A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA
Kvk.IV.37.248/2006/2.szám
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. G.-N. T. ügyvéd kérelmezőnek az
Országos Választási Bizottság 235/2006. /IV. 21./ számú határozata ellen
benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme elbírálása során az alulírott napon
– tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi
v é g z é s t :
A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási
Bizottság 235/2006. /IV. 21./ számú határozatát megváltoztatja, és az Sz. V.
által benyújtott kifogást elutasítja.
E végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
I n d o k o l á s
Az Országos Választási Bizottság /a továbbiakban:
OVB/ a 235/2006. /IV. 21./ számú határozatával Sz. V-nek a Magyar Szocialista
Párt képviseletében benyújtott kifogásának helyt adott és megállapította, hogy
dr. D.-F. T. országgyűlési képviselőjelölt, a FIDESZ-MPSZ kommunikációs
vezetője, a 2006. április 20-án, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján, dr. B.
I. országgyűlési képviselőjelölt a 2006. április 19-én, Budapesten tartott
sajtótájékoztatóján, valamint dr. K. A. országgyűlési képviselőjelölt, a 2006.
április 19-én kibocsátott közleményében megsértette a választási eljárásról
szóló, többször módosított 1997. évi C. törvény /a továbbiakban: Ve./ 3. §-ának
a/ és d/ pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvására, valamint a
jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveket, a
jogszabálysértőket eltiltotta a további jogszabálysértéstől.
Az OVB határozata ellen dr. G.-N. T. nyújtott be bírósági felülvizsgálat iránti
kérelmet, amelyben annak megváltoztatását és a kifogás elutasítását kérte.
Arra hivatkozott, hogy a Ve. 3. §-ának a/, illetve d/ pontjaiban deklarált
választási alapelvek sérelme akkor állapítható meg, ha a választásban érintett
résztvevők a választással kapcsolatos jogaikat – így a kampánytevékenység
folytatásának jogát is – oly módon gyakorolják, hogy egyes tények
elhallgatásával, vagy elferdítésével megkísérlik a választókat megtéveszteni, és
ezáltal politikai ellenfeleik választási esélyeit csökkenteni.
Megítélése szerint a kifogást tevő által sérelmezett kijelentések
karakterisztikus vélemény-nyilvánítások, ezért fogalmilag kizárt azokat valótlan
tényállításként, vagy valós tények hamis színben való feltüntetéseként
értékelni.
Nevezett politikusok mindössze benyomásaikat, észrevételeiket mondták el a
sajtónak a Magyar Szocialista Párt egyik kampány-technikájával kapcsolatosan.
A kérelmező a Ve. 83. § /5/ bekezdése alapján új tényként adta elő azt, hogy
információi szerint az ország 1/3-ában a második fordulós állami választási
értesítő egy borítékban érkezett meg azzal a szavazólapot utánzó MSZP-s
szórólappal, melyen csak az adott szocialista jelölt neve szerepel, míg az
ország 2/3-ában ebbe a szórólapba behajtva érkezett meg a választási iroda
értesítője is.
A közös kézbesítés – álláspontja szerint – egyértelműen a Ve. 3. § c/ és d/
pontja szerinti alapelvekbe ütközik.
Hivatkozott e körben a kérelmező Nógrád megyei és budapesti választókerületi
választóbizottsági elmarasztaló határozatokra is, továbbá arra, hogy ugyanilyen
tárgyban több kifogás érkezett az OVB-hez, melyeket az OVB 2006. április 21-én
elutasított.
A kérelmező álláspontja szerint az OVB helytelen mérlegeléssel tévedett, amikor
azt állapította meg, hogy a kifogásolt szórólap vizsgálata egyértelművé teszi,
hogy az nem az országgyűlési képviselőválasztás második fordulója során
alkalmazott szavazólap vagy annak hivatalos mintája; ennek éppen ellenkezője az
igaz, tehát a kifogásban támadott, szavazólapot kiadó jelölő szervezetet emiatt
bíráló kijelentések nem képezhetik jogsértés tárgyát.
A támadott kijelentések az MSZP-t, mint jelölő szervezetet bírálják, minősítik,
ekként negatív kampánynak is felfogható, de ez önmagában nem minősülhet
jogsértőnek, mint ahogy erre a Fejér Megyei Bíróság végzése is rámutatott.
Kifogásolta a kérelmező, hogy az OVB határozatából nem derül ki, hogy Sz. V.
milyen átruházott jogkörben képviselte a Magyar Szocialista Pártot, kérte, hogy
a Legfelsőbb Bíróság vizsgálja meg, a kifogást tevő képviseleti jogosultságát
megfelelően igazolta-e.
A felülvizsgálati kérelem nagyrészt alapos.
A Ve. 3. §-a értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a
választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk az alábbi
alapelveket:
a/ a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása,
d/ jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás.
Az OVB ezen alapelvi rendelkezések megsértését találta megállapíthatónak dr.
D.-F. T., dr. B. I. sajtótájékoztatóján és dr. K. A. közleményében, annak
kapcsán, hogy nevezettek választási visszaéléssel és tömeges választási
csalással vádolták a Magyar Szocialista Pártot – állításuk szerint „a választási
iroda második fordulóról szóló értesítését a Magyar Szocialista Párt
szavazólap-mintát is tartalmazó szórólapjába hajtották bele, és az egész csomag
egy borítékba kerülve jutott el a postaládákba.”
Az OVB határozatának indokolásában a 224/2006. /IV. 21./ számú határozatára
utalással kifejtette, hogy e kampányanyagnak a választás második fordulójára
vonatkozó hivatalos értesítéssel való egyidejű kézbesítése nem idézheti elő a
választópolgárok megtévesztését.
Megállapította az OVB, hogy dr. D.-F. T. és dr. K. A. alaptalanul állította,
hogy az MSZP jelölő szervezetként választási csalást, illetőleg dr. B. I.
szerint választási visszaélést követett el.
A választási kampányban résztvevő másik jelölő szervezet bűncselekménnyel való
kellő alap nélküli vádolása megsérti a Ve-nek a választás tisztaságának
megóvására, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó
alapelveit.
Leszögezi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a jelen ügyben a kérelmező az OVB 235/2006.
/IV. 21./ számú határozatát támadta, így a bírósági felülvizsgálati kérelemben
hivatkozott 224/2006. /IV. 21./ számú OVB határozat jogszerűségének
felülvizsgálata nem képezhette ezen eljárás tárgyát.
A most felülvizsgált határozatban elmarasztalt személyek a szórólapokkal
kapcsolatosan véleményüknek adtak hangot, megjelenési formáját, küldési módját
kifogásolták, a választási kampány részeként támadták az ezen kampányfogással
élő másik pártot.
Az állítás alaptalansága nem képezte – nem is képezhette az OVB eljárásában –
bizonyítás tárgyát, sem a választási visszaélés, sem a választási csalás
kapcsán.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a kifogásolt magatartás
vélemény-nyilvánításnak minősült, amelyet az Alkotmány 61. § /1/ bekezdése
biztosít, és választási kampány idején sem korlátoz.
Az egyébként igen kiélezett választási kampány utolsó időszakában sajnálatos
módon egyik párt részéről sem volt idegen az ilyen, és hasonló szélsőséges
megnyilvánulás.
Az alapelvi előírások sérelmét ez azonban nem meríti ki, a választási kampány
velejárója, hogy az egyik párt kampányfogásai szélsőséges megnyilvánulást
váltanak ki az ellenoldalon álló pártból. Amennyiben ez kimeríti bűncselekmény
törvényi tényállását, büntetőeljárás kezdeményezésének van helye. Ennek során
nyerhet megállapítást, hogy alaptalan-e a választási csalásra, illetve
választási visszaélésre vonatkozó állítás.
Hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy az OVB határozatában az alapelvi
sérelmekre vonatkozó megállapítást az elmarasztalt személyek nyilatkozatainak
értékelése nem támasztotta alá, azok tartalmilag a választási kampány keretében
elhangzott – bár kétségtelenül szélsőségesen kemény hangvételű -
vélemény-nyilvánításnak minősültek.
A felülvizsgálati kérelemben foglaltak kapcsán rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra
is, hogy a Ve. 77. § /1/ bekezdése értelmében kifogást a választásra irányadó
jogszabály, illetőleg a választási és a választási eljárás alapelveinek /3. §/
megsértésére /a továbbiakban együtt: jogszabálysértés/ hivatkozással bárki
benyújthat.
Ebből következően a kifogást tevő képviseleti jogosultságának vizsgálata az OVB
eljárásban is irreleváns volt, alaptalanul hivatkozott erre a kérelmező
felülvizsgálati kérelmében.
Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az OVB határozatát a Ve. 84. § /7/
bekezdés b/ pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint
megváltoztatta, és a kifogást elutasította.
A végzés elleni további jogorvoslatot a Ve. 84. § /10/ bekezdése zárja ki.
Budapest, 2006. április 25.
Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr.
Darák Péter sk. bíró