A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA
Kvk.III.37.249/2006/2.szám
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a saját ügyében eljáró dr.B. Sz. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 235/2006.(IV.21.) számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme tárgyában az alulírott helyen és napon meghozta a következő
v é g z é s t :
A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság
235/2006.(IV.21.) számú határozatát megváltoztatja és Sz.V. kifogását
elutasítja.
Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
I n d o k o l á s :
Sz. V., mint a Magyar Szocialista Párt kampányigazgatója a
választási eljárásról szóló 2005. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1997. évi C.
törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. §-nak a/ és d/ pontjaiba foglalt alapelvek
sérelmére alapítottan kifogást nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz
(a továbbiakban: OVB). Kifogásában előadta, hogy dr.Deutsch-Für Tamás a 2006.
április 20-án tartott sajtótájékoztatóján, dr.Balsai István a 2006. április
19-én tartott sajtótájékoztatóján, valamint dr.Kupper András a 2006. április
19-én kibocsátott közleményében választási visszaéléssel és tömeges választási
csalással vádolta meg a Magyar Szocialista Pártot. Állításuk szerint „a
választási iroda második fordulóról szóló értesítését a Magyar Szocialista Párt
szavazólap-mintát is tartalmazó szórólapjába hajtották bele, és az egész csomag
egy borítékba kerülve jutott el a postaládákba.” A kifogás benyújtója szerint az
elhangzott vádak nélkülözik a ténybeli alapokat, az ily módon történt
kézbesítést mind a Magyar Posta szóvivője, mind az Országos Választási Iroda
Vezetője, továbbá választópolgárok is cáfolták. A szavazólap-minta jogszerűen
terjesztett és előállított, a választási eljárás szabályainak megfelelő
plakátnak minősül, és jól láthatóan szerepel rajta a „MINTA” felirat, így nem
alkalmas a választók megtévesztésére sem.
Az OVB a 235/2006.(IV.21.) számú határozatával a kifogásnak helyt adott és
megállapította, hogy dr.Deutsch-Für Tamás országgyűlési képviselőjelölt, a
FIDESZ-MPSZ kommunikációs vezetője a 2006. április 20-án Budapesten tartott
sajtótájékoztatóján, dr.Balsai István országgyűlési- képviselőjelölt a 2006.
április 19-én Budapesten tartott sajtótájékoztatóján, valamint dr.Kupper András
országgyűlési-képviselőjelölt a 2006. április 19-én kibocsátott közleményében
megsértette a Ve. 3. §-ának a/ és d/ pontjában foglalt, a választás
tisztaságának megóvására, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű
joggyakorlásra vonatkozó alapelveket, továbbá a jogszabálysértőket eltiltotta a
további jogszabálysértéstől. Határozata indokolásában a 224/2006.(IV.21.) OVB
határozatra hivatkozással megállapította, hogy a kifogásolt szórólap részét
képező szavazólap-minta a választási kampánynak a jelölőszervezetek által –
jelen és a korábbi választási eljárások során egyaránt széles körben –
alkalmazott eszköze, melynek egyértelmű célja a választók akaratának
befolyásolása, a jelölő szervezet jelöltjének népszerűsítése. A kifogásolt
szórólap vizsgálata egyértelművé teszi, hogy az nem az országgyűlési
képviselőválasztás második fordulója során alkalmazott szavazólap vagy annak
hivatalos mintája, hanem egy olyan kampányanyag, amely csupán a hivatalos
szavazólap egyes formai elemeit, részleteit használja fel a jelölőszervezet
jelöltjének népszerűsítése céljából. Az alaki elemeken túlmenően a szórólap mind
annak kiadóját, mind a készítéséért felelős jelölőszervezetet egyértelműen és
világosan megjelöli, ezért a választópolgárok megtévesztésére a hivatalos
szavazólappal való részleges hasonlósága ellenére sem alkalmas. Ebből adódóan e
kampányanyagnak akár a választás második fordulójára vonatkozó hivatalos
értesítéssel való egyidejű kézbesítése sem idézheti elő a választópolgárok
megtévesztését.
A kérelmező az OVB határozata ellen a Ve. 3. §-ának a/ és d/ pontjaira
alapítottan bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb
Bírósághoz, kérve az OVB határozatának megváltoztatását. Álláspontja szerint a
kifogásolt politikai hirdetés tartalma, szóhasználta nem alkalmas a választási
eljárás alapelveinek megsértésére. A választási alapelvek sérelme akkor
állapítható meg, ha a választásban érintett résztvevők a választással
kapcsolatos jogaikat, így a kampánytevékenység folytatásának jogát is oly módon
gyakorolják, hogy egyes tények elhallgatásával, vagy elferdítésével megkísérlik
a választókat megtéveszteni és ezáltal politikai ellenfeleik választási esélyeit
csökkenteni. Megítélése szerint az országgyűlési képviselőjelöltek kifogástevő
által sérelmezett kijelentései karakterisztikus véleménynyilvánítások, ezért
fogalmilag kizárt azokat valótlan tényállításként, vagy valós tények hamis
színben való feltüntetéseként értékelni. A karakterisztikus
véleménynyilvánításokat a közszereplők tűrni kötelesek a töretlen hazai
joggyakorlat alapján.
Végül kérte, a Legfelsőbb Bíróság vizsgálja meg, hogy a kifogást benyújtó Sz. V.
milyen átruházott jogkörben képviselte a Magyar Szocialista Pártot.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alapos.
A Ve. 3. §-ának a/ és d/ pontjai értelmében a választási eljárás szabályainak
alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk
a választás tisztaságának megóvása, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás
alapelveit.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a Ve. idézett alapelveinek megsértését
a választási alapelvekkel ellentétes, az alapelvekbe ütköző tények fennállása
esetén állapíthatják meg a választási szervek, illetőleg a jogorvoslat folytán
eljáró bíróságok. A tények természetesen jelenthetnek tényállítást, tényközlést
is.
A felülvizsgált ügyben a Legfelsőbb Bíróság megítélése az, hogy az előzőekben
már megnevezett országgyűlési képviselőjelöltek sajtótájékoztatójukon, illetőleg
a közleményben nem tényt állítottak (közöltek) azzal, hogy választási csalás,
visszaélés történt, hanem az erre vonatkozó véleményüket hozták nyilvánosságra.
A véleménynyilvánítás azonban nem jelent tényállítást, így erre nézve
bizonyításnak sem lehet helye.
A Legfelsőbb Bíróság itt jegyzi meg, hogy az e tárgyban szabályozást tartalmazó
jogszabályok, így például a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I.
törvény is éles különbséget tesz alapelvi rendelkezései között az adott
műsorszám tényszerűsége és a vélemény között, amikor azt deklarálja, hogy a
műsorszolgáltatónál politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot nem
fűzhetnek (4. § /1/ és /3/ bekezdések).
A kifejtettek értelmében ezért a véleménynyilvánítás nem alapozhatja meg a Ve.
alapelveinek megsértését sem.
Végül a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemre utalással megjegyzi, hogy
Sz. V. jogosult volt a kifogás benyújtására, tekintettel arra, hogy a Ve. 77. §-ának
/1/ bekezdése értelmében kifogást bárki benyújthat, ezért irreleváns, hogy ezt
ki és milyen minőségben tette. A kifogás egyébként megfelelt a Ve. 77. § /2/
bekezdésében felsorolt tartalmi követelményeknek.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az OVB határozatát a Ve. 84. § /7/
bekezdésének b/ pontja alkalmazásával megváltoztatta és a kifogást elutasította.
A végzés elleni jogorvoslatot a Ve. 84. §-ának /10/ bekezdése zárja ki.
Budapest, 2006. április 25.
Dr. Kozma György sk. tanácselnök, Dr.Kárpáti Zoltán sk. előadó bíró,
Dr.Kovács Ákos sk. bíró