73/2006. (III. 02.) OVB határozat - dr. T. G. kifogása tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA
Kvk.IV.37.123/2006/2.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt dr. T. G. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2006. március 2. napján meghozott határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme tárgyában az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét hivatalból elutasítja.

E végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A kérelmező kifogását - amelyben a parlamenti pártok választási törvények egyes rendelkezéseit sértő tevékenységének megállapítását kérte - az Országos Választási Bizottság /a továbbiakban: OVB/ határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A kérelmező az OVB határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény /a továbbiakban: Ve./ 90/A. § /4/ bekezdésének l/ pontja alapján kérte a tudomására jutott és beadványában részletezett törvénysértések kapcsán a Legfelsőbb Bíróság döntését, pártfogó ügyvéd kirendelését és költségmentesség engedélyezését, a szóbeli nyilatkozattétel biztosítását.

A Legfelsőbb Bíróság a 2006. március 1. napján kelt Kvk.III.37.119/2006/2. számú végzésével a kérelmező kérelmét hivatalból elutasította.

A kérelmező 2006. március 1-jén ismételten kifogást nyújtott be az OVB-hez, azt 2006. március 2-án kiegészítette.

Újabb beadványában a korábbi állítások, illetőleg bizonyítási indítványok fenntartása mellett ismételten kérte a parlamenti pártok jogszabálysértő /alkotmánysértő/ tevékenységének megállapítását, büntető eljárások megindítását kezdeményezte, valamint kérelmezte a Ve-ben foglaltaktól eltérő jogorvoslati szabályok alkalmazását, tekintettel arra, hogy ügyvédi képviseletet a maga részére biztosítani nem képes. Kifogását azzal kívánta megalapozni, hogy véleménye szerint a korábban ismertetett, jogsértésre utaló állításai az OVB számára hivatalosan ismert tényeknek bizonyultak, ezért azokat hivatalból figyelembe kellett volna venni, illetve a testületnek a bizonyítékokat hivatalból be kellett volna szereznie. Másrészt - álláspontja szerint - a nem választásra irányadó jogszabályok megsértése tekintetében benyújtott bizonyítékok megalapozták a Ve. 77. § /1/ bekezdése alapján benyújtott kifogást.

Az OVB a 73/2006. /III. 2./ számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Határozatának indokolásában a Ve. 77. § /1/ és /2/ bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy bizonyítékok hivatalból történő beszerzésének szabálya kizárólag a médiakampánnyal kapcsolatos (Ve. 44/A. §) jogorvoslatok elbírálása során érvényesül, így jelen esetben az OVB-t ilyen törvényi kötelezettség nem terhelte. Az OVB megállapította továbbá, hogy a beadványban leírt, vélelmezett jogsértésekre - amelyek a beadványozó álláspontja szerint az eljárásban hivatalosan ismertek - nem alkalmazhatók a Ve. 29/A. § /2/ bekezdésében „a hivatalosan ismert és a köztudomású tények” megítélésére vonatkozó szabályok.

Az OVB abban a tekintetben is fenntartotta korábbi véleményét, hogy a nem választási jogszabályok sérelmére vonatkozó bizonyítékok, amelyek a választásra irányadó jogszabályokkal még távoli összefüggésbe sem hozhatók, alkalmatlanok a Ve. 77. § /1/ bekezdése alapján benyújtott kifogás alátámasztására.

A fentiek alapján az OVB megállapította, hogy az új kifogás a továbbiakban is nélkülözte mind a jogalapot, mind az érdemi elbíráláshoz szükséges bizonyítékokat, ezért annak megalapozatlansága miatt érdemi vizsgálat nélküli elutasításának volt helye.

A kérelmező az OVB határozata ellen bíróság felülvizsgálat, költségmentesség engedélyezése és pártfogó ügyvéd kirendelési iránti kérelmet nyújtott be. Kérte továbbá az eljárásból a korábbi ügyében határozatot hozó bírák kizárását, mert megsértették a bírósághoz fordulás jogát. Ezt arra alapozta, hogy a bírósági ügyekben a döntéseket ténylegesen meghozó parlamenti pártok, országgyűlési és kormányképviselők nem ültek ott az eljáró tanács tagjai mellett, és a bírósági iratokat és határozatokat nem írták alá. Kifogásolta azt is, hogy az eljárás során nem rövidítették le a tárgyalási időközöket, bár erre törvényes lehetőségük lett volna. Kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság gondoskodjon arról, hogy a bírósági ügyekben a tényleges döntéseket meghozó parlamenti pártok, Országgyűlés és Kormány képviselői az eljáró tanács tagjai mellett helyet foglalva jelen legyenek a jelen felülvizsgálati kérelem tárgyalásánál is, és minden bírósági iratot írjanak alá.

Továbbra is sérelmezte az OVB korábbi határozatában foglaltakat és utalt arra, hogy amennyiben a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a jelen felülvizsgálati kérelem csak a Fővárosi Bíróság előtt iktatott kereset alapján indult per befejezése után lesz elbírálható, az esetben kéri a felülvizsgálati eljárás és a választási eljárás haladéktalan felfüggesztését. Továbbra is kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság biztosítsa részére a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét, a választási eljárásról szóló 2005. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1997. évi C. törvény /a továbbiakban: Ve./ 84. § /6/ bekezdése alapján. Az általa az OVB előtt kezdeményezett eljárás tekintetében a jogsértések bizonyítékai körében kifejtette, hogy az eljáró tanács hivatalból tisztában van a bírói, ügyészségi, rendőri és hivatalnoki korrupcióval, valamint a Magyar Köztársaság, mint sötét diktatúra, parlamenti pártok általi működtetésével. Álláspontja szerint az OVB összetételére tekintettel a kifogásban általa felsorolt választási és nem választási jogsértések és tények az OVB számára hivatalosan ismert tényeknek minősültek, amelyeket a Ve. 29/A. § /2/ bekezdése értelmében nem kell bizonyítani. Az OVB tehát eljárásával megsértette a Ve. ezen rendelkezésében előírt, tényállás megállapítása iránti kötelezettségét. Amennyiben ennek ellenére az OVB-nek mégis kétségei lettek volna az adózás törvénytelenségével kapcsolatban, meg kellett volna keresnie az APEH-et, vagy a Pénzügyminisztériumot, vagy általa illetékesnek tartott más szervet; de nem eszközölt megkeresést.

A kérelmező bírósági felülvizsgálata iránti kérelmében emellett részletesen ismertette az adózással kapcsolatos ügyeiben történt jogsértéseket, a cégei ellen folyó végrehajtási és felszámolási eljárásokban, az ellene és lakásai elleni végrehajtási eljárásokban, az ellene folyó APEH végrehajtási eljárásban, a kölcsönfelvétele és hitelfelvétele kérdésében, valamint az ellene folyó törvénytelen büntető eljárásokban általa észlelt törvénysértéseket.

A kérelmező felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra nem alkalmas.

A Ve. 84. § /1/ bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A /3/ bekezdés arról rendelkezik, hogy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a bíróság a felterjesztésétől számított 3 napon belül dönt. A pártfogó ügyvéd kirendeléséről és a költségmentesség engedélyezéséről, annak feltételeiről a Pp. 84. §-a, 87. §-a tartalmaz szabályozást.

A Ve. 84. § /2/ bekezdésében szabályozott nemperes eljárásban a 105/1952. /XII. 28./ MT rendelet 13. §-a alapján a Pp. szabályai csak akkor alkalmazhatók, amennyiben azok a Ve. szabályaival - annak jellege miatt - összhangban állnak.

A költségmentesség engedélyezése és a pártfogó ügyvéd kirendelése iránti eljárás lefolytatását a Ve. nem teszi lehetővé, mivel a Pp. idézett rendelkezései ellentétesek a Ve. eljárási határidőket megállapító szabályaival. A költségmentesség engedélyezése és a pártfogó ügyvéd szabályszerű kirendelése a bírósági eljárásra és a döntéshozatalra előírt Ve-beli határidők betartását veszélyeztetné, azok túllépésével a bíróság a választási eljárás alapelveit is súlyosan sértő törvénysértést valósítana meg.

Noha a kérelmező a felülvizsgálati kérelméhez csatolt nyilatkozatot és igazolást jövedelmi és vagyoni viszonyairól, a Pp. 97. §-ában előírt kézbesítési szabályok ebben az esetben sem teszik lehetővé pártfogó ügyvéd kirendelése esetén a törvényes eljárási határidő alatt a döntés meghozatalát.

A kérelmező felülvizsgálati kérelmében foglaltak kapcsán hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy a korábbi és folyamatban lévő, más tárgyú perek és eljárások, a kérelmezőnek az Országgyűlés, a Kormány, a parlamenti pártok, a bírói, ügyészi, rendőri és hivatali szervezet, stb. működésével kapcsolatos aggályai az OVB-nél előterjesztett kifogással összefüggésben nem vizsgálhatók, arra a Ve. szabályai sem alkalmazhatók. Ezekre vonatkozóan tehát sem az OVB, sem a választási ügyben eljáró bíróság a választási eljárás szabályainak, jogorvoslati lehetőségeinek alkalmazásával vizsgálódást nem végezhet, állást nem foglalhat.

Mivel a kérelmező kötelező ügyvédi képviselet nélkül nyújtotta be kérelmét, pártfogó ügyvéd kirendelésének pedig - a fentiek szerint - nincs helye, a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 84. § /1/ bekezdése alapján hivatalból elutasította.

Ezen döntés következtében a kérelmező szóbeli nyilatkozattételére sem kerülhetett sor.

A határozat elleni jogorvoslatot a Ve. 84. § /10/ bekezdése zárja ki.

Budapest, 2006. március 6.