A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA
Kvk.III.37.257/2006/4.szám
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr.Ny. L. ügyvéd által képviselt dr. K. A. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 235/2006.(IV.21.) számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme tárgyában az alulírott helyen és napon meghozta a következő
v é g z é s t :
A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási
Bizottság 235/2006.(IV.21.) számú határozatát megváltoztatja és Sz. V. kifogását
elutasítja.
Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
I n d o k o l á s :
Sz. V., mint a Magyar Szocialista Párt
kampányigazgatója a választási eljárásról szóló 2005. évi LXXXI. törvénnyel
módosított 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. §-nak a/ és d/
pontjaiba foglalt alapelvek sérelmére alapítottan kifogást nyújtott be az
Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB). Kifogásában előadta,
hogy dr.Deutsch-Für Tamás a 2006. április 20-án tartott sajtótájékoztatóján,
dr.Balsai István a 2006. április 19-én tartott sajtótájékoztatóján, valamint
dr.Kupper András a 2006. április 19-én kibocsátott közleményében választási
visszaéléssel és tömeges választási csalással vádolta meg a Magyar Szocialista
Pártot. Állításuk szerint „a választási iroda második fordulóról szóló
értesítését a Magyar Szocialista Párt szavazólap-mintát is tartalmazó
szórólapjába hajtották bele, és az egész csomag egy borítékba kerülve jutott el
a postaládákba.” A kifogás benyújtója szerint az elhangzott vádak nélkülözik a
ténybeli alapokat, az ily módon történt kézbesítést mind a Magyar Posta
szóvivője, mind az Országos Választási Iroda Vezetője, továbbá választópolgárok
is cáfolták. A szavazólap-minta jogszerűen terjesztett és előállított, a
választási eljárás szabályainak megfelelő plakátnak minősül, és jól láthatóan
szerepel rajta a „MINTA” felirat, így nem alkalmas a választók megtévesztésére
sem.
Az OVB a 235/2006.(IV.21.) számú határozatával a kifogásnak helyt adott és
megállapította, hogy dr.Deutsch-Für Tamás országgyűlési képviselőjelölt, a
FIDESZ-MPSZ kommunikációs vezetője a 2006. április 20-án Budapesten tartott
sajtótájékoztatóján, dr.Balsai István országgyűlési- képviselőjelölt a 2006.
április 19-én Budapesten tartott sajtótájékoztatóján, valamint dr.Kupper András
országgyűlési-képviselőjelölt a 2006. április 19-én kibocsátott közleményében
megsértette a Ve. 3. §-ának a/ és d/ pontjában foglalt, a választás
tisztaságának megóvására, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű
joggyakorlásra vonatkozó alapelveket, továbbá a jogszabálysértőket eltiltotta a
további jogszabálysértéstől. Határozata indokolásában a 224/2006.(IV.21.) OVB
határozatra hivatkozással megállapította, hogy a kifogásolt szórólap részét
képező szavazólap-minta a választási kampánynak a jelölőszervezetek által –
jelen és a korábbi választási eljárások során egyaránt széles körben –
alkalmazott eszköze, melynek egyértelmű célja a választók akaratának
befolyásolása, a jelölő szervezet jelöltjének népszerűsítése. A kifogásolt
szórólap vizsgálata egyértelművé teszi, hogy az nem az országgyűlési
képviselőválasztás második fordulója során alkalmazott szavazólap vagy annak
hivatalos mintája, hanem egy olyan kampányanyag, amely csupán a hivatalos
szavazólap egyes formai elemeit, részleteit használja fel a jelölőszervezet
jelöltjének népszerűsítése céljából. Az alaki elemeken túlmenően a szórólap mind
annak kiadóját, mind a készítéséért felelős jelölőszervezetet egyértelműen és
világosan megjelöli, ezért a választópolgárok megtévesztésére a hivatalos
szavazólappal való részleges hasonlósága ellenére sem alkalmas. Ebből adódóan e
kampányanyagnak akár a választás második fordulójára vonatkozó hivatalos
értesítéssel való egyidejű kézbesítése sem idézheti elő a választópolgárok
megtévesztését.
A kérelmező az OVB határozata ellen bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet
nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, kérve az OVB határozatának
megváltoztatásával Sz. V. kifogásának elutasítását. Álláspontja szerint az OVB
tévedett, amikor mérlegeléssel megállapította a Ve. 3. §-ának d/ pontjában
foglalt választási alapelv sérelmét és túlterjeszkedett hatáskörén, amikor a
szabad véleménynyilvánítás körébe eső nyilatkozat értékítélet tartalmát
minősítette, továbbá akkor is, amikor bűncselekmény alapos gyanújával
összefüggően, kellő alap nélkülinek minősítette a választási kampányban
résztvevő másik jelölő szervezet kampánykiadványával összefüggő álláspontját.
Tartalmilag az az állítás, hogy adott napon csak egy jelöltre lehet érvényesen
szavazni, magától értetődően valótlan állítás, ha abban a választási körzetben
másik jelöltre is le lehet adni a szavazatot. Tehát nem a nyilatkozata, hanem a
szórólap tartalmaz valótlan tényállítást. Végül előadta, hogy a budapesti FIDESZ
elnökeként közzétett nyilatkozata a véleménynyilvánítás körébe esik és mint
ilyen, ekként is kell megítélni.
A kérelmező kérelmére a Legfelsőbb Bíróság a szóbeli nyilatkozattétel
lehetőségét biztosította, azonban kérelmező utóbb azzal nem élt.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alapos.
A Ve. 3. §-ának a/ és d/ pontjai értelmében a választási eljárás szabályainak
alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk
a választás tisztaságának megóvása, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás
alapelveit.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a Ve. idézett alapelveinek megsértését
a választási alapelvekkel ellentétes, az alapelvekbe ütköző tények fennállása
esetén állapíthatják meg a választási szervek, illetőleg a jogorvoslat folytán
eljáró bíróságok.
A felülvizsgált ügyben a Legfelsőbb Bíróság megítélése az, hogy az előzőekben
már megnevezett országgyűlési képviselőjelöltek sajtótájékoztatójukon, illetőleg
a kérelmező közleményében nem tényt állítottak (közöltek) azzal, hogy választási
csalás, visszaélés történt, hanem az erre vonatkozó véleményüket hozták
nyilvánosságra. A véleménynyilvánítás azonban nem jelent tényállítást, így erre
nézve bizonyításnak sem lehet helye.
Az igen kiélezett választási kampány utolsó időszakában a kifogásolt
véleménynyilvánításhoz hasonló megnyilatkozások több jelölő szervezet részéről
is elhangzottak. Az alapelvi előírások sérelmét azonban nem valósítja meg a
választási kampány velejárója, hogy az egyik jelölő szervezet kampányfogásai
szélsőséges megnyilvánulást váltanak ki választási ellenfeleikből. Ha ezek a
megnyilatkozások kimerítik valamely bűncselekmény törvényi tényállását,
büntetőeljárás kezdeményezésének lehet helye, melynek során az állítások
valóságtartalma is tisztázható. A jó hírnév esetleges védelméhez fűződő érdek
sem a választási jogorvoslat során, hanem megfelelő jogi eljárásban
érvényesíthető.
A kifejtettek értelmében ezért a véleménynyilvánítás nem alapozhatja meg a Ve.
alapelveinek megsértését sem.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az OVB határozatát a Ve. 84. § /7/
bekezdésének b/ pontja alkalmazásával megváltoztatta és a kifogást elutasította.
A végzés elleni jogorvoslatot a Ve. 84. §-ának /10/ bekezdése zárja ki.
Budapest, 2006. április 27.
Dr. Kozma György sk. tanácselnök, Dr.Kárpáti Zoltán sk. előadó bíró,
Dr.Kovács Ákos sk. bíró