8. ÚJ ELEMEK A VÁLASZTÁSI SZERVEKRE VONATKOZÓ TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSBAN

8.1. A választási bizottságok

Az országgyűlési képviselő-választáson a következő választási bizottságok működnek:
- minden szavazókörben (országosan közel 11 000) szavazatszámláló bizottság, az egy szavazókörrel rendelkező településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait a helyi választási bizottság látja el;
- a 176 egyéni választókerületben országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság;
- a 20 területi választókerületben (19 megye és a főváros) területi választási bizottság;
- Országos Választási Bizottság.

8.1.1. Delegálás a választási bizottságokba

A választási bizottságoknak - a választott tagokon felüli - további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, illetőleg listát állító jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt bízza meg. A Ve. új szabályai szerint a választási bizottságok megbízott tagjait a szavazás napját megelőző 9. napig a választási bizottság elnökénél, a szavazatszámláló bizottság megbízott tagjait a helyi választási iroda vezetőjénél kell bejelenteni.
A megbízott tagok kiválasztásánál ügyelni kell az összeférhetetlenségi szabályokra. A Ve. 22. § (2) bekezdése szerint a választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök, állami vezető, közigazgatási hivatal vezetője, képviselő, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a választási bizottság illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője, valamint - akár más, akár az érintett választókerületben induló - jelölt. E § (4) bekezdése alapján az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek. A választott taggal ellentétben azonban megbízott tag lehet a jelölő szervezet tagja, a jelölt hozzátartozója is. Ha a megbízott tag megbízatása megszűnik (pl. lemond, megbízatását visszavonják stb.), helyette a jelölt, jelölő szervezet új tagot bízhat meg a választási bizottságba. A megbízott tag megbízatása a választás végleges eredményének közzétételével megszűnik.

8.1.2. A választási bizottság működése

A választási bizottságok hatáskörére vonatkozó szabályok a Ve. 30-34. §-ból a törvény különös részébe kerültek, ezáltal egyértelműbbé váltak. Az Országos Választási Bizottság állásfoglalást továbbra is kiadhat, azonban a törvényben rögzítésre került, hogy az állásfoglalás nem kötelező érvényű.
A választási bizottság a döntéseit továbbra is nyilvános ülésen hozza. Zárt vagy titkos ülést nem tarthat. A választási bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A választási eljárás nyilvánosságát elősegítendő, a Ve.-ben rögzítésre került, hogy a választási bizottság üléséről készült jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát a választási bizottság - kérésükre, ingyenesen - átadja a jelöltek képviselőinek.
A Ve. módosított szabályai részletesebben határozzák meg a választási bizottságok tevékenységét, mint eddig. A Ve. kimondja, hogy a választási bizottság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást megállapítani. Minden olyan bizonyíték (különösen az irat, a kérelmező nyilatkozata, tanú nyilatkozata stb.) felhasználható, amely alkalmas a tényállás megállapításának megkönnyítésére. A választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A választási bizottság által hivatalosan ismert és köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.
A választási bizottság a kérelmező kérésére biztosítja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. Ugyanezt a jelenlévő ellenérdekű fél számára is lehetővé kell tenni.
A határozatnak tartalmaznia kell:
- a választási bizottság megnevezését, a határozat számát,
- a kérelmező nevét és lakóhelyét (székhelyét),
- az ügy tárgyának megjelölését,
- a rendelkező részben a választási bizottság döntését, a fellebbezés (bírósági felülvizsgálat iránti kérelem) lehetőségéről való tájékoztatást,
- az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, a kérelmező által megjelölt, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, valamint azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a választási bizottság a határozatot hozta.
Ha a választási bizottság határozatában név-, szám- vagy más elírás van, a bizottság a hibát kérelemre vagy hivatalból kijavíthatja. Számítási hibát tartalmazó határozat kijavítására csak akkor kerülhet sor, ha az nem hat ki az ügy érdemére.
Az Alkotmánybíróság által az 59/2003. (XI. 26.) AB határozatban megállapított alkotmányos mulasztást az Országgyűlés a Ve. 29/C. §-sal szüntette meg. Ez a § - a beadványozó együttműködése esetén - biztosítja, hogy a beadványozó időben értesüljön a választási bizottság döntéséről: határozatát a választási bizottság annak meghozatala napján, rövid úton közli a kérelmezővel, valamint azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat. A határozat rövid úton való közlése a jelen lévők részére a határozat átadásával, telefaxon, elektronikus dokumentum formájában (e-mail), vagy - előbbi módon - kézbesítési megbízott részére történhet. A határozat rövid úton való közlésének módját (módjait) a kérelmező jelöli meg.
A határozatot - ingyenesen - át kell adni a választási bizottság megbízott tagjai részére. A választási bizottság a határozatát - a személyes adatok kivételével - nyilvánosságra hozza.

8.2. A külképviseleti választási iroda

A külképviseleti szavazást továbbra is a külképviseleti választási iroda bonyolítja le, tehát szavazatszámláló bizottság a nagykövetségeken, főkonzulátusokon nem működik. A külképviseleteken csak a szavazatok leadása történik.