4. A SZAVAZATSZÁMLÁLÓ BIZOTTSÁGOK RÉSZLETES FELADATAI
4.1 Feladatok a szavazás napja előtt
A szavazatszámláló bizottságnak a helyi választási iroda vezetőjével egyeztetett időpontban ellenőriznie kell a szavazóhelyiséget. Az ellenőrzés során figyelembe veendő szempontokat a következőkben ismertetjük.
A szavazóhelyiség kialakításakor a helyi választási iroda vezetőjének figyelemmel kell lennie a mozgáskorlátozottakra. Az ezzel kapcsolatos szabályokat és feladatokat
"A választójog gyakorlásának néhány feltétele a fogyatékos emberek esetében" című 81. számú Választási Füzet tartalmazza.
Ellenőrizni kell, hogy a törvényben rögzített tárgyi feltételek – legalább két szavazófülke, bennük egy-egy tollal, legalább két zárható urna – biztosítottak-e.
A fentieken kívül az országos népszavazás zökkenőmentes lebonyolításához az alábbi technikai feltételek elengedhetetlenek, ezért tanácsos az ellenőrzés során figyelni arra, hogy:
- a szavazatszámláló bizottság munkájához megfelelő mennyiségű szék és asztal biztosított-e;
- megfelelő-e a szavazóhelyiség megvilágítása, különös tekintettel a szavazófülkében lévő fényviszonyokra;
- rendelkezésére áll-e a bizottság tevékenységének ellátásához telefon, esetleg fax készülék is;
- a hirdetmények, eligazító táblák megfelelő tájékoztatást adnak-e a választópolgároknak;
- az épületen belüli eligazítás megfelelő-e, különös tekintettel arra az esetre, ha több szavazókör szavazóhelyisége azonos épületben van;
- a szavazóhelyiség az eseményhez méltó-e.
Tekintettel arra, hogy a szavazást megelőző nap 0:00 órától a szavazás befejezéséig kampányt folytatni tilos, ezért sem a szavazóhelyiségben, sem annak előterében nem lehet olyan tárgy, jelkép, jelvény, dekoráció, amely a választópolgárokat befolyásolná döntésükben.
Ha az ellenőrzés során a szavazatszámláló bizottság elnöke az előkészítésben hibát, hiányosságot észlel, azonnal tájékoztassa a helyi választási iroda vezetőjét, aki haladéktalanul gondoskodik annak megszűntetéséről.
A szavazatszámláló bizottság tagjainak a szavazás napját megelőzően pénteken ellenőriznie kell, hogy a szavazólapok mennyiségileg elegendőek-e. Ha bármi gond felmerül, azt azonnal jelezni kell a helyi választási iroda vezetőjének, aki a szükséges intézkedéseket még ezen a napon megteszi.
A szavazást megelőző nap délutánján a szavazatszámláló bizottság elnöke (akadályoztatása esetén a helyettese) elismervény ellenében (1. számú nyomtatványminta) átveszi a helyi választási iroda vezetőjétől – a jegyzőtől – a szavazás lebonyolításához szükséges iratokat, felszerelési tárgyakat. Ezek egy részének felsorolását az átvételi elismervény tartalmazza. További iratok és felszerelési tárgyak:
- a szavazókörben választójoggal nem rendelkező személyek jegyzéke;
- átvételi elismervény a választási nyomtatványok, urnák, szavazólapok jegyző részére való átadásához;
- szavazólap-kötegelő csík;
- a jegyzőkönyvi döntésekhez szükséges nyomtatványok;
- napközbeni jelentések számlálólapja;
- ….. sz. szavazókör helyisége (nyomtatvány);
- jelszót tartalmazó boríték;
- bombariadó esetén értesítendő rendőrség telefonszáma;
- annak a szavazóhelyiségnek a címe, ahol a csak település-címre bejelentett választópolgárok (pl. hajléktalanok) szavazhatnak a településen;
- esetleges áramszünet esetére elemlámpa, gyertya;
- területi választási bizottság címe, telefon és fax száma.
Az egyéb eszközöket (pl. papír, íróeszköz) a szavazatszámláló bizottságnak olyan mennyiségben kell megkapnia, hogy a szavazás zavartalansága, az eredménymegállapítás törvényessége biztosítva legyen.
A szavazatszámláló bizottság elnöke által aláírt átvételi elismervényen szerepel a szavazatszámláló bizottságnak átadott bélyegző lenyomata is.
A bélyegzővel való visszaélés megakadályozása a bizottság elnökének feladata!
Az átvett nyomtatványokat és egyéb eszközöket a szavazatszámláló bizottság a számbavétel után a dobozba visszahelyezi, lezárja, ellátja aláírásával és a szavazókör sorszámával. Az ily módon ellenőrzött és lezárt szállítódobozok és urnák őrzéséről másnap reggelig, a szavazóhelyiségekbe történő kiszállításig a helyi választási iroda vezetője gondoskodik.
4.2 Feladatok a szavazás napján
4.2.1 Feladatok a szavazás megkezdése előtt
A szavazás napján a szavazatszámláló bizottság elnöke a választási iroda vezetője által meghatározott időpontban átveszi a polgármesteri hivatalban a nyomtatványokat és az egyéb eszközöket, majd a szavazóhelyiségbe viszi azokat. A szavazatszámláló bizottság legkésőbb 5:30 óráig elfoglalja helyét a szavazóhelyiségben, és a szavazáshoz előkészíti a szavazólapokat, a nyomtatványokat, valamint az urnákat.
Amennyiben 5:30 óráig a szavazatszámláló bizottság tagjai nem jelentek meg a határozatképességhez szükséges létszámban, a helyi választási iroda vezetője gondoskodik a szavazatszámláló bizottság kiegészítéséről.
A szavazáshoz szükséges iratoknak és a nyomtatványoknak a szavazóhelyiségbe történt kiszállítását követően a szavazás megkezdéséig, a szavazatszámláló bizottság és a helyi választási iroda tagjain kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben. A bizottság a szavazóhelyiségben ismételten számba veszi a szavazólapokat, nyomtatványokat, és ellenőrzi, hogy a szavazás egyéb feltételei (például: szavazófülke, golyóstollak) a törvényi előírásnak megfelelően rendelkezésre állnak-e. Amennyiben a bizottság szabálytalanságot, zavaró eseményt észlel, megszüntetése érdekében intézkedik, ha a nyomtatványok tekintetében hiányt, hibát észlel, haladéktalanul értesíti a helyi választási iroda vezetőjét, aki gondoskodik a pótlásról, illetve a hiba kijavításáról.
4.2.2 Az elsőként szavazó választópolgár szerepe
A szavazatszámláló bizottság 6:00 órakor kinyitja a szavazóhelyiséget.
A szavazóköri jegyzőkönyvben a szavazás megkezdésének időpontjaként a szavazóhelyiség kinyitásának időpontját, azaz 6:00 órát kell rögzíteni.
A bizottság az elsőként szavazó választópolgár – aki nem lehet a szavazatszámláló bizottság tagja – jelenlétében megvizsgálja, hogy az urnák üresek-e, majd az urnákat lezárja és lepecsételi. Ellenőrzi, hogy az urnából a pecsét feltörése nélkül ki lehet-e venni szavazólapot. Ezt követően urnánként ki kell tölteni, és bennük el kell helyezni egy-egy Ellenőrző lapot (2. számú nyomtatványminta), amely tartalmazza az elhelyezés időpontját, az elsőként szavazó választópolgárnak és a szavazatszámláló bizottság tagjainak az aláírását. Valamennyi urna, így a mozgóurna hitelesítését is az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében és közreműködésével kell elvégezni. A vizsgálat megtörténtét a szavazóköri jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
4.2.3 A szavazás lebonyolításának szabályai
A szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak. A választópolgárnak szavazata leadása után el kell hagynia a szavazóhelyiséget.
A szavazatszámláló bizottság tagjai abban a szavazókörben szavazhatnak, amelynek névjegyzékében szerepelnek. A szavazáshoz a szavazatszámláló bizottság elnöke – a határozatképesség fenntartása mellett – szabadidőt biztosít. Lehetőség van arra is, hogy az igazolással való szavazás szabályainak betartásával a bizottsági tag abban a szavazókörben szavazzon, ahol szavazatszámláló bizottsági tagként tevékenykedik, azonban elsőként nem adhatja le szavazatát.
A szavazóhelyiség kinyitásától a szavazás szavazóköri eredményének megállapításáig a szavazóhelyiségben folyamatosan csak a szavazatszámláló bizottság tagjai, a jegyzőkönyvvezető, a sajtó képviselői, valamint az akkreditációval rendelkező nemzetközi megfigyelők tartózkodhatnak.
A sajtó képviselői sajtóigazolványuk felmutatása után, külön engedély nélkül jelen lehetnek a szavazóhelyiségben, a szavazatszámláló bizottság munkáját azonban nem zavarhatják.
A szavazás napján a közvéleménykutatás csak névtelen lehet és önkéntességen alapulhat. A közvéleménykutatók abba az épületbe nem léphetnek be, ahol a szavazóhelyiség van és csak az épületből kijövőket kérdezhetik meg.
A szavazás napján a szavazókörökben nemzetközi választási megfigyelők megjelenésével is számolni lehet. A sajtó képviselőihez hasonlóan a nemzetközi választási megfigyelők is jelen lehetnek a szavazatszámláló bizottságok munkájánál, tevékenységüket azonban nem zavarhatják. Bármely általuk kiválasztott szavazókörben a helyszínen tanulmányozhatják a szavazás megkezdését és menetét, tájékoztatást kérhetnek, és jelen lehetnek a szavazatok megszámlálásánál is. Megfigyelési szándékukat a helyszínen a szavazatszámláló bizottság elnökének be kell jelenteniük és megfigyelői minőségüket akkreditációs kártyával kell igazolniuk.
A nemzetközi választási megfigyeléssel kapcsolatos tudnivalókról az Országos Választási Iroda vezetőjének intézkedése az irányadó.
4.2.3.1 A szavazatszámláló bizottság teendői rendkívüli esemény bekövetkezésekor
A szavazatszámláló bizottság elnöke felelős a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rend fenntartásáért. Ennek érdekében hozott intézkedése mindenkire kötelező.
Rendkívüli eseménynek kell tekinteni minden olyan történést, amely a szavazás rendjének megzavarására irányul, gátolja a szavazás zökkenőmentes lebonyolítását, illetve amely nem tartozik a szavazás normális menetéhez. A teljesség igénye nélkül ilyenek lehetnek:
- rosszullét miatt mentőt kell hívni egy választópolgárhoz, esetleg a bizottság valamely tagjához,
- tűz üt ki, áramszünet következik be a szavazóhelyiségben,
- tettlegesen bántalmazzák vagy megfenyegetik a szavazatszámláló bizottság tagját,
- választópolgárok összeverekednek a szavazóhelyiségben,
- kábítószeres vagy ittas személy akadályozza a választópolgárokat a szavazásban,
- kábítószeres vagy ittas személy inzultálja a szavazatszámláló bizottság tagjait,
- bombariadó,
- haláleset történik a szavazóhelyiségben,
- rendbontó személyek a szavazóhelyiség bútorzatát megrongálják, felborítják a szavazófülkét stb.
A rendkívüli események súlyuk szerint két csoportba sorolhatók: az egyik körbe azok tartoznak, amelyek a szavazatszámláló bizottság elnökének döntése nyomán gyorsan megszüntethetők, elháríthatók, így a szavazás folytatását nem veszélyeztetik (pl.: a rendbontó kivezettetése a szavazóhelyiségből).
Vannak azonban olyan rendkívüli, elháríthatatlan események, amelyek miatt a szavazás lehetetlenné válik. Ilyenek többek között:
- ha szavazatszámláló bizottság tagjainak száma három alá csökken;
- ha haláleset történik;
- ha bombariadó van.
Ilyen esetekben a szavazást fel kell függeszteni, az urnákat és az iratokat zárolni kell, és a felfüggesztés tényéről a helyi választási iroda vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. Bombariadó esetén a fentieken kívül további intézkedési kötelezettség a szavazóhelyiség kiüríttetése és a rendőrség értesítése.
A rendkívüli események tényének rögzítésére külön jegyzőkönyv (3. számú nyomtatványminta) áll rendelkezésre. A rendkívüli eseményről a jegyzőkönyvvezető köteles jelentést küldeni a helyi választási iroda vezetőjének.
Rendőri intézkedés kezdeményezésére csak az elnök jogosult.
4.2.3.2 A választópolgár megjelenése a szavazóhelyiségben
Szavazni kizárólag személyesen és – a törvényben előírt kivételtől eltekintve – csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet. A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, vagy abba a szavazatszámláló bizottság a 4.2.3.4. pontban felsorolt esetekben felveszi.
A szavazáson megjelent választópolgártól a szavazatszámláló bizottság elkéri az értesítőt, valamint a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolványát. Az értesítő hiánya – a törvényes feltételek megléte esetén – nem akadályozhatja a szavazati jog gyakorlását. Amennyiben a választópolgár személyazonosságát és lakcímét igazolja, valamint a névjegyzékben szerepel, szavazhat. Az értesítőt a választópolgár részére vissza kell adni külön kérés nélkül is.
4.2.3.3 A személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolványok
A választópolgárnak a szavazatszámláló bizottság előtt személyazonosságát és lakcímét kell igazolnia. Erre a következő érvényes igazolvány(ok) alkalmas(ak):
– a lakcímet tartalmazó (régi típusú) személyazonosító igazolvány vagy
– lakcímigazolvány ÉS
- személyazonosító igazolvány vagy
- útlevél vagy
- 2001. január 1-jét követően kiállított (kártya formátumú) vezetői engedély vagy
Amennyiben a "régi típusú" személyazonosító igazolvány tulajdonosa 2000. január 1. óta új lakcímet létesített, úgy régi igazolványa mellé lakcímigazolványt kapott. Ebben az esetben a szavazáshoz mind a két okmányra szükség van.
FIGYELEM!
A személyazonosság igazolására alkalmas az ideiglenes személyazonosító igazolvány is, a lakcímet pedig tanúsítja a lakcímigazolvány igénylésének átvételéről szóló elismervény.
4.2.3.4 Névjegyzékben nem szereplők szavazása
Előfordulhat, hogy olyan választópolgár kíván szavazni, aki az adott szavazókör névjegyzékében nem szerepel. Amennyiben a választópolgár a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolványokkal igazolja, hogy lakcíme a szavazókör területén van, akkor a szavazatszámláló bizottság a névjegyzékbe pótlólag felveszi.
Amennyiben a Magyarországon élő választópolgárnak lakóhelye nincs, csak tartózkodási hellyel rendelkezik, úgy a névjegyzékbe ennek alapján felvehető.
Azon személyek, akiknek lakcíme csak az adott település megnevezését tartalmazza (pl. hajléktalanok), kizárólag a számukra kijelölt szavazókörben szavazhatnak. Őket a kijelölt szavazókörben működő szavazatszámláló bizottság a névjegyzékre felveszi, ha igazolják személyazonosságukat és azt, hogy lakóhelyük a település.
Ha az ilyen személy másik szavazókörben kíván szavazni, e szavazókör szavazatszámláló bizottsága őt a kijelölt szavazókörbe irányítja.
A névjegyzékbe való felvétel előtt minden esetben ellenőrizni kell, hogy a kérelmező nem szerepel-e a választójoggal nem rendelkező nagykorú állampolgárok jegyzékében, illetve nem törölték-e – igazolás kiadása vagy a külképviseleti névjegyzékbe való felvétele miatt – a névjegyzékből.
A névjegyzékbe való pótlólagos felvétel esetei a következők:
- a névjegyzék elkészítésekor hiba történt, a választópolgár kimaradt a névjegyzékből és ez a tény csak a szavazóhelyiségben derül ki;
- a választópolgár igazolással kíván szavazni.
A jegyzőkönyvvezető feladata, hogy a névjegyzékben rögzítse a pótlólag felvett választópolgár adatait.
4.2.3.5 Szavazás lakóhelytől távol (igazolás alapján)
A lakóhelyen történő szavazás szabálya alól csak az igazolással való szavazás jelent kivételt.
Az a választópolgár, aki a szavazás napján lakóhelyétől távol kíván szavazni, a lakóhelye szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől igazolást kérhet. A helyi választási iroda vezetője az igazoláson feltünteti, hogy a polgár mely településen vagy fővárosi kerületben kíván szavazni (4. számú nyomtatványminta).
Azok az igazolással rendelkező választópolgárok, akik a szavazást megelőzően nem jelezték szavazási szándékukat az adott településen a helyi választási iroda vezetőjénél, a szavazás napján a település bármely szavazókörébe mehetnek szavazni, és ott az igazolás átadását és a személyazonosság megállapítására alkalmas igazolvány bemutatását követően szavazhatnak.
A szavazatszámláló bizottságnak ekkor ellenőriznie kell, hogy az igazolást a népszavazásra adták-e ki, illetve azon a szavazás helyeként az a település szerepel, ahol a szavazókör van.
FIGYELEM!
A szavazatszámláló bizottság csak a választópolgár lakóhelye szerinti helyi választási iroda vezetője által kiállított igazolás eredeti példányát fogadhatja el! Fénymásolatot, vagy faxon érkezett igazolást elfogadni nem szabad!
Az igazolással szavazóktól a névjegyzékre történő felvétellel egyidejűleg az igazolást be kell vonni.
Az igazolással szavazókról a szavazókörben külön jegyzéket kell vezetni! (5. számú nyomtatványminta)
Adódhat olyan helyzet, hogy a választópolgár a lakóhelyétől távol történő szavazás érdekében kért és kapott igazolást, de valamilyen okból mégsem utazott el és a lakóhelyén kíván szavazni. Ilyen esetben a lakóhelye szerinti szavazatszámláló bizottság az igazolást tőle elveszi és ismételten felveszi őt – következő sorszámon – a választók névjegyzékébe.
4.2.3.6 Ki nem szavazhat?
Nem szavazhat, aki
- nem rendelkezik választójoggal és ezért nem szerepel a szavazásra jogosultak névjegyzékén. A választójoggal nem rendelkező nagykorú állampolgárok névjegyzéke nem nyilvános, abba csak az érintett személy, a bíróság, a szavazatszámláló bizottság, (vagy más választási bizottság) és a választási iroda tagjai tekinthetnek be;
- nem a lakóhelyén kíván szavazni (ahol a választók nyilvántartásába felvették) és érvényes igazolással nem rendelkezik;
- aki személyazonosságát és lakcímét a megfelelő okmányokkal kétséget kizáróan nem tudja igazolni;
- a személyazonosságát, lakcímét igazoló okmány érvényességi ideje lejárt;
- a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel miatt törölték a névjegyzékből.
Minden esetben az állampolgárt fel kell venni a visszautasítottak jegyzékébe (6. számú nyomtatványminta) és fel kell hívni a figyelmét arra, hogy amennyiben a szavazás befejezése előtt hitelt érdemlő módon igazolja személyazonosságát vagy az előírásoknak megfelelő igazolást átadja a szavazatszámláló bizottságnak, abban az esetben jogosult szavazni.
4.2.3.7 A szavazás menete
A szavazatszámláló bizottság elnöke határozza meg, hogy a szavazás menetében a bizottság tagjai milyen részfeladatokat látnak el. A bizottság delegált tagjainak is részt kell vállalniuk a munkában, szerepük nem szorítkozik
"megfigyelésre". A szavazatszámláló bizottság munkáját úgy kell megszervezni, hogy az esetleges távollétek – étkezés, mozgóurna szállítás – ne akadályozzák a szavazás zökkenőmentes lebonyolítását.
A szavazatszámláló bizottság a 4.2.3.3. pontban foglalt igazolványok alapján megállapítja az állampolgár személyazonosságát, lakcímét és azt, hogy a választók nyilvántartásában szerepel-e. Ha a választói névjegyzékben megtalálja a polgár nevét, illetőleg, ha a névjegyzékbe a törvényes feltételek megléte esetén pótlólag őt felvette, a szavazólapot a hivatalos bélyegzővel – a polgár jelenlétében – lebélyegzi és a hozzá tartozó borítékkal átnyújtja a választópolgárnak.
FIGYELEM!
A bélyegző hiánya a szavazólap érvénytelenségét eredményezi! A szavazólapokat előre lebélyegezni nem szabad!
A választópolgár a névjegyzék aláírásával igazolja, hogy a szavazólapot átvette.
Ha a választópolgár kifogásolja, hogy a kézjegyével el kell látnia a névjegyzéket, célszerű őt külön tájékoztatni azért, hogy a többi szavazópolgárt a szavazásban ne akadályozza. Ilyenkor a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja őt arról, hogy az aláírás célja a kétszer (vagy többször) szavazás megakadályozása. Abban az esetben, ha a választópolgár a névjegyzéket nem hajlandó aláírni, a szavazólapot ettől függetlenül oda kell adni neki. Ilyen esetben az aláírás megtagadásának tényét a szavazatszámláló bizottság a választói névjegyzékre rávezeti, s két tagja aláírja.
Az írásképtelen választópolgár helyett a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket.
A szavazólap és a boríték átnyújtása után a szavazatszámláló bizottság tagja – ha ezt az állampolgár igényli – megmagyarázza a szavazás módját. A magyarázat nem tartalmazhat olyan agitációt, amely alkalmas a választópolgár döntésének befolyásolására.
A választópolgár figyelmét fel kell hívni, hogy érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon lehet, a megjelölni kívánt IGEN vagy NEM válasz alatti körbe tollal írt, egymást metsző két vonallal (tehát X vagy + jellel). A választópolgár tudtára kell adni, hogy a szavazófülkében talál tollat.
A szavazófülke a szavazás titkosságának biztosítására szolgál, annak használatára azonban senki nem kötelezhető.
A szavazólapok kitöltésének ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében.
Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár – ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes – segítségét igénybe veheti.
4.2.3.8 Szavazólap cseréje
Kitöltés után a választópolgár a szavazólapot borítékba teszi és az urnába helyezi. Ha az urnába helyezés előtt a választópolgár jelzi, hogy a szavazólapon hibát ejtett, annak kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság elnöke a rontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy esetben, csak az urnába helyezés előtt van mód. Az elrontott szavazólapot be kell vonni és a
"rontott" megjegyzéssel ellátni. A rontott szavazólapok számát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
4.2.3.9 A település-címre bejelentett választópolgárok szavazási lehetősége
A helyi választási iroda vezetője már korábban kijelölt minden településen egy szavazókört, ahol azok szavazhatnak, akiknek a személyazonosító igazolványában vagy lakcímigazolványában lakcímként csupán az adott település megnevezése szerepel (például hajléktalanok). Ők csak ebben a kijelölt szavazókörben szavazhatnak. Minden szavazatszámláló bizottságnak tudnia kell annak a szavazókörnek a címét a településen, ahol e személyek szavazhatnak, hogy az érintetteknek megfelelő felvilágosítást tudjanak nyújtani. E kijelölt szavazókör címét helyi választási iroda vezetőjének a szavazatszámláló bizottság részére át kell adni.
4.2.3.10 A mozgóurnával történő szavazás
A mozgásában gátolt személyt – kérésére – lakásán, tartózkodási helyén az illetékes szavazatszámláló bizottság két tagja a mozgóurnával felkeresi. A mozgóurna kivitelét úgy kell megszervezni, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma nem csökkenhet a határozatképes létszám alá. A szavazóhelyiségben történő szavazást a mozgóurna kivitel nem akadályozhatja, a szavazásnak folyamatosan kell történnie. Ha a mozgásában gátolt személy lakóhelye nem a szavazókör területén van, szavazásra csak akkor jogosult, ha rendelkezik igazolással. A mozgóurnát a bizottság két tagja együtt viszi a szavazóhoz.
Az eljáró tagok legfeljebb kétszer annyi előzetesen lepecsételt szavazólapot vihetnek magukkal, mint amennyi választópolgár a mozgóurnás nyilvántartásban szerepel. Visszaérkezéskor a szavazólapokkal el kell számolniuk.
A szavazatszámláló bizottság 2 tagjának a szavazás időtartama alatt – a szavazóköri munka folyamatos biztosítása mellett – minden olyan személyhez ki kell mennie, aki mozgóurnát kért előzetesen vagy a szavazás napján. A mozgóurna kivitelt úgy kell végeznie a bizottság 2 tagjának, hogy 19:00 órára érjenek vissza! A szavazatszámláló bizottság a mozgóurnát kérőkről nyilvántartást vezet (7. számú nyomtatványminta).
4.2.3.11 A szavazás lezárása
A szavazatszámláló bizottság elnöke 19:00 órakor a szavazóhelyiséget bezárja. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy annak előterében tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja. A szavazás lezárása után szavazatot nem szabad elfogadni.
4.2.4 A népszavazás szavazóköri eredményének megállapítása, az iratok továbbítása
4.2.4.1 A szavazás befejezéséig elvégzendő feladatok
1. Ha a szavazóhelyiségben fénymásolási lehetőség nincs, a jegyzőkönyvvezető a jegyzőkönyvnyomtatványból tartalék példányokat készít elő (az SZSZB megbízott tagjai részére készítendő másolati példányhoz).
2. A jegyzőkönyvvezető kitölti az adatlap és a jegyzőkönyv azonosító adatait (főváros/megye, település/kerület, szavazókör sorszáma, jegyzőkönyv-példány száma, szavazókör címe).
FIGYELEM: Az adatlap és a jegyzőkönyv kitöltésénél az alábbiakat kell figyelembe venni:
- minden rovat legyen kitöltve (ha nincs adat, akkor azt áthúzással kell jelezni)§ a beírt adatok a rovatok közötti számszaki összefüggéseknek feleljenek meg
- csak tollal tölthető ki
- A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető az SZSZB döntései alapján tölti ki. A jegyzőkönyvvezető feladata a pontos, teljes kitöltés, valamint annak ellenőrzése, hogy a jegyzőkönyvet mindenki aláírta. A jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni.
4.2.4.2 A szavazás lezárását követő, az urna felbontását megelőző feladatok
3. Az SZSZB a jegyzőkönyv C oldalán feltünteti, hogy a szavazás mikor fejeződött be.
4. Az SZSZB először a fel nem használt szavazólapokat kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül abból szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni.
5. Az SZSZB elcsomagolja a fel nem használt borítékokat.
6. Az SZSZB a rontott szavazólapokat megszámlálja, ezt a számot feltünteti a jegyzőkönyv B oldalán, a rontott szavazólapokat kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül abból szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni.
7. Az SZSZB a névjegyzék alapján kitölti az adatlap és a jegyzőkönyv A, B, C, D és F rovatait, valamint a visszautasított polgárok jegyzéke alapján az E rovatot.
§ Az A rovatba a szavazás megkezdésekor a névjegyzéken szereplő választópolgárok száma kerül.
§ A B rovatba a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság által a névjegyzékbe felvett választópolgárok számát, a C rovatba pedig az onnan töröltek számát kell beírni.
- A D rovatba a névjegyzékben a szavazás befejezésekor szereplő választópolgárok számát kell beírni. (D=A+B-C)
- Az E rovatba kerül a visszautasított választópolgárok száma, mely a visszautasítottak jegyzékén szereplő személyek számával azonos.
- Az F rovatba kerül a szavazóként megjelentek száma. Ez nem más, mint azon választópolgárok száma, akik sajátkezű aláírásukkal ellátták a névjegyzéket illetőleg helyettük a szavazatszámláló bizottság két tagja aláírta azt. (írásképtelen vagy aláírást megtagadó választópolgár)
8. Az SZSZB ellenőrzi az urna sértetlenségét.
4.2.4.3 Az urna felbontását követő feladatok
9. Az SZSZB felbontja és kiüríti az urnát, és meggyőződik az ellenőrző lap meglétéről. Ha az urnában nincs benne az ellenőrző lap, az SZSZB dönt arról, hogy az urnában lévő szavazólapokat érvényteleníti-e, vagy az ellenőrző lap hiánya ellenére azokat megszámlálja, és figyelembe veszi az eredmény megállapításánál. Az SZSZB döntését határozatban rögzíti.
10. Az SZSZB megszámolja az urnában lévő szavazólapokat, azok számát a jegyzőkönyvvezető beírja az adatlap és a jegyzőkönyv G rovatába.
11. A jegyzőkönyvvezető kitölti az adatlap és a jegyzőkönyv H rovatát.
12. Az SZSZB a szavazólapokból három csoportot képez.
· Az 1. csoportba az érvénytelen szavazólapok kerülnek.
· A 2. csoportba azok az érvényes szavazólapok kerülnek, amelyeken mind a két kérdés tekintetében a szavazat egyértelmű, vagy nem tartalmaz szavazatot.
· A 3. csoportba azok a szavazólapok kerülnek, amelyekről nem tudja az SZSZB hirtelen eldönteni, hogy érvényes vagy érvénytelen (azaz le van-e bélyegezve és a hivatalos szavazólapról van-e szó), továbbá amelyek érvényesek, de akár az 1. kérdés, akár a 2. kérdés tekintetében vitatott lehet a szavazat. (Tehát már az első szemrevételezéskor át kell tekinteni a két kérdésre adott szavazatokat is.)
Ø
1 |
Ø
|
Ø
2 |
Ø
|
Ø
3 |
Érvénytelen ·
nincs lebélyegezve ÉS/VAGY ·
nem hivatalos
szavazólap |
Ø
|
Érvényes ·
lebélyegzett és
hivatalos szavazólap ÉS ·
mindkét kérdésre
adott szavazat egyértelmű, vagy nincs szavazat (A szavazólap érvényes akkor is, ha a választó-polgár az első,
a második vagy mindkét kérdésre érvénytelenül szavazott, ha a választópolgár
azt áthúzta, vagy bármilyen megjegyzést írt rá. Érvényes a kitöltetlen
szavazólap is.) |
Ø
|
Vitatott ·
vitatott a szavazólap
érvényessége ÉS/VAGY ·
vitatott az 1. kérdésre
adott szavazat ÉS/VAGY ·
vitatott a 2. kérdésre
adott szavazat |
13. Az SZSZB megszámlálja az érvénytelen és az érvényes szavazólapokat, valamint a vitatott szavazólapokat (ha van ilyen).
14. A jegyzőkönyvvezető kitölti az adatlap I, J és K rovatát.
Az érvénytelen és a vitatott szavazólapokat külön kell helyezni, és csak az adatlap kitöltése után szabad ismét elővenni (a 15-23. pontok során nem kell figyelembe venni).
FIGYELEM!
A pontos szavazatszámlálás érdekében fontos, hogy először csak az első kérdésre leadott szavazatokat számlálják meg, majd ennek befejezése után végezzék el a második kérdésre leadott szavazatok számlálását.
Az 1. kérdésre
adott szavazatok megszámlálása
1. Az SZSZB az érvényes szavazólapokból az 1. kérdésre adott érvénytelen és érvényes szavazatok alapján két csoportot képez, és megszámlálja az 1. és a 2. csoportban lévő szavazólapokat:
Ø
1 |
Ø
|
Ø
2 |
Érvénytelen ·
az 1. kérdéshez
tartozó IGEN és NEM válaszra egyaránt szavazott ·
az 1. kérdéshez
tartozó IGEN és NEM válasz egyikére sem szavazott ·
nem az
1. kérdéshez tartozó IGEN vagy NEM válasz alatti körben
elhelyezett, egymást metsző két vonallal (+ vagy X) szavazott ·
toll
helyett ceruzát használt |
Ø
|
Érvényes · a választópolgár az 1. kérdéshez tartozó IGEN vagy NEM válasz alatti körbe tollal elhelyezett egymást metsző két vonallal (+ vagy X) szavazott (A szavazat érvényességét nem befolyásolja, ha a választópolgár
a kérdést vagy a választ áthúzta, vagy bármilyen megjegyzést írt
rá.) |
2. A jegyzőkönyvvezető kitölti az adatlap L1 és M1 rovatát.
3. Az SZSZB az érvényes szavazatokat tartalmazó szavazólapokból az 1. kérdésre leadott szavazat alapján két csoportot (IGEN-NEM) képez, és megszámlálja az 1. és a 2. csoportban lévő szavazólapokat:
Ø
1 |
Ø
|
Ø
2 |
IGEN |
Ø
|
NEM |
4. A jegyzőkönyvvezető kitölti az adatlap N1 és O1 rovatát.
A 2. kérdésre adott
szavazatok megszámlálása
5. Az SZSZB az érvényes szavazólapokból a 2. kérdésre adott érvénytelen és érvényes szavazatok alapján két csoportot képez, és megszámlálja az 1. és a 2. csoportban lévő szavazólapokat:
Ø
1 |
Ø
|
Ø
2 |
Érvénytelen ·
a 2. kérdéshez
tartozó IGEN és NEM válaszra egyaránt szavazott ·
a 2. kérdéshez
tartozó IGEN és NEM válasz egyikére sem szavazott ·
nem a 2.
kérdéshez tartozó IGEN vagy NEM válasz alatti körben elhelyezett,
egymást metsző két vonallal (+ vagy X) szavazott ·
toll
helyett ceruzát használt |
Ø
|
Érvényes · a választópolgár a 2. kérdéshez tartozó IGEN vagy NEM válasz alatti körbe tollal elhelyezett egymást metsző két vonallal (+ vagy X) szavazott (A szavazat érvényességét nem befolyásolja, ha a választópolgár
a kérdést vagy a választ áthúzta, vagy bármilyen megjegyzést írt
rá.) |
6. A jegyzőkönyvvezető kitölti az adatlap L2 és M2 rovatát.
7. Az SZSZB az érvényes szavazatokat tartalmazó szavazólapokból a 2. kérdésre leadott szavazat alapján két csoportot (IGEN – NEM) képez, és megszámlálja az 1. és a 2. csoportban lévő szavazólapokat:
Ø
1 |
Ø
|
Ø
2 |
IGEN |
Ø
|
NEM |
8. A jegyzőkönyvvezető kitölti az adatlap N2 és O2 rovatát.
Az adatlap továbbítása
23. A jegyzőkönyvvezető az adatlapot aláírja, lebélyegzi és a helyi választási iroda vezetője által meghatározott módon haladéktalanul továbbítja a helyi választási irodához.
Az adatlapok továbbítása faxon, illetőleg telefonon történhet.
Az adatlap adatainak jelentése során a telefonon történt adatközlések esetében az adatvédelem biztosítása érdekében mind a szavazatszámláló bizottság mellett működő jegyzőkönyvvezetők, mind a választási iroda tagjai az alábbiak szerint kötelesek eljárni:
Adatközlés a hívó és a hívott fél közötti azonosítási utasítás betartásával történik. Az azonosítás annak megállapítására szolgál, hogy ellenőrizhető legyen a szavazókörből, a választási irodából: ki vagy kik adhatnak, ki vagy kik fogadhatnak adatot. A hívó és a hívott fél azonosítása során be kell mondani a jegyző által előre megadott jelszót. Ezeknek egyezőségét ellenőrizni kell. Az adatlap teljes adattartalmának bemondása, illetve leírása után az adatokat a hívott félnek a hívó részére vissza kell olvasni és szükség esetén azokat pontosítani kell.
4.2.4.4 A jegyzőkönyvi eredmény megállapítása
24. Az SZSZB elölről kezdi a szavazatszámlálást. Valamennyi szavazólapot (érvényes, érvénytelen, vitatott) ismételten értékelni kell.
25. Az SZSZB a szavazólapokból két csoportot képez. Az 1. csoportba az érvénytelen szavazólapok kerülnek. A 2. csoportba az érvényes szavazólapok kerülnek.
Ø
1 |
Ø
|
Ø
2 |
Érvénytelen ·
nincs
lebélyegezve ÉS/VAGY · nem hivatalos szavazólap |
Ø
|
Érvényes ·
hivatalos, lebélyegzett
szavazólap (A szavazólap érvényes akkor is, ha a választópolgár az első, a
második vagy mindkét kérdésre érvénytelenül szavazott, ha a választópolgár
azt áthúzta, vagy bármilyen megjegyzést írt rá. Érvényes a kitöltetlen
szavazólap is.) |
1. Az SZSZB megszámlálja az érvénytelen és az érvényes szavazólapokat.
2. Az SZSZB az érvénytelenség okát minden érvénytelen szavazólap hátoldalára rávezeti, és azt az SZSZB jelen lévő tagjai aláírják. Az SZSZB kötegbe foglalja az érvénytelen szavazólapokat, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A kötegre rá kell írni a szavazókör sorszámát és a kötegben lévő szavazólapok számát.
3. A jegyzőkönyvvezető kitölti a jegyzőkönyv I és J rovatát.
FIGYELEM!
A
pontos szavazatszámlálás érdekében továbbra is fontos, hogy először
csak az első kérdésre leadott szavazatokat számlálják meg, majd ennek
befejezése után végezzék el a második kérdésre leadott szavazatok számlálását.
Az 1. kérdésre
adott szavazatok megszámlálása
4. Az SZSZB az érvényes szavazólapokból az 1. kérdésre adott érvénytelen és érvényes szavazatok alapján két csoportot képez, és megszámlálja az 1. és a 2. csoportban lévő szavazólapokat:
Ø
1 |
Ø
|
Ø
2 |
Érvénytelen ·
az 1. kérdéshez
tartozó IGEN és NEM válaszra egyaránt szavazott ·
az 1. kérdéshez
tartozó IGEN és NEM válasz egyikére sem szavazott ·
nem az
1. kérdéshez tartozó IGEN vagy NEM válasz alatti körben
elhelyezett, egymást metsző két vonallal (+ vagy X) szavazott ·
toll
helyett ceruzát használt |
Ø
|
Érvényes · a választópolgár az 1. kérdéshez tartozó IGEN vagy NEM válasz alatti körbe tollal elhelyezett egymást metsző két vonallal (+ vagy X) szavazott (A szavazat érvényességét nem befolyásolja, ha a választópolgár
a kérdést vagy a választ áthúzta, vagy bármilyen megjegyzést írt
rá.) |
5. A jegyzőkönyvvezető kitölti a jegyzőkönyv L1 és M1 rovatát.
6. Az SZSZB az érvénytelenség okát minden, az 1. kérdésre leadott érvénytelen szavazatot tartalmazó szavazólap hátoldalára rávezeti, és azt az SZSZB jelen lévő tagjai aláírják.
7. Az SZSZB az érvényes szavazatokat tartalmazó szavazólapokból az 1. kérdésre leadott szavazat alapján két csoportot (IGEN-NEM) képez, és megszámlálja az 1. és a 2. csoportban lévő szavazólapokat:
Ø
1 |
Ø
|
Ø
2 |
IGEN |
Ø
|
NEM |
8. A jegyzőkönyvvezető kitölti a jegyzőkönyv N1 és O1 rovatát.
A 2. kérdésre
adott szavazatok megszámlálása
9. Az SZSZB az érvényes szavazólapokból a 2. kérdésre adott érvénytelen és érvényes szavazatok alapján két csoportot képez, és megszámlálja az 1. és a 2. csoportban lévő szavazólapokat:
Ø
1 |
Ø
|
Ø
2 |
Érvénytelen ·
a 2. kérdéshez
tartozó IGEN és NEM válaszra egyaránt szavazott ·
a 2. kérdéshez
tartozó IGEN és NEM válasz egyikére sem szavazott ·
nem a 2.
kérdéshez tartozó IGEN vagy NEM válasz alatti körben elhelyezett,
egymást metsző két vonallal (+ vagy X) szavazott ·
toll
helyett ceruzát használt |
Ø
|
Érvényes · a választópolgár a 2. kérdéshez tartozó IGEN vagy NEM válasz alatti körbe tollal elhelyezett egymást metsző két vonallal (+ vagy X) szavazott (A szavazat érvényességét nem befolyásolja, ha a választópolgár
a kérdést vagy a választ áthúzta, vagy bármilyen megjegyzést írt
rá.) |
10. A jegyzőkönyvvezető kitölti a jegyzőkönyv L2 és M2 rovatát.
11. Az SZSZB az érvénytelenség okát minden, a 2. kérdésre leadott érvénytelen szavazatot tartalmazó szavazólap hátoldalára rávezeti, és azt az SZSZB jelen lévő tagjai aláírják.
12. Az SZSZB az érvényes szavazatokat tartalmazó szavazólapokból a 2. kérdésre leadott szavazat alapján két csoportot (IGEN – NEM) képez, és megszámlálja az 1. és a 2. csoportban lévő szavazólapokat:
Ø
1 |
Ø
|
Ø
2 |
IGEN |
Ø
|
NEM |
38. A jegyzőkönyvvezető kitölti a jegyzőkönyv N2 és O2 rovatát.
39. Előfordulhat az az eset, hogy az urnában több szavazólapot találnak, mint ahány polgár szavazott (H rovat értéke pozitív). Ekkor a következő módosításokat kell elvégezni:
- Az érvényes "IGEN" (N1; N2 rovatok) és az érvényes "NEM" (O1; O2 rovatok) szavazatok számából mindkét kérdésnél le kell vonni a többlettel egyező számú érvényes szavazatot.
- Ha így akár az "IGEN", akár a "NEM" válaszra leadott szavazatok száma 0 alá csökkenne, csak annyit kell levonni, hogy egyik se csökkenjen 0 alá (de az
"IGEN" és a "NEM" szavazatokból ugyanannyit kell levonni!).
- Az érvényes szavazatok számát (M1; M2 rovatok) mindkét kérdésnél csökkenteni kell a ténylegesen levont szavazatok számával, míg az érvénytelen szavazatok számát (L1; L2 rovatok) ugyanennyivel meg kell növelni.
A fentiek végrehajtásáról az eset leírásával, a számok pontos feltüntetésével külön jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt a szavazóköri jegyzőkönyvhöz kell mellékelni.
40. Előfordulhat, hogy az IGEN (N) és a NEM (O) szavazatok száma közötti különbség
- kisebb, mint az érvénytelen szavazatok száma (L) vagy
- nem haladja meg az érvényes szavazatok (M) 1 %-át.
Ekkor ismételten meg kell számolni a válaszokra leadott érvényes és érvénytelen szavazatokat (29. és 32. pont, illetőleg 34. és 37. pont). Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. A jegyzőkönyvben ezt az eredményt rögzíteni kell.
A szavazatszámláló bizottság saját elhatározásából is elrendelheti a szavazólapok ismételt megszámlálását.
A szavazatok megszámlálásainak számát (beleértve az adatlap kitöltését megelőző és az azt követő számlálásokat is) a szavazóköri jegyzőkönyv C oldalán rögzíteni kell.
4.2.4.5 A szavazatszámlálást követő feladatok
41. A számlálás befejezésekor el kell végezni az érvényes szavazólapok kötegelését is. Külön kötegbe kell helyezni:
· a kizárólag érvényes szavazatokat tartalmazó szavazólapokat,
· az érvényes szavazatot nem tartalmazó szavazólapokat,
· az érvényes és érvénytelen szavazatot egyaránt tartalmazó szavazólapokat.
A kötegekre rá kell írni a szavazókör sorszámát és – kérdésenként – az érvényes és érvénytelen szavazatok számát.
A kötegeket úgy kell lezárni és pecséttel ellátni, hogy azokból a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni.
42. A jegyzőkönyvek C oldalát az SZSZB jelen lévő tagjai és a jegyzőkönyvvezető aláírják, majd azt le kell bélyegezni.
43. A jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát a szavazatszámláló bizottság átadja a megbízott tagoknak.
A másolatokat minden esetben az SZSZB elnöke hitelesíti (aláírással és bélyegzővel látja el). Ha fénymásolási lehetőség nincs, a másolatot a jegyzőkönyvvezető kézírással készíti el. (E célból a jegyzőkönyvnyomtatványból tartalék példányokat kell a szavazatszámláló bizottság rendelkezésére bocsátani.)
A másolati példányt a jegyzőkönyvek C oldalán kell átvetetni.
44. Az SZSZB a szavazás során felhasznált és fel nem használt (az előzőekben írtak szerint kötegelt és pecséttel lezárt) szavazólapokat az urnába, az egyéb választási iratokat a szállítódobozba helyezi, és a jegyzőkönyvekkel együtt a helyi választási irodához szállítja. A szavazatszámláló bizottság, mint testület felel az iratok hiánytalan beszállításáért, így együttesen kell ezt elvégezniük!