126/2006. (III. 25.) OVB határozat - dr. T. Z. kifogása tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Kvk.III.37.183/2006/2.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a saját ügyében eljáró dr.J.R. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 126/2006.(III.25.) számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme tárgyában az alulírott helyen és napon meghozta a következő

v é g z é s t :

A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság 126/2006.(III.25.) számú határozatát megváltoztatja, és megállapítja, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője a 2006. március 22-én megtartott sajtótájékoztatóján elhangzott azon kijelentésével, hogy "ez a Kormány szüntette meg a sorkötelezettséget", megsértette a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 3. §-ának d/ pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.

Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

Dr.T.Z. választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. §-ának d/ pontjára alapítottan azért nyújtott be kifogást az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB), mert a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) ügyvivője a 2006. március 22-én tartott sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a párt valódinak látszó behívóparancsot küld azoknak a fiataloknak, akiket érintene a sorkötelezettség, ha azt nem törölték volna már el. Az SZDSZ ezzel a magatartásával rosszhiszeműen félrevezeti a fiatalokat, azt a hamis látszatot kelti, mintha pusztán a liberálisokon múlott volna a sorkatonaság eltörlése. A kérelmező kifogásában sérelmezte az ügyvivő sajtótájékoztatón tett azon kijelentését is, hogy "ez a Kormány szüntette meg a sorkötelezettséget", amely azt a benyomást kelti, mintha az SZDSZ érdeme lenne a sorkatonai szolgálat eltörlése.

Az OVB a 126/2006.(III.25.) számú határozatával a kérelmező kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Határozata indokolásában megállapította, hogy a kifogás egy olyan kampányanyaggal kapcsolatban került benyújtásra, amelynek terjesztését még nem kezdték meg, ezért a választópolgárok megtévesztésére nem kerülhetett sor. A jövőben vélelmezett jogsértések megállapítását a Ve. nem teszi lehetővé, ezért a kifogást - időelőttisége miatt - az OVB érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be az OVB határozata ellen, amelyben kérte a határozat megváltoztatását annak megállapításával, hogy az SZDSZ megsértette a Ve. 3. §-ának d/ pontjában rögzített jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Előadta, az SZDSZ azzal a magatartásával, hogy valódinak látszó behívóparancsot küld a fiataloknak, rosszhiszeműen félrevezeti őket. Az SZDSZ a Ve. alapelvi rendelkezéseit sértő magatartásával azt a hamis látszatott keltette, mintha pusztán a liberálisokon múlott volna a sorkatonaság eltörlése és ahhoz nem lett volna szükség az ellenzéki képviselők támogatására. Az SZDSZ állításaival szemben az Országgyűlés a 2004. november 8-ai ülésén az Alkotmány módosításával és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény megalkotásával törölte el a sorkötelezettséget. A törvények elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatára volt szükség, így a 20 fős SZDSZ frakció az ellenzék támogatása nélkül nem vihette volna végbe szándékát.

A kérelmező felülvizsgálati kérelmében hivatkozott arra, hogy a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelme már a Fodor Gábor által tartott sajtótájékoztató időpontjában megvalósult, ezért a kifogást nem lehetett volna érdemi vizsgálat nélkül elutasítani.

A felülvizsgálati kérelem részben, az alábbiak szerint alapos.

A Ve. 3. §-ának d/ pontja értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
Helyesen állapította meg az OVB határozata indokolásában, hogy a kifogásban felhozott valódinak látszó behívóparancs terjesztését (kiküldését) az SZDSZ nem kezdte meg; a jövőbeni vélelmezett jogsértések megállapítását a Ve. nem teszi lehetővé.

Dr.T.Z. azonban az SZDSZ sajtótájékoztatóján elhangzottakat is sérelmezte kifogásában; tévedett ezért az OVB, hogy a kifogás sajtótájékoztatóra vonatkozó részét érdemben nem vizsgálta, illetőleg bírálta el határozatában.

A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy az SZDSZ ügyvivőjének sajtótájékoztatóján elhangzott az a kijelentés, hogy "ez a Kormány szüntette meg a sorkötelezettséget". A felülvizsgálati kérelem kapcsán vizsgálni kellett, hogy az ügyvivő kijelentése alkalmas-e a választópolgárok megtévesztésére, ezáltal sérti-e a Ve. 3. §-ának d/ pontjában foglalt alapelvet, amely a választási eljárás során a jogok jóhiszemű és rendeltetésszerű gyakorlását deklarálja.

A sorkötelezettség megszüntetésének alkotmányos alapjait a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról rendelkező 2004. évi CIV. törvény, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény teremtették meg. E törvények elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának, illetve a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatára volt szükség.

A sajtótájékoztatón tett kijelentés alkalmas a választópolgárok megtévesztésére, mert nem a Kormány, hanem az Országgyűlés szüntette meg a sorkötelezettséget oly módon, hogy e tárgyban törvényeket alkotott. A törvények megalkotásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatára volt szükség, ezért az ellenzéki képviselők igenlő szavazata nélkül a sorkötelezettség megszüntetésére nem kerülhetett volna sor.

A választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevők akkor gyakorolják jóhiszeműen és rendeltetésszerűen jogaikat, ha a választópolgárokat az őket érintő minden kormányzati és társadalmi kérdésben a valóságnak megfelelően tájékoztatják, és politikai ellenfeleik választási esélyeit nem a választók megtévesztésével - akár egyes tények elhallgatásával vagy elferdítésével - kísérlik meg csökkenteni. Az SZDSZ ügyvivőjének sajtótájékoztatóján elhangzott kijelentés ennek az alapelvi követelménynek nem felel meg, ezért a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét a Legfelsőbb Bíróság megállapította.

A felülvizsgálati kérelemben indítványozott további jogsértéstől való eltiltást a Legfelsőbb Bíróság nem alkalmazta, mivel a megállapított alapelv-sértés a már megtartott sajtótájékoztatón, egyszeri alkalommal történt meg.

Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az OVB határozatát a Ve. 84. § /7/ bekezdésének b/ pontja alkalmazásával az indokolásban foglaltaknak megfelelően megváltoztatta.

A végzés elleni további jogorvoslatot a Ve. 84. §-ának /10/ bekezdése zárja ki.

Budapest, 2006. március 30.


Dr. Kozma György sk. tanácselnök, Dr.Kárpáti Zoltán sk. előadó bíró, Dr.Kovács Ákos sk. bíró