223/2006. (IV. 21.) OVB határozat - V. K. által benyújtott kifogás tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Kvk.III.37.247/2006/4.szám
 

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Sz. P. ügyvéd által képviselt Ny. Zs. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2006. április 21. napján hozott 223/2006. (IV. 21.) számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme tárgyában az alulírott helyen és napon meghozta a következő

v é g z é s t :

A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság 223/2006. (IV. 21.) számú határozatát megváltoztatja és V. K. kifogását elutasítja.

Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

V. K. kérelemmel fordult az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB), melyben a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. § a) pontjának, valamint 41. §-a lehetséges megsértésére hivatkozott. Előadta, hogy Orbán Viktor a FIDESZ elnöke olyan kijelentéseket tett, amelyek szerint azt az egyértelmű instrukciót adta a párt választókerületi aktivistái részére, hogy a választások második (2006. április 23-i) fordulójának napján az aktivisták a választásra nem önszántukból induló állampolgárokat bírják rá a szavazáson való részvételre, a választójoguk gyakorlására. Kérte az OVB-t, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket a megelőzés érdekében. Előadása szerint tisztában van azzal, hogy egy jövőbeli, még be nem következett jogszabálysértés miatt az OVB szankciót nem alkalmazhat, ezért azt indítványozta, hogy az OVB az ebben a helyzetben rendelkezésére álló egyetlen eszközzel, vagyis a választópolgárok, jelölő szervezetek figyelmét a problémára felhívó, és a jogsértés elkerülésére felszólító felhívással forduljon a nyilvánossághoz. Az OVB a felhívás kiadása iránti kérelmet kifogásnak tekintette, annak helyt adott, és megállapította, hogy Orbán Viktor a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség elnöke 2006. április 20-án a TV2 Mokka című műsorában elhangzott nyilatkozatával megsértette a Ve. 3. § a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása és a választási csalás megakadályozása alapelveit. Indokolása szerint a sérelmezett kijelentések április 23-án az országgyűlési képviselőválasztás második fordulójának napján a kampánycsend, illetőleg a szavazás önkéntessége elvének megsértésére alkalmas magatartásokra hív fel választópolgárokat. Az OVB hivatkozott álláspontjának alátámasztására a Legfelsőbb Bíróság Kvk.III.37.183/2006/2. számú végzésében kifejtett indokokra is.

Az OVB határozata ellen a kérelmező nyújtott be bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, melyben a sérelmezett határozat megváltoztatását és az előterjesztett kifogás elutasítását kérte. Álláspontja szerint az OVB határozatában említett magatartás nem sérthette a Ve. 3. § a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása és a választási csalás megakadályozása alapelvét. Hivatkozott az OVB 93/2006. (III. 16.) határozatára, mely azt mondta ki, hogy az OVB a kifogásnak a kampánycsend idejére vonatkozó feltételezéseivel azért nem foglalkozhat, mert a Ve. 77. § (1) bekezdése szerint csak az elkövetett, és nem a jövőbeni, feltételezett jogsértésekkel szemben lehet kifogást benyújtani. A Legfelsőbb Bíróság a Kvk.III.37.183/2006/2. számú határozatában azért állapította meg a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét, mivel egy megtörtént és bizonyított jogi tényről a valóságtól eltérően tájékoztatták a választópolgárokat.

A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező és az ellenérdekű fél számára biztosította a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. A kérelmező szóbeli nyilatkozatában megerősítette a kérelmében foglaltakat.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem az alábbiak miatt alapos.

A Ve. 3. § a) pontja értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása alapelveit.

Tévedett az OVB, amikor határozatában az ügyben ezen alapelvek megsértését arra tekintettel állapította meg, hogy a Ve. megsértésére felhívó nyilatkozat maga is megsérti a Ve. 3. § a) pontjában megfogalmazott alapelvet függetlenül attól, hogy a felhívásban szereplő jogsértések ténylegesen megvalósultak-e. A Legfelsőbb Bíróság OVB által felhozott Kvk.III.37.183/200/2. számú végzése félreérthetetlenül azon alapult, hogy az SZDSZ ügyvivője ténylegesen olyan valótlan tényt állított, amely tényállítás a választópolgárok megtévesztésére alkalmas volt, így sértette a Ve. jóhiszemű joggyakorlásra vonatkozó alapelvét. A választási alapelv sérelme a hamis tény közlésével valósult meg. Helyesen tett különbséget a kérelmező az OVB által említett számú, és a Legfelsőbb Bíróság Kvk.III.37.211/2006/6. számú ügyben hozott határozataiban elbírált tényállások között. Míg előbbi ügyben a jogszabálysértés befejeződött, utóbbi esetben a jogszabálysértés csak vélelmezett volt. Erre utalt jelen ügyben maga a kifogást tevő is, amikor az „Amennyiben ugyanis… megvalósul” fordulatot használta kérelme alátámasztásánál. Ebből az következik, hogy maga a Ve. megsértésére felhívó nyilatkozat nem sértheti meg a Ve. 3. § a) pontjában megfogalmazó alapelvet, mert a jogsérelem nem független attól, hogy a felhívásban szereplő jogsértések ténylegesen megvalósultak-e.

A kifejtett indokokat kiegészíti a 14/2006. (IV. 18.) OVB állásfoglalás, mely a kampánycsend megsértésének egyes kérdéseivel foglalkozik. Az állásfoglalás szerint az állampolgárok, mint magánszemélyek közötti személyes kommunikáció – tartalmától és formájától (pl. levél, SMS, e-mail, internetes napló [blog]) függetlenül nem valósítja meg a kampánycsend megsértését.

A kifogásolt nyilatkozat ezért az OVB állásfoglalása alapján tartalma szerint nem tekinthető jogsértőnek.

Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az OVB határozatát a Ve. 84. § (7) bekezdésének b) pontja alkalmazásával megváltoztatta, és a kifogást elutasította. (Ve. 78. § (3) bekezdése)

Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a kifogásnak tekintett beadvány szerkesztője egyértelműen azt kérte az OVB-től, hogy a jogsértés elkerülésére felszólító felhívással forduljon a nyilvánossághoz. Ilyen felhívást adott ki 2006. március 30-án az OVB az úgynevezett láncszavazásos módszer alkalmazásának megakadályozása végett, továbbá általános kérdésben öt olyan közleményében, mely különböző jogszabálysértések elkerülésére hívott fel. E közleményekkel összefüggésben állapította meg a Legfelsőbb Bíróság a Kvk.III.37.098/2006/2. számú végzésében, hogy a közlemény sem egyedi döntést, sem jogi állásfoglalást nem tartalmaz, nem jogi aktus, jogokat, kötelezettségeket nem állapít meg, így joghatás kiváltására nem alkalmas. A választási alapelvek érvényesülésével kapcsolatos figyelemfelhívás céljából kiadott közlemény nem sérti a Ve. egyetlen rendelkezését sem, sőt, az OVB feladatai ellátásának célszerű és kívánatos eszköze. A fentiekből az következik, hogy tévedett az OVB, amikor a közlemény kibocsátására és a kampánycsend tiszteletben tartására vonatkozó indítványt kifogásként bírálta el. Minthogy a Legfelsőbb Bíróságnak az ügyben csak a Ve. 84. § (7) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott határozatok hozatalára van lehetősége, a fentiekből további jogkövetkezményeket nem vonhatott le.

A további jogorvoslatot a Ve. 84. § (10) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2006. április 26.

Dr. Kozma György sk. tanácselnök, Dr. Kovács Ákos sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Zoltán sk. bíró