENDELKEZÉSEK
62. § – 69. §
70. § (1) Az 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nekt.) 1.
melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.
(2) Az 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 8. melléklete
helyébe e törvény 2. melléklete lép, egyidejűleg a Ve. az e törvény
3. mellékletét képező 8/A. melléklettel, valamint az e törvény 4.
mellékletét képező 11. melléklettel egészül ki.
71. § Ahol jogszabály "helyi kisebbségi önkormányzat" fogalmat
használ, ott értelemszerűen "települési kisebbségi önkormányzat"
vagy "megyei, fővárosi kisebbségi önkormányzat" fogalmat kell
érteni.
72. § (1) E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) E törvény 1-26. §-át első alkalommal a helyi önkormányzati
képviselők és polgármesterek 2006. évi általános választásával egy
napon tartott települési kisebbségi önkormányzati választásokon és
az azt megelőző választási eljárás során kell alkalmazni azzal, hogy
az e törvény hatálybalépését megelőzően bejegyzett jelölő szervezet
állíthat jelöltet, illetőleg listát.
(3) Az országos önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételi
kötelezettségére vonatkozó szabályokat első alkalommal a 2006. évi
kisebbségi önkormányzati választásokat követően kell alkalmazni.
(4) E törvény hatálybalépése az azt megelőzően alakult kisebbségi
települési önkormányzatok megbízatását és jogállását nem érinti;
rájuk az e törvény kihirdetésekor hatályban volt rendelkezéseket
kell alkalmazni.
(5) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a Nekt. 2. §-a, a 32-34. §-a, az 56. § második mondata, az 59. §
(5) bekezdése, a 61. § (3) és (4) bekezdése, a 62. § (2) és (3)
bekezdése, a 63. § (4) és (6) bekezdése;
b) az 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 98. § (2)
bekezdés a) pontjában a " , helyi kisebbségi, valamint a kisebbségi
települési önkormányzatok", (3) és (4) bekezdésének bevezető
szövegében, valamint 99. § (3) bekezdésében a " , helyi kisebbségi,
valamint a kisebbségi települési önkormányzat" szövegrész;
c) az Ötv. X/A. fejezete (102/A-102/F. §-ai);
d) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII.
törvény módosításáról szóló 1995. évi VI. törvény;
e) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról
szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 1994. évi LXII.
törvény 34-37. §-a, 39. §-a, 40. §-ának (2)-(5) bekezdése, 43. §-a
és 47. §-a;
f) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény
módosításáról szóló 1994. évi LXIII. törvény 56. és 64. §-a;
g) a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996.
évi XXV. törvény 37. §-a;
h) a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésének végrehajtásáról
szóló 1994. évi CIV. törvény 85. §-a;
i) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII.
törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek
választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény, valamint a választási
eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló 1999. évi
LXV. törvény;
j) az 1990. évi LXIV. törvény 26. §-a (1) bekezdésének harmadik
mondata; XI. fejezete (48-50/C. §-a); 54/A. §-ának l) pontjából az
"a helyi kisebbségi önkormányzat tagja" szövegrész; 54/A. §-ának m)
és p) pontja; 54/A. §-ának x) pontjából a "valamint a helyi
kisebbségi önkormányzati képviselők választása" szövegrész; 57. §-ának
e) pontja; 63. §-ának (2) bekezdése; 5. számú melléklete;
k) a Ve. XII. fejezetének címéből a " , valamint a helyi kisebbségi
önkormányzatok tagjainak" szövegrész; 100. §-ából a " , valamint a
helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak" szövegrész; 101. §-ának
c) pontjából a " , valamint a helyi kisebbségi önkormányzati
képviselők választása" szövegrész; 108. §-a; 109. §-a; a 110. § (1)
bekezdésének a)-c) pontjából és (2) bekezdéséből az " , a helyi
kisebbségi önkormányzati" szövegrész, valamint (3) bekezdése; 112.
§-ából és 113. §-ának (2) bekezdéséből az "és a helyi kisebbségi
önkormányzati" szövegrész; 114. §-a és az előtte lévő "A helyi
kisebbségi önkormányzati választás kitűzése" alcím; 115. §-ának (3)
bekezdése: 149. §-a h) pontjából a "helyi" szövegrész, továbbá j)
pontja; 163. §-a, 164. §-a és 166. §-a;
l) a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 19. §-ának
e) pontjában a " , a kisebbségi települési önkormányzattól"
szövegrész;
m) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 22. § (1)
bekezdésének d) pontjában, valamint a 61. § (2) bekezdésében a " , a
kisebbségi települési önkormányzat" szövegrész.
(6) Az Ötv. 98. § (4) bekezdésében a "szerveik" szövegrész helyébe a
"szervei" szöveg lép.
(7) Az 56. § rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követő naptári
év december 31-ig kell végrehajtani. A végrehajtásról a Kormány
gondoskodik.
(8) Az országos kisebbségi önkormányzatok központi költségvetési
szervként történő gazdálkodásának feltételeit 2008. január 1-jétől
kell biztosítani. A végrehajtásról a Kormány gondoskodik.
73. § Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a Nekt.-nek a
módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Magyar
Közlönyben közzétegye.
|