21/2002. (VIII. 8.) OVB állásfoglalás
a helyi önkormányzatok tagjainak választásán történő kisebbségi jelöltség tárgyában

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazással élve a helyi önkormányzatok tagjainak választásán történő kisebbségi jelöltség tárgyában a következő

állásfoglalást

adja ki:

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 71. § (1) bekezdése szerint: „az országgyűlési képviselőket, valamint a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjait, továbbá a polgármestert és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják”.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 1. §-a szerint a „választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos”.

A Ve. 3. § c) és d) pontjai szerint a „választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket:
c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között,
d) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás,”.

Az Övjt. 50/B. §-ának (2) bekezdése szerint „a helyi kisebbségi önkormányzati testületbe jelölhető bármely választópolgár, aki a Nek. Tv.-ben meghatározott kisebbség képviseletét vállalja”.

Az Övjt. 54/A. § m) pontja szerint „kisebbségi jelölt: valamely nemzeti vagy etnikai kisebbség képviseletét felvállaló független jelölt, illetve a kisebbségi szervezet jelöltje;”.

A Ve. 149. § j) pontja szerint „kisebbségi jelölt: valamely – a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény szerinti – nemzeti vagy etnikai kisebbség képviseletét vállaló független jelölt, illetőleg a kisebbségi szervezet jelöltje,”

A belügyminiszter 20/2002. (VIII. 1.) BM rendelete a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény végrehajtásáról a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán 2. számú mellékletének 2. számú mintájának egyik mondata úgy szól, hogy „Kijelentem, hogy az alábbi kisebbség képviseletét vállalom (csak egy kisebbség jelölhető meg):…”.

A kisebbség képviseletének vállalásához az Övjt. kisebbségenként járó kedvezményeket biztosít. A kisebbségi jelölt kizárólag egy kisebbség képviseletének jogcímén részesülhet a kisebbségek számára törvényileg biztosított kedvezményes mandátumszerzés (kislistás kedvezmény, kisebbségi kompenzációs lista) lehetőségében, ellenkező esetben jogtalan előnyhöz jutna.

Egy szervezet több kisebbség képviseletét is felvállalhatja, ha a bíróságon ennek megfelelően jegyeztették be a szervezetet, de a több kisebbség képviseletére alakult szervezet több jelölt állításával, jelöltenként egy-egy kisebbség megjelölésével tehet eleget a jogszabályi rendelkezéseknek.

Az Alkotmányban és az Övjt.-ben foglalt, a választójog egyenlőségének elvéből és a Ve.-ben foglalt, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elvéből következik, hogy az önkormányzati választáson egy kislistás vagy egyéni választókerületi jelölt - kisebbségi kedvezményre jogosító módon - csak egy kisebbség képviseletét vállalhatja fel.

Ezt az értelmezést támasztja alá, hogy a jogszabályok értelmező rendelkezései egyes számban („valamely … kisebbség”) utalnak a kisebbségre, illetőleg a mandátumkiosztás szabályai csak ezen értelmezés esetén alkalmazhatók. 


Budapest, 2002. augusztus 8.

Dr. Ficzere Lajos
az Országos Választási Bizottság
elnöke