5/2002. (II. 7.) OVB állásfoglalás 
A választási kampány résztvevői tárgyában 

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. § (2) bekezdésének a) pontjában írt hatáskörében eljárva az alábbi 

állásfoglalást 

adja ki: 

Az Alkotmány 3. § (3) bekezdése szerint a pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be. 

Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. 

A Ve. 2. § alapján a választási eljárási törvényt kell alkalmazni:
a) az országgyűlési képviselők választására,
b) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak a választására,
c) az országos és a helyi népszavazásra,
d) az országos és a helyi népi kezdeményezésre, továbbá
e) azokra a választási eljárásokra, amelyekre e törvény alkalmazását jogszabály elrendeli [az a)-e) pontban foglaltak együtt: választás]. 

A Ve. 3. § szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket:
a) a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása,
b) önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a szavazásban,
c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között,
d) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás,
e) jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása,
f) a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása. 

A Ve. 34. § (2) bekezdése alapján az Országos Választási Bizottság
a) állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az állásfoglalás ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell tenni,
b) dönt a listák és az azokon szereplő jelöltek, a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról,
c) kisorsolja a listák sorszámát,
d) jóváhagyja az országos népszavazás szavazólapjainak adattartalmát,
e) dönt a benyújtott kifogásról,
f) megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,
g) megállapítja, hogy mely jelölő szervezetek érték el a törvényben meghatározott mértékű %-os szavazathatárt,
h) megállapítja, hogy az országosan összesített töredékszavazatok alapján az országos listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot,
i) kiadja a mandátumot szerzett képviselőknek a megbízólevelet,
j) megállapítja és közzéteszi a választás országosan összesített eredményét,
k) kitűzi az időközi országgyűlési képviselőválasztást, és megállapítja annak naptár szerinti határnapjait,
l) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését,
m) beszámol az Országgyűlésnek az országgyűlési képviselők, valamint az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásáról, továbbá az országos népszavazásról,
n) eljár mindazokban az ügyekben, melyeket törvény a hatáskörébe utal. 

A Ve. 40. § (1) bekezdése értelmében a választási kampány a választás kitűzésétől a szavazást megelőző nap 0 óráig tart. 

A Ve. 92. § (3) bekezdése szerint a választásra fordított állami és más pénzeszközök felhasználását az Állami Számvevőszék a választás második fordulóját követő egy éven belül az országgyűlési képviselethez jutott jelölő szervezetek és független jelöltek tekintetében hivatalból, egyéb jelölő szervezetek és független jelöltek tekintetében más jelölt, jelölő szervezet kérelmére ellenőrzi. Az ellenőrzés iránti kérelmet a választás második fordulóját követő 3 hónapon belül lehet benyújtani. A kérelemhez bizonyítási indítványt kell csatolni. 

A Ve. 149. § o) pontja alapján a választási kampány: választási program ismertetése, jelölt, lista, jelölő szervezet népszerűsítése, választási gyűlés szervezése, plakát elhelyezése, önkéntesek igénybevétele. 

Az Alkotmány hivatkozott 3. § (3) bekezdése rendelkezik a pártok és a közhatalom szétválasztásáról, arról, hogy a pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak, egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése egyidejűleg kimondja, hogy mindenkinek joga van arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje. 

A Ve. 3. § szerint, az ott meghatározott alapelveket a Ve. tárgyi hatálya alá tartozó választásban (Ve. 2. § a) – e) pontok) érintett résztvevőknek kell érvényre juttatniuk. 

A Ve. VI. fejezetében szabályozott választási kampány (Ve. 40-45. §) a Ve. tárgyi hatálya alá tartozó eljárás része. 

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a Ve. szervi hatálya alá nem tartozó állami szervek – például az Országgyűlés, a Kormány és más közigazgatatási szervek, a bírói ügyészi szervek stb.- nem résztvevői a Ve. tárgyi hatálya alá tartozó választási eljárásnak. A Ve. szervi hatálya alá nem tartozó állami szervek feladat- és hatáskör gyakorlása, tevékenysége nem tartozik a Ve. által szabályozott választási eljárás körébe. Ezért az állami szervek hatáskörének és feladatkörének gyakorlása, működése nem sorolható a Ve. 149. § o) pontban meghatározott és 40-45. §-ban szabályozott választási kampány körébe, s kampánycselekménynek sem minősíthető. 

Az Országos Választási Bizottság nem rendelkezik hatáskörrel a választásra fordított állami és más pénzeszközök felhasználásának ellenőrzésére nézve. E pénzeszközök felhasználásának ellenőrzése a Ve. 92. § (3) bekezdésében meghatározott állami szerv hatásköri jogosítványa. 


Dr. Ficzere Lajos
az Országos Választási Bizottság
elnöke