230/2006. (IV. 21.) OVB határozat - H. Z. által benyújtott kifogás tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Kvk.IV.37.252/2006/3.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a V. és Társa Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. V. L. ügyvéd által képviselt H. Z. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 230/2006. /IV. 21./ számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme elbírálása során az alulírott napon – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság 230/2006. /IV. 21./ számú határozatát helybenhagyja.

E végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

H. Z. a Budapest Főváros XVII. kerület Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságához benyújtott kifogásában azt sérelmezte, hogy az MSZP a Főváros XVII. kerületében olyan szórólapot terjeszt, amely megjelenésében a hivatalos szavazólap mintájára emlékeztet; arra utal, hogy annak alapján készült, annak másolata, ez azonban valótlan.
A beadványozó véleménye szerint, ha szórólap valótlan információt szolgáltat vagy sugall, alkalmas a választópolgárok választói akaratának téves befolyásolására.

Az Országos Választási Bizottság /a továbbiakban: OVB/ 230/2006. /IV. 21./ számú határozatával a kifogást elutasította.
Határozatának indokolásában megállapította, hogy a kifogásolt szórólap részét képező szavazólap-minta a választási kampánynak a jelölő szervezetek által – jelen, és a korábbi választási eljárások során egyaránt széles körben – alkalmazott eszköze, melynek egyértelmű célja a választók akaratának befolyásolása, a jelölő szervezet jelöltjének népszerűsítése.
A kifogásolt szórólap vizsgálata egyértelművé teszi, hogy az nem az országgyűlési képviselőválasztás második fordulója során alkalmazott szavazólap vagy annak hivatalos mintája, hanem egy olyan kampányanyag, amely csupán a hivatalos szavazólap egyes formai elemeit, részleteit használja fel a jelölő szervezet jelöltjének népszerűsítése céljából.
A fenti alaki elemeken túlmenően a szórólap mind annak kiadóját, mind a készítéséért felelős jelölő szervezetet egyértelműen és világosan megjelöli, ezért a választópolgárok megtévesztésére a hivatalos szavazólappal való részleges hasonlósága ellenére sem alkalmas.

Az OVB határozata ellen H. Z. kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, és kifogásának a Budapest 25. országgyűlési egyéni választókerületi Választási Bizottsághoz történő áttételét, másodlagosan az OVB határozatának megváltoztatását, és a kifogásnak helyt adó döntés meghozatalát kérte.
Arra hivatkozott, hogy az OVB hatáskör hiányában járt el. Ahhoz, hogy a kifogás az OVB hatáskörébe tartozzon, a választási eljárásról szóló, többször módosított 1997. évi C. törvény /a továbbiakban: Ve./ 90/A. § /4/ bekezdés d/ pontja értelmében az szükséges, hogy az ne tartozzon egyetlen országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság hatáskörébe se.
A sérelmezett esetben a MINTA-szavazólapon kizárólag A. Gy. MSZP jelölt neve szerepel, aki csak Budapest 25. országgyűlési egyéni választókerületében jelölt, ezért kizárólag az egyéni választókerület szavazólapját MINTA-ként feltüntető adattartalomra vonatkozó kifogás elbírálása a Budapest 25. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A kérelmező anyagi jogszabálysértésként a Ve. 3. § a/, b/, c/ és d/ pontja szerinti választási eljárási alapelvek sérelmét jelölte meg.
Álláspontja szerint a kifogásolt szavazólap-minta szórólap, mint kampányanyag, nem élvez semminemű mentességet Magyarország törvényei alól. A magyar nyelv szabályai értelmében a „minta” az eredetivel egyezőt jelenti; ezért a „minta” szó használata a közokiratokban foglaltakat tartalmazó szövegnél a hitelesség vélelmét kelti az olvasóban. Ez fokozott közbizalmi hatást vált ki, mert az olvasó bízik abban, hogy a minta egyezik a később kézhez vehető valódi okirat, a szavazólap tartalmával, jelentésével, esetleg szövegével.
A kifogásolt MINTA szavazólap egyértelmű jelentése a kérelmező szerint: az április 23-án, a második fordulóban a szavazópolgár egyetlen jelöltet talál a listán, akire szavazhat; ez azonban jogellenes és megtévesztő tényközlés.

Kifejtette a kérelmező, hogy a kifogásolt kiadvány alkalmas a választók megtévesztésére, mert feltűnő módon hasonlít mind címében, mind színében és tördelésében, mind szövegtartalmában a választás napján is használatos szavazólapokra, ezt a hasonlóságot továbberősíti az átlósan szereplő „MINTA” felirat alkalmazása is. Ezáltal már a kivitelében, és első ránézésre, valamilyen hivatalos kiadvány, hivatalos választási értesítő látszatát kelti.
Ezt a megtévesztő hatást erősíti, hogy hasonló szín- és betűtípus alkalmazásával, és részben hasonló, a választásra vonatkozó tudnivalókra kitérő adattartalommal került - szintén a napokban – terjesztésre a Választási Iroda tájékoztatója is, a második forduló megtartásáról.

A kérelmező álláspontja szerint a kifogásolt kiadvány azt a látszatot kelti, mintha nem is lenne még más jelölt, akire szavazni lehet, illetve csak a megjelölt jelöltre lehetne szavazni.
Egészében egy hivatalos szavazólapot utánoz, és csak a kiadvány alján, nagyon apró betűkkel szerepel az MSZP neve. Ebből láthatóan a kiadvány elkészítésének célja egyértelműen a választók megtévesztése volt. Ezáltal beleütközik a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvébe, és alkalmas a választás eredményének befolyásolására, ezért beleütközik a választás tisztaságának megóvásáról szóló választási alapelvbe.

Az OVB előkészítő iratában a minta-ajánlószelvények választási eljárásban történő alkalmazásáról szóló 6/2002. /II. 7./ OVB állásfoglalásra hivatkozással kifejtette, hogy a minta-ajánlószelvények és a szavazólap-minta használata között nem egyszerűen jogi, hanem egyenesen törvényi analógia áll fenn. Mindkettő a kampányban használatos eszköz, céljuk a választói akarat megengedett befolyásolása csak az egyik, a jelöltállítás szakaszában, a másik pedig a szavazás funkcióihoz kötötten.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

Elsődlegesen leszögezi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a kifogást a Budapest Főváros XVII. kerület Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága tette át annak beérkezése napján az OVB-hez, saját hatáskörének hiányára utalva.

A Ve. 77. § /3/ bekezdése értelmében, ha a választási bizottság megítélése szerint a kifogás elbírálására nem az a választási bizottság jogosult, amelyhez azt benyújtották, a választási bizottság az ügyet – legkésőbb a beérkezését követő napon – átteszi az annak elbírálására jogosult választási bizottsághoz, amely köteles az ügyben eljárni.

Tekintettel arra, hogy a helyi választási bizottság maga tette át az ügyet az OVB-hez, hatáskörelvonás nem történt, és a fent idézett jogszabályi rendelkezés értelmében az OVB köteles volt az ügyben eljárni.
A kérelmező alaptalanul hivatkozott tehát felülvizsgálati kérelmében arra, hogy az OVB hatáskör hiányában hozta meg döntését, és ez önmagában jogellenességet eredményezett.

A Ve. 3. §-a értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket:
a/ a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása,
b/ önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a szavazásban,
c/ esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között,
d/ jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás…

A Legfelsőbb Bíróság a kifogáshoz csatolt szavazólap-mintáról megállapította, hogy az a hivatalos szavazólap formai elemeit átvéve a jelöltet megnevező részében feltüntette az MSZP név szerint megjelölt jelöltjét, a többi jelöltet konkrétan nem nevezte meg, csak nevének helyét kipontozott sorral jelölte. A szavazólap-minta felhívta a figyelmet arra, hogy a választópolgár az „x”-et az MSZP megnevezett jelöltjének neve melletti körbe tegye a jelölt módon. A szavazólap-minta tartalmazta továbbá a választás idejére, módjára vonatkozó általános tájékoztatót és az MSZP ügyfélszolgálatának telefonszámát az esetleges segítségkérésre vagy észrevétel tételére vonatkozóan.

A Legfelsőbb Bíróság a szavazólap-mintákról megállapította, hogy azok sem formailag, sem tartalmilag nem voltak alkalmasak a választók megtévesztésére. A szavazólap-mintákból nem volt levonható az a következtetés, amelyet a kérelmező kifogásolt, hogy csak egyetlen jelöltre lehet szavazni, mert a szavazólap-minta a kipontozott hellyel, helyekkel arra utalt, hogy további jelölt, jelöltek is választhatók, csupán a figyelemfelkeltés érdekében a választói akarat megengedett befolyásolása keretén belül emelte ki az MSZP jelöltjét. A szavazólap-minta a szavazólapon keresztben nagybetűkkel feltüntetett „MINTA” szóval is jelezte, hogy a hivatalos szavazólapon majd melyik jelöltre való szavazásra kívánja buzdítani a választópolgárt. A szavazólap-mintát tartalmazó szórólap a hivatalos szavazólap formai elemeinek átvétele ellenére, annak teljes tartalmára figyelemmel, alkalmatlan volt a választópolgár megtévesztésére. A szavazólap-mintáról csupán formai hasonlóság alapján nem vonható le következtetés a megtévesztési célzatra, a szavazólap-minta teljes szövegének tartalmának ismeretében lehet csak állást foglalni arról, hogy az a választói akarat meg nem engedett befolyásolására, megtévesztésére alkalmas-e. A Ve. 3. § a), c), d) pontjaiban foglalt alapelvek sérelme a jelen esetben nem állapítható meg a szavazólap-minták tartalma alapján.

Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy az OVB a kifogást a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályok megsértése nélkül, jogszerűen utasította el, ezért a Legfelsőbb Bíróság az OVB határozatát a Ve. 84. § (7) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A jogorvoslatot a Ve. 84. §-ának (10) bekezdése zárja ki.


Budapest, 2006. április 27.


Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Darák Péter sk. bíró