163/2006. (IV. 9.) OVB határozat - a Dél-Kandeláber Kft. fellebbezése tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Kvk.IV.37.218/2006/2.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. L. P. ügyvéd által képviselt Dél-Kandeláber Kft. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 163/2006. /IV. 9./ számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme elbírálása során az alulírott napon – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság 163/2006. /IV. 9./ számú határozatát helybenhagyja.

E végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A kérelmező kifogást nyújtott be a Csongrád Megyei Területi Választási Bizottsághoz, a választási eljárásról szóló, többször módosított 1997. évi C. törvény /a továbbiakban: Ve./ téves értelmezésére vonatkozóan.
Annak megállapítását kérte, hogy a DÉMÁSZ Rt. tulajdonát képező villanyoszlopok is ugyanolyan ingatlannak minősülnek, mint amelyekre a plakát kihelyezéséhez a Ve. 42. § /3/ bekezdése szerint tulajdonosi, vagy vagyonkezelői hozzájárulás szükséges.

A Csongrád Megyei Területi Választási Bizottság a 31/2006. /IV. 6./ számú határozatával a kifogást elutasította.
A határozat indokolása szerint az épített környezet védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, és az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló 253/1997. /XII. 20./ Kormányrendelet fogalom-meghatározásai nem értelmezhetők kiterjesztő módon, így a villanyoszlopokra a Ve. 42. § /3/ bekezdése nem alkalmazható.

A kérelmező fellebbezést nyújtott be a határozat ellen, amelynek elbírálása során az Országos Választási Bizottság /a továbbiakban: OVB/ a 163/2006. /IV. 9./ számú másodfokú határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta.
Határozatának indokolásában akként foglalt állást, hogy a területi választási bizottság határozata helyes jogi érveken alapul.
Az OVB a Ve. 42. § /3/ bekezdésének kiterjesztő értelmezését nem tartotta indokoltnak. Rámutatott arra, hogy a jogrendszernek a tulajdon védelmét szolgáló egyéb jogintézményei – így pl. a birtokvédelem – értelemszerűen alkalmazhatók a választási plakátok elhelyezésére is.

Az OVB másodfokú határozata ellen a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be, az OVB határozatának megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy a DÉMÁSZ Rt. működési területén a kérelmező hozzájárulása nélkül villanyoszlopra plakát kihelyezése a Ve. 42. § /3/ bekezdésének megsértését jelenti, ennek megfelelően plakát kihelyezésére csak a kérelmező előzetes hozzájárulásával kerülhet sor.
Álláspontja szerint az OVB határozatának indokolása téves. Az Alkotmány 9. § /1/ bekezdésére, 13. §-ára és 8. § /4/ bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy a választási kampány nem minősülhet olyan rendkívüli állapotnak, amikor az alapvető jogok gyakorlása korlátozható lenne. Márpedig a Ptk. 99. §-a kimondja, hogy a tulajdonos jogosult a dolog használatára, amiből az is következik, hogy csakis a tulajdonos jogosult erre, és mindenki más csak abban az esetben, ha a tulajdonos ehhez hozzájárul.
A Ve. „pongyola” szövegezése nem adhat felmentést a tulajdonos hozzájárulásának beszerzése alól. Nyilvánvaló, hogy a jogszabályalkotó szándéka nem erre irányult, pusztán a megfogalmazásba került az „épület”, a helyes „építmény” kifejezés helyett.
Megjegyezte, hogy még a jelenlegi törvényszöveg sem zárja ki, hogy az épület és kerítés fogalmába nem tartozó egyéb dolog esetén analógia alkalmazásával ragaszkodjon a tulajdonosi jog csorbíthatatlanságához.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A Ve. 42. § /3/ bekezdése értelmében épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg – állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén – a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet.

A jogszabály egyértelműen meghatározza azon helyeket, amelyekre történő plakát-elhelyezéskor tulajdonosi, bérlői, illetve vagyonkezelői hozzájárulás szükséges.

A Legfelsőbb Bíróság egyetértett az első és másodfokú határozatot hozó választási bizottságoknak az e jogszabályhely értelmezésére vonatkozóan kialakított jogi álláspontjával.

Hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy a választási bizottságok és a bíróságok is nem jogalkotó, hanem jogalkalmazó szervek, így a hatályos jogszabályok betartására és betartatására kötelesek.
A kérelmező által „pongyola jogszabály-szövegezésként” titulált törvényi rendelkezés kiterjesztő értelmezésére megfelelő jogszabályi alap nem áll rendelkezésre.
A törvény fent idézett rendelkezése „épület” megjelölést használ, ez pedig az építési jogszabályok alkalmazása és értelmezése útján sem vonatkoztatható villanyoszlopra.

Kiemeli a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Ve. 42. § /3/ bekezdésének ezen értelmezése sem az Alkotmány 9. § /1/ bekezdésében rögzített, a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogúságának és egyenlő védelmének, sem a 13. § /1/ bekezdésében deklarált, a tulajdonhoz való jog biztosításának alapelvét nem sérti.
A Ve. 42. § /3/ bekezdése épület faláról, kerítésről rendelkezik, általános tulajdonjog-védelmi szabályként nem fogható fel.

Megjegyzi ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság, hogy helyesen mutatott rá az OVB arra, hogy a kérelmező, illetve a tulajdonos a Ptk. és a Ptké. szabályai szerint birtokvédelmet igényelhet.

Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az OVB határozatát a Ve. 84. § /7/ bekezdés a/ pontja alapján helybenhagyta.

A végzés elleni jogorvoslatot a Ve. 84. § /10/ bekezdése zárja ki.


Budapest, 2006. április 12.


Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Darák Péter sk. bíró