Az
Országos
Választási
Bizottság
2/2003.
(II.
21.)
állásfoglalása
az
Alkotmány
által
kiírt
országos
népszavazás
egyes
kérdéseiről
Az
Országos
Választási
Bizottság
a
választási
eljárásról
szóló
1997.
évi C.
törvény
(a
továbbiakban
Ve.) 34.
§ (2)
bekezdésének
a)
pontjában
írt
hatáskörében
eljárva
az
Alkotmány
által
kiírt
országos
népszavazás
egyes
kérdéseiről
a
következő
állásfoglalást
adja ki:
A Magyar
Köztársaság
Alkotmánya,
az 1949.
évi XX.
törvény
79. §-a
alapján
ügydöntő
országos
népszavazást
kell
tartani
a Magyar
Köztársaságnak
az
Európai
Unióhoz
történő,
a
csatlakozási
szerződés
szerinti
csatlakozásáról.
E
népszavazás
időpontja:
2003.
április
12. A
népszavazásra
bocsátandó
kérdés:
„Egyetért-e
azzal,
hogy a
Magyar
Köztársaság
az
Európai
Unió
tagjává
váljon?”
a)
A Ve.
43. §
(2)
szerint
a
választási
kampány
céljára
az
állami
és
önkormányzati
költségvetési
szervek
a
jelöltek,
jelölő
szervezetek
számára
azonos
feltételekkel
bocsáthatnak
rendelkezésre
helyiséget
és egyéb
szükséges
berendezést.
Állami
vagy
önkormányzati
hatóság
elhelyezésére
szolgáló
épületben
választási
kampányt
folytatni,
választási
gyűlést
tartani
tilos,
kivéve
az
ötszáznál
kevesebb
lakosú
településen,
feltéve,
hogy más
közösségi
célú
épület
nem áll
rendelkezésre.
A 44. §
(1)
bekezdése
alapján
a
kampányidőszakban
a
műsorszolgáltatók
a jelölő
szervezetek,
illetőleg
a
jelöltek
számára
azonos
feltételekkel
tehetnek
közzé
politikai
hirdetést.
A
politikai
hirdetéshez
véleményt,
értékelő
magyarázatot
fűzni
tilos.
b)
A
Ve. 45.
§ (1) és
(2)
bekezdése
szerint
a
személyiadat-
és
lakcímnyilvántartás
központi
hivatala
a
névjegyzékben
szereplő
választópolgárok
családi
és
utónevét,
valamint
lakcímét
a
jelölteknek,
jelölő
szervezeteknek
kérésükre,
díjfizetés
ellenében,
azonos
feltételek
mellett
a
szavazás
napja
előtti
20.
napot
követően
átadja.
A
szolgáltatás
nem,
életkor
vagy
lakcím
szerinti
csoportosításban
is
igényelhető.
A
közszemlére
tett
névjegyzék
másolatát
a helyi
választási
iroda
vezetője
a
jelölt,
jelölő
szervezet
által
írásban
bejelentett
igény
alapján
díjfizetés
ellenében,
azonos
feltételek
mellett,
a
szavazás
napja
előtti
20.
napot
követően
-
legfeljebb
szavazóköri
bontásban
- a
jelölt,
jelölő
szervezet
számára
átadja.
A Ve.
51. §
(1)
bekezdésének
közös
szabálya
alapján
azt a
jelölő
szervezetet,
amely
jelöltet
vagy
listát
kíván
állítani,
bírósági
bejegyzésének
hiteles
másolatával
kell
bejelenteni.
A Ve.
XIII.
fejezetében
szabályozott
123. §-a
szerint
a
népszavazáson
a
névjegyzéket
a
szavazás
napja
előtt 18
nappal
kell
közszemlére
tenni. A
választópolgárokat
a
névjegyzékbe
vételükről
legkésőbb
a
szavazás
napja
előtti
16.
napig
kell
értesítő
megküldésével
tájékoztatni.
c)
A
Ve. 3. §
szerint
a
választási
eljárás
szabályainak
alkalmazása
során a
választásban
érintett
résztvevőknek
érvényre
kell
juttatniuk
többek
között a
következő
alapelveket:
a
jogorvoslat
lehetősége
és
pártatlan
elbírálása
és a
választás
eredményének
gyors és
hiteles
megállapítása.
A Ve. 6.
§ (1)
bekezdése
alapján
a
választási
bizottságok
működése
és
tevékenysége,
valamint
a
választási
bizottságok
rendelkezésére
álló
adatok –
törvényben
megállapított
kivétellel
–
nyilvánosak.
A
választási
eljárás
nyilvánossága
nem
sértheti
a
szavazás
titkosságát
és a
személyhez,
valamint
a
személyes
adatok
védelméhez
fűződő
jogokat.
A (2)
bekezdés
kimondja,
hogy a
választás
eredményét
rögzítő
jegyzőkönyvek
másolatát
ingyenesen
kell a
jelölő
szervezetek
és
független
jelöltek
rendelkezésére
bocsátani.
A
választás
számítógépes
adatait
azonos
feltételekkel,
díjfizetés
ellenében
bárki
igényelheti.
A Ve.
74. §
(2) és
(3)
bekezdése
szerint
a
jegyzőkönyveket
három
példányban
kell
kiállítani,
melyeket
a
választási
bizottság
jelen
levő
tagjai
aláírnak,
továbbá
a
jegyzőkönyv
egy-egy
másolati
példányát
az
illetékes
választási
bizottság
-
kérésükre
- átadja
a
jelöltek
jelen
levő
képviselőinek.
A 75. §
(2)
bekezdése
alapján
a
jegyzőkönyvek
egy
példánya
az
illetékes
választási
irodában
a
szavazást
követő
három
napon
belül
megtekinthető.
A Ve.
84. §
alapján
a
szavazatszámláló
bizottság
szavazóköri
eredményt
megállapító
döntése
[73. §
(1)
bekezdés]
ellen
csak a
választási
bizottságnak
a
választási
eredményt
megállapító
döntése
elleni
kifogással
együtt
van
helye. A
továbbiakban,
a 85. §
(1)
bekezdése
kimondja,
hogy a
választási
bizottságnak
a
választási
eredményt
megállapító
döntése
[73. §
(2)
bekezdés]
ellen a
szavazatszámláló
bizottság
szavazóköri
eredményt
megállapító
döntésének
törvénysértő
voltára,
vagy a
szavazóköri
eredmények
összesítésére
és a
választási
eredmény
megállapítására
vonatkozó
szabályok
megsértésére
hivatkozással
lehet
kifogást
benyújtani
úgy,
hogy az
legkésőbb
a
választási
bizottság
döntését
követő
napon a
sérelmezett
döntést
hozó
választási
bizottsághoz
megérkezzen.
A (2)
bekezdés
szerint
a
kifogás
elbírálására
jogosult
választási
bizottság
a
kifogásról
legkésőbb
a
beérkezését
követő
napon
dönt. A
választási
bizottság
döntése
elleni
kifogást
úgy kell
benyújtani,
hogy az
legkésőbb
a
választási
bizottság
döntését
követő
napon a
sérelmezett
döntést
hozó
választási
bizottsághoz
megérkezzen.
d)
A
Ve. 116.
§-a
alapján
a Ve. –
1-85.
§-ait
tartalmazó
– I-X.
fejezetét,
valamint
a 89.
§-ának
rendelkezéseit
az
országos
népszavazáson
a XIII.
fejezetben
foglalt
eltérésekkel
kell
alkalmazni.
A Ve.
149. §
g)
pontja
szerint
a Ve.
alkalmazásában
jelölő
szervezet:
a pártok
működéséről
és
gazdálkodásáról
szóló
1989.
évi
XXXIII.
törvény
szerint
bejegyzett
párt,
valamint
az
egyesülési
jogról
szóló
1989.
évi II.
törvény
szerint
bejegyzett
társadalmi
szervezet.
A
fentiek
alapján
az
Országos
Választási
Bizottság
megállapítja,
hogy az
Alkotmányban
kiírt
országos
népszavazás
esetében
jelölés,
jelölt
és
jelölő
szervezet
nincs,
ezért
azon
a)
az
állami
és
önkormányzati
költségvetési
szervek
valamennyi,
a
népszavazáson
kampányt
folytatni
kívánó,
Magyarországon
bejegyzett
és
nyilvántartott
párt és
társadalmi
szervezet
számára
– a Ve.
43. §
(2)
bekezdésének
második
mondata
szerinti
korlátozással
–azonos
feltételekkel
bocsáthatnak
rendelkezésre
helyiséget
és egyéb
szükséges
berendezést;
a
műsorszolgáltatók
pedig
minden,
a
népszavazáson
kampányt
folytatni
kívánó,
Magyarországon
bejegyzett
és
nyilvántartott
párt és
társadalmi
szervezet
hirdetését
azonos
feltételekkel
kötelesek
közzétenni;
b)
a
személyiadat-
és
lakcímnyilvántartás
központi
hivatala
a
névjegyzékben
szereplő
választópolgárok
családi
és
utónevét,
valamint
lakcímét,
illetőleg
a helyi
választási
iroda
vezetője
a
közszemlére
tett
névjegyzék
másolatát
–
kérelemre,
díjfizetés
ellenében
–
minden,
Magyarországon
bejegyzett
és
nyilvántartott
pártnak
és
társadalmi
szervezetnek
köteles
átadni;
a
névjegyzék
közszemlére
tételének
a Ve.
123.
§-ában
foglalt
időpontja
miatt a
fenti
adatok
átadására
csak a
népszavazás
napja
előtti
18.
napot
követően
kerülhet
sor;
c)
a
népszavazási
eredmények
elleni
jogorvoslat
érdemi
biztosítása
érdekében
bármely
választópolgár,
illetve
Magyarországon
bejegyzett
és
nyilvántartott
párt és
társadalmi
szervezet
kérheti
a
választási
bizottságtól
a
szavazóköri
eredményt
rögzítő
jegyzőkönyvek
másolati
példányának
kiadását.
Budapest,
2003.
február
21.
Dr.
Ficzere
Lajos
az
Országos
Választási
Bizottság
elnöke