1. A VÁLASZTÁSOK JOGI HÁTTERE ÉS A VÁLASZTÁSI RENDSZER FELÉPÍTÉSE

1.1. Az országgyűlési választások szabályait tartalmazó joganyag:

1. 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról, amely megfogalmazza a népképviseleti demokrácia alapelvét, szabályozza a választójogosultság feltételeit, mint alapvető politikai jogot, meghatározza a választások alapelveit, és a választás kiírásának legalapvetőbb szabályait.
2. 1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról (Vjt.), amely a választások anyagi jogi szabályait tartalmazza, meghatározva a választási rendszer felépítését, elemeit, a mandátumkiosztás módját és az eredmény megállapításának szabályait, valamint rendelkezést tartalmaz az időközi országgyűlési választás megtartására vonatkozóan.
3. 1997. évi C. törvény a választási eljárásról (Ve.), amely a választási eljárási jogi elemeinek szabályait rögzíti.
4. 2/1990. (I. 11.) MT rendelet az országgyűlési egyéni és területi választókerületek megállapításáról
5. 60/2005. (XII. 21.) BM rendelet a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek az országgyűlési képviselők választásán történő végrehajtásáról
6. 3/2006. (I. 19.) BM rendelet a 2006. évi országgyűlési képviselő-választás határidőinek és határnapjainak megállapításáról

1.2. A választójog

Az országgyűlési képviselők választásán választó és választható, aki magyar állampolgár, nagykorú, és magyarországi lakóhellyel rendelkezik.
Nincsen választójoga annak, aki:
a. jogerős ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll,
b. jogerős bírósági ítélet alapján a közügyek gyakorlásától eltiltás alatt áll,
c. szabadságvesztés büntetését tölti,
d. büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.

1.3. Az országgyűlési választási rendszer

Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.
A választáson csak pártok, azaz olyan társadalmi szervezetek indulhatnak, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezéseinek.
Az országgyűlési képviselők választása során 176 képviselőt egyéni választókerületben választanak meg, a 20 területi választókerületben 152, az országos listáról pedig 58 mandátum kerül betöltésre.

1.3.1. A választókerületek

Egyéni választókerületek

Az egyéni választókerületek beosztását a 2/1990. (I. 11.) MT rendelet szabályozza. Az Alkotmánybíróság 22/2005. (VI. 17.) határozatában felszólította az Országgyűlést, hogy 2007. június 30-ig végezze el a választókerületi rendszer korrekcióját. Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a jelenlegi szabályozás szerinti választókerületi beosztás nem veszélyezteti a 2006. évi országgyűlési választás alkotmányosságát.

Területi választókerületek

A területi választókerületeket az ország 19 megyéje és a főváros alkotják. A területi választókerületben lévő egyéni választókerületek számát és az ott megszerezhető területi listás mandátumok számát a Vjt. melléklete tartalmazza.

1.3.2. A jelöltállítás és listaállítás

Jelöltállítás egyéni választókerületben

Jelöltként pártjelöltek, és független jelöltek is megmérettethetik magukat a választásokon. Jelöltet két vagy több párt közösen is állíthat.
Az egyéni választókerületi jelöltséghez a törvény szerint legalább 750, a választókerületben lakó választópolgár ajánlása szükséges.

Területi lista állítása

Az a párt állíthat területi listát, amely a területi választókerületben az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább 2 egyéni választókerületben jelöltet állított.
A pártok közös egyéni választókerületi jelölés alapján közös területi listát állíthatnak.
A közös és önálló területi listák kapcsolhatók (listakapcsolás).

Országos lista

Országos listát az a párt állíthat, amely legalább 7 területi választókerületben állított listát.
Közös területi listák alapján közös országos lista állítható, és önálló vagy közös országos listák is kapcsolhatók.
Területi és országos listán háromszor annyi jelölt állítható, mint az adott listán megszerezhető mandátumok száma.
Ugyanaz a személy egyidejűleg egy egyéni választókerületben, egy területi listán és az országos listán lehet jelölt. Amennyiben az egyéni választókerületben mandátumot szerez, őt a területi listáról, illetőleg az országos listáról törölni kell. Ha a mandátumot a területi listán szerzi a jelölt, nevét az országos listáról törölni kell.

1.3.3. A választási küszöb

Azok a pártok, melyeknek területi listáira leadott érvényes szavazatok száma nem éri el a területi listákra leadott összes érvényes szavazat 5%-át, nem kaphatnak mandátumot sem a területi listáról, sem pedig az országos listáról.

1.3.4. Az eredmény megállapítása és a mandátumkiosztás

1.3.4.1. Egyéni választókerület:

Az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a jelölt lesz az országgyűlési képviselő, aki megkapta az érvényes szavazatoknak több mint a felét, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott.
Második fordulót kell tartani az egyéni választókerületben ha:
- A szavazáson részt vett választópolgárok száma nem haladta meg a választókerület választójogosultjai számának 50%-át (érvénytelen forduló).
- Egyik jelölt sem szerezte meg az érvényes szavazatok több mint felét (eredménytelen forduló).
A második fordulóban indulhatnak:
- Az első forduló érvénytelensége esetén minden jelölt, aki az első fordulóban indult.
- Az első forduló eredménytelensége esetén azok a jelöltek, akik az első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább 15%-át megszerezték, ha nincs legalább 3 ilyen jelölt, akkor az első három legtöbb szavazatot szerzett jelölt.
A második fordulóban képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott.
Amennyiben a választókerületben a választás első vagy második fordulóját azért nem lehetett megtartani, mert nem volt jelölt, vagy a második forduló is érvénytelenül zárult (nem szavazott a választópolgárok legalább egynegyede) időközi választást kell tartani.

1.3.4.2. Területi választókerületben

A területi választókerületben a pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában a szavazólapon szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz, azonban érvényességi feltétel, hogy az első fordulóban a választópolgároknak több mint a fele voksoljon.
Ha a területi választókerületben az első választási forduló érvénytelen, mert a választópolgároknak több mint fele nem járult az urnákhoz, a második választási fordulóban mindazon területi listák indíthatók, amelyek az első fordulóban indultak. A második forduló érvényes, ha 25%-nál több választópolgár szavazott.

1.3.4.3. Az országos lista mandátumainak kiosztása

Az egyéni választókerületi jelölt és a területi lista töredékszavazatai felkerülnek a párt által állított országos listára, illetőleg arra a kapcsolt országos listára, amelyben a jelölt, illetőleg listát állító párt részt vesz.
A területi választókerületben és az országos listán a mandátum kiosztásának szabályait a Vjt. 4. számú melléklete tartalmazza.