55/2006. (II. 16.) OVB határozat - K. Cs. kifogása tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Kv.k. III. 37. 098/2006./2 .szám



A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. M. D. R. saját ügyében eljáró ügyvéd kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2006. február 16. napján meghozott 55/2006. (II.16.) számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme tárgyában az alulírott helyen és napon meghozta a következő

v é g z é s t :

A Legfelsőbb Bíróság az Országos Választási Bizottság 55/2006. (II.16.) számú határozatát helybenhagyja.

Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

K. Cs. sümegi lakos a választási eljárásról szóló 2005. évi LXXXI. Törvénnyel módosított 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 77. §-ának /1/ bekezdése alapján kifogást nyújtott be az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) választási szórólapok tárgyában 2006. február 13-án közzétett közleménye kapcsán a Ve. megsértése miatt. Álláspontja szerint közlemény kiadása a választási bizottságok részére kizárólag két esetben, a választás második fordulójáról történő tájékoztatás (VE. 87. § /1/ bekezdés) és az országos népszavazás eredményének közzétételekor (Ve. 129. §) megengedett. Az OVB közleménye az előbb megjelölt egyik esetkörbe sem tartozik, ezért kiadására az OVB-nek nem volt hatásköre.

Az OVB az 55/2006. (II.16.) számú határozatával a kifogást elutasította. Határozata indokolásában rögzített álláspontja szerint a Ve. 21. §-ának /1/ bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatosan a Ve. Különös részében az egyes választási eljárásokra vonatkozóan számos hatáskört állapít meg az OVB részére. Ezeken a hatáskörökön túlmenően a joghatás kiváltására nem alkalmas cselekmények tekintetében az OVB lehetőségei szélesek. A testület minden olyan, joghatást ki nem váltó - ezért jogsérelmet sem okozó - cselekményt megvalósythat,, mellyel a Ve. 21. § /1/ bekezdésében meghatározott feladatok teljesítését szolgálja és összhangban van a választási eljárás alapelveivel (Ve. 3. §).

Dr. M. D. R. kérelmező az OVB 55/2006. (II.16.) számú határozata elen bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be. Álláspontja szerint alapvetően téves az OVB határozatának a Ve. 21. §-ára történő hivatkozása. Ez a szabály valóban a választási szervek általános feladatairól rendelkezik, de ezeket a feladatokat éppena a kifogásban hivatkozott hatásköri szabályok bontják ki. A Ve. 9-13.§-ához fűzött indokolásból megállapítható az a jogalkotói szándék, hogy a hatásköri szabályok konkretizálásával kívánta egyértelműbbé, áttekinthetőbbé tenni a szabályozást, éppen annak érdekében, hogy e tekintetben ne merülhessenek fel értelmezési problémák. A Ve. 90/A. § /4/ bekezdése tételesen határozza meg az OVB hatásköreit, amely felsorolásból megállapítható, hogy az OVB két típusú döntési jogosítvánnyal rendelkezik. Egyrészt egyedi aktusokat hozhat a Ve 29/B. §-a szerinti határozati formában, másrészt jogosult ún általános természetű, iránymutató aktust is alkotni, mely utóbbi jogkörében adhat ki a Ve. 90/A. § /4/ bekezdésének a/ pontjában meghatározott állásfoglalást.
A Ve. összesen két esetben teszi lehetővé a választási szervek számára közlemény kiadását (a 87. § /1/ bekezdésében és a 129. §-ban), ezeken kívül más döntések közlemény formájában történő közzétételére a Ve. Nem hatalmazza fel egyik választási szervet, így az OVB-t sem. Az OVB kifogásolt közleménye egyik fenti esetkörbe sem tartozik, döntései formához kötöttek, vagy határozatban vagy állásfoglalásban jogosult dönteni. Sem a jogalkotó, sem a jogalkalmazó szervek a számukra jogszabályban meghatározott aktusaik esetében, azok jogszabályokban meghatározott formájától önkényesen nem térhetnek el, ez vonatkozik az OVB-re is.

A fentiek túl, a közleménnyel, mint sajátos döntési formával kapcsolatban alkotmányossági aggályok is felvethetők, hiszen azzal szemben az Alkotmányban biztosított jogorvoslati jog sem érvényesíthető. Az előadottak alapján a kérelmező a Ve. 87. § /7/ bekezdésének b/ pontja alapján kérte az OVB határozatának megváltoztatását.
Az OVB a felülvizsgálati kérelemre tett nyilatkozatában annak elutasítását indítványozta. Álláspontja szerint a választási bizottságok, így az OVB a Ve. 21. § /1/ bekezdésében meghatározott feladatkörükben joghatás kiváltására nem irányuló cselekményeket is megvalósíthatnak. Az OVB tizenöt éves gyakorlata, hogy a Ve. 3. §-ában meghatározott alapelvek érvényre juttatására közleményt bocsát ki, amelyre a Ve. Szabályai lehetősége biztosítanak.

A felülvizsgálati kkérelem nem alapos.

A Ve. 21. §-ának /1/ bekezdése értelmében a választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.
Feladataik megvalósítása érdekében a választási bizottságok a Ve. 29/B. §-a alapján határozatot hoznak, a Ve. 87. § /1/ bekezdés alapján közleményben, illetve hirdetmény útján tájékoztatják a választópolgárokat a választás második fordulójáról. Ezen túlmenően a Ve. A választási bizottságok eljárására egyéb formakényszert nem határoz meg.
Az OVB speciális hatásköreit az országgyűlési képviselői választásokon a Ve. 90/A. §-ának /4/ bekezdése állapítja meg. A Ve. 90/A. § /4/ bekezdés pontja feljogosítja az OVB-t állásfoglalás kiadására a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében. A Ve-nek nincs olyan rendelkezése, amely megtiltanák, hogy az OVB a határozaton és az állásfoglaláson kívül bármely eszközt, közlési módot, igénybe vegyen, melyet alkalmasnak tart a választópolgárok tájékoztatására, a választással kapcsolatos jogaik és kötelezettségeik megismertetésére,
a választási alapelvek hatékony érvényesítésének biztosítására.

Helyesen hivatkozott véleményében is arra az OVB, hogy a kérelemben kifogásolt közlemény sem egyedi döntést, sem jogi állásfoglalást nem tartalmaz, nem jogi aktus, jogokat, kötelezettségeket nem állapít meg, így joghatás kiváltására nem alkalmas. A választási alapelvek érvényesülésével kapcsolatos figyelemfelhívás céljából kiadott közlemény nem sérti a Ve. egyetlen rendelkezését sem, sőt az OVB feladatai ellátásának célszerű és kívánatos eszköze.

Tévesen hivatkozott kérelmező felülvizsgálati kérelmében a Ve. 87. § /1/ bekezdésére, illetve 129 §-ára álláspontjának alátámasztásául. A megjelölt rendelkezések egyrészt nem az OVB eljárására vonatkoznak, illetve a 129. § nem az országgyűlési képviselők választásával kapcsolatos, másrészt nem kizárólagosan írják elő közlemény kibocsátását. Az OVB ezért a közleményt is felhasználhatja, mint közzétételi formát a választópolgárok tájékoztatása érdekében.

Megalapozatlan a kérelmezőnek a közleménnyel kapcsolatban felvetett alkotmányossági aggálya is. Az Alkotmány 57. §- ának /5/ §-ának /5/ bekezdése bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen biztosítja a jogorvoslat jogát. A felülvizsgálat tárgyát képező közlemény az előzőekben kifejtett indokokra tekintettel nem tartozik az Alkotmányban felsorolt jogi aktusok körébe.

Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy kérelmező kérelmét kiegészítő beadványában, ugyancsak megalapozatlanul hivatkozott az OVB véleményének elkésettségére. A Ve. 83. § /6/ bekezdése ugyanis a választási bizottság eljárására tartalmaz határidőt, melynek értelmében az ügy iratait kell felterjeszteni. A választási bizottság nyilatkozhat a felterjesztés során a a felülvizsgálat iránti kérelemről, azonban a bíróság a véleményt mindaddig figyelembe veheti, amíg döntését meg nem hozta. Ezt a szabályt támasztja alá a Ve. 84. §-ának /5/ bekezdése is.

Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Ve. 84. § /7/ bekezdés, a/ pontja alapján az OVB határozatát helybenhagyta.

A további jogorvoslatot a Ve. 84. §-ának /10/ bekezdése zárja ki.

Budapest, 2006. február 22.



Dr. Kozma György sk. tanácselnök,

Dr. Kárpáti Zoltán sk. előadó bíró,

Dr. Kovács Ákos sk. bíró