Az Országos Választási Bizottság
15/2006. (IV. 23.) állásfoglalása
a külképviseleti szavazatok megszámlálására kijelölt szavazókör
szavazatszámláló bizottságának a szavazatszámlálással kapcsolatos tevékenysége tárgyában

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 90/A. § (4) bekezdésének a) pontjában biztosított hatáskörében eljárva a külképviseleti szavazatok megszámlálására kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságának a szavazatszámlálással kapcsolatos tevékenysége tárgyában az alábbi

állásfoglalást

adja ki.

A Ve. 97/A. §-a a következők szerint rendelkezik:

„(1) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a 73/A. § (4) bekezdése szerinti, a külképviseleti szavazólapokat tartalmazó belső borítékokat – azok felbontása nélkül – szállítóborítékba zárja, amelyen fel kell tüntetni az abban elhelyezett belső borítékok számát. A szállítóborítékot az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítik, továbbá elnöke bélyegzőlenyomattal is ellátja. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a szállítóborítékban elhelyezett belső borítékok számát külön jegyzőkönyvben rögzíti. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elnöke a szállítóborítékot és a jegyzőkönyv egy példányát az országgyűlési egyéni választókerület székhelyén lévő, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság által kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága elnökének adja át.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szavazatszámláló bizottság a külképviseleti szavazólapokat tartalmazó borítékokat – azok felbontása nélkül – összekeveri a szavazókörben leadott szavazatokat tartalmazó borítékokkal.
(3) A szavazás második fordulójában az (1) bekezdése szerinti szavazatszámláló bizottság a szavazás lezárása után lezárja az urnát úgy, hogy ne lehessen abba szavazólapot elhelyezni vagy abból szavazólapot eltávolítani. Az urnát a szavazatszámláló bizottság az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak adja át, amely gondoskodik annak biztonságos őrzéséről.
(4) A szavazás második fordulójában az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság legkésőbb a magyarországi szavazást követő 6. napon az urnát és a 73/A. § (4) bekezdése szerinti szavazólapokat tartalmazó borítékokat átadja az (1) bekezdés szerinti szavazatszámláló bizottságnak, amely a jelen §-ban és – a 76. § kivételével – a IX. fejezetben foglalt feladatokat haladéktalanul ellátja.”

A Ve. IX. fejezete a szavazatok összesítése cím alatt tartalmazza többek között a szavazatszámlálással kapcsolatos rendelkezéseket (72. §).
Az országgyűlési választások 2. fordulójában a külképviseleti szavazatok megszámlálására kijelölt szavazókörben a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek az országgyűlési képviselők választásán történő végrehajtásáról szóló 60/2005. (XII. 21.) BM rendelet 5. mellékletének 1/b. mintája szerinti jegyzőkönyvet kell kitölteni, amely csak a választópolgárok (névjegyzékben lévők, visszautasítottak, szavazóként megjelentek, a külképviseleti névjegyzéken szereplők) számával kapcsolatos adatokat tartalmaz, de olyan adatot, amely szavazatszámlálás során lenne megállapítható, nem tartalmaz.

A fenti rendelkezésekből – figyelemmel az Alkotmány 71. § (1) bekezdésében rögzített, a szavazás titkosságát megfogalmazó alapelvre is – egyértelműen következik: a külképviseleti szavazatok megszámlálására kijelölt szavazókörben az országgyűlési képviselő-választás második fordulójában csak az az eljárás tekinthető törvényesnek, melynek során a szavazatszámláló bizottság a második forduló napján a szavazás lezárását követően az urnát (urnákat) nem bontja fel, hanem annak nyílását lezárja.

Az urná(k)ban lévő szavazatok megszámlálására csak azt követően kerülhet sor, hogy a külképviseleteken leadott szavazólapokat tartalmazó borítékokat a szavazatszámláló bizottság összekeverte a szavazókörben leadott szavazatokat tartalmazó borítékokkal.

Az Alkotmánybíróság 32/2004. (IX.) AB határozatában kifejtette: „A szavazás titkosságát az államnak minden körülmények között biztosítania kell. A szavazás titkosságát sérti az is, ha a szavazatok számlálása során rekonstruálható a választópolgárok által leadott szavazatok tartalma, a szavazatszámláló bizottság meg tudja állapítani, hogy a választópolgár milyen szavazatot adott le.”

Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság idézett határozatában foglaltaknak eleget téve alkotta meg a külképviseleti szavazatok megszámlálásának Ve.-ben található rendjét. Ennek megfelelően az Alkotmányban foglalt, és a Btk. 211. § f) pontja alapján büntetőjogi védelmet élvező szavazás titkossága választási alapelv sérelmét valósíthatja meg az a szavazatszámláló bizottság, amely a külképviseleti szavazatokkal történő összekeverést megelőzően megszámlálja a szavazókörben leadott szavazatokat.

Ennek megfelelően az Országos Választási Bizottság a Ve. 90/A. (4) bekezdés l) pontjában megfogalmazott hatáskörében eljárva minden olyan esetben büntető feljelentést tesz, mikor a külképviseleti szavazatok megszámlálására kijelölt szavazatszámláló bizottság a külképviseletről érkező szavazatokat a szavazókörben leadott többi szavazattól elkülönítve számolja meg.

Budapest, 2006. április 23.

 

Dr. Szigeti Péter s.k.
az Országos Választási Bizottság
elnöke