OVB közlemény (2006. II. 16.)

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA
KvK.IV.37.114/2006/2.szám


A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. M. T. Á. ügyvéd által képviselt dr. T. Z. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2006. február 20. napján kelt határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme tárgyában az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság határozatát helybenhagyja.

E végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A kérelmező az Országos Választási Bizottság /a továbbiakban: OVB/ 2006. február 16-án kiadott közleményével kapcsolatban kifogást terjesztett elő. Ebben arra hivatkozott, hogy a választási eljárásról szóló, többször módosított 1997. évi C. törvény /a továbbiakban: Ve./ az OVB hatásköri jogosítványai között kizárólag a határozatot, illetve a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése, és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében hozott állásfoglalást határozza meg, más - akár egyedi, akár általános - döntési formát nem biztosít számára.
Közlemény kiadása a választási bizottságok részére kizárólag két esetben, a választás második fordulójáról történő tájékoztatás (Ve. 87. § /1/ bekezdés) és az országos népszavazás eredményének közzétételekor (Ve. 129. §) megengedett.
Ezzel szemben az OVB kifogásolt közleménye önálló döntés, amelyet a Bizottság testületi ülés keretében, többségi szavazással hoz meg.
A kérelmező alkotmányos és tartalmi szempontból is jogsértőnek tartotta a közleményt és kifogásolta, hogy az OVB túllépte a hatáskörét, a Ve. alapelvekre vonatkozó, 3. §-a érvényre juttatása tekintetében is.

Az OVB a kifogást elutasította.
Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a Ve. 21. § /1/ bekezdésében meghatározott /így a választások tisztaságának, törvényességének és a választás törvényes rendjének helyreállításával kapcsolatos/ feladataival összefüggésben a Ve. különös részében az egyes választási eljárásokra vonatkozóan számos hatáskört állapít meg az OVB részére. Ezeken a rögzített hatáskörökön túlmenően, a joghatás kiváltására nem alkalmas cselekmények tekintetében az OVB lehetőségei szélesek. A testület minden olyan, joghatást ki nem váltó - ezért jogsérelmet nem okozó - cselekményt megvalósíthat, amellyel a Ve. 21. § /1/ bekezdésében meghatározott feladatok teljesítését szolgálja, és összhangban van a választási eljárás alapelveivel /Ve. 3. §/.
Ennek egyik lehetséges módjaként jelölte meg az OVB az általa több mint 15 éve folytatott gyakorlatot, mely szerint közlemény formájában hívja fel a választási eljárás szereplőinek figyelmét a választás törvényes rendjét veszélyeztető, ám jogértelmezési problémát fel nem vető cselekményekkel kapcsolatosan.
A közlemény nem tartalmaz tehát döntést, csupán tájékoztat. A határozat indokolása szerint a kifogásolt közlemény még burkolt formában sem foglalkozott konkrét üggyel, nem állapított meg konkrét tényállást, kizárólag a Btk. egyik törvényi tényállására hívta fel a figyelmet.
Az OVB álláspontja szerint téves a kifogástevő azon véleménye, amely a választási szervek hatáskörét kizárólag választási eljárási szabályok alkalmazására korlátozza. Ezzel szemben nem csak eljárásjogi, hanem választási anyagi jogi rendelkezésekre is kiterjed az OVB hatásköre. Ezt támasztják alá a Ve. 77. §-ának és 90/A. §-ának megfogalmazásai is.

A kérelmező az OVB határozata ellen bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be.
Álláspontja szerint az OVB határozata jogszabálysértő, és egyben sérti a Ve. választások alapelveire vonatkozó, 3. § d/ pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét is.
Jogszabálysértő a határozat, mert

1. a közlemény burkolt határozatot tartalmaz;
2. a határozatban kifogásolt közlemény a Ve. szerinti alapelvi sérelemre hivatkozással került kiadásra, azonban a közleményben szereplő elektronikus adatkezelés - a közleményben hivatkozott formában - nem tartozik a választási eljárás körébe, ezért az e hatáskörre történő alapozás téves;
3. a közlemény jogkérdésben tartalmaz állásfoglalást.

Hangsúlyozta a kérelmező, hogy a közleményben szereplő burkolt határozatként érvényesülő megállapítások komoly kihatással lehetnek a választási kampányra, és a közleménnyel szembeni jogorvoslati lehetőség hiánya különösen sérelmessé teheti a választási eljárás egyes szereplőinek helyzetét.
Kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság ne csak a kifogásolt határozatot, hanem a kifogás tárgyát képező közlemény meghozatalát megelőző eljárást is vizsgálja meg.
Álláspontja szerint az MSZP kampányigazgatójának az OVB-nél 2006. február 15-én előterjesztett kérelme is burkolt kifogást tartalmazott egy egyedi - számítástechnikai rendszerrel rögzített dokumentumok letöltésével kapcsolatos - ügyben.
Mivel azonban az egyedi ügyben - a törvény által egyértelműen a jogsértés megtörténtétől számítandó - három napos jogorvoslati határidő a kérelem benyújtásakor már lejárt, ezért azt, egy látszólagos jogkérdésbe burkolva, állásfoglalási kérelemben terjesztette elő.
Az OVB tehát egy, a jogorvoslati határidőn túli kifogás lehetőségét értelmező - egyébként teljesen fölösleges - állásfoglalásához kapcsolódóan reagált a kifogásolt közleménnyel.

Hangsúlyozta a kérelmező, hogy - álláspontja szerint - az OVB a Ve. alapelvekre vonatkozó 3. §-át is tévesen értelmezi.
A közlemény kapcsán benyújtott kifogásában ugyanis nem általában kérdőjelezte meg az OVB-nek az elektronikus adatkezelésre vonatkozó jogszabályok alkalmazása körében gyakorolt hatáskörét, hanem éppen azt kifogásolta, hogy miközben az OVB közleményének jogi alapjául a Ve. 3. §-át jelölte meg, addig figyelmen kívül hagyta azt, hogy a Ve. 3. § felvezető mondatának rendelkezése szerint e körben az OVB hatásköre szűkített, mert csak "a választási eljárás szabályainak alkalmazása során" kell a választásban érintett résztvevőknek érvényre juttatniuk az alapelveket.
A közleményben hivatkozott "elektronikus adatkezelés" fogalom viszont teljességgel eltérő értelmezésű, mivel az a büntetőjogi védelemben is részesített, speciális adatkezelésre, az ún. internetes adatkezelésre vonatkozik.
Álláspontja szerint olyan jogsértések esetében, amelyek nem tartoznak a választási eljárás alkalmazási körébe - mint pl. a közlemény szerint az internetes adatkezelés is -, az OVB nem rendelkezik hatáskörrel.

Hivatkozott a kérelmező a Legfelsőbb Bíróság más választási ügyben hozott eseti döntésére, amely a közlemények kapcsán tett megállapításokat. Álláspontja szerint azonban az általa kifogásolt közlemény ettől eltérően egyértelmű jogi állásfoglalást tartalmaz, amikor úgy fogalmaz, hogy "a választási eljárás alapelvei megkövetelik az elektronikus adatkezelésre vonatkozó jogszabályok betartását is".
Az OVB határozat tehát e tekintetben formailag is jogszabálysértő.

Kérte a kérelmező, hogy a Legfelsőbb Bíróság az OVB határozatát változtassa meg, mondja ki, hogy az OVB-nek ilyen tartalmú, jogi állásfoglalást tartalmazó közlemény kibocsátására hatásköre nincs, továbbá, hogy a közlemény burkolt határozatot tartalmaz, és egyben szólítsa fel az OVB-t közleményének visszavonására.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A Ve. 3. §-a értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket:
a/ a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása;
b/ önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a szavazásban;
c/ esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetekközött;
d/ jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás;
e/ jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása;
f/ a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása.

A kérelmező által kifogásolt OVB közlemény e szakasz a/, c/ és d/ pontja kiemelésével hívta fel a választási eljárásban szereplők figyelmét az elektronikus adatkezelésre vonatkozó jogszabályok betartására, továbbá figyelmeztette őket ezen jogszabályok megsértésének büntetőjogi következményére.

Helytállóan hivatkozott arra a kérelmező, hogy a választási bizottságok, feladataik megvalósítása érdekében, a Ve. 29/B. §-a alapján határozatot hoznak, a Ve. 87. § /1/ bekezdése alapján közleményben, illetve hirdetmény útján tájékoztatják a választópolgárokat a választás második fordulójáról. Ezen túlmenően a Ve. a választási bizottságok eljárására egyéb formakényszert nem határoz meg.
A Ve. 90/A. § /4/ bekezdés a/ pontja feljogosítja az OVB-t állásfoglalás kiadására, a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében.
Az is kétségtelen, hogy a Ve-nek nincs olyan rendelkezése, amely tiltaná, hogy az OVB a határozaton és az állásfoglaláson kívül más közlési módot is igénybe vegyen a választópolgárok tájékoztatása, a választással kapcsolatos jogaik és kötelezettségeik megismertetése, a választás alapelveinek hatékony érvényre juttatása érdekében.

A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező által is hivatkozott KvK.III.37.098/2006/2. számú végzésében már állást foglalt atekintetben, hogy az OVB a Ve. tiltó rendelkezésének hiányában a közleményt is felhasználhatja, mint közzétételi formát, a választópolgárok tájékoztatása érdekében. Azon körülmény, hogy a Ve. a "közlemény" fogalmát csak a 87. § /1/ bekezdésében és a 129. §-ában használja, nem jelenti sem annak definiálását az ott szabályozott esetek kapcsán, sem annak kizárólagos, azon esetkörökre vonatkozó felhasználhatóságát.

A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező által kifogásolt közlemény tartalmi vizsgálata alapján megállapította, hogy az sem egyedi döntést, sem jogi állásfoglalást nem tartalmaz, nem jogi aktus, jogokat, kötelezettségeket nem állapít meg, így joghatás kiváltására nem alkalmas.
Mindebből következően téves a kérelmező azon érvelése, hogy az OVB a közlemény kiadásakor "burkolt" határozatot hozott.

A választási alapelvek érvényesülésével kapcsolatos figyelemfelhívás céljából kiadott közlemény - mert arra a közlemény első bekezdésében kifejezetten utalt - nem sérti a Ve. egyetlen rendelkezését sem.

Kétségtelen, hogy a közleményben megfogalmazott figyelemfelhívást az annak kiadását megelőzően történt számítógépes adattartalom-letöltési eset előzte meg.
Az is tény azonban, hogy az az ügyre vonatkozóan semmiféle konkrét vagy áttételes utalást, megállapítást nem tartalmaz.

A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az OVB a Ve. 21. § /1/ bekezdésében meghatározott feladatkörében járt el akkor, amikor a tudomására jutott - és kérelem formájában 2006. február 15-i keltezéssel elé is került - ügy kapcsán a választások tisztaságának és törvényességének biztosítása érdekében közlemény formájában a jogszabályi rendelkezések betartására, illetve megszegésük büntetőjogi következményére hívta fel a választópolgárok figyelmét. Ezzel nem bírálta el a konkrét ügy kapcsán érkezett kérelmet - azt nem is tehette a Ve. rendelkezései értelmében -, a kérelmező erre vonatkozó érvelése alaptalan.

A Legfelsőbb Bíróság a Ve. 84. § /6/ bekezdésének megfelelően vizsgálta a sérelmezett határozathozatalt megelőző eljárást is, az OVB 2006. február 20-i üléséről készült jegyzőkönyvben rögzítettek alapján.
A Legfelsőbb Bíróság e tekintetben sem állapított meg jogszabálysértést, az OVB ülésén elhangzottak, a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat meghozatalának rendje megfelelt a jogszabályi előírásoknak. Az ott rögzítettek szerint az OVB tagjai nem a háttéresetről tárgyaltak, nem értékelték és minősítették azt, a konkrét ügyről nem határoztak. Eljárásuk a kérelmező kifogásának elbírálására, az arról történő határozathozatalra terjed ki, valamint a közlemény mibenlétének, jogi minőségének, jogszabályi hátterének taglalására vonatkozott.

A Legfelsőbb Bíróság egyetértett az OVB azon álláspontjával, hogy a Ve-ben meghatározott hatáskörénél fogva nem kizárólag a választási eljárás szabályainak alkalmazása a feladata, hanem ennél lényegesen szélesebb körű, a választással összefüggő egyéb - anyagi jogi és eljárási - szabályokat is alkalmazniuk kell; ebből következően értelmezési jogkörük sem kizárólag a választási eljárásra vonatkozó szabályokra terjed ki.

Hangsúlyozza ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság, hogy a közlemény, mint tájékoztatási forma alkalmazása az OVB részéről, csakis a Ve-ben rögzített alapelvek szigorú betartásával történhet.

Minderre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Ve. 84. § /7/ bekezdés a/ pontja alapján az OVB határozatát helybenhagyta.

A további jogorvoslatot a Ve. 84. § /10/ bekezdése zárja ki.


Budapest, 2006. február 24.