9. JOGORVOSLATOK

9.1. A jogorvoslatok fajtái

A jogorvoslatok eddigi két formája, a panasz és a kifogás helyett a kifogás, a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem eszköze áll a jogorvoslatot igénylők rendelkezésére.
A kifogás a választásra irányadó jogszabály, illetőleg a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással benyújtható jogorvoslati eszköz, amellyel bárki élhet.
A fellebbezés a választási bizottság elsőfokú határozata ellen nyújtható be, azt bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy előterjesztheti.
Kizárt a fellebbezés a másodfokon eljárt választási bizottság, valamint az Országos Választási Bizottság határozata ellen.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá az Országos Választási Bizottság határozata ellen nyújtható be bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy által. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
A jogorvoslati kérelmek benyújtására a választási eljárásban általában 3 napos - kivételesen 1 napos - határidő áll az érintettek rendelkezésére. A határidőt naptári napokban kell számítani, mégpedig a jogsértés elkövetésétől vagy a sérelmezett választási bizottsági döntés meghozatalának napjától. A határidő jogvesztő, melynek lényege, hogy a késedelem kimentésére, illetve igazolás előterjesztésére nincs mód. Az elkésettség vizsgálatakor azt az időpontot veszik figyelembe, amikor a jogorvoslati kérelem a választási bizottsághoz megérkezett. Így a postai úton előterjesztett jogorvoslati kérelem esetén a postai küldemény késedelmére, a feladás időpontjára hivatkozni nem lehet.
A választási bizottság a jogorvoslati ügyben hozott döntését a meghozatal napján írásba foglalja.
Ha a határozatban név-, szám- vagy más elírás van, a választási bizottság a hibát kérelemre vagy hivatalból kijavíthatja. A számítási hibát tartalmazó határozat kijavítására csak akkor kerülhet sor, ha a számítási hiba kijavítása nem hat ki az ügy érdemére.

9.1.1. A kifogás benyújtása és elbírálása

A kifogás választási jogszabály, a választás és a választási eljárás alapelvei (Alkotmány 71. §. (1) bekezdése és Ve. 3.§.) megsértése esetén nyújtható be.
A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított három napon belül megérkezzen!
Ha a kifogást nem az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz nyújtják be, a választási bizottság az ügyet legkésőbb a beérkezését követő napon átteszi az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz - amely köteles az ügyben eljárni. Ilyen esetben a jogorvoslati határidő vizsgálatakor azt az időpontot kell figyelembe venni, amikor a kifogás az első választási bizottsághoz megérkezett.
A törvény értelmében a kifogásnak tartalmaznia kell:
- a jogszabálysértés megjelölését;
- a jogszabálysértés bizonyítékait;
- a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét;
- a kifogás benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.
A választási bizottság a kifogásról a beérkezésétől számított 3 napon belül dönt. Áttétel esetén az elbírálási határidő a kifogásnak az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz való megérkezésétől számít.
A kifogás a választási bizottság határozatának meghozataláig visszavonható, azonban a bizottság az ügyben az eljárást hivatalból folytathatja.
A választási bizottság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el a kifogást, ha az:
- elkésett;
- nem tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését;
- nem tartalmazza a jogszabálysértés bizonyítékait;
- nem tartalmazza a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét;
Nem utasítható el érdemi vizsgálat nélkül a kifogás, ha benyújtója elmulasztotta megjelölni telefax számát, vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. Ilyenkor azonban a beadványozó megfosztja magát a határozat rövid úton való közlésének lehetőségétől és előfordulhat, hogy a rövid, jogvesztő határidőre tekintettel nem tud fellebbezést benyújtani.
Ha a választási bizottság helyt ad a kifogásnak:
- megállapítja a jogszabálysértés tényét;
- a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől;
- a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti.
Ha a választási bizottság a kifogásnak nem ad helyt, azt elutasítja.

9.1.2. A fellebbezés benyújtása és elbírálása

A fellebbezés a választási bizottság elsőfokú határozatának felülvizsgálatára irányul. Fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani.
A fellebbezést úgy kell benyújtani a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál - szavazatszámláló bizottság döntése esetén az elbírálásra jogosult választási bizottságnál -, hogy az a megtámadott határozat meghozatalától számított három napon belül megérkezzen.
Ennél is rövidebb a határidő a választási bizottság szavazólap adattartalmát megállapító döntése elleni fellebbezés esetén. A fellebbezést ekkor úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen.
A határidő jogvesztő!
A törvény értelmében a fellebbezésnek tartalmaznia kell:
- a fellebbezés jogi alapját, azaz a jogszabályértés megjelölését, a mérlegelésre hivatkozást;
- a fellebbezés benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét;
- a fellebbezés benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.
A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók, amelyeket a bizottság az eddig felmerültekkel együtt értékel.
A fellebbezésről az azt elbíráló választási bizottság a beérkezéstől számított három napon belül - szavazólap adattartalmát jóváhagyó döntés elleni fellebbezésnél legkésőbb a felterjesztést követő napon - dönt.
A fellebbezés - a kifogáshoz hasonlóan - a döntés meghozataláig visszavonható, azonban az eljárás hivatalból való folytatásának ez esetben is helye van.
A választási bizottság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül utasítja el, ha az:
- elkésett;
- nem tartalmazza a fellebbezés jogi alapját;
- a fellebbezés benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét.
A fellebbezés alapján a másodfokon eljáró választási bizottság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja.
A választási bizottság az elsőfokú határozatot:
- helybenhagyja vagy
- megváltoztatja.

9.1.3. Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

Bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a választási bizottság másodfokú (fellebbezést elbíráló) határozata, továbbá az Országos Választási Bizottság határozata ellen bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy nyújthat be, jogszabálysértésre hivatkozással illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemre csak akkor kerülhet sor, ha a választási eljárásban a fellebbezési jogot kimerítették, vagy a fellebbezés a törvény rendelkezései szerint kizárt.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított három napon belül megérkezzen a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz.
Ez alól a szabály alól kivételt jelent a választási bizottságnak a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos döntése elleni bírósági felülvizsgálat iránti kérelem, amelyet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen.
A határidő jogvesztő!
A törvény értelmében bírósági felülvizsgálat iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
- a kérelem jogalapjának megjelölését;
- a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét;
- a kérelem benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók, amelyeket a bíróság az eljárásban már ismert tények és bizonyítékok körében, egyenlő súllyal mérlegel.
A kérelem benyújtójának lehetősége van a kérelem visszavonására, ez esetben a bíróság az eljárást megszünteti.
A bíróság a kérelemről nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alapján a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A bíróság a kérelmező részére - annak kérésére - biztosítja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. Ez esetben az ellenérdekű fél számára is lehetővé kell tenni a szóbeli nyilatkozattételt.
A bíróság a megtámadott határozatot
- helybenhagyja vagy
- megváltoztatja.
A bíróság döntése jogerős, ellene további jogorvoslatnak helye nincs!
A bírósági felülvizsgálat során hozott határozatot a kérelmezővel és azokkal, akikkel a másodfokú határozatot közölték, a bíróság közli.
A határozatok közlésére vonatkozó az alábbiakban ismertetésre kerülő szabályok a bírósági eljárásra is érvényesek.

9.2. A határozatok közlése, kézbesítése és nyilvánosságra hozatala

A határozatot - ha jelen van vagy ha telefaxszáma vagy elektronikus levélcíme rendelkezésre áll - a meghozatala napján rövid úton kell közölni a kérelmezővel, valamint azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat.
A határozat rövid úton való közlése.
- a jelen lévők részére a határozat átadásával,
- telefaxon,
- elektronikus dokumentum formájában (e-mail), vagy
- a kézbesítési megbízott részére a fentebb meghatározott módokon történhet.
A határozat rövid úton való közlésének módját (módjait) a kérelmező jelöli meg. A közlés tényét és módját az iratra fel kell jegyezni, az azt igazoló dokumentumot az ügyiratban el kell helyezni.
A határozatot, a jelen lévő részére történt átadás kivételével kézbesíteni is kell az érintettnek. A kézbesítés postai úton tértivevényes küldeményként történik.
A választási bizottságok és a bíróságok a határozatokat meghozatalukat követően nyilvánosságra hozzák. A nyilvánosságra hozatal kötelezettsége nem vonatkozik a határozatba foglalt személyes adatokra.

9.3. Jogorvoslati fórumrendszer az országgyűlési képviselők választásán

Az országgyűlési képviselők választásán jogorvoslati fórumként eljáró választási bizottságok a következők:
Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság
- dönt az egyéni választókerületi választással kapcsolatos kifogásról,
- dönt a szavazatszámláló bizottság határozatai elleni, kizárólag az egyéni választókerületi választást érintő, valamint az egyéni választókerületi és a területi listás választást egyaránt érintő fellebbezésről:
         ▫ a szavazóhelyiség ellenőrzése, a szavazás levezetése, a szavazás törvényes lebonyolításáról való gondoskodás, illetőleg
         ▫ a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben hozott döntések esetében.
A területi választási bizottság
- dönt a területi választókerületi választással kapcsolatos kifogásról,
- dönt a szavazatszámláló bizottság határozatai elleni, kizárólag a területi listás választást érintő fellebbezésről:
         ▫ a szavazóhelyiség ellenőrzése, a szavazás levezetése, a szavazás törvényes lebonyolításáról való gondoskodás, illetőleg
         ▫ a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben hozott döntések esetében;
- elbírálja a sajtó választási kampányban történő részvételével kapcsolatos kifogást körzeti műsorszolgáltatás esetében;
- dönt az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről.
Az Országos Választási Bizottság
- dönt a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásról, továbbá minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, illetőleg a területi választási bizottság hatáskörébe,
- elbírálja a sajtó választási kampányban történő részvételével kapcsolatos kifogást, országos terjesztésű időszaki lap, hírügynökség, illetőleg országos műsorszolgáltatás esetében;
- dönt a területi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről.
Az országgyűlési képviselő-választás során jogorvoslati fórumként eljáró bíróságok:
Helyi bíróság (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság)
- elbírálja a névjegyzékbe való felvétel, abból való törlés és kihagyás, valamint a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel, vagy annak elutasítása miatt benyújtott kifogást.
Megyei (Fővárosi) Bíróság
- elbírálja a területi választási bizottság másodfokú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet.
Legfelsőbb Bíróság
- elbírálja az Országos Választási Bizottság első és másodfokú határozatai ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet.