6. ÚJ ELEMEK A SZAVAZÁS LEBONYOLÍTÁSÁBAN

6.1. Szavazás belföldön

6.1.1. A szavazóhelyiség és annak felszereltsége

A szavazatszámláló bizottság és a választópolgárok részére a szavazóhelyiségben és a szavazófülkékben - megfelelő módon rögzítve - toll kerül elhelyezésre. A Ve. 2005. évi módosítása által a törvénybe iktatott új szabályozás értelmében a szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségben csak a hivatalosan elhelyezett tollat használhatják.
Szintén új szabály, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazás időtartama alatt - a hivatalos választási iratok és a hivatalos toll kivételével - nem használhatnak adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas eszközt a szavazóhelyiségben.

6.2. Szavazás külföldön

A szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgár szavazatát már nem csak a Magyar Köztársaság nagykövetségein, hanem főkonzulátusain is leadhatja.

6.2.1. A külképviseleti megfigyelő

A választási eljárás során a nyilvánosság elvének érvényesülését szolgálja külképviseleti megfigyelő jogintézménye. Megfigyelőt - aki kizárólag választópolgár lehet - a jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek bízhatnak meg, minden külképviseletre - független jelöltenként, jelölő szervezetenként - egyet-egyet.
A megfigyelő - funkciója szerint - az őt delegáló jelölő szervezet vagy független jelölt megbízásából kíséri figyelemmel a külképviseleti szavazás menetét, azaz nem választási szerv, de részt vesz a választási eljárás ellenőrzésében. Ennek megfelelően a megbízásával és tevékenységével kapcsolatos költségek sem minősülnek állami feladatból fakadó költségeknek, ezért azok a megbízót terhelik. A megfigyelő funkcióhoz igazodnak a részére biztosított jogosítványok is:
- figyelemmel kísérheti a külképviseleti választási iroda munkáját és a szavazás menetét,
- a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvben rögzítheti észrevételeit,
- kifogást nyújthat be,
- a szavazás lezárását követően a lezárt urnát aláírhatja.
A megfigyelő a szavazóhelyiségben köteles kitűzőt viselni, és a szavazást, illetőleg a külképviseleti választási iroda munkáját tevőlegesen vagy ráutaló magatartással sem befolyásolhatja, és nem zavarhatja.
A külképviseleti megfigyelőt az Országos Választási Bizottságnál - nevének és személyi azonosítójának közlésével - a választás első fordulóját megelőző 16. napig kell bejelenteni.

6.2.2. A külképviseleti névjegyzék és a szavazólapok képének kijuttatása a külképviseletre

A külképviseleti névjegyzéket és a szavazólapok képét az Országos Választási Iroda küldi meg a külképviseleti választási irodának, amely annak kinyomtatásával állítja elő külképviseleti névjegyzéket és a szavazólapokat.
A külképviseleti névjegyzéket a külképviseleti választási iroda nem módosíthatja, arra senkit nem vehet fel, arról senkit nem törölhet.
A külképviseleti választási irodának (a szavazólap egyszeri kicserélésének lehetőségére tekintettel) pontosan kétszer annyi szavazólapot kell kinyomtatnia, mint amennyi a külképviseleti névjegyzékben szereplő választópolgárok száma. A külképviseleti választási iroda a kinyomtatott szavazólapokról nyilvántartást vezet.

6.2.3. A szavazás ideje

A külképviseleti szavazás két fordulója között három hét szükséges a szavazás lebonyolításához, ezért a külképviseleteken a választás első fordulójában a magyarországi szavazás napját megelőző 7. napon lehet szavazni, míg a második fordulóban a külképviseleti szavazás a magyarországi szavazás napján történik. A szavazás idejére vonatkozóan a törvény olyan szabályozást alakított ki, melyek értelmében a külképviseleti szavazás helyi idő szerint nappal történik, de a világ minden pontján befejeződik arra az időpontra, amikor a hazai szavazókörökben a szavazóhelyiségek bezárnak. A jelentős időeltolódás következtében az amerikai külképviseleteken ez csak úgy oldható meg, hogy az ottani szavazás a külképviseleti szavazásra irányadó napot megelőző (tehát az első fordulóban a magyarországi szavazást megelőző 8., míg a második fordulóban a magyarországi szavazás napját megelőző) napon történik.

6.2.4. A szavazás menete

A külképviseleti szavazás menete eltér a hazai szavazókörökben történő szavazás menetétől: a választópolgár azonosítását követően a külképviseleti választási iroda átadja részére a szavazólapo(ka)t és a borítékot. Ezek átvételét a választópolgár a külképviseleti névjegyzék aláírásával igazolja és elvonul szavazni. Míg a választópolgár kitölti a szavazólapo(ka)t, a külképviseleti választási iroda tagja a választópolgár személyes adatait - a külképviseleti névjegyzék alapján - rávezeti a szavazásról szóló nyilatkozatra. A szavazólap kitöltését, borítékba helyezését és annak lezárását követően a szavazásról szóló nyilatkozat aláírásával a választópolgár elismeri, hogy a boríték az ő szavazatát tartalmazza. A szavazásról szóló nyilatkozatot a külképviseleti választási iroda tagja hitelesíti. A szavazatot tartalmazó zárt borítékot a választópolgár átadja a külképviseleti választási iroda tagjának, aki azt a szavazásról szóló nyilatkozattal együtt egy másik (külső) borítékba helyezi, azt lezárja és visszaadja a választópolgárnak. (A külső borítékon feltüntetésre kerül a választópolgár lakóhelye szerinti országgyűlési egyéni választókerület megjelölése is.) Az így keletkezett „szavazási iratot” a választópolgár a leragasztáson aláírja és az urnába helyezi.

6.2.5. A külképviseleti szavazási iratok ellenőrzése és továbbítása

A lezárt urnát a külképviseleti választási iroda haladéktalanul az Országos Választási Irodához szállítja. Ennek határideje az első fordulóban a magyarországi szavazás előtti 3. nap 24.00 óra, a második fordulóban a magyarországi szavazást követő 4. nap 24.00 óra. (Tehát mindkét esetben 4 nap alatt kell a külképviseleti urnának hazaérkeznie.)
A határidőben beérkezett urnákat az Országos Választási Bizottság felbontja, és a benne található szavazási iratokat - azok felbontása nélkül - átadja az illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elnökének.
Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elnöke által átvett szavazási iratokat az országgyűlési egyéni választókerületi bizottság bontja fel. A bizottság kizárólag a külső borítékok felbontására jogosult, és arra, hogy a szavazásról szóló nyilatkozat adattartalmát a részére előzetesen (a külképviseleti szavazás első fordulóját megelőzően) megküldött külképviseleti névjegyzék adataival összevesse annak megállapítása érdekében, hogy a szavazatot az arra jogosult adta-e le.
Az érvényesnek minősülő szavazási iratokból a szavazólapot tartalmazó belső borítékokat - azok felnyitása nélkül - a bizottság egy szállítóborítékba zárja, melyet a bizottság tagjai aláírnak és bélyegző-lenyomattal látnak el. A szállítóborítékot a bizottság elnöke adja át a külképviseleti szavazatszámlálásra kijelölt szavazatszámláló bizottság elnöke részére.
A fenti feladatokat az országgyűlési választás első fordulójában a magyarországi szavazás napján, a választás második fordulójában a szavazási iratok beérkezését követően haladéktalanul végzi el az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság.