3. KAMPÁNY

3.1. A választási kampány

A választási kampány a jelöltek, jelölő szervezetek programjának, politikai nézeteinek választókkal történő megismertetését szolgálja. A Ve. a legjellemzőbb (választási plakátok elhelyezése, gyűlések tartása, a média igénybevétele) kampánytevékenységeket szabályozza részletesen.
A választási kampány a választás kitűzésétől a szavazást megelőző nap 0 óráig tart.

3.2. Közvélemény-kutatás

Tilos nyilvánosságra hozni a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét a szavazást megelőző 8. naptól a választás befejezéséig.
A szavazás napján folytatott közvélemény-kutatás feltételei:
- a válaszadás névtelensége és önkéntessége,
- a közvélemény-kutatók nem léphetnek be abba az épületbe, ahol a szavazóhelyiség van,
- a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatják,
- csak a szavazóhelyiségből kilépőket kérdezhetik.

3.3. Adatok igénylése a kampányhoz

A BM Központi Hivatala és a jegyző a jelöltek, jelölő szervezetek kérésére, azonos feltételekkel, díjfizetés ellenében, a szavazás napja előtti 20. napot követően adatszolgáltatást teljesít.
A BM KH a névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utónevét valamint lakcímét igény szerint nem, életkor vagy lakcím szerinti csoportosításban adja át.
A jegyző a közszemlére tett névjegyzék másolatát - legfeljebb szavazóköri bontásban - biztosítja az igénylőnek.
Javasoljuk a jelölteknek, jelölő szervezeteknek, hogy a névjegyzékből történő adatszolgáltatást minél korábban rendeljék meg, így az adatszolgáltató - azaz a BM Központi Hivatal és a jegyző - felkészülhet a szolgáltatás teljesítésére, és azt a törvény szabta határnapot követően azonnal teljesítheti.
Ezek az adatok kizárólag a választási kampány céljára használhatók fel. Egyéb célú felhasználásuk, jogosulatlan személynek, szervezetnek, más jelöltnek vagy jelölő szervezetnek történő átadásuk tilos.
Az átadott adatokat a szavazás napján meg kell semmisíteni, és erről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv egy példányát három napon belül át kell adni az adatszolgáltatónak.
Az adatszolgáltatások rendjét és a díjtételeket a 10/1998. (II. 20.) BM rendelet határozza meg.

3.4. A választási kampány eszközei

3.4.1. A választási plakát

A választási kampány fontos eszköze a plakát. A jelöltek és a jelölő szervezetek a választási kampány végéig engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot.
Plakát elhelyezésére a következő korlátozásokkal van lehetőség:
- épület falára, kerítésre a tulajdonos, a bérlő hozzájárulásával;
- állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával;
- egyes középületeken, a közterület meghatározott részén a helyi önkormányzat (fővárosban a fővárosi önkormányzat) műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja plakát elhelyezését;
- állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos.
Plakát elhelyezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy az ne fedje más jelölt, jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen.
A plakátot a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték.
A választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezés elhelyezésére a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
A törvény szerint plakátnak minősül a választási falragasz, hirdetés, felirat, vetített kép, zászló, embléma mellett a szórólap is. Ebből kifolyólag a választási kampány végéig a jelölő szervezetek és jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek szórólapot.
A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény szerint a plakát olyan sajtótermék, amelyen fel kell tüntetni a szerkesztésre és kiadásra vonatkozó legfontosabb adatokat (impresszum). Figyelem! A szórólap ugyan engedély és bejelentés nélkül előállítható, ezzel együtt azonban az impresszumot fel kell tüntetni.
Az impresszumban meg kell jelölni:
- a kiadó és a kiadásért felelős személy nevét
- a sokszorosító szerv megnevezését, a sokszorosításért felelős személy nevét
- a sokszorosítás helyét, idejét és a megrendelés sorszámát
- a szerkesztésért felelős személy nevét.
A sajtótörvényben foglaltak megtartásáért, így az impresszum feltüntetéséért is felelősséggel az alábbiak tartoznak:
- a sokszorosító,
- a kiadó,
- a nyilvános közlést végző, illetőleg az ilyen szerv vezetője,
- a szerkesztő.

3.4.2. Gyűlés

A választási gyűlések nyilvánosak, azokon a rend fenntartásáról a gyűlés szervezőjének feladata gondoskodni. A gyűlés előzetes bejelentésére nincs szükség.
Választási kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési szervek a jelöltek és jelölő szervezetek számára azonos feltételek mellett bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést.
Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampányt folytatni tilos. Ez alól a szabály alól a törvény a kistelepülések számára könnyítésként egyetlen kivételt állapít meg: ha más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre az ötszáznál kevesebb lakosú településen meg lehet tartani a választási gyűlést ilyen épületben is.

3.4.3. Rádió- és televízió-közvetítés

A műsorszolgáltatók választási kampányban való részvételére a választási eljárási törvény 44. §-a és 93. §-a mellett a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényt (a továbbiakban médiatörvény) kell alkalmazni.
A kampány ideje alatt a műsorszolgáltatók a jelöltek és jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést. Azt, hogy az egyes műsorszolgáltatók mely idősávban, milyen terjedelemben stb. közölnek politikai hirdetéseket, a törvény nem szabályozza, a műsorszolgáltatók maguk döntik el, hogyan teremtenek azonos feltételeket az egyes jelöltek, jelölő szervezetek hirdetéseivel kapcsolatban. Politikai hirdetéshez véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos.
Az országos közszolgálati műsorszolgáltatók az országos listát állító jelölő szervezetek, a körzeti közszolgálati műsorszolgáltatók a vételkörzetükben területi listát állító jelölő szervezetek, a helyi közszolgálati műsorszolgáltatók a vételkörzetükben induló egyéni választókerületi jelöltek politikai hirdetéseit a szavazást megelőző 18. naptól legkésőbb a szavazást megelőző 3. napig legalább egyszer ingyenesen közlik.
A kampány utolsó napján a műsorszolgáltatók a fentiek szerint ingyenesen közzéteszik a jelöltek, jelölő szervezetek politikai hirdetéseit.

3.5. Kampánycsend

A kampánycsend a szavazást megelőző nap 0 órától a szavazás befejezéséig tart, ezen időszak alatt választási kampányt folytatni tilos. A jogintézmény célja, hogy a választópolgárok a szavazást megelőzően befolyástól mentesen végiggondolhassák a kampányt, és a szavazásra kialakíthassák a végső véleményüket.
A kampánycsend megsértésének minősül a szavazók választói akaratának befolyásolása.
A törvény meghatározza a legjellemzőbb magatartásokat, amelyek a kampánycsend megsértésének minősülnek: a választópolgárok számára a jelölt vagy a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás így a szavazásra történő szervezett szállítás vagy étel-ital adása, reklámtárgyak osztogatása, választási plakát elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton. A felsorolás csak példálózó jellegű, kampánycsend-sértés a jogszabályban esetlegesen meg nem említett, de a választói akarat befolyásolására egyébként alkalmas másfajta magatartással is megvalósítható, éppen ezért fontos hogy a jelöltek és jelölő szervezetek a törvény alapelveinek tiszteletben tartásával folytassák a kampányt.
Az Országos Választási Bizottság a 11/1998. (V. 18.) számú állásfoglalása szerint a kampánycsend megsértésének minősül, ha annak beállta után bármely elektronikus vagy írott médium a választással összefüggésbe hozható személyt vagy pártot említ vagy szerepeltet. Ez a követelmény irányadó a korábban felvett programok ismétlésére is.
Az adatvédelmi biztos országgyűlési és képviselőjelölt-ajánlással és a választási kampánnyal kapcsolatos 2002. június 20-i ajánlásában az alábbiakat fogalmazza meg:
"Az Alkotmány 3. § (2) bekezdése értelmében "a pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában". A politikai pátok alkotmányos rendeltetése, hogy sajátos közvetítő szerepet töltsenek be az társadalom és az állam között. Méltányolható törekvésük tehát, hogy e funkciójuk teljesítése érdekében a választópolgárokkal a választási kampány időszakában, valamint azon kívül is kapcsolatba kerülhessenek, illetve kapcsolatot tarthassanak fenn. Ugyanakkor azonban a pártok tevékenysége sem sértheti a választópolgárok személyes adatok védelméhez fűződő jogait, illetve tágabban a magánszféra tiszteletben tartásához fűződő jogait.
Méltányolható az állampolgárok azon igénye, hogy a magánéletüktől távol tartsák a kampány keretében és azon kívül is a politikai reklámanyagok bármilyen formában történő kéretlen terjesztését."

3.6. Jogorvoslat a médiatevékenységgel kapcsolatban

A médiakampánnyal kapcsolatos jogorvoslat szabályai megfelelően biztosítják a politikai hirdetésekkel kapcsolatos kifogások hatékony elbírálásának garanciáit.
A kifogásnak tartalmaznia kell:
- a jogszabálysértés megjelölését,
- a törvénysértés bizonyítékául szolgáló műsorszám megjelölését,
- a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét), és - amennyiben az lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
- a kifogás benyújtójának választása szerinti faxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és faxszámát vagy elektronikus levélcímét.
A törvény szabályozza, hogy a kifogást milyen szintű választási bizottság bírálja el, attól függően, mely médiummal szemben éltek jogorvoslattal:
- nem országos terjesztésű időszaki lap, helyi műsorszolgáltatás esetében a kiadó, illetve a műsorszolgáltató székhelye vagy lakcíme szerint illetékes helyi választási bizottság,
- körzeti műsorszolgáltatás esetén a műsorszolgáltató székhelye vagy lakcíme szerint illetékes területi választási bizottság,
- országos terjesztésű időszaki lap, hírügynökség, országos műsorszolgáltatás esetén az Országos Választási Bizottság
jogosult elbírálni a kifogást.
Amennyiben a választási bizottság a kifogásnak helyt ad:
- megállapítja a jogszabálysértést,
- eltiltja a jogsértőt a további jogszabálysértéstől, illetőleg
- a választási eljárást vagy annak jogorvoslati eljárással érintett részét megsemmisíti és megismételteti
Egyidejűleg kötelezheti az időszaki lap szerkesztőségét, a műsorszolgáltatót vagy a hírügynökséget, hogy határozatát vagy annak rendelkező részét tegye közzé. A közzétételnek
- napilap, hírügynökség esetében három napon belül,
- folyóirat esetében a következő számban azonos módon,
- műsorszolgáltató esetében három napon belül a jogsértő közléssel azonos napszakban és azonos számú alkalommal kell megtörténnie.
A médiatörvény 4. §-ban a kiegyensúlyozott tájékoztatással kapcsolatosan meghatározott követelmények megsértése miatt benyújtott panaszokat az Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT) Panaszbizottsága bírálja el.
Az ORTT Panaszbizottsága előtt esetlegesen meginduló jogorvoslati eljárás a választási bizottság előtt folyamatban lévő jogorvoslati eljárást nem befolyásolja.
A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete Választási Tartalomszolgáltatási Kódexet adott ki azzal a céllal, hogy a választási kampány során az Egyesület tagjai által nyújtott internetes tartalomszolgáltatás szabályozott keretek között történjék, és mintaként szolgáljon más, az Egyesületben nem tag tartalomszolgáltatók számára. A Választási Tartalomszolgáltatási kódex megtalálható a www.mte.hu internetes oldalon.