Az Országos Választási Bizottság
57/2006. (II. 20.) határozata

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 90/A. § (4) bek. d) pontjában megállapított hatáskörében eljárva Dr. T. Z. kifogása tárgyában meghozta az alábbi

határozatot:

Az Országos Választási Bizottság a kifogást elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1094 Budapest, Balázs B. u. 35.). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2006. február 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.

Indokolás

I.

Dr. T. Z. 2006. február 17-én az Országos Választási Bizottság 2006. február 16-án kiadott közleményével kapcsolatban terjesztett elő kifogást. Álláspontja szerint a Ve. az Országos Választási Bizottság hatásköri jogosítványai között kizárólag a határozatot, illetve a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében hozott állásfoglalást határozza meg. Egyéb - akár egyedi, akár általános - döntési formát nem biztosít számára.

Közlemény kiadása a választási bizottságok részére kizárólag két esetben, a választás második fordulójáról történő tájékoztatás (Ve. 87. § (1) bekezdés) és az országos népszavazás eredményének közzétételekor (Ve. 129. §) megengedett. Álláspontja szerint a törvény ebben a két estben, kizárólag tájékoztatási, illetve közzétételi formaként hatalmazza fel az illetékes választási bizottságot, illetve az OVB-t közlemény kibocsátására. Ezzel szemben a beadványozó véleménye szerint az OVB kifogásolt közleményei önálló döntések, amelyek a bizottság testületi ülés keretében, többségi szavazással hoz meg.

A beadványozó alkotmányos szempontból is aggályosnak tartja a közleményt, mivel kizárt a jogorvoslat lehetősége.

A kifogástevő tartalmi szempontból is jogsértőnek tartja a közleményt, amely megítélése szerint konkrét és egyértelműen azonosítható ügyre vonatkozóan tesz megállapításokat, mintegy burkolt határozat formájában. Véleménye szerint az OVB a közleményben a kérelmező által sérelmezett konkrét cselekményt minősítette, noha erre kizárólag a büntető hatóságok jogosultak.

Az indítványozó érvelése szerint az OVB abban a tekintetben is túllépte hatáskörét a közlemény kibocsátásával, hogy a Ve. alapelvekre vonatkozó 3. §-a szerint kizárólag a "választási eljárás szabályainak alkalmazása során" kell érvényre jutniuk az alapelveknek.

Mindezek alapján kéri, hogy az Országos Választási Bizottság kifogásának adjon helyt, állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, továbbá intézkedjen a Ve.-ben meghatározott jogkörében.

II.

Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a Ve. 21. § (1) bekezdésében meghatározott (így a választások tisztaságának, törvényességének és a választás törvényes rendjének helyreállításával kapcsolatos) feladataival kapcsolatosan a Ve. különös részében az egyes választási eljárásokra vonatkozóan számos hatáskört állapít meg az Országos Választási Bizottság részére.

Ezeken a rögzített hatáskörökön túlmenően, a joghatás kiváltására nem alkalmas cselekmények tekintetében az Országos Választási Bizottság lehetőségei szélesek. A testület minden olyan, joghatást ki nem váltó - ezért jogsérelmet sem okozó - cselekményt megvalósíthat, mellyel a Ve. 21. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok teljesítését szolgálja, és összhangban van a választási eljárás alapelveivel (Ve. 3. §).

Ennek egyik lehetséges módja az Országos Választási Bizottság által több mint 15 éve folytatott gyakorlat, mely szerint közlemény formájában hívja fel a választási eljárás szereplőinek figyelmét a választás törvényes rendjét veszélyeztető, ám jogértelmezési problémát fel nem vető cselekményekkel kapcsolatosan. A közlemény nem tartalmaz tehát döntést, csupán tájékoztat. Szintén ide sorolhatók a választási információt kérő választópolgárok részére írt tájékoztató levelek, vagy az Országos Választási Bizottság tagjainak a média képviselői részére tett nyilatkozatai, valamint az OVB sajtóközleményei is.

Az OVB a kifogásolt közleményében még burkolt formában sem foglalkozott konkrét üggyel, nem állapított meg konkrét tényállást, kizárólag a Btk. egyik törvényi tényállására hívta fel a figyelmet. Az OVB álláspontja szerint téves a kifogástevő azon véleménye, amely a választási szervek hatáskörét kizárólag választási eljárási szabályok alkalmazására korlátozza. A kifogástevő véleményével szemben nem csak eljárásjogi, hanem választási anyagi jogi rendelkezésekre is kiterjed az OVB hatásköre. Ezt támasztják alá a Ve. 77. § és 90/A. §-ok megfogalmazásai is.

Mindezek alapján az Országos Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

III.

A határozat a Ve. 21. § (1) bekezdésén, 77. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 82. §-ának (1) bekezdésén, 83. §-ának (1)-(2) és (7) bekezdésein, valamint 84. §-ának (1) bekezdésén alapul.

Budapest, 2006. február 20.

Dr. Szigeti Péter
az Országos Választási Bizottság
elnöke