FIGYELEM:Az adatlap és a jegyzőkönyv kitöltésénél az alábbiakat kell figyelembe venni:
11. A JEGYZŐKÖNYVVEZETŐK FELADATAI
11.1. A szavazatszámláló bizottság mellett működő jegyzőkönyvvezető jogállása, feladatai
A szavazatszámláló bizottság munkáját jegyzőkönyvezető segíti. A jegyzőkönyvvezető a helyi választási iroda tagja, akit a helyi választási iroda vezetője határozatlan időre bíz meg ezzel a feladattal. A jegyzőkönyvvezető a helyi választási iroda vezetője előtt esküt tesz. Jegyzőkönyvvezetővé köztisztviselő - beleértve az ügyviteli alkalmazottakat is - vagy közalkalmazott bízható meg.
A jegyzőkönyvvezető a vele szemben felmerült kizárási okot haladéktalanul köteles közölni a helyi választási iroda vezetőjével, aki őt megbízatása alól felmenti.
A polgármester, a képviselő-testület és annak tisztségviselője feladatai ellátásával kapcsolatban a jegyzőkönyvvezetőnek nem adhat utasítást.
A jegyzőkönyvvezető köteles feladatait a helyi választási iroda vezetőjének utasításai szerint munkaidőn túl is ellátni, és a szakmai felkészülését segítő oktatásban, illetőleg az igazgatási próbán részt venni.
A jegyzőkönyvvezető kettős feladatot lát el:
Egyrészt segítséget nyújt a szavazatszámláló bizottság tevékenységéhez, másrészt önálló felelősséggel végez bizonyos feladatokat.
- A jegyzőkönyvvezető a szavazatszámláló bizottság munkáját segítve:
- Közreműködik a szavazóhelyiség szabályszerű berendezésében (pl. szavazófülke megfelelő elhelyezése, urnák szabályszerű lezárása), a szavazatszámláló bizottság munkája feltételeinek biztosításában.
- Előkészíti és rögzíti a szavazatszámláló bizottság döntéseit, intézkedéseit.
- A szavazatszámláló bizottság döntése alapján vezeti a névjegyzéket, a visszautasítottak, az igazolással szavazók és a mozgóurnát kérők jegyzékét.
- Közreműködik a szavazóköri jegyzőkönyv kiállításában.
- Elkészíti a szavazóköri jegyzőkönyv másolatát a delegált tagok részére.
- Közreműködik a választási iratoknak a helyi választási irodához történő beszállításában.
- Önálló feladatként:
- Vezeti a napközbeni jelentéshez szükséges számlálólapot és az előírt időpontban adatot szolgáltat a helyi választási irodának.
- A szavazás közben történt rendkívüli eseményekről a helyi választási iroda vezetőjét tájékoztatja, az erről szóló jegyzőkönyvet részére továbbítja.
- Kitölti, aláírja és továbbítja az adatlapot.
Fontos, hogy a jegyzőkönyvvezető jó munkakapcsolatot alakítson ki a bizottság elnökével és tagjaival, és úgy segítse munkájukat, hogy az ne tűnjék a döntésekbe történő beavatkozásnak.
A jegyzőkönyvvezető feladatait a 61/2004. (X. 22.) BM rendelet 4. § (1) bekezdése, valamint mellékletei határozzák meg. A feladatok ellátásával kapcsolatos útmutatást a "Tájékoztató a szavazatszámláló bizottságok részére a 2004. december 5-i országos ügydöntő népszavazáshoz" című kiadvány nyújt.
11.2. A szavazás előkészítése
A szavazás napján reggel a jegyzőkönyvvezető a helyi választási iroda vezetőjének utasítása szerint közreműködik a választási iratok szavazókörbe szállításában.
A szavazás megkezdése előtt a szavazatszámláló bizottság tagjaival együtt megvizsgálja, hogy a helyiség berendezése alkalmas-e a szavazás lebonyolítására, ellenőrzi a szükséges iratok és nyomtatványok meglétét.
11.3. A szavazás megkezdése
A jegyzőkönyvvezető ügyel arra, hogy a szavazás 6.00 órakor elkezdődjék. Az elsőként szavazó választópolgár megérkezésekor szükség esetén felhívja a figyelmet az urnák hitelesítésére, az ellenőrzőlap kitöltésére és urnába helyezésére. Az ellenőrző lap hiánya ugyanis a szavazás érvényességét kérdőjelezi meg.
A jegyzőkönyvvezetőnek a szavazás során elvégzendő feladatait az oktatási anyag korábbi részei (különös tekintettel a 4. fejezet "A névjegyzék összeállításáról, továbbvezetéséről, lezárásáról", valamint a 10. fejezet a "Nyomtatványokról") tartalmazza.
11.4. Szavazatszámlálás
A következőkben az SZSZB mellett működő jegyzőkönyvvezetőnek a szavazatszámlálással kapcsolatos feladatai ellátásához adunk tájékoztatást.
A szavazás tisztaságának megőrzése, az eredmény megállapításának jogszerűsége megköveteli, hogy a szavazóköri eredmény megállapítása folyamatosan, megszakítás nélkül történjen, és a bizottság együttesen számlálja meg a szavazatokat, töltse ki és írja alá a jegyzőkönyvet, és mindaddig együtt maradjon, amíg a jegyzőkönyvek ellenőrzése be nem fejeződött.
I. A szavazás befejezéséig elvégzendő feladatok
1. Ha a szavazóhelyiségben fénymásolási lehetőség nincs, a jegyzőkönyvvezető a jegyzőkönyvnyomtatványból tartalék példányokat készít elő (az SZSZB megbízott tagjai részére készítendő másolati példányhoz).
2. A jegyzőkönyvvezető kitölti az adatlap és a jegyzőkönyv azonosító adatait (főváros/megye, település/kerület, szavazókör sorszáma, jegyzőkönyv-példány száma, szavazókör címe).
FIGYELEM:
Az adatlap és a jegyzőkönyv kitöltésénél az alábbiakat kell figyelembe venni:
- minden rovat legyen kitöltve (ha nincs adat, akkor azt áthúzással kell jelezni)
- a beírt adatok a rovatok közötti számszaki összefüggéseknek feleljenek meg
- csak tollal tölthető ki
A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető az SZSZB döntései alapján tölti ki. A jegyzőkönyvvezető feladata a pontos, teljes kitöltés, valamint annak ellenőrzése, hogy a jegyzőkönyvet mindenki aláírta. A jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni.
II. A szavazás lezárását követő, az urna felbontását megelőző feladatok
3. Az SZSZB a jegyzőkönyv C oldalán feltünteti, hogy a szavazás mikor fejeződött be.
4. Az SZSZB először a fel nem használt szavazólapokat kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül abból szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni.
5. Az SZSZB elcsomagolja a fel nem használt borítékokat.
6. Az SZSZB a rontott szavazólapokat megszámlálja, ezt a számot feltünteti a jegyzőkönyv B oldalán, a rontott szavazólapokat kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül abból szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni.
7. Az SZSZB a névjegyzék alapján kitölti az adatlap és a jegyzőkönyv A, B, C, D és F rovatait, valamint a visszautasított polgárok jegyzéke alapján az E rovatot.
- Az A rovatba a szavazás megkezdésekor a névjegyzéken szereplő választópolgárok száma kerül.
- A B rovatba a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság által a névjegyzékbe felvett választópolgárok számát, a C rovatba pedig az onnan töröltek számát kell beírni.
- A D rovatba a névjegyzékben a szavazás befejezésekor szereplő választópolgárok számát kell beírni. (D=A+B-C)
- Az E rovatba kerül a visszautasított választópolgárok száma, mely a visszautasítottak jegyzékén szereplő személyek számával azonos.
- Az F rovatba kerül a szavazóként megjelentek száma. Ez nem más, mint azon választópolgárok száma, akik sajátkezű aláírásukkal ellátták a névjegyzéket illetőleg helyettük a szavazatszámláló bizottság két tagja aláírta azt. (írásképtelen vagy aláírást megtagadó választópolgár)
8. Az SZSZB ellenőrzi az urna sértetlenségét.
III. Az urna felbontását követő feladatok
9. Az SZSZB felbontja és kiüríti az urnát, és meggyőződik az ellenőrző lap meglétéről. Ha az urnában nincs benne az ellenőrző lap, az SZSZB dönt arról, hogy az urnában lévő szavazólapokat érvényteleníti-e, vagy az ellenőrző lap hiánya ellenére azokat megszámlálja, és figyelembe veszi az eredmény megállapításánál. Az SZSZB döntését határozatban rögzíti.
10. Az SZSZB megszámolja az urnában lévő szavazólapokat, azok számát a jegyzőkönyvvezető beírja az adatlap és a jegyzőkönyv G rovatába.
11. A jegyzőkönyvvezető kitölti az adatlap és a jegyzőkönyv H rovatát.
12. Az SZSZB a szavazólapokból három csoportot képez.
- Az 1. csoportba az érvénytelen szavazólapok kerülnek.
- A 2. csoportba azok az érvényes szavazólapok kerülnek, amelyeken mind a két kérdés tekintetében a szavazat egyértelmű, vagy nem tartalmaz szavazatot.
- A 3. csoportba azok a szavazólapok kerülnek, amelyekről nem tudja az SZSZB hirtelen eldönteni, hogy érvényes vagy érvénytelen (azaz le van-e bélyegezve és a hivatalos szavazólapról van-e szó), továbbá amelyek érvényesek, de akár az 1. kérdés, akár a 2. kérdés tekintetében vitatott lehet a szavazat. (Tehát már az első szemrevételezéskor át kell tekinteni a két kérdésre adott szavazatokat is.)
| 1 | 2 | 3 |
|
Érvénytelen • nincs lebélyegezve ÉS/VAGY • nem hivatalos szavazólap |
Érvényes • lebélyegzett és hivatalos szavazólap ÉS • mindkét kérdésre adott szavazat egyértelmű, vagy nincs szavazat (A szavazólap érvényes akkor is, ha a választópolgár az első, a második vagy mindkét kérdésre érvénytelenül szavazott, ha a választópolgár azt áthúzta, vagy bármilyen megjegyzést írt rá. Érvényes a kitöltetlen szavazólap is.) |
Vitatott • vitatott a szavazólap érvényessége ÉS/VAGY • vitatott az 1. kérdésre adott szavazat ÉS/VAGY • vitatott a 2. kérdésre adott szavazat |
13. Az SZSZB megszámlálja az érvénytelen és az érvényes szavazólapokat, valamint a vitatott szavazólapokat (ha van ilyen).
14. A jegyzőkönyvvezető kitölti az adatlap I, J és K rovatát.
Az érvénytelen és a vitatott szavazólapokat külön kell helyezni, és csak az adatlap kitöltése után szabad ismét elővenni (a 15-23. pontok során nem kell figyelembe venni).
|
FIGYELEM! |
| A pontos szavazatszámlálás érdekében fontos, hogy először csak az első kérdésre leadott szavazatokat számlálják meg, majd ennek befejezése után végezzék el a második kérdésre leadott szavazatok számlálását. |
Az 1. kérdésre adott szavazatok megszámlálása
15. Az SZSZB az érvényes szavazólapokból az 1. kérdésre adott érvénytelen és érvényes szavazatok alapján két csoportot képez, és megszámlálja az 1. és a 2. csoportban lévő szavazólapokat:
| 1 | 2 |
|
Érvénytelen • az 1. kérdéshez tartozó IGEN és NEM válaszra egyaránt szavazott • az 1. kérdéshez tartozó IGEN és NEM válasz egyikére sem szavazott • nem az 1. kérdéshez tartozó IGEN vagy NEM válasz alatti körben elhelyezett, egymást metsző két vonallal (+ vagy X) szavazott • toll helyett ceruzát használt |
Érvényes • a választópolgár az 1. kérdéshez tartozó IGEN vagy NEM válasz alatti körbe tollal elhelyezett egymást metsző két vonallal (+ vagy X) szavazott (A szavazat érvényességét nem befolyásolja, ha a választópolgár a kérdést vagy a választ áthúzta, vagy bármilyen megjegyzést írt rá.) |
16. A jegyzőkönyvvezető kitölti az adatlap L1 és M1 rovatát.
17. Az SZSZB az érvényes szavazatokat tartalmazó szavazólapokból az 1. kérdésre leadott szavazat alapján két csoportot (IGEN-NEM) képez, és megszámlálja az 1. és a 2. csoportban lévő szavazólapokat:
| 1 | 2 |
|
IGEN |
NEM |
18. A jegyzőkönyvvezető kitölti az adatlap N1 és O1 rovatát.
A 2. kérdésre adott szavazatok megszámlálása
19. Az SZSZB az érvényes szavazólapokból a 2. kérdésre adott érvénytelen és érvényes szavazatok alapján két csoportot képez, és megszámlálja az 1. és a 2. csoportban lévő szavazólapokat:
| 1 | 2 |
|
Érvénytelen • a 2. kérdéshez tartozó IGEN és NEM válaszra egyaránt szavazott • a 2. kérdéshez tartozó IGEN és NEM válasz egyikére sem szavazott • nem a 2. kérdéshez tartozó IGEN vagy NEM válasz alatti körben elhelyezett, egymást metsző két vonallal (+ vagy X) szavazott • toll helyett ceruzát használt |
Érvényes • a választópolgár a 2. kérdéshez tartozó IGEN vagy NEM válasz alatti körbe tollal elhelyezett egymást metsző két vonallal (+ vagy X) szavazott (A szavazat érvényességét nem befolyásolja, ha a választópolgár a kérdést vagy a választ áthúzta, vagy bármilyen megjegyzést írt rá.) |
20. A jegyzőkönyvvezető kitölti az adatlap L2 és M2 rovatát.
21. Az SZSZB az érvényes szavazatokat tartalmazó szavazólapokból a 2. kérdésre leadott szavazat alapján két csoportot (IGEN - NEM) képez, és megszámlálja az 1. és a 2. csoportban lévő szavazólapokat:
| 1 | 2 |
|
IGEN |
NEM |
22. A jegyzőkönyvvezető kitölti az adatlap N2 és O2 rovatát.
Az adatlap továbbítása
23. A jegyzőkönyvvezető az adatlapot aláírja, lebélyegzi és a helyi választási iroda vezetője által meghatározott módon haladéktalanul továbbítja a helyi választási irodához.
Az adatlapok továbbítása faxon, illetőleg telefonon történhet.
Az adatlap adatainak jelentése során a telefonon történt adatközlések esetében az adatvédelem biztosítása érdekében mind a szavazatszámláló bizottság mellett működő jegyzőkönyvvezetők, mind a választási iroda tagjai az alábbiak szerint kötelesek eljárni:
Adatközlés a hívó és a hívott fél közötti azonosítási utasítás betartásával történik. Az azonosítás annak megállapítására szolgál, hogy ellenőrizhető legyen a szavazókörből, a választási irodából: ki vagy kik adhatnak, ki vagy kik fogadhatnak adatot. A hívó és a hívott fél azonosítása során be kell mondani a jegyző által előre megadott jelszót. Ezeknek egyezőségét ellenőrizni kell. Az adatlap teljes adattartalmának bemondása, illetve leírása után az adatokat a hívott félnek a hívó részére vissza kell olvasni és szükség esetén azokat pontosítani kell.
IV. A jegyzőkönyvi eredmény megállapítása
24. Az SZSZB elölről kezdi a szavazatszámlálást. Valamennyi szavazólapot (érvényes, érvénytelen, vitatott) ismételten értékelni kell.
25. Az SZSZB a szavazólapokból két csoportot képez. Az 1. csoportba az érvénytelen szavazólapok kerülnek. A 2. csoportba az érvényes szavazólapok kerülnek.
| 1 | 2 |
|
Érvénytelen • nincs lebélyegezve ÉS/VAGY • nem hivatalos szavazólap |
Érvényes • hivatalos, lebélyegzett szavazólap (A szavazólap érvényes akkor is, ha a választópolgár az első, a második vagy mindkét kérdésre érvénytelenül szavazott, ha a választópolgár azt áthúzta, vagy bármilyen megjegyzést írt rá. Érvényes a kitöltetlen szavazólap is.) |
26. Az SZSZB megszámlálja az érvénytelen és az érvényes szavazólapokat.
27. Az SZSZB az érvénytelenség okát minden érvénytelen szavazólap hátoldalára rávezeti, és azt az SZSZB jelen lévő tagjai aláírják. Az SZSZB kötegbe foglalja az érvénytelen szavazólapokat, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A kötegre rá kell írni a szavazókör sorszámát és a kötegben lévő szavazólapok számát.
28. A jegyzőkönyvvezető kitölti a jegyzőkönyv I és J rovatát.
|
FIGYELEM! |
| A pontos szavazatszámlálás érdekében továbbra is fontos, hogy először csak az első kérdésre leadott szavazatokat számlálják meg, majd ennek befejezése után végezzék el a második kérdésre leadott szavazatok számlálását. |
Az 1. kérdésre adott szavazatok megszámlálása
29. Az SZSZB az érvényes szavazólapokból az 1. kérdésre adott érvénytelen és érvényes szavazatok alapján két csoportot képez, és megszámlálja az 1. és a 2. csoportban lévő szavazólapokat:
| 1 | 2 |
| Érvénytelen szavazat • az 1. kérdéshez tartozó IGEN és NEM válaszra egyaránt szavazott • az 1. kérdéshez tartozó IGEN és NEM válasz egyikére sem szavazott • nem az 1. kérdéshez tartozó IGEN vagy NEM válasz alatti körben elhelyezett, egymást metsző két vonallal (+ vagy X) szavazott • toll helyett ceruzát használt |
Érvényes szavazat • a választópolgár az 1. kérdéshez tartozó IGEN vagy NEM válasz alatti körbe tollal elhelyezett egymást metsző két vonallal (+ vagy X) szavazott (A szavazat érvényességét nem befolyásolja, ha a választópolgár a kérdést vagy a választ áthúzta, vagy bármilyen megjegyzést írt rá.) |
30. A jegyzőkönyvvezető kitölti a jegyzőkönyv L1 és M1 rovatát.
31. Az SZSZB az érvénytelenség okát minden, az 1. kérdésre leadott érvénytelen szavazatot tartalmazó szavazólap hátoldalára rávezeti, és azt az SZSZB jelen lévő tagjai aláírják.
32. Az SZSZB az érvényes szavazatokat tartalmazó szavazólapokból az 1. kérdésre leadott szavazat alapján két csoportot (IGEN-NEM) képez, és megszámlálja az 1. és a 2. csoportban lévő szavazólapokat:
| 1 | 2 |
| IGEN szavazat |
NEM szavazat |
33. A jegyzőkönyvvezető kitölti a jegyzőkönyv N1 és O1 rovatát.
A 2. kérdésre adott szavazatok megszámlálása
34. Az SZSZB az érvényes szavazólapokból a 2. kérdésre adott érvénytelen és érvényes szavazatok alapján két csoportot képez, és megszámlálja az 1. és a 2. csoportban lévő szavazólapokat:
| 1 | 2 |
| Érvénytelen szavazat • a 2. kérdéshez tartozó IGEN és NEM válaszra egyaránt szavazott • a 2. kérdéshez tartozó IGEN és NEM válasz egyikére sem szavazott • nem a 2. kérdéshez tartozó IGEN vagy NEM válasz alatti körben elhelyezett, egymást metsző két vonallal (+ vagy X) szavazott • toll helyett ceruzát használt |
Érvényes szavazat • a választópolgár a 2. kérdéshez tartozó IGEN vagy NEM válasz alatti körbe tollal elhelyezett egymást metsző két vonallal (+ vagy X) szavazott (A szavazat érvényességét nem befolyásolja, ha a választópolgár a kérdést vagy a választ áthúzta, vagy bármilyen megjegyzést írt rá.) |
35. A jegyzőkönyvvezető kitölti a jegyzőkönyv L2 és M2 rovatát.
36. Az SZSZB az érvénytelenség okát minden, a 2. kérdésre leadott érvénytelen szavazatot tartalmazó szavazólap hátoldalára rávezeti, és azt az SZSZB jelen lévő tagjai aláírják.
37. Az SZSZB az érvényes szavazatokat tartalmazó szavazólapokból a 2. kérdésre leadott szavazat alapján két csoportot (IGEN - NEM) képez, és megszámlálja az 1. és a 2. csoportban lévő szavazólapokat:
| 1 | 2 |
| IGEN szavazat |
NEM szavazat |
38. A jegyzőkönyvvezető kitölti a jegyzőkönyv N2 és O2 rovatát.
39. Előfordulhat az az eset, hogy az urnában több szavazólapot találnak, mint ahány polgár szavazott (H rovat értéke pozitív). Ekkor a következő módosításokat kell elvégezni:
- Az érvényes "IGEN" (N1; N2 rovatok) és az érvényes "NEM" (O1; O2 rovatok) szavazatok számából mindkét kérdésnél le kell vonni a többlettel egyező számú érvényes szavazatot.
- Ha így akár az "IGEN", akár a "NEM" válaszra leadott szavazatok száma 0 alá csökkenne, csak annyit kell levonni, hogy egyik se csökkenjen 0 alá (de az "IGEN" és a "NEM" szavazatokból ugyanannyit kell levonni!).
- Az érvényes szavazatok számát (M1; M2 rovatok) mindkét kérdésnél csökkenteni kell a ténylegesen levont szavazatok számával, míg az érvénytelen szavazatok számát (L1; L2 rovatok) ugyanennyivel meg kell növelni.
A fentiek végrehajtásáról az eset leírásával, a számok pontos feltüntetésével külön jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt a szavazóköri jegyzőkönyvhöz kell mellékelni.
40. Előfordulhat, hogy az IGEN (N) és a NEM (O) szavazatok száma közötti különbség
- kisebb, mint az érvénytelen szavazatok száma (L) vagy
- nem haladja meg az érvényes szavazatok (M) 1 %-át.
Ekkor ismételten meg kell számolni a válaszokra leadott érvényes és érvénytelen szavazatokat (29. és 32. pont, illetőleg 34. és 37. pont). Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. A jegyzőkönyvben ezt az eredményt rögzíteni kell.
A szavazatszámláló bizottság saját elhatározásából is elrendelheti a szavazólapok ismételt megszámlálását.
A szavazatok megszámlálásainak számát (beleértve az adatlap kitöltését megelőző és az azt követő számlálásokat is) a szavazóköri jegyzőkönyv C oldalán rögzíteni kell.
V. A szavazatszámlálást követő feladatok
41. A számlálás befejezésekor el kell végezni az érvényes szavazólapok kötegelését is. Külön kötegbe kell helyezni:
- a kizárólag érvényes szavazatokat tartalmazó szavazólapokat,
- az érvényes szavazatot nem tartalmazó szavazólapokat,
- az érvényes és érvénytelen szavazatot egyaránt tartalmazó szavazólapokat.
A kötegekre rá kell írni a szavazókör sorszámát és - kérdésenként - az érvényes és érvénytelen szavazatok számát.
A kötegeket úgy kell lezárni és pecséttel ellátni, hogy azokból a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni.
42. A jegyzőkönyvek C oldalát az SZSZB jelen lévő tagjai és a jegyzőkönyvvezető aláírják, majd azt le kell bélyegezni.
43. A jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát a szavazatszámláló bizottság átadja a megbízott tagoknak.
A másolatokat minden esetben az SZSZB elnöke hitelesíti (aláírással és bélyegzővel látja el). Ha fénymásolási lehetőség nincs, a másolatot a jegyzőkönyvvezető kézírással készíti el. (E célból a jegyzőkönyvnyomtatványból tartalék példányokat kell a szavazatszámláló bizottság rendelkezésére bocsátani.)
A másolati példányt a jegyzőkönyvek C oldalán kell átvetetni.
44. Az SZSZB a szavazás során felhasznált és fel nem használt (az előzőekben írtak szerint kötegelt és pecséttel lezárt) szavazólapokat az urnába, az egyéb választási iratokat a szállítódobozba helyezi, és a jegyzőkönyvekkel együtt a helyi választási irodához szállítja. A szavazatszámláló bizottság, mint testület felel az iratok hiánytalan beszállításáért, így együttesen kell ezt elvégezniük!
11.5. Önellenőrző kérdések
118. Tagja - e a jegyzőkönyvvezető a szavazatszámláló bizottságnak?
a. igen
b. igen, de a döntések meghozatalában nem vehet részt
c. nem, a helyi választási iroda tagjaként dolgozik a bizottság mellett
119. A felsoroltak közül ki nem lehet jegyzőkönyvvezető?
a. a polgármesteri hivatal költségvetési ügyintézője
b. az általános iskola pedagógusa
c. a települési vízmű Kft könyvelője
120. A választópolgár az egyik kérdésnél az IGEN és a NEM válaszra is szavazott, a másik kérdésnél NEM-mel szavazott és a szavazólapra megjegyzést írt. A szavazatszámláló bizottság véleménye megoszlik a szavazólap minősítéséről. Mi a helyes megoldás?
a. a szavazólap érvénytelen
b. a szavazólap érvényes, az ugyanazon kérdésre adott több válasz érvénytelen, a másik kérdésre adott válasz érvényes
c. a szavazólap érvényes, de a választópolgár mindkét kérdésre érvénytelen szavazatot adott le
121. A szabályosan kitöltött szavazólapon nincs bélyegző. Minősítse a szavazólapot!
a. a szavazólap érvénytelen
b. a szavazólap érvénytelen, a rajta lévő szavazatok azonban érvényesek
c. a szavazólap és szavazatok is érvényesek
122. A választópolgár a szavazólapot ceruzával töltötte ki. Minősítse a szavazólapot!
a. a szavazólap érvénytelen
b. a szavazólap érvényes, de a rajta lévő szavazatok érvénytelenek
c. a szavazólap és a szavazatok is érvényesek
123. A szavazókörben olyan választópolgár szavazott, aki a szomszédos helyiségben működő szavazókör névjegyzékén szerepel. Mi a teendő?
a. semmit sem kell tenni, egy szavazatnak nincs jelentősége
b. a szavazatok megszámlálásakor mindkét kérdésre leadott érvényes IGEN és NEM szavazatok számát egy - egy szavazattal csökkenteni, az érvénytelen szavazatok számát ugyanennyivel emelni kell
c. az ügyet meg kell beszélni a másik szavazatszámláló bizottság elnökével
124. A szavazás napján 19 óra előtt néhány perccel egy választópolgár feleségével üzen a szavazatszámláló bizottságnak, hogy közlekedési dugóba került, kb. 19.15-re megérkezik, kéri tegyék lehetővé a szavazást.
a. a bizottság a szavazást határozatával 19.15-ig meghosszabbítja
b. közli a feleségével, hogy a szavazóhelyiséget 19.00 órakor bezárják, de csak kopogjon be a férje, majd beengedik és szavazhat
c. tájékoztatják, hogy a szavazás törvényes meghosszabbítására törvényes lehetőség nincs, ha 19.00 óráig odaér, csak akkor szavazhat
125. Az igazolással szavazók jegyzékére fel kell venni:
a. minden választópolgárt, akik a szavazatszámláló bizottság a szavazás napján felvett a névjegyzékbe
b. csak az igazolással lakóhelyüktől távol szavazó választópolgárokat
c. azokat, akiknek lakcíme csak az adott település megnevezését tartalmazza
126. A választópolgár személyazonosságát útlevelével igazolta, a lakcímigazolványt azonban otthon felejtette, ezért nem szavazhatott, és felvették a visszautasítottak jegyzékére. 1 óra múlva visszajön, bemutatja a lakcímigazolványt és szavazni szeretne. Mi a teendő?
a. már nincs lehetősége szavazni, a bizottság végérvényesen döntött a visszautasításról
b. szavazását engedélyezi a szavazatszámláló bizottság
c. szavazhat, és egyidejűleg a jegyzőkönyvvezető törli a visszautasítottak jegyzékéből
127. A szavazatszámláló bizottság egyik megbízott tagja kéri a szavazatszámláló bizottság elnökét, hogy részére a kitöltést követően a szavazókörben haladéktalanul adják át a jegyzőkönyvet, mert az utolsó vonatot el kell érnie.
A szavazatszámláló bizottság elnöke:
a. megkéri a jegyzőkönyvvezetőt, hogy fénymásoló hiányában kézírással töltsön ki egy másolati példányt a megbízott tag részére
b. elutasítja a kérést azzal, hogy a szavazást követő három napon belül a helyi választási iroda vezetőjétől lehet kérni a másolatot
c. megtagadja a kérést, mert nincs a szavazókör épületében fénymásoló
128. A szavazatszámláló bizottságnál bejelenti egy választópolgár, hogy a választói akaratát befolyásoló plakátokat látott a szavazóhelyiséghez vezető úton. Kéri ezek eltávolítását.
a. az SZSZB a kérést hatáskör hiányában megtagadja
b. az SZSZB 2 tagja eltávolítja a plakátokat
c. az SZSZB felfüggeszti a szavazást, hogy meggyőződjön a bejelentés valódiságáról
129. Az idős választópolgár a szavazóhelyiségben lévő iskolapadban foglal helyet és így akarja kitölteni a szavazólapot.
a. a szavazatszámláló bizottság tudomásul veszi, hogy nem kívánja a fülkét használni
b. a szavazatszámláló bizottság elnöke felszólítja a választópolgárt a fülke használatára
c. a szavazatszámláló bizottság két tagja a választópolgárt a fülkébe kíséri, mert annak használata kötelező
130. A szavazóhelyiségben ismerősök találkoznak. Bevárják egymást, és szavazás után leülnek a szavazóhelyiség sarkában lévő asztalhoz beszélgetni.
a. a szavazatszámláló bizottság nem teszi szóvá a dolgot, mert halkan beszélgetnek, nem zavarnak senkit
b. a szavazatszámláló bizottság elnöke udvariasan figyelmezteti a választópolgárokat, hogy csak szavazatuk leadásához szükséges ideig tartózkodhatnak a szavazóhelyiségben
c. a szavazatszámláló bizottság egyik tagja figyelmezteti őket, hogy beszélgetésük sérti a kampánycsendet
131. Mozgóurnát igényel a településen lévő szociális otthon néhány gondozottja. A szavazatszámláló bizottság mozgóurnát szállító két tagjától olyanok is kérik hogy szavazhassanak, akik azt nem jelentették be a szavazatszámláló bizottságnak.
a. a mozgóurnát kezelő két szavazatszámláló bizottsági tag tájékoztatja az érintetteket, hogy a mozgóurnás szavazást a bizottságtól kell igényelni
b. a náluk lévő - rontott szavazólapok cseréjét szolgáló - tartalék szavazólapok felhasználásával megengedik a szavazást
c. csak az ágyban fekvő, láthatóan mozgásképtelen személyek szavazását teszik lehetővé
132. Az idős választópolgár csökkent látása miatt a szavazólapot egyedül nem tudja kitölteni. Kéri, hogy a kíséretében levő - választójoggal rendelkező - unokája segítségét vehesse igénybe.
a. a szavazatszámláló bizottság a kérést tudomásul veszi
b. a szavazatszámláló bizottság elnöke közli, hogy erre nincs lehetőség
c. az unoka, mint hozzátartozó befolyásolhatja a szavazót, ezért a szavazatszámláló két tagjának segítségét kell igénybe vennie
133. A választópolgár kifogásolja, hogy a szavazatszámláló bizottság nem adott a szavazólap mellé borítékot.
a. egyszerűbb, gyorsabb a szavazatszámlálás, ha nem kell a szavazólapot kiszedegetni a borítékból
b. a jegyzőkönyvvezető javaslatára takarékossági okból nem adnak borítékot
c. a szavazatszámláló bizottság elnöke elnézést kér, a hiányt pótolja és gondoskodik arról, hogy minden választópolgár részére adjanak borítékot is
134. A választópolgár a szavazólapot tartalmazó borítékot bedobja az urnába, majd közli, hogy a kitöltést elrontotta, és új szavazólapot kér.
a. a szavazatszámláló bizottság új szavazólapot ad ki részére
b. az esetről jegyzőkönyvet vesz fel, azt a választópolgárral aláíratja, majd átadja részére az új szavazólapot
c. a szavazatszámláló bizottság a kérést elutasítja, tájékoztatja a választópolgárt, hogy csak az urnába történő bedobás előtt cserélheti ki a szavazólapot
TESZT!
Amennyiben eljutott a tananyag feldolgozásában eddig a pontig, kérjük fáradjon be az okmányirodába és a közigazgatási hálózaton keresztül lépjen be a multimédiás alkalmazásba, és kattintson a
"TESZT jegyzők részére" feliratra! Bejelentkezéshez használja az előre megadott felhasználói nevét és jelszavát! Pontosan írjon be minden karaktert!