1992. évi LXVI. törvény
a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelettel
[Vastag betűvel szedve az 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban
Tv.), vékony betűvel a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban Vhr.)
szövege.]
Az Országgyűlés, az Alkotmánynak a személyes adatok védelméről szóló
rendelkezéseire figyelemmel, a polgárok személyi adatainak és lakcímének
nyilvántartásáról a következő törvényt alkotja:
A Kormány a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 47. §-ának (1) bekezdése a) és
c) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
I. fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
Tv. 1. § (1) E törvény célja, hogy meghatározza a polgárok személyi és
lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás (a továbbiakban: nyilvántartás)
működésének törvényes feltételeit.
(2) A nyilvántartás azokat az alapvető személyi és lakcím adatokat tartalmazza,
amelyek a polgárok egymás közötti jogviszonyaiban személyazonosságuk
igazolásához, továbbá a közigazgatási és igazságszolgáltatási szervek, a helyi
önkormányzatok, valamint más természetes és jogi személyek, illetve jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezetek törvényen alapuló adatigényeinek
kielégítéséhez szükségesek.
(3) E törvény biztosítja a természetes személy (a továbbiakban: polgár)
személyes adataival való önrendelkezési jogának, valamint az egyéb alkotmányos
jogok érvényesítéséhez és a közigazgatás hatékonyságának biztosításához
szükséges személyazonosító és lakcímadatok használatához fűződő közérdek
összhangját.
(4) E törvény a nyilvántartás törvényességét annak célhoz kötöttségével, az
adatkezelés feltételeinek és a személyes adatok körének pontos meghatározásával,
az adatkezelési jogosultságoknak a nyilvántartás szervei közötti megosztásával,
továbbá az adatkezelés időbeni korlátozásával biztosítja.
(5) E törvény garanciális szabályokat állapít meg a nyilvántartásban kezelt
adatok védelmére, valamint előírja az adatkezelés és a szolgáltatás
ellenőrzésének kötelezettségét.
(6) A személyazonosító jel csak az e törvényben meghatározott korlátozott körben
és szabályozott feltételek mellett, valamint az ebben megállapított határidőig
használható.
A törvény alapelvei
Tv. 2. § (1) A polgár - ha törvény másként nem rendelkezik - jogosult
megtiltani a róla nyilvántartott adatok kiadását. A tilalommal érintett adat a
polgár erre irányuló eseti engedélye alapján kiadható. Ez utóbbi eljárás
költségei a kérelmezőt terhelik.
(2) A nyilvántartás szervei (6. §), ha törvény másként nem rendelkezik - az
adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatokon kívül - nem ismerhetik meg
azon adatkezelők által kezelt adatokat, amelyekhez adatot szolgáltatnak.
(3) A polgárok, az állami és önkormányzati szervek, más jogi személyek, valamint
a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek (a továbbiakban együtt:
adatigénylő szervek) elsősorban az érintett polgártól kérhetnek adatokat. A
nyilvántartás szolgáltatását akkor vehetik igénybe, ha az eljáráshoz szükséges
adat a polgártól nem szerezhető be, vagy az általa közölt adatok nem alkalmasak
az azonosításra, továbbá, ha a nyilvántartásból való közvetlen adatigénylés - az
adatok védelméhez fűződő jogot is figyelembe véve - mentesíti a polgárt a
többszörös adatszolgáltatási kötelezettség alól.
(4) Az adatigénylő szervek a polgártól, illetőleg a nyilvántartástól csak azokat
a személyes adatokat kérhetik, amelyekre jogaik érvényesítése, illetőleg
feladataik ellátása érdekében törvény vagy törvény felhatalmazása alapján, az
abban meghatározott körben helyi önkormányzati rendelet feljogosítja őket.
(5) A nyilvántartás szervei statisztikai célra - a népszámlálással kapcsolatos
feladatok és a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai célú adatkezelése
kivételével - csak olyan módon szolgáltathatnak adatot, amellyel a polgár és az
adat kapcsolata nem állítható helyre.
(6) A nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárok teljes körére - ha törvény
másként nem rendelkezik - személyi és lakcím adatokat csak a nyilvántartás
szervei gyűjthetnek.
Adatszolgáltatást korlátozó, megtiltó nyilatkozat
Vhr. 1. § A polgár az adatainak szolgáltatását korlátozó vagy tiltó
nyilatkozatát (a továbbiakban: korlátozó nyilatkozat, 1. számú melléklet),
illetőleg annak visszavonását személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján,
továbbá ajánlott levélben teheti meg a lakó- vagy tartózkodási helye szerint
illetékes helyi nyilvántartási szervnél, továbbá a nyilvántartás központi
hivatalánál (a továbbiakban: központi hivatal). A polgár korlátozó nyilatkozatát
és annak visszavonását a központi hivatalnál elektronikus úton is
előterjesztheti.
Vhr. 2. § Az a nyilvántartási szerv, amelynél a polgár a korlátozó nyilatkozatát
megtette vagy visszavonta, az adatváltozásnak a nyilvántartáson történő
átvezetéséről haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül gondoskodik.
A nyilvántartás fogalma és feladatai
Tv. 3. § (1) A nyilvántartás olyan hatósági nyilvántartás, amely a
polgároknak az e törvényben meghatározott személyi és lakcím adatait, valamint
az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza.
(2) A nyilvántartás feladata az e törvényben meghatározott adatok és változásaik
gyűjtése és kezelése, azokról okiratok kiadása és törvényben meghatározott
jogosultaknak adatok szolgáltatása.
Vhr. 2/A. § (1) A nyilvántartásba vételre, a nyilvántartás alapján történő
okirat kiadására és a nyilvántartott adatokon alapuló adatszolgáltatásokra
irányuló ügyeket - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - nem lehet
elektronikus úton intézni.
(2) Az érintett elektronikus úton is igényelhet tájékoztatást saját
nyilvántartott adatairól és arról, hogy milyen adatszolgáltatások alanya volt,
kérheti nyilvántartott adatainak módosítását, javítását, valamint a birtokából
kikerült hatósági igazolványa pótlását [Vhr. 18. § (3) bekezdés b) pont]. Az
Nytv. 17. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, az Nytv. 17. §-a (4) bekezdésében
és az Nytv. 29. §-ának (2) bekezdésében meghatározott ügyfajták elektronikus
úton is intézhetők.
A törvény hatálya
Tv. 4. § (1) A törvény hatálya alá tartoznak:
a) a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárok, bevándorolt,
letelepedési engedéllyel rendelkező (a továbbiakban: letelepedett) és
menekültként elismert személyek,
b) az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam
állampolgárai, amennyiben rendelkeznek a magyar idegenrendészeti hatóság által
kiadott EGT tartózkodási engedéllyel (a továbbiakban: EGT állampolgárok).
(2) A külföldön élő, illetőleg a Magyar Köztársaság területét a külföldi
letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgárok akkor tartoznak a törvény
hatálya alá, ha - a magyar állampolgárságuk igazolása után - kérik adataiknak a
nyilvántartásba való felvételét, illetőleg meglévő adataik további kezelését.
Adataikat kérelmükre - az archív adatok kivételével - a nyilvántartásból törölni
kell.
(3) E törvény hatálya kiterjed:
a) a személyiadat- és lakcím-nyilvántartási, az adatkezelési és a
lakcím-bejelentési eljárásra, továbbá
b) a külföldön élő magyar állampolgárok és az EGT állampolgárok kivételével a
személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárásra, valamint
c) a személyazonosítás célját szolgáló és jogosultságot igazoló egyéb okmányok
kiadásával összefüggő eljárásra.
A külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartása
Vhr. 3. § (1) A külföldön élő magyar állampolgár a külképviseletnél vagy a
központi hivatalnál kérheti az adatai nyilvántartásba vételét, illetőleg
törlését, bejelentheti a nyilvántartott adatai változását, teheti meg vagy
vonhatja vissza a korlátozó nyilatkozatát.
(2) Külföldön élő magyar állampolgárként kell felvenni a nyilvántartásba azt a
személyt,
a) aki külföldi letelepedés szándékával hagyja el az országot,
b) akinek adatai külföldre távozás miatt a nyilvántartás passzív állományában
szerepelnek,
c) aki korábban sem tartozott a nyilvántartás hatálya alá, mert külföldön élt.
(3) A magyarországi tartózkodási hellyel rendelkező, külföldön élő magyar
állampolgárként nyilvántartásba vett személy a tartózkodási helye szerint
illetékes jegyzőnél is kérheti az adatai törlését, bejelentheti az
adatváltozását, megteheti vagy visszavonhatja az adatszolgáltatást korlátozó
nyilatkozatát.
(4) A nyilvántartási eljárásban a külföldön élő személy magyar állampolgársága
érvényes útlevéllel, illetve egy évnél nem régebben kiállított állampolgársági
bizonyítvánnyal igazolható. Egyéb személyi adatait útlevéllel vagy az útlevél
kiállításának alapjául szolgáló okiratokkal, családi állapota tekintetében
személyes nyilatkozatával is igazolhatja.
Vhr. 4. § (1)
(2) A nyilvántartásba a külföldön élő magyar állampolgár lakóhelyeként az általa
bejelentett országot, települést és lakcímet (postacímet) kell bejegyezni.
(3) A nyilvántartásba vett külföldön élő magyar állampolgárok adatai - az
ellenkező értesítés hiányában - 100. életévük betöltéséig maradnak az aktív
nyilvántartásban.
Vhr. 5. § (1) A külképviselet a nyilvántartással összefüggő kérelemről,
illetőleg a nála bejelentett vagy egyébként tudomására jutott adatváltozásról
értesíti a központi hivatalt.
(2) A külföldön élő magyar állampolgár nyilvántartási ügyében - kivéve kiskorú
ügyfél esetében, továbbá ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet
elhárítása indokolja, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges - az
ügyintézési határidő hatvan nap.
(3) Hiányosan benyújtott kérelem esetén a hiánypótlás kibocsátásának határideje
a kérelem beérkezésétől számított tizenöt nap.
(4) A Központi Hivatal végzi a külföldön élő, magyarországi tartózkodási hellyel
nem rendelkező magyar állampolgár személyi azonosítóról és a lakcímről szóló
hatósági igazolványa kiadásával, nyilvántartásával és kézbesítésével kapcsolatos
feladatokat.
(5) A polgárnak a nyilvántartásból való törlésre irányuló kérelem benyújtásakor,
vagy a magyar állampolgárságról való lemondás időpontjában a személyi
azonosítójáról és a lakcíméről szóló hatósági igazolványát le kell adnia a
külképviseleten, a központi hivatalban, vagy a tartózkodási helye szerint
illetékes jegyzőnél.
Értelmező rendelkezések
Tv. 5. § E törvény alkalmazása során:
(1) A polgár természetes személyazonosító adatai: családi és
utóneve(i), nők esetében leánykori családi és utóneve(i) (a továbbiakban együtt:
név); neme; születési helye és ideje; anyja leánykori családi és utóneve(i) (a
továbbiakban: anyja neve).
(2) A polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár
él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több
lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen
otthonául használ, továbbá - a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok
kivételével - az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy - amennyiben más
lakása nincs - megszáll.
(3) A polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol -
lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig
tartózkodik.
(4) A polgár lakcím adata: bejelentett lakóhelyének, illetve
tartózkodási helyének címe (a továbbiakban együtt: lakcím).
(5) A törvény hatálya alá tartozó, külföldön élő magyar állampolgár [4. § (2)
bekezdés] lakóhelye annak a külföldi lakásnak a címe, amelyet otthonául
megjelöl.
(6) A személyazonosító jel: a nyilvántartás hatálya alá tartozó
polgárok egyedi azonosítására szolgáló, matematikai módszerrel, e törvény
mellékletében leírt módon képzett kódjel.
(7) Adatszolgáltatás: a nyilvántartásban szereplő polgárok
adatainak a törvényben meghatározott tartalmú és terjedelmű közlése. Ezen belül:
a) egyedi adatszolgáltatás: egy polgár adatainak közlése;
b) csoportos adatszolgáltatás: az adatigénylő által vagy
jogszabályban meghatározott szempontok szerint képzett csoportba tartozó
polgárok adatainak rendszeres vagy eseti közlése.
(8) A személyazonosító igazolvány: olyan hatósági igazolvány,
amely a polgár személyazonosságát és az e törvényben meghatározott adatait
közhitelűen igazolja.
(9) A nyilvántartás alapiratai: azok az iratok, amelyek alapján a
polgár személyi és lakcím adatait és azokban bekövetkezett változásokat a
nyilvántartásba felvették.
(10) Archív adatok: azok az adatok, amelyek a polgár adatainak
változása miatt már nem részei az aktuális és a történeti adatállománynak,
továbbá azok a korábbi alapiratok, amelyek a nyilvántartás alapját képezték.
(11) Személyi azonosító: a nyilvántartás hatálya alá tartozó
polgárt törvényben meghatározott adatkezelés során egyértelműen azonosító,
különleges adatra nem utaló - külön törvényben meghatározott módon képzett -
számjegysor.
(12) Okmányazonosító: a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló
hatósági igazolvány nyomtatványnak, illetőleg a személyazonosító igazolvány
nyomtatványának azonosítására alkalmazott jel.
II. fejezet
A nyilvántartás szervezete,
hatásköri és illetékességi szabályai
Tv. 6. § (1) Az e törvényben meghatározott feladatokat a települési
(fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, a megyei, fővárosi közigazgatási
hivatal vezetője és a 9. §-ban meghatározott - az egész országra kiterjedő
illetékességgel működő - központi hivatal látja el.
(2) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátását a belügyminiszter
irányítja.
Tv. 7. § (1)
(2) A jegyző
a) kezdeményezi a település közigazgatási területén lakcímmel rendelkező polgár
adatainak, illetve adatváltozásainak, valamint a polgár adataiban a település
közigazgatási területén bekövetkezett változásnak a nyilvántartáson történő
átvezetését;
b) végzi a polgár személyi azonosítóval történő ellátásával, annak
módosításával, illetőleg visszavonásával kapcsolatos feladatokat;
c) ellátja a lakcímbejelentés tudomásul vételével összefüggő első fokú hatósági
feladatokat;
d) a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adatszolgáltatást
teljesít a nyilvántartásból;
e) az érintett egészségügyi okból történő akadályoztatása esetén - ha nem végzi
a 7/A. § szerinti feladatokat - átveszi a polgár személyazonosító igazolvány
iránti kérelmét, ellenőrzi a kérelmező jogosultságát és személyazonosságát,
ellátja a kérelem továbbításával kapcsolatban hatáskörébe utalt hatósági
feladatokat;
f) közokiratot ad ki a nyilvántartott adatokról;
g) gondoskodik a személyes adatok védelméről.
(3) A jegyző - a belügyminiszter rendeletében meghatározott módon - továbbítja
az általa kezelt nyilvántartásba felvett adatokat a központi nyilvántartás
részére, illetve átvezeti a helyi szinten kezelt nyilvántartásban az adatok
változását.
Tv. 7/A. § (1) A kormányrendeletben kijelölt - körzetközponti feladatokat ellátó
- települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője a polgármesteri hivatal
részeként okmányirodát működtet, amelynek a folyamatos és a szakmai szabályoknak
megfelelő működését a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat biztosítja. A
jegyző
a) ellenőrzi a személyazonosító igazolvány iránti kérelem adatait, intézkedik az
okmány kitöltéséről és gondoskodik a polgár részére történő átadásáról;
b) végzi a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány
kitöltésével, nyilvántartásával és a polgár részére történő kézbesítésével
kapcsolatos feladatokat;
c) ellátja a személyazonosítás céljára szolgáló, illetőleg jogosultságot igazoló
okmányok kiadásával kapcsolatosan hatáskörébe utalt, törvényben meghatározott
adatkezelési feladatokat.
(2) A személyazonosító igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben első fokon a
körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi kerületi) önkormányzat
jegyzője jár el.
Tv. 7/B. § A körzetközponti feladatokat ellátó település jegyzője - a 9. § (2)
bekezdésének k)-l) pontjában foglaltak kivételével - átvezeti a nyilvántartáson
a személyi és lakcímadatokat, adatváltozásokat és adatjavításokat
a) a jegyző és a saját illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgár
tekintetében, valamint
b) a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásával
kapcsolatos - kormányrendeletben megállapított - első fokú hatósági jogkörében.
Címnyilvántartás
Vhr. 6. § (1) A nyilvántartás szervei az illetékességi területükön lévő
címekről címnyilvántartást vezetnek, amely tartalmazza
a) a település megnevezését, a fővárosban a kerület megjelölését is;
b) a településrész nevét és a városi kerületet;
c) a postai irányítószámot;
d) a közterület nevét és jellegét (pl. út, utca, tér stb.);
e) a ház számát, ennek hiányában a helyrajzi számot, ezen belül az épület,
lépcsőház, szint, emelet és ajtó számát, illetőleg megjelölését;
f) a cím jellegét (pl. lakóház, közintézmény, üres telek stb.).
(2)
(3) A címmegállapítást a jegyző a közterület elnevezéséről [a helyi
önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 10. §-ának
h) pontja], valamint a települések szétválásáról és egyesüléséről, továbbá a
területátcsatolásról hozott helyi önkormányzati képviselő-testületi határozat (Ötv.
52-58. §) és az építésügyi hatóság határozata alapján végzi.
(4) A területváltozásról annak a községi, városi - fővárosban a kerületi -
önkormányzatnak (a továbbiakban: települési önkormányzat) a jegyzője értesíti a
központi hivatalt, ahová a változással érintett területet átcsatolták.
(5) Azonos településen - a fővárosban azonos kerületen - belül eltérő nevű,
azonos név esetén eltérő jellegű közterületek lehetnek.
Vhr. 7. § (1) A jegyző a polgármesteri hivatalnál vezetett helyi
címnyilvántartás adataiban bekövetkezett változásokat a vonatkozó határozat
jogerőre emelkedését követő öt munkanapon belül közli a központi hivatallal.
(2) A jegyző a központi hivatal megkeresésére a területszervezési változásokról
adatokat szolgáltat.
A helyi szintű feladatok
Vhr. 8. § (1) Helyi szinten a nyilvántartást, a települési önkormányzat
polgármesteri hivatalában számítógépen - és átmenetileg manuális (kartonos)
módszerrel - kezelik.
(2) A nyilvántartást helyi szinten kezelő szerv megváltozásáról, az új
szervezeti rend szerint illetékes jegyző - a kormányrendeletben kijelölt,
körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője (a
továbbiakban: körzetközponti jegyző) útján - a vonatkozó határozat jogerőre
emelkedését követő öt munkanapon belül értesíti a központi hivatalt.
Vhr. 9. § (1) A jegyző a nyilvántartás folyamatos és naprakész vezetése
érdekében gondoskodik az illetékességi területén bekövetkezett adatváltozások
nyilvántartáson történő átvezetéséről, továbbá figyelemmel kíséri az
adatváltozások továbbításának és a nyilvántartáson való átvezetésének
megtörténtét.
(2) A jegyző az adatváltozásokat és azok alapiratát haladéktalanul, de legkésőbb
öt munkanapon belül továbbítja a körzetközponti jegyzőnek, aki a feldolgozást
követően - az anyakönyvvezető által kiállított alapiratok kivételével -
gondoskodik az iratoknak a központi hivatalhoz való továbbításról, valamint az
anyakönyvezetők által kiállított alapiratok visszaküldéséről.
(3) Ha az adatváltozást a személyazonosító igazolvány, valamint a
személyazonosítás célját szolgáló és a jogosultságot igazoló egyéb okmányok
kiadásával összefüggő eljárásban jelentik be, a körzetközponti jegyző értesíti
az adatváltozásról a központi hivatalt.
(4) A körzetközponti jegyző az adatváltozások alapiratait (az anyakönyvvezető
által kiállított alapiratok kivételével) haladéktalanul, de legkésőbb öt
munkanapon belül közvetlenül a központi hivatalhoz küldi meg.
Vhr. 10. §
Tv. 8. § (1) A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője illetékességi
területére kiterjedően
a) felügyeletet gyakorol a helyi nyilvántartási tevékenység felett;
b) ellenőrzi a személyes adatok védelmének érvényesülését, szükség esetén
helyreállítja a törvényes állapotot.
(2) A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője a nyilvántartás
működtetésével kapcsolatos technikai feltételek biztosítása során
a) közreműködik a nyilvántartás adatkezelésének és adatszolgáltatásának
megszervezésében;
b)-c)
A területi szervek feladatai
Vhr. 11. § A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője
a) érvényesíti a központi hivatal szakmai iránymutatásait és rendszeresen
ellenőrzi ezek végrehajtását, tájékoztatja a központi hivatalt felügyeleti,
koordinációs tevékenységéről;
b) felügyeli a személyi, a lakcím-, valamint a címnyilvántartási adatok
feldolgozását és a nyilvántartási rendszeren belüli továbbítását;
c) intézkedik a tudomására jutott eljárási szabálytalanságok megszüntetése,
valamint az adathibák és eltérések helyesbítése iránt;
d) intézkedik a települési szintet meghaladó, de a megyehatárt nem érintő
területszervezési változásoknak a nyilvántartásban való átvezetéséről,
továbbítja az ilyen változások adatait a központi hivatalhoz;
e) másodfokú hatósági jogkörrel rendelkezik a jegyző által nyilvántartási ügyben
hozott első fokú határozatok tekintetében;
f) ellátja a nyilvántartás helyi szintű számítógépes kezelésének technikai
felügyeletét;
g) gondoskodik a nyilvántartás helyi és területi számítógépes rendszereinek
üzemeltetéséhez szükséges számítástechnikai eszközök és programrendszerek üzembe
állításáról;
h) gondoskodik a területi adatgyűjtő és adatszétosztó, valamint a kommunikációs
és felügyelő rendszerek üzemeltetéséről.
Tv. 9. § (1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatkezelője országos
illetékességgel a belügyminiszter irányítása alatt álló önálló központi hivatal
(a továbbiakban: Hivatal).
(2) A Hivatal feladata és hatásköre:
a) szakmailag irányítja és ellenőrzi a nyilvántartás szervei feladatainak
teljesítését;
b) első fokú hatósági jogkörében gondoskodik a személyi azonosító képzéséről;
c) kezeli és működteti a nyilvántartás központi rendszerét és abból - a
törvényben meghatározott feltételek fennállása esetében - első fokú hatósági
jogkörében adatszolgáltatást teljesít;
d) ellenőrzi a nyilvántartásban kezelt adatok helyességét;
e) másodfokú hatósági jogkört gyakorol a megyei közigazgatási hivatal elsőfokú
határozatai tekintetében;
f) első fokú hatósági jogkörében ellátja a 4. § (2) bekezdése alapján a törvény
hatálya alá tartozó, külföldön élő magyar állampolgárok adatainak
nyilvántartásba vételével, a nyilvántartott adatok módosításával, illetőleg
törlésével kapcsolatos feladatokat;
g) adatfeldolgozót bízhat meg egyes adatkezelési műveletek, technikai feladatok
elvégzésével;
h) a polgárnak a személyazonosító igazolványban szereplő adatai alapján történő
azonosítása, illetőleg azok igazolása céljából a személyazonosító igazolvány
nyilvántartásban kezeli a 29. § (3) bekezdése szerinti adatokat, továbbá a
személyazonosító igazolvány elvesztésére, illetve találására utaló adatokat,
valamint a személyazonosító igazolvány elvételének vagy bevonásának tényét és
következő indokait:
ha) a katonai szolgálatra történő bevonulást,
hb) a szabadságvesztés, kényszergyógykezelés, vagy pénzbírságot helyettesítő
elzárás letöltésének megkezdését, az őrizetbe vagy előzetes letartóztatásba
vételt,
hc) a Magyar Köztársaság területének külföldi letelepedés szándékával történő
elhagyását,
hd) a bevándorlási engedély visszavonását, illetőleg a menekült jogállás
megszűnését,
he) a magyar állampolgárság megszűnését,
hf) a tulajdonos halálát;
i) kezeli a központi okmánytárat;
j) első fokú hatósági jogkörben, országos illetékességgel ellátja a 7/A. §-ban
meghatározott feladatokat, ha a kérelmet a Hivatalnál nyújtják be;
k) első fokú hatósági jogkörében végzi a honosítással, visszahonosítással (a
továbbiakban: honosítással) magyar állampolgárságot megszerző polgár
állampolgársági és névadat-változásának nyilvántartásba vételét;
l) első fokú hatósági jogkörben ellátja a letelepedett polgár személyi és
lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.
(3) A Hivatal Központi Okmánytárában - adatlapokon, illetve számítógépes
adathordozón tárolva - kezeli:
a) a személyazonosító igazolvány adatlapokat és fényképeket, a lakcímjelentő
lapokat, valamint az ezen iratokban szereplő adatok változását igazoló
okmányokat;
b) a külföldön élő magyar állampolgároknak a nyilvántartással kapcsolatos
bejelentéseit, illetőleg nyilatkozatait tartalmazó iratokat;
c) a nyilvántartási eljárásban keletkezett - a nyilvántartásba vétellel, az
abból való törléssel, adatszolgáltatási korlátozással, adatváltozással,
adathelyesbítéssel kapcsolatos alapiratokat, az anyakönyvi bejegyzések
alapiratainak kivételével;
d) a területszervezési, közigazgatás-szervezési, címváltozási iratokat.
(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti, 1993. június 1-je előtt keletkezett
iratokat és fényképeket a Központi Okmánytár elkülönítetten, zárt archívumként
kezeli. Ebben az adatállományban csak a passziválás okát és időpontját lehet
átvezetni.
Az adatállományból adatot szolgáltatni az érintetten kívül, a bíróság és a
nemzetbiztonsági szolgálatok, a nyomozó hatóságok, az ügyészség, valamint a
Belügyminisztérium állampolgársági és névváltoztatási ügyeket intéző szerve
törvényben előírt feladatainak ellátásához, továbbá a 17. § (2) bekezdésének
a)-c) pontjai szerinti adatok felhasználásának célját és jogalapját igazoló
adatigénylő részére lehet, feltéve, ha az adatszolgáltatást a történeti
adatállományból nem lehet teljesíteni.
Tv. 10. § A belügyminiszter:
a) irányítja és ellenőrzi a nyilvántartás szerveinek a nyilvántartással
összefüggő államigazgatási, valamint technikai, informatikai és pénzügyi
feladatai ellátását,
b) meghatározza a nyilvántartás központi rendszere üzemeltetésének szervezeti
kereteit,
c) irányítja a Hivatalt, kinevezi annak vezetőjét és jóváhagyja szervezeti és
működési szabályzatát;
d) ellenőrzi a személyes adatok védelmének érvényesülését;
e) megállapítja az adatvédelmi felelősök [30. § (2) bekezdés] feladat- és
hatáskörét;
f) meghatározza a nyilvántartás működési szabványait.
A központi hivatal feladatai
Vhr. 12. § (1) A központi hivatal első fokú hatósági jogkörében
a) dönt a személyi azonosító kiadásáról, módosításáról vagy visszavonásáról;
b) határoz a külföldön élő magyar állampolgárok nyilvántartásba vételéről,
adatainak helyesbítéséről, módosításáról, törléséről;
c) dönt a nála előterjesztett kérelmek ügyében a személyazonosító igazolvány,
valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány
kiadásáról vagy visszavonásáról;
d) egyedi és csoportos adatszolgáltatást teljesít;
e) dönt a honosított, visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított)
polgár nyilvántartásba vételéről, adatainak helyesbítéséről, módosításáról,
törléséről, valamint személyazonosító igazolványa, továbbá személyi azonosítóról
és lakcímről szóló hatósági igazolványa kiadásáról, vagy visszavonásáról;
f) felveszi a nyilvántartásba a letelepedési engedéllyel rendelkező (a
továbbiakban: letelepedett) polgár személyi- és lakcímadatait.
(2) A központi hivatal működteti a nyilvántartás központi rendszerét, továbbá
közreműködik a nyilvántartás informatikai és rendszertechnikai szabványainak
kialakításában, minősíti a nyilvántartást kezelő szoftvereket, engedélyezi
használatukat, ellenőrzi a szabványok, technikai előírások érvényesülését.
(3) A központi hivatal gondoskodik a törvényben előírt feladatok végrehajtásához
szükséges rendszertechnikai fejlesztések végrehajtásáról, ezen belül olyan
rendszerek kidolgozásáról és az illetékes szervekhez történő eljuttatásáról,
amelyek lehetővé teszik az adatállomány számítástechnikai módszerrel történő
karbantartását.
(4) A központi hivatal a területszervezési döntés kihirdetését követően
gondoskodik a közigazgatási változásoknak a nyilvántartáson történő
átvezetéséről.
(5) Azokban az ügyekben, amelyekben az elsőfokú hatósági jogkört a központi
hivatal gyakorolja, másodfokon a központi hivatal vezetője jár el.
Vhr. 13. § A központi hivatal felügyeli a nyilvántartás helyi és területi
szerveinek lakcímbejelentéssel összefüggő hatósági tevékenységét. A központi
hivatal jogosult a nyilvántartás bármely szervénél, illetve üzemeltetőjénél
keletkezett egyedi adathibák vizsgálatára, és utasítást adhat a hiba
megszüntetésének módjára.
Vhr. 14. § (1) A központi hivatal ellátja a körzetközponti jegyző által végzett
- a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány (a
továbbiakban: hatósági igazolvány) kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos
hatósági tevékenység szakmai felügyeletét.
(2) A központi hivatal 21. § (2) bekezdése alapján előterjesztett kérelem esetén
a bejelentett személyi és lakcím adatok ellenőrzését követően kezdeményezi a
jegyző döntését a polgár nyilvántartásba vételéről és a hatósági igazolvány
kiadásáról.
(3) A központi hivatal az okmánynyilvántartásban rögzíti az általa kiadott
hatósági igazolvány kitöltésének tényét, és kezeli - a Nytv. 9. §-ának (3)
bekezdése szerint - az eljárásban keletkezett alapiratokat.
(4) A központi hivatal a nála benyújtott bejelentések alapján gondoskodik a
hatósági igazolvány visszavonása, elvesztése, valamint a megsemmisülése tényének
az okmánynyilvántartáson történő átvezetéséről.
III. fejezet
A nyilvántartás adatai
Tv. 11. § (1) A nyilvántartás tartalmazza a polgár
a) nevét;
b) magyar vagy külföldi állampolgárságát, illetőleg hontalanságát (a
továbbiakban: állampolgárság), valamint menekült, bevándorolt, letelepedett,
illetőleg EGT tartózkodási engedélyes jogállását;
c) nemét;
d) születési helyét és idejét;
e) anyja nevét;
f) személyi azonosítóját;
g) elhalálozása helyét és idejét (a holttá nyilvánítását vagy a halál tényének
bírói megállapítását);
h) lakcímét;
i) az adatszolgáltatásra vonatkozó, 2. § (1) bekezdés szerinti korlátozást,
illetve tilalmat;
j) adataiból történő rendszeres adatszolgáltatásra vonatkozó jelzést;
k) családi állapotát, a házasságkötés helyét;
l) arcképmását, aláírását;
m) személyazonosító igazolványának, továbbá személyi azonosítójáról és
lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját.
(2) A nyilvántartás az EGT állampolgárnak az (1) bekezdés a)-j) pontjai szerinti
adatait, EGT tartózkodási engedélye érvényességének idejét, valamint személyi
azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját
tartalmazza.
(3)
(4)-(5)
Vhr. 15. § (1) A nyilvántartás a névadatokat az anyakönyvezésre vonatkozó
szabályok figyelembevételével tartalmazza azzal, hogy a nyilvántartásban,
illetőleg az annak alapján kiadott iratokban legfeljebb - a polgár által
megjelölt - kéttagú családinév és két utónév szerepelhet. A doktori címet a
nyilvántartásba az érintett kérelme, a névviselésre és a név anyakönyvezésére
vonatkozó szabályok alapján kell bevezetni.
(2) Külföldön történt születés vagy elhalálozás esetén a nyilvántartás a
település hivatalos elnevezésén kívül az ország magyar nyelvű megnevezését is
tartalmazza.
(3) A születési, házassági és halálozási események anyakönyvi bejegyzéseinek
alapiratai a nyilvántartásnak is alapiratai, amelyeket - az anyakönyvekre
vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően - az esemény helye szerint illetékes
anyakönyvvezető őriz.
(4) Ha a településnek van magyar nyelvű megfelelője, a polgár kérelmére a
nyilvántartás azt is tartalmazza.
(5) A nyilvántartás az adatokat a magyar ábécé betűinek felhasználásával kezeli.
(6) A lakcím adattartalma:
a) településnév, a fővárosban a kerület megjelölésével;
b) postai irányítószám;
c) közterület neve és jellege;
d) házszám (helyrajzi szám);
e) épület, lépcsőház, szint (emelet), ajtó.
(7) A nyilvántartásban rögzíteni kell az adatok keletkezésének, változásának és
megszűnésének, továbbá a tartózkodási hely megújításának időpontját.
(8) A nyilvántartás szervei és üzemeltetői kezelik azokat a technikai jellegű,
nem személyes adatokat, melyek a nyilvántartás működtetéséhez szükségesek, így
különösen a nyilvántartás szervei és a szolgáltatást igénybe vevők azonosító
adatait, valamint a jelszórendszereket.
Vhr. 15/A. § (1) Amennyiben első fokon a központi hivatal jár el, az Nytv. 4.
§-a (3) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott eljárásokban - az Nytv.
17-24/A. §-a szerinti adatszolgáltatások kivételével - a döntés-előkészítés
során a honosított polgár esetében a Belügyminisztérium állampolgársági ügyekben
eljáró szerve által kiadott értesítésben foglalt adatokat kell figyelembe venni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók azt követően, hogy a
honosított polgár az állampolgársági esküt vagy fogadalmat letette, továbbá ha a
honosítási, visszahonosítási határozat hatályát vesztette.
Tv. 12. § (1) A nyilvántartás történeti állománya tartalmazza a polgár minden
eddigi, a törvény hatálya alá tartozó adatát és adatváltozását az érintett
elhalálozásától, magyar állampolgárságának megszűnésétől, illetőleg a külföldi
letelepedés szándékával külföldre távozásától, bevándorolt, menekült,
letelepedett jogállásának megszűnésétől, illetőleg EGT tartózkodási engedélye
érvényességének lejártától számított 15 évig, kivéve, ha jogállásának
megszűnését a magyar állampolgárság megszerzése eredményezte.
(2) A Központi Okmánytárban a 9. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat,
illetőleg okiratokat az (1) bekezdés szerinti időpont lejártától számított
negyven évig kell megőrizni.
(3) A nyilvántartás történeti állományából, valamint a Központi Okmánytárból - a
9. § (4) bekezdésében tett kivétellel - e törvény általános szabályai szerint
teljesíthető adatszolgáltatás.
(4) A történeti állományban, továbbá a Központi Okmánytárban tárolt adatokat,
okiratokat az e törvényben meghatározott megőrzési idő lejárta után egy éven
belül meg kell semmisíteni, illetőleg törölni kell.
A személyi azonosító
Tv. 13. § Az érintettet személyi azonosítójáról - az újszülött kivételével - a nyilvántartó szerv hatósági igazolvánnyal tájékoztatja.
Személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány
Vhr. 16. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az
azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz.
tv.) 29. §-a szerinti hatósági igazolvány célja a polgár tájékoztatása személyi
azonosítójáról és bejelentett lakcíméről annak érdekében, hogy azokat a polgár
törvényben előírt kötelezettsége teljesítéséhez közhitelűen igazolhassa.
(2) A hatósági igazolvány a Szaz. tv. 29. § (1) bekezdésében meghatározott
adatokon kívül tartalmazza a hatósági igazolvány okmányazonosítóját,
kiállításának keltét és a kiállító hatóság megnevezését.
(3) A hatósági igazolvány a személyi azonosítót gépi olvasásra alkalmas vonalkód
formájában is tartalmazza, amelyet csak a személyi azonosító kezelésére
törvényben feljogosítottak olvashatnak le.
(4) A polgár külföldi születési hely adatának a hatósági igazolványba történő
bejegyzésénél a település hivatalos elnevezése mellett az ismert magyar
elnevezést és az ország nevét is fel kell tüntetni.
(5) A polgár egyidejűleg csak egy érvényes hatósági igazolvánnyal rendelkezhet.
Vhr. 17. § (1) A hatósági igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben első fokon
jár el:
a) az érintett polgár lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyző, a
vér-szerinti (titkos) örökbefogadás vagy a névadatok megváltozása esetén,
továbbá a nyilvántartásba vétellel vagy a lakcímbejelentéssel kapcsolatos
eljárásban;
b) az illetékes körzetközponti jegyző, a személyazonosító igazolvány kiadási
eljárásban, valamint a hatósági igazolványba tévesen bejegyzett adatok
helyesbítése vagy a hatósági igazolvány gyártmányhibája esetén;
c) a központi hivatal a honosított és a letelepedett polgár, továbbá a külföldön
élő magyar állampolgár nyilvántartásával, valamint a személyi azonosító
visszavonásával, törlésével kapcsolatos eljárásban.
(2) Az eljáró hatóság
a) dönt a hatósági igazolvány kiadásáról, kiadásának megtagadásáról, valamint a
hatósági igazolvány cseréjéről és visszavonásáról;
b) végzi - a hatósági igazolvánnyal összefüggő ügyintézés során tapasztalt, vagy
a polgár által bejelentett, igazolt - adatváltozás, illetve a hibás adat
kijavítás személyiadat- és lakcímnyilvántartáson történő átvezetésével
kapcsolatos feladatokat;
c) kezeli a hatósági igazolvány kiadásának megtagadásával kapcsolatos
alapiratokat;
d) gondoskodik a hatósági igazolvány kiadása, visszavonása, leadása, elvesztése,
megsemmisülése és találása tényének az okmánynyilvántartáson történő
átvezetéséről.
(3) Az eljáró hatóság a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben
továbbítja az illetékes körzetközponti jegyzőnek a hatósági igazolvány
kitöltéséhez szükséges adatokat, iratokat.
Vhr. 18. § (1) Hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárás hivatalból vagy
kérelemre indul. A hatósági igazolvány kiadása iránti kérelmet az ügyfél
elektronikus úton is előterjesztheti.
(2) A hatósági igazolvány kiadása hivatalból történik, ha
a) arra a személyazonosító igazolvány kiadási eljárásban és oly módon kerül sor,
hogy a polgár a lakcímet is tartalmazó régi típusú személyazonosító igazolványát
cseréli le, és hatósági igazolvánnyal még nem látták el;
b) arra a személyi azonosító kiadásával vagy módosításával, továbbá a honosított
polgár nyilvántartásával összefüggő eljárásban vagy a lakcímbejelentéssel
kapcsolatos eljárásban kerül sor;
c) a hatósági igazolvány kiállítása tévesen bejegyzett adatok helyesbítése vagy
a hatósági igazolvány gyártmányhibája miatt történt;
d) a Magyar Köztársaság területét külföldön történő letelepedés szándékával
elhagyó magyar állampolgár kéri adatainak a nyilvántartásban való további
kezelését.
(3) Az érintett polgár kérelmére akkor kell kiadni a hatósági igazolványt, ha a
polgár
a) személyi azonosítót nem érintő személyi adatai (névadatai, anyja neve)
megváltoztak;
b) a hatósági igazolvánnyal azért nem rendelkezik, mert az a birtokából kikerült
(elvesztés, eltulajdonítás, megsemmisülés);
c) hatósági igazolványa megrongálódott;
d) lakcíme szerinti település neve, postai irányítószáma, a lakás címeként
bejelentett közterület neve vagy jellege, illetőleg a ház száma megváltozott
(címváltozás).
(4) A hatósági igazolványt
a) az újszülött törvényes képviselőjének az anyakönyvvezető,
b) a külföldön élő magyar állampolgárnak a külképviselet,
c) a nyilvántartásba vételre, illetve a lakcímbejelentésre irányuló eljárás
során egyéb esetekben a jegyző,
d) az állandó személyazonosító igazolvány egyidejű kiadása esetén, a
körzetközponti jegyző,
e) a honosított polgár részére - az állampolgársági eskü letételekor - a
polgármester
adja át.
(5) A központi hivatal a hatósági igazolványt közvetlenül is átadhatja az
érintettnek.
Vhr. 19. § (1) A polgár lakóhelye szerint illetékes jegyző - az illetékes
körzetközponti jegyző útján -, továbbá külföldön élő magyar állampolgár esetén a
központi hivatal, a polgár kérelmére új hatósági igazolványt állít ki, ha a
korábban kiadott igazolványt a polgár elvesztette, az megsemmisült, vagy
megrongálódása miatt használhatatlanná vált.
(2) Érvénytelen a hatósági igazolvány, ha
a) az abba bejegyzett adatok megváltoztak,
b) az megrongálódott, elveszett, eltulajdonították,
c) az hamis adatokat tartalmaz, az abba bejegyzett lakcím a nyilvántartásban
érvénytelen vagy fiktív jelzéssel szerepel, illetőleg azt nem a kiállítására
jogosult szerv állította ki,
d) megszűnt a hatósági igazolványra való jogosultság,
e) a polgár meghalt.
(3) Megszűnik a hatósági igazolványra való jogosultság, ha
a) a magyar állampolgár a Magyar Köztársaság területét külföldön történő
végleges letelepedés szándékával hagyja el, és nem kéri, hogy adatai a
nyilvántartásban továbbra is - külföldön élő magyar állampolgárként -
szerepeljenek;
b) a nyilvántartás hatálya alá tartozó külföldi polgár magyarországi
tartózkodásra jogosító engedélyének érvényessége - meghosszabbítás hiányában -
lejárt, vagy azt visszavonták;
c)
d) a menekült jogállású személy menekültkénti elismeréséről rendelkező
határozatot visszavonták;
e) ha a külföldön élő magyar állampolgár kéri adatainak a nyilvántartásból való
törlését, továbbá
f) a magyar állampolgárságról történő lemondás esetén.
(4) A (2) bekezdés a)-e) pontjában foglalt esetben a polgár lakó- vagy
tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek, az elhalálozás helye szerint
illetékes anyakönyvvezetőnek vagy a központi hivatalnak gondoskodnia kell a
hatósági igazolvány bevonásáról, érvénytelenítéséről és az érvénytelenítés
tényének a hatósági igazolvány nyilvántartásba történő bejegyzéséről.
(5) A (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetekben a hatósági igazolvány
elvételére az érintett lakóhelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóság
intézkedik. Az elvett hatósági igazolványt érvénytelenítés céljából továbbítani
kell a lakóhely szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek.
(6) A (3) bekezdés b) és d) pontban meghatározott esetekben - a menekült
tekintetében - a hatósági igazolvány bevonásáról az érintett lakóhelye szerint
illetékes menekültügyi hatóság is intézkedhet. A menekültügyi hatóság a bevont
hatósági igazolványt érvénytelenítés és az érvénytelenítés tényének a hatósági
igazolvány nyilvántartásba történő bejegyzése céljából továbbítja az illetékes
jegyzőnek vagy a központi hivatalnak.
(7) Az érvénytelen hatósági igazolványt, illetőleg - a polgár elhalálozása
esetén - hozzátartozója, vagy a gyógyintézet köteles nyolc napon belül leadni a
(4)-(6) bekezdésben megjelölt hatóságnak.
A nyilvántartás adatforrásai
Tv. 14. § A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi
forrásból gyűjtik:
a) a polgár lakcímbejelentése;
b) a polgár kérelme a személyazonosító igazolvány kiállítása iránt, az ehhez
csatolt okiratok, valamint az arcképmása és a saját kezű aláírása;
c) az anyakönyvből az anyakönyvvezető által küldött értesítés;
d) a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szerv értesítése;
e) a külképviseleti szerv értesítése;
f)
g) a területszervezési intézkedést kihirdető jogszabály;
h) a helyi önkormányzat jegyzője (főjegyzője) által küldött értesítés (az
illetékes önkormányzat hatáskörébe tartozó területszervezési,
közterület-elnevezési és házszámváltozási döntésekről);
i) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése a magyar állampolgárság
honosítással történt megszerzéséről és a hatáskörében engedélyezett
névmódosításról, valamint a magyar állampolgárság megszűnéséről;
j) a polgár adatai letiltására vagy helyesbítésére vonatkozó kérelme;
k) a jegyző, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője, a Hivatal,
valamint a bíróságok nyilvántartási eljárás tárgyában hozott határozatai;
l) a külföldön élő magyar állampolgár kérelme;
m)
Tv. 15. § (1) A polgár a lakcímbejelentkezés során a következő adatokat közli a
helyi nyilvántartó szervvel:
a) nevét, anyja nevét;
b) születési helyét, idejét;
c) személyazonosító jelét;
d) állampolgárságát;
e) előző lakcímét;
f) új lakcímét;
g) a bejelentés időpontját;
h) a tulajdonos vagy a lakás használatára egyébként jogosult hozzájárulását.
(2) A polgár a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor
rendelkezésre bocsátja - és a korábbi személyazonosító (személyi) igazolvánnyal
vagy anyakönyvi kivonattal, illetőleg egyéb közokirattal igazolja - a 29. § (3)
bekezdésében megjelölt személyi adatait, arcképmását és a kérelmet saját kezűleg
aláírja.
Tv. 16. § Az anyakönyvvezető a születési, a házassági és a halotti anyakönyvbe
bejegyzett - a 11. § (1) bekezdésében meghatározott - adatokról, illetve azok
változásáról értesíti a nyilvántartás szervét.
Értesítési kötelezettségek a nyilvántartás számára
Vhr. 20. § Az anyakönyvvezető a születési, házassági és halálozási
anyakönyvbe bejegyzett alap-, valamint az utólagos bejegyzésekről és
kijavításokról öt munkanapon belül értesíti az illetékességi területe szerinti
jegyzőt.
Vhr. 21. § (1) A külföldről hazatérő magyar állampolgár a magyarországi
lakóhelyére történt beköltözéstől, a bevándorolt és a külön törvényben
meghatározott EGT tartózkodási engedéllyel rendelkező polgár (a továbbiakban:
EGT tartózkodási engedélyes) magyarországi tartózkodásra jogosító engedélye
kézhezvételétől, a menekültként elismert személy (a továbbiakban: menekült)
pedig az e jogállását elismerő határozat jogerőre emelkedésétől számított három
munkanapon belül köteles a lakóhelye szerinti jegyzőnél a nyilvántartásba
vételhez szükséges személyi- és lakcímadatokat bejelenteni. Az adatok
nyilvántartásba vételéről a jegyző hatósági igazolványt ad ki.
(2) A letelepedett polgár magyarországi tartózkodásra jogosító engedélye
kézhezvételétől számított három munkanapon belül köteles a nyilvántartásba
vételéhez szükséges személyi- és lakcímadatait bejelenteni a központi
hivatalnak. Az adatok nyilvántartásba vételéről a központi hivatal hatósági
igazolványt ad ki. A bevándorolt, az EGT tartózkodási engedélyes, továbbá a
menekült polgár a nyilvántartásba vétele iránti kérelmét a központi hivatalnál
is előterjesztheti.
(3) A Magyar Köztársaság területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó
magyar állampolgár az adatainak kezelésére vonatkozó nemleges nyilatkozata
esetén a jegyző a személyi azonosítóról kiállított hatósági igazolványt bevonja.
(4) A külföldön letelepedni szándékozó, ideiglenesen külföldön tartózkodó,
nyilvántartott polgár esetén a külképviseleti szerv az állampolgár által
kiállított lakcímjelentőlap és a - nemleges nyilatkozat miatt bevont - hatósági
igazolvány megküldésével értesíti a központi hivatalt.
(5) Az állampolgársági eskü letételének kitűzött időpontjáról, illetőleg az eskü
letételéről az anyakönyvvezető öt munkanapon belül értesíti a központi hivatalt.
(6) A honosítási okirat kiadásáról és a honosítási, visszahonosítási eljárásban
engedélyezett névmódosításról, továbbá a magyar állampolgárság megszűnéséről a
Belügyminisztérium állampolgársági ügyekben eljáró szerve haladéktalanul
értesíti a központi hivatalt.
(7) A menekült jogállásának jogerős megszüntetéséről a menekültügyi hatóság
haladéktalanul értesíti a központi hivatalt.
(8) Az idegenrendészeti hatóság a központi idegenrendészeti nyilvántartást
kezelő szerv útján haladéktalanul értesíti a központi hivatalt
a) a bevándorolt, illetve a letelepedett jogállásának megszűnéséről,
b) az EGT tartózkodási engedélyes tartózkodásra jogosító engedélye -
meghosszabbítás hiányában - történő lejártáról, vagy az engedély
visszavonásáról.
(9) A jegyző gondoskodik a nyilvántartási ügyben saját hatáskörében, illetőleg
az illetékes területi szerv és a bíróság értesítése alapján az e szervek által
hozott jogerős és végrehajtható határozatokban foglaltaknak a nyilvántartáson
történő átvezetéséről.
IV. fejezet
Adatszolgáltatás a nyilvántartásból
Tv. 17. § (1) A nyilvántartás szervei az e törvényben meghatározott
feltételekkel és korlátok között - a polgár, illetve jogi személy és jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmére, a felhasználás céljának és
jogalapjának igazolása esetén - adatot szolgáltatnak.
(2) A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:
a) név és lakcím adatok (felvilágosítás a lakcímről);
b) név- és lakcímadatok, anyja neve, állampolgárság, születési hely, születési
idő, családi állapot, a házasságkötés helye, a nem, a nyilvántartásból való
kikerülés oka, helye és ideje;
c) a b) pontban felsorolt adatok és a személyazonosító jel;
d) a nyilvántartásba felvett adatok teljes köre.
(3) A nyilvántartás szervei a 11. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott
adatokat - a 2. § (5) bekezdésében foglalt feltételekkel - statisztikai célra
felhasználhatják és azokat nyilvánosságra hozhatják.
(4) A Hivatal a személyazonosító igazolvány, továbbá a személyi azonosítóról és
lakcímről szóló hatósági igazolvány okmányazonosítóját megjelölő kérelmező
részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül is
adatszolgáltatást teljesít az okmányok kiadásáról, érvényességének,
elvesztésének, ellopásának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének
tényéről.
(5) A körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője,
illetőleg a Hivatal annak a személyazonosító igazolványnak az adatairól,
amelynek elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették, a
személyazonosító igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása
céljából értesíti a rendőrség személy-, tárgy- és gépjármű-körözési
nyilvántartását vezető szervet.
(6) A Hivatal a 29. § (3) bekezdésében meghatározott adatokról és a lakcímről
törvény, illetőleg az érintett hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult
adatkérő részére a személyazonosító igazolvány adatainak, valamint az érintett
lakcímének ellenőrzése, az érintett személy azonosítása céljából adatot
szolgáltathat. Az érintett arcképmását és saját kezű aláírását a
személyazonosítást követően az adatkérő haladéktalanul törli, kivéve, ha az
érintett ezen adatok további kezeléséhez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé
teszi.
(7) A határőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve a jogosulatlan külföldre
utazás megakadályozása, illetőleg a személyazonosító igazolvány adattartalmának
és érvényességének a személyazonosítás során történő ellenőrzése céljából a
személyazonosító igazolvány nyilvántartásból - közvetlen adathozzáféréssel -
adatokat vehet át. Az átvett adatokat a személyazonosítást követően az
adatkérőnek haladéktalanul törölnie kell.
Tv. 18. § (1) Egyedi adatszolgáltatás elsősorban az adatigénylő lakó- vagy
tartózkodási helye, székhelye, telephelye szerint, illetőleg az érintett polgár
ismert lakcíme szerint illetékes jegyzőtől kérelmezhető. A Központi Hivataltól
akkor igényelhető az egyedi adatszolgáltatás, ha az a jegyző által - a szükséges
technikai feltételek hiányában, vagy egyéb okból - nem, illetőleg csak
célszerűtlenül teljesíthető.
(2) Csoportos adatszolgáltatás a településen, illetőleg az okmányiroda
illetékességi területén lakcímmel rendelkező polgárok adatairól az illetékes
jegyzőtől, a polgárok szélesebb körének adatait érintően a Hivataltól
igényelhető.
(3) Adatszolgáltatás helyett a kérelmező igényelheti, hogy kapcsolatfelvétel
céljából a nyilvántartás illetékes szerve az általa megjelölt személyt, személyi
kört keresse meg és
a) kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy név- és lakcímadataikat a kérelmező
rendelkezésére bocsáthassa, vagy
b) arról értesítse, hogy a kérelmezőt közvetlenül keresse meg, ha vele a
kapcsolatot fel kívánja venni.
Tv. 19. § (1) A 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti adatok szolgáltatását
bármely polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása mellett jogosult
kérni:
a) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében,
b) tudományos kutatás céljából,
c) közvélemény-kutatás és piackutatás megkezdéséhez szükséges minta, valamint
d) közvetlen üzletszerzés (direkt marketing) célját szolgáló lista
összeállításához.
(2) Az (1) bekezdés b)-d) pontja alapján adatigénylésre jogosultak az adatokat
az alábbi kiválasztási szempontok szerint igényelhetik:
a) tudományos kutatás céljából a törvény 11. §-a (1) bekezdésének a)-e), g)-h)
és k) pontjaiban meghatározott adatok szerint,
b) közvélemény-kutatás és piackutatás céljából a 11. § (1) bekezdésének c)-d),
h) és k) pontja szerint,
c) közvetlen üzletszerzés céljából a 11. § (1) bekezdésének c)-d), h) és k)
pontja szerint.
(3) Az (1) bekezdés b)-d) pontja alapján történő adatigénylés esetén a
kérelmezőnek az ott meghatározott tevékenység végzésére, illetőleg az
adatigénylésre való jogosultságát is megfelelően igazolnia kell.
(4) A kérelem teljesítését meg kell tagadni, ha
a) az adatok kiadását a polgár letiltotta, kivéve, ha az adat kiszolgáltatására
eseti engedélyt adott;
b) a kérelmező az adat felhasználásának célját, illetőleg jogalapját nem vagy
nem megfelelően igazolta;
c) a megjelölt cél a kérelmező jogát, illetve jogos érdekét nem érinti, vagy az
adattal érintett polgár személyiségi jogát sérti;
d) az újszülött adatainak nyilvántartásba vételét követően kilencven nap még nem
telt el.
(5) Az adatletiltás tényéről tájékoztatni kell a tudományos kutatás,
közvélemény-kutatás vagy piackutatás, illetőleg közvetlen üzletszerzés céljából
a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok
kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény 4. §-ának (3) bekezdése alapján
adategyeztetést kérő adatigénylőt.
(6) A nyilvántartás szerve - amennyiben név- és lakcímadatokat a letiltást
megelőző hat hónapon belül az (1) bekezdés d) pontja alapján szolgáltatott -
köteles az érintett közvetlen üzletszerző szervet az adatletiltásról
haladéktalanul értesíteni.
Tv. 20. § (1) A polgárnak a 17. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában
meghatározott adatairól - függetlenül attól, hogy élt-e adatai letiltásának
jogával - más polgárnak, jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezetnek adatszolgáltatás akkor teljesíthető, ha azt törvény, nemzetközi
szerződés vagy viszonosság előírja, vagy ha a kérelmező
a) polgár vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az adatok
felhasználásához fűződő jogát vagy jogos érdekét okirattal igazolja;
b) jogi személy a polgárral szemben igazolt joga érvényesítése vagy
kötelezettsége teljesítése érdekében kéri. Ez esetben is csak legfeljebb annyi
adat szolgáltatható, amennyi a felhasználás célját még kielégíti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nem terjed ki a 21-24. §-ok
alapján teljesített adatszolgáltatásra.
Vhr. 22. § (1) Adatszolgáltatás igénylésekor az érintett polgár azonosításra
alkalmas természetes személyazonosító adatait, illetőleg lakcímét, csoportos
adatszolgáltatás igénylése esetén a csoportismérveket, a személyazonosító
igazolványra vonatkozó adat igénylésekor pedig az igazolvány okmányazonosítóját
kell megadni. Ha a csoportismérv olyan következtetések levonására alkalmas,
amelynek alapján valószínűsíthető az érintett személyek faji eredete, nemzeti,
nemzetiségi és etnikai hovatartozása, vallásos vagy más meggyőződése, az
adatszolgáltatási kérelem nem teljesíthető, kivéve, ha ezeknek az adatoknak a
kezelésére törvény a kérelmezőt feljogosítja.
(2) A Szaz. tv. alapján vagy az érintett által a személyi azonosító kezelésére
és továbbítására feljogosított személynek vagy szervnek az adatszolgáltatással
érintett polgár személyi azonosítóját kell megadnia, ennek hiányában az (1)
bekezdés szerint igényelhet adatot.
(3) Egyedileg azonosítandó személy adatainak igénylése esetén a nyilvántartás
szerve adatszolgáltatást teljesít, amennyiben a közölt ismérveknek csak egy
személy adata felel meg.
(4) A nyilvántartás szerve az Nytv. 21. §-ának b)-g) és i)-j) pontjaiban,
valamint 22-24. §-aiban meghatározott szervek, továbbá az állami és
önkormányzati adóhatóságok, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és szervei,
az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és szervei, a munkaügyi igazgatás
és az egészségügyi igazgatás szervei, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi
Szolgálat és szervei egyedileg azonosítandó személyre vonatkozó adatigénylése
esetén a kérelemben közölt - személyazonosításra alkalmas - adatoknak megfelelő
személyek adatait szolgáltatja.
(5) A nyilvántartás szerve az Nytv. 24. §-ában meghatározott szervek kutatási
kérelmére a közölt hiányos, illetve töredékadatoknak megfelelő személyek adatait
szolgáltatja.
(6) Az adatigénylő felelősséggel tartozik azért, hogy a nyilvántartás szerve
által tévedésből közölt, vagy a (4)-(5) bekezdések szerinti adatszolgáltatás
esetén a személyazonosítás elvégzését vagy meghiúsulását követően feleslegessé
vált adatokat haladéktalanul törölje.
(7) Rendszeres adatszolgáltatást az első alkalommal történő igényléskor
(alapszolgáltatás) kell kérni. A személyi azonosító kezelésére nem jogosult
adatigénylő a rendszeres adatszolgáltatást kapcsolati kód alkalmazásával is
kérheti.
Vhr. 23. § (1) A nyilvántartásból statisztikai célra adatszolgáltatás - az Nytv.
2. §-ának (5) bekezdésében foglalt kivétellel - egyedi azonosításra alkalmatlan
módon teljesíthető.
(2) Statisztikai szolgáltatás igénylésekor meg kell jelölni a felhasználás
célját, az érintettek körét (területi, időbeli meghatározást és személyi kört)
és az adatszolgáltatás teljesítésének kért formáját (papír vagy mágneses
adathordozó).
Vhr. 24. § A polgár, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet a nyilvántartásból adatszolgáltatást írásban - vagy jegyzőkönyvbe
foglalva - kérhet. A kérelem mintáját a 2. számú melléklet tartalmazza.
Vhr. 25. § (1) A kérelmező a jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez
szükséges adat igénylésekor azt a tényt, illetőleg eseményt köteles igazolni,
amely bizonyítja azt az adatfelhasználási célnak alapot adó kapcsolatot, amely
az érintett polgár és közötte fennáll, vagy fennállt.
(2) A kérelmező okirattal köteles igazolni:
a) az adatigénylésre való jogosultságát, amennyiben kérelmében az Nytv. 19. §-a
(1) bekezdésének b)-d) pontjaiban megjelölt célokra hivatkozik, illetőleg
b) a személyi azonosító kezelésének jogszerűségét, amennyiben a kérelemben
feltüntetett személyi azonosítót a polgár előzetes írásbeli hozzájárulása
alapján kezeli.
(3) A személyi azonosító kezelésére és továbbítására törvényben feljogosított,
továbbá az Nytv. 21-24. §-aiban felsoroltak, valamint az állami és önkormányzati
adóhatóság, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és szervei, az Országos
Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és szervei, a munkaügyi igazgatás és az
egészségügyi igazgatás szervei, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi
Szolgálat és szervei az adatszolgáltatás igénylésekor a felhasználás célját és
jogalapját a számukra feladatot meghatározó jogszabályra hivatkozással
igazolják.
(4) Ha az adatszolgáltatásra jogosult közvetlen (on-line) hozzáféréssel kívánja
az adatokat átvenni, az adatigénylésnek - a 24. §-ban és a 25. § (1) bekezdésben
foglaltakon kívül - tartalmaznia kell
a) az adatigénylő szervezet által az adatok lekérdezésére feljogosított személy
egyedi azonosítóját, valamint a kért adathozzáférési jogosultságok körét, és
b) az adathozzáférés határidejét.
(5) A feljogosított személyében és egyedi azonosítójában bekövetkezett változást
haladéktalanul közölni kell az adatszolgáltatást végző nyilvántartó szervvel.
(6) Az Nytv. 21-24. §-aiban felsorolt szervek számára - ha az adatvédelmi
előírások biztosíthatók - telefonon is szolgáltatható adat.
Vhr. 26. § (1) Az egyedi adatszolgáltatási engedély tartalmazza
a) az adatszolgáltatás célját;
b) az engedélyezett adatkört és a figyelembe veendő adatszolgáltatási tilalmat
vagy korlátozást;
c) az adatvédelmi záradékot, amely felhívja a figyelmet az átadott adatok
jogszerű felhasználására.
(2) Csoportos adatszolgáltatás esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túl az
engedély tartalmazza az adatszolgáltatás módját, a szolgáltatás teljesítésével
kapcsolatos egyéb feltételeket, illetve követelményeket.
(3) A rendszeres adatszolgáltatásra vonatkozó engedély az (1) és (2) bekezdésben
foglaltakon túl tartalmazza a szolgáltatás időpontját (időszakonkénti vagy
folyamatos) és az engedély érvényességi idejét.
(4)
(5) Ha az adatszolgáltatási kérelem nem teljesíthető, azt írásba foglalt
határozattal kell elutasítani.
(6)
Tv. 21. § E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja
szerinti adatokat jogosultak igényelni:
a) a helyi önkormányzatok szervei törvényben vagy önkormányzati rendeletben
meghatározott feladataik ellátásához;
b) a személyazonosító igazolványt kiadó és nyilvántartó hatóság az ezzel
kapcsolatosan előírt feladatai végrehajtásához;
c) a szabálysértési hatóság a hatáskörébe tartozó szabálysértési eljárásban a
feljelentett vagy tanú (szakértő) személyi adatainak és lakcímének
megállapításához;
d) a szociális igazgatás szervei a szociális gondoskodás körében felmerülő,
törvényben meghatározott feladataik ellátásához;
e) az útlevélhatóság az útlevél-ügyintézéshez;
f) a gépjárműveket, a forgalmi és vezetői engedélyeket nyilvántartó hatóság a
nyilvántartásban szereplő polgárok adatai változásának követéséhez;
g) a névváltoztatási ügyekben eljáró szerv törvényben meghatározott feladatai
ellátásához;
h) a Központi Statisztikai Hivatal a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI.
törvényben meghatározott feladatai ellátásához;
i) a polgári védelmi kötelezettség érvényesítése céljából a polgári védelem
hivatásos szervezete, valamint a polgármester;
j) az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi
XXIII. törvény 5. §-ában meghatározott bizottság, az Országgyűlés
Nemzetbiztonsági Bizottsága, valamint a bíróság a törvényben meghatározott
ellenőrzés lefolytatásához;
k) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága a
jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a Hivataltól;
l) a Foglalkoztatási Hivatal Munkaügyi Nyilvántartó Központja az Egységes
Munkaügyi Nyilvántartásban szereplő adatok ellenőrzése és szükség esetén
pontosítása érdekében.
Vhr. 27. § (1) A jegyző az általa vezetett nyilvántartásból külön kérelem nélkül
is felhasználhat, illetve szolgáltathat adatot ugyanazon települési önkormányzat
képviselő-testületének, polgármesterének, illetve a polgármesteri hivatal
ügyintézőjének feladatai ellátásához, feltéve, hogy ezt törvény vagy törvény
felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet lehetővé teszi. Az e rendelkezések
alapján teljesített adatszolgáltatást is fel kell tüntetni az adatszolgáltatási
nyilvántartásban.
(2) A közigazgatási hivatal vezetője a nyilvántartásból külön kérelem nélkül is
felhasználhat adatot, feltéve, hogy az törvény vagy törvény felhatalmazása
alapján kormányrendelet által hatáskörébe utalt feladatainak ellátásához
szükséges, és azt a törvény lehetővé teszi. Az e rendelkezések alapján történt
adatfelhasználást is fel kell tüntetni az adatszolgáltatási nyilvántartásban.
Tv. 22. § E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja
szerinti adatok igénylésére jogosultak:
a) az állami ingatlan-nyilvántartás szervei az ingatlan-nyilvántartás
vezetéséhez;
b) a honvédelmi igazgatás szerve a honvédelmi kötelezettség alá tartozó polgárok
nyilvántartásának vezetéséhez, illetve a háborús veszteség nyilvántartással
kapcsolatos kötelezettsége teljesítéséhez;
c) a rendészeti feladatokat ellátó igazgatási szervek a polgári kézi
lőfegyverekkel, lőszerekkel, gáz- és riasztófegyverekkel, ipari célokat szolgáló
robbantóanyagokkal, pirotechnikai termékek gyártásával, forgalmazásával, a
kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal kapcsolatos engedélyezési és
nyilvántartási eljárásokhoz;
d) az idegenrendészeti szervek a jogszabályban meghatározott idegenrendészeti
feladataik ellátásához;
e) a központi menekültügyi szerv a törvényben meghatározott feladatai
ellátásához.
Tv. 23. § E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja
szerinti adatok igénylésére jogosultak:
a) a választási szerv a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló
törvényekben és önkormányzati rendeletekben, továbbá a népszámlálásról szóló
törvényben, valamint az országgyűlési, a helyi önkormányzati és kisebbségi
önkormányzati képviselő, az országos kisebbségi önkormányzati közgyűlés tagjai
és a polgármesterek választásáról szóló törvényekben meghatározott feladatai
ellátásához;
b) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv a
nyilvántartás vezetéséhez;
c) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv részére
adatszolgáltatásra kötelezett szerv, adatszolgáltatási feladatai teljesítéséhez.
Tv. 24. § (1) A bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása
érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek
teljesülése esetén -, valamint a nyomozó hatóságok bűnüldözési tevékenységük
ellátásához, továbbá az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelmező
adatainak azonosításához e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba
felvett adatok teljes körének [17. § (2) bekezdés d) pont] igénylésére
jogosultak.
(2) A személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány kiadási eljárásban -
személyazonosítás céljára - az eljáró hatóság jogosult a polgár arcképmásának és
saját kezű aláírásának megismerésére, illetőleg igénylésére.
Vhr. 28. § A területi nyilvántartó szerv a tárgyévben 17. életévüket betöltő
magyar állampolgár férfiak adatait - a sorkötelesek nyilvántartásba vételéhez -
a települési önkormányzat jegyzőjének szolgáltatja.
Tv. 24/A. § (1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve kizárólag az
ugyanazon polgárokra vonatkozó, rendszeresen ismétlődő csoportos
adatszolgáltatás igényléséhez és átadásához, valamint az adatszolgáltatást kérő
nyilvántartásának karbantartásához felhasználható kapcsolati kódot képezhet.
(2) A kapcsolati kód tartalmát és képzési szabályát az adatkérő nem határozhatja
meg. Az ugyanazon polgárra vonatkozó különféle adatszolgáltatásoknál
adatkérőnként eltérő tartalmú kapcsolati kódot kell képezni.
(3) A kapcsolati kód képzése nem lehet azonos a TAJ szám, az adóazonosító jel és
a személyazonosító jel képzési módszerével, illetve a kapcsolati kód nem lehet
azonos a TAJ számmal, az adóazonosító jellel és a személyazonosító jellel,
illetőleg nem származtatható azokból.
(4) A kapcsolati kódot csak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve,
valamint az adatszolgáltatást kérő kezelheti, azt továbbítani csak az
adatszolgáltatás igénylésekor, illetve az adat átadásakor lehet.
(5) A kapcsolati kód kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célra
használható, azt az adatkezelés céljának teljesülése után mind a személyiadat-
és lakcímnyilvántartásból, mind pedig az adatkérő nyilvántartásából törölni
kell.
V. fejezet
A nyilvántartási eljárás
Tv. 25. § (1) Az e törvényben előírt adatszolgáltatási és nyilvántartási
feladataik teljesítéséhez az eljárásban érintett polgár személyazonosító jelét
az alábbi szerveknek köteles átadni:
a) a nyilvántartás (6. §) szerveinek;
b) a szülő, illetve hozzátartozó a születés és a haláleset bejelentésekor az
egészségügyi intézménynek, illetve az anyakönyvvezetőnek;
c) a házasulók házassági szándékuk bejelentésekor az anyakönyvvezetőnek;
d) a peres felek a családjogi és házassági bontóperben, a nyilvántartással
kapcsolatos peres ügyekben, valamint a holttá nyilvánítással és a halál tényének
bírói megállapításával összefüggő ügyekben a bíróságnak;
e) a szülők a gyermek családi jogállása rendezésekor a gyámhatóságnak, a
bíróságnak, az anyakönyvvezetőnek, illetve egyéb jogszabály alapján az
eljárásban közreműködő szervnek;
f) a konzuli hatóságnak olyan ügyek intézése során, amelyekben az eljárás
lefolytatására hatáskörrel rendelkező hazai hatóság jogosult a személyazonosító
jelet kérni;
g) az idegenrendészeti szerveknek a bevándorlással, a letelepedéssel, illetőleg
a tartózkodással kapcsolatos ügyintézés során.
(2)-(3)
A lakcím bejelentése és nyilvántartása
Tv. 26. § (1) A Magyar Köztársaság területén élő, e törvény hatálya alá
tartozó polgár [4. § (1) bekezdés] köteles beköltözés vagy kiköltözés után három
munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a települési
önkormányzat jegyzőjének nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni (a
továbbiakban együtt: lakcímbejelentés).
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott polgárnak azt a tényt, hogy a Magyar
Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, illetőleg,
hogy három hónapon túl külföldön tartózkodik, a lakóhelye szerint illetékes
települési önkormányzat jegyzőjénél vagy az illetékes külföldi külképviseleti
hatóságnál kell bejelentenie.
(3) A lakcímbejelentéshez a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb
jogcímen jogosultnak a hozzájárulása szükséges.
(4) A lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás használatához fűződő, valamint
egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet, és nem szüntet meg. Érvénytelen a
bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga
jogerős bírósági vagy hatósági határozat alapján megszűnt és a határozatot
végrehajtották, továbbá, ha az illetékes települési önkormányzat jegyzője
megállapította, hogy a polgár bejelentett lakcímadata nem valós.
(5) A külföldön élő, a 4. § (2) bekezdés alapján a nyilvántartásba felvett
polgárnak a lakóhelyét első alkalommal a nyilvántartásba vételt kérő
nyilatkozatban, lakóhelyének megváltoztatását pedig - személyesen vagy levélben
- a Hivatalnál vagy az illetékes konzuli hivatalnál kell bejelentenie.
(6) A külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyét az
illetékes jegyzőnél jelenti be.
Vhr. 29. § (1) A polgárnak a lakcímét, illetve annak változását az új lakcíme
szerint illetékes jegyzőnél kell bejelentenie. A polgár tartózkodási helyének
újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését a lakóhelye szerint
illetékes jegyzőnél is bejelentheti.
(2) A lakcímbejelentésről a polgár lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint
illetékes körzetközponti jegyző a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló
hatósági igazolványt kiállítja és kézbesíti a polgár részére.
(3) A letelepedett polgár és az EGT tartózkodási engedélyes nyilvántartásba való
bejelentési kötelezettségét a 21. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott
eljárás során, az idegenrendészeti hatóság által kiadott letelepedési engedély
okmány, illetve az EGT tartózkodási engedély okmány és az érintett személyi
adatairól, továbbá az első bejelentett lakcíméről kiállított hatósági
bizonyítvány bemutatásával teljesíti.
Vhr. 30. § (1) A kiskorú gyermek lakóhelyeként - ha a bíróság vagy a gyámhatóság
a gyermek lakóhelyéről jogerősen másként nem határoz - a szülő (törvényes
képviselő) lakóhelyét kell bejelenteni.
(2) Az újszülött első lakóhelyeként az anya lakóhelyét, ennek hiányában
tartózkodási helyét - a születés tényével együtt - az anyakönyvvezető jelenti
be.
(3) Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek (a továbbiakban: nevelésbe
vett gyermek) lakóhelyét - a szülőjének lakóhelyével megegyezően - a gyámhivatal
határozatban állapítja meg. A nevelésbe vett gyermek lakóhelyeként - ha az
fontos okból érdekében áll - a gyámhivatal megállapíthatja a tényleges gondozás
helye szerinti gyermekotthont vagy - ha a nevelőszülő ehhez hozzájárult - a
nevelőszülő lakóhelyét, ennek hiányában a területi gyermekvédelmi szakszolgálat
székhelyét.
(4) Az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban, illetve más
bentlakásos intézményben elhelyezett gyermek lakóhelye megegyezik szülőjének
(törvényes képviselőjének) lakóhelyével.
Vhr. 31. § (1) A polgár lakcímbejelentési kötelezettségét - a (2)-(5) bekezdések
szerinti esetek kivételével - személyesen, illetve törvényes képviselője vagy
meghatalmazottja útján teljesítheti.
(2) Ha a bejelentési kötelezettség több együtt költöző hozzátartozót érint, a
bejelentést valamennyiükre vonatkozóan az egyik bejelentésre kötelezett is
teljesítheti.
(3) A kiskorú gyermek, illetve a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá
helyezett személy lakcímbejelentését szülője, illetve gondnoka (törvényes
képviselője) teljesíti. A 14. életévet betöltött kiskorú gyermek tartózkodási
helyét maga is bejelentheti.
(4) Az átmeneti gondozásban részesülő gyermek lakcímbejelentéséről a szállásadó
gondoskodik. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az utógondozói ellátásban
részesülő fiatal felnőtt tekintetében is.
(5) A munkásszálláson, mozgószálláson vagy építkezés felvonulási lakóépületben
lakó polgár bejelentését a lakóhely tekintetében szállásadónak minősülő személy
(képviselője) is elvégezheti.
Vhr. 32. § (1) A lakcímbejelentést - a 29. § (3) és a 30. § (2) bekezdésében
meghatározott kivétellel - a 3. számú mellékletben előírt adattartalmú
bejelentőlapon kell teljesíteni. A bejelentőlapot a lakcímbejelentés
teljesítésére kötelezettnek és az e rendeletben meghatározott esetekben a
szállásadónak is saját kezűleg alá kell írnia.
(2) A bejelentőlapon szereplő személyi adatokat a személyazonosító igazolvány,
ennek hiányában a személyazonosság igazolására alkalmas más érvényes okmány
adattartalmával egyezően kell kiállítani. Ilyen okmány hiányában az adatok
igazolására szolgál
a) bevándorolt esetében a jogerős bevándorlási engedély,
b) letelepedett esetében az érvényes letelepedési engedély okmány,
c) az EGT tartózkodási engedély okmány,
d) menekült esetében a menekültkénti elismerésről rendelkező jogerős határozat.
(3) A bejelentkezés teljesítésekor a polgár a személyazonosító igazolványát vagy
- amennyiben személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik - más,
személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványát köteles bemutatni és a
személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványát leadni.
Vhr. 33. § (1) A lakcímbejelentési eljárásban a befogadott polgár tekintetében
szállásadó
a) a magánszemély tulajdonában lévő lakás tulajdonosa vagy haszonélvezője;
b) az általa bérelt lakásra nézve a bérlő (bérlőtárs, társbérlő);
c) a munkásszállásra, a felvonulási lakóépületbe vagy a munkáltató zárt
területén belül szolgálati lakásra nézve a munkáltató;
d) a hajléktalanszállásra nézve a szálláshely fenntartója, illetve annak
megbízottja.
(2) Szállásadó továbbá
a) a kereskedelmi szálláshely (szálloda, fogadó, kemping, üdülőház,
turistaszállás, fizetővendég szálláshely, sátortábor, panzió stb.) vezetője a
szálláshelyre befogadott polgár, valamint az irányítása alatt álló szálláshelyen
lakó alkalmazott és hozzátartozói tekintetében;
b) a csecsemőotthon, más egészségügyi intézmény, diákotthon, kollégium,
bentlakásos szociális intézmény vezetője (gondnoka) az irányítása alá tartozó
szálláshelyre vagy lakóhelyre befogadott polgár és az ott lakó alkalmazott vagy
hozzátartozó esetében.
(3) A tulajdonosnak, a haszonélvezőnek, a bérlőnek, valamint a bíróság vagy más
hatóság jogerős és végrehajtható határozata alapján lakó- vagy tartózkodási
helyet változtatónak a lakcímjelentőlapján a "tulajdonos", "bérlő", illetve
értelemszerűen a megfelelő kifejezést kell feltüntetni.
Vhr. 34. § (1) A bejelentett lakcím valódiságát az adatok alapján a jegyző
ellenőrzi. Amennyiben a bejelentett lakcím nem valós vagy a bejelentőlapot a
szállásadó nem írta alá, vagy a bejelentés egyéb okból nem felel meg a
lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, a bejelentkezést el
kell utasítani.
(2) Ha a polgár által bejelentett lakcím nem szerepel a helyi
címnyilvántartásban, de a lakcím valódiságát hiteltérdemlően igazolja, a
bejelentést el kell fogadni és egyidejűleg a jegyző a nyilvántartást módosítja.
(3) Ha a jegyző a bejelentkezés elfogadása után állapítja meg, hogy a
bejelentett lakcím nem valós, határozatban állapítja meg a lakcím
érvénytelenségét és a határozat jogerőre emelkedését követően az érvénytelen
lakcímadatot a nyilvántartásban fiktív jelzéssel szerepelteti mindaddig, amíg a
polgár a valós lakcímét be nem jelenti.
(4) Az (1) bekezdés szerinti elutasításról a jegyző a bevándorolt, illetőleg
letelepedett és az EGT tartózkodási engedélyes esetén haladéktalanul értesíti az
illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.
Vhr. 35. § (1) Ha a polgárnak a nyilvántartásban sem lakó-, sem tartózkodási
helye nincs, és nem külföldön élő magyar állampolgár, adatait "lakcím
nélküli"-ként kezelik.
(2) A bíróság vagy más hatóság - amennyiben a lakás használatának
megváltoztatására vonatkozó ítélet vagy határozat végrehajtásának
foganatosítására sor került - erről értesíti a jegyzőt, aki hivatalból
intézkedik a lakcím érvénytelenítésére. Ha egyidejűleg a határozattal érintett
polgár új lakcímet nem jelent be, illetőleg a jegyző a bejelentett lakcímről nem
szerez tudomást, az (1) bekezdésnek megfelelően kell eljárni.
(3) Ha a polgár igazolja, hogy a lakásába bejelentkezett személy ténylegesen nem
lakik ott, a jegyző a 34. § (3) bekezdés szerint jár el. Nem szerepeltethető
"fiktív" jelzéssel a lakcím, ha a jegyző eljárása során megállapítja, hogy az
érintett - a lakás végleges elhagyásának szándéka nélkül - átmenetileg nem
tartózkodik a lakásban.
(4) A lakcím érvénytelenítése, illetőleg "fiktív" jelzéssel szerepeltetése
esetén a jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett polgár lakcímet tartalmazó
hatósági igazolványa érvénytelenségének ténye a hatósági igazolvány
nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.
Vhr. 36. § (1) A mozgószálláson (mozgó lakókocsiban, hajón lévő szálláson,
kihelyezett idényszálláson) történt elszállásolást, amennyiben a polgár más
bejelentett lakcímmel nem rendelkezik, lakóhelyként, egyéb esetben tartózkodási
helyként kell bejelenteni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szálláshely esetén a lakó- vagy
tartózkodási hely címeként a munkáltató székhelyét, ennek hiányában telephelyét
kell bejegyezni. E lakcímet a székhely (telephely) szerint illetékes jegyzőnél
kell bejelenteni.
(3) A hajléktalanszálláson tíz napot meghaladóan tartózkodó lakcím nélküli
személyt a szállásadónak a befogadástól számított tizedik napot követő
huszonnégy órán belül be kell jelentenie a szálláshely szerint illetékes
települési önkormányzat jegyzőjénél.
(4) Az ideiglenes szálláshellyel sem rendelkező hajléktalan személynek
lakóhelyeként azt a települést (fővárosi kerületet) kell bejelentenie, ahol
szokásosan megtalálható. A nyilvántartásba ebben az esetben a bejelentett
település neve (a fővárosban a kerület megjelölése) mellett "lakcím nélküli"
bejegyzést kell tenni.
(5)
Vhr. 37. § (1) Helységnév, postai irányítószám, közterület elnevezés, házszám,
épület, lépcsőház, szint, ajtó számozásának változása és területátcsatolás miatt
költözéssel nem járó lakcímváltozásról a polgárnak nem kell bejelentést tennie.
A lakcímadat ilyen megváltozása nem minősül adatváltozásnak, arról - az eredeti
bejegyzési időpont változatlanul hagyásával - a lakóhely szerint illetékes
jegyzőnél előterjesztett kérelemre a lakóhely szerint illetékes körzetközponti
jegyző a címváltozásnak megfelelő hatósági igazolványt állít ki és kézbesít a
polgár részére.
(2) A jegyző az (1) bekezdés szerinti változást hivatalból vezeti át a
nyilvántartáson.
Vhr. 38. § Nem tartozik lakcímbejelentési kötelezettség alá a Magyar Honvédség
és a rendvédelmi szervek tagja tartózkodási helyének bentlakásos iskolára
(tanfolyamra) vezénylés miatti változása, valamint az önkéntes tartalékos
katonai szolgálatot teljesítőknek, továbbá a szerződéses tisztes és honvéd
rendfokozatú állománynak a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi szervek által
biztosított elhelyezése.
Vhr. 39. § (1) A jegyző - a nyilvántartási és ügykezelési feladatok teljesítése
után - köteles a bejelentőlapot, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről
szóló leadott hatósági igazolványt a lakóhely szerint illetékes körzetközponti
jegyzőnek megküldeni.
(2) A körzetközponti jegyző a bejelentőlapot feldolgozza, ezt követően
haladéktalanul megküldi a Központi Hivatalhoz.
Vhr. 40. § (1) A polgárnak három hónapon túli külföldi tartózkodását, továbbá
annak megszűnését a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél vagy a külképviseleti
szervnél a 3. számú melléklet szerinti bejelentőlappal kell bejelentenie.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentést a jegyző feldolgozza, ezt
követően a jelentőlapot haladéktalanul megküldi a központi hivatalhoz. A
külképviseleti szervnek a jelentőlapot feldolgozás céljából öt munkanapon belül
kell megküldenie a központi hivatalhoz.
Tv. 27. § (1) A tartózkodási hely létesítését, illetve megszűnését a
tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél kell bejelenteni.
(2) A polgár tartózkodási helyének megszűnését a lakóhelye szerint illetékes
jegyzőnél is bejelentheti.
(3) A tartózkodási helyet - annak bejelentésétől számított öt éven belül - a
tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél ismét be kell jelenteni. Az
ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási helye e törvény erejénél
fogva megszűnik.
(4) Nem kell bejelenteni a tartózkodási helyét annak a polgárnak, aki
a) gyógyintézeti kezelés miatt nem tartózkodik lakóhelyén;
b) előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti.
Vhr. 41. § A tartózkodási hely megszüntetéséről vagy megújításáról a jegyző - a
körzetközponti jegyző útján - öt munkanapon belül értesíti a központi hivatalt.
Tv. 28. § (1) A Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés
szándékával elhagyó magyar vagy - a nyilvántartás hatálya alá tartozó - külföldi
állampolgár, illetőleg hontalan személy lakcím ügyében a 7. § (1) bekezdése
szerint illetékes jegyző jár el.
(2) Az (1) bekezdés esetén a magyar állampolgár - lakcíme megszüntetésének
bejelentésével egyidejűleg - a jegyzőnek nyilatkozik arról, kívánja-e, hogy a
nyilvántartás továbbra is tartalmazza adatait.
Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok
Tv. 29. § (1) A személyazonosító igazolvány a polgár írásbeli
nyilatkozata, valamint az anyakönyv és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás -
nem magyar állampolgár esetén ezeken túlmenően a polgár útlevele és a
magyarországi tartózkodásának jogcímét igazoló közokirat - alapján kiállított
olyan hatósági igazolvány, amely a polgár személyazonosságát és az e törvényben
meghatározott adatait közhitelűen igazolja. A személyazonosító igazolványt első
ízben a polgár 14. életévében lehet kiadni.
(2) A polgár elektronikus úton is bejelentheti a személyazonossága igazolására
alkalmas hatósági igazolványa elvesztését, ellopását, megsemmisülését és kérheti
annak pótlását, amennyiben adataiban nem következett be változás. Ilyen esetben
a hatósági igazolványt az - okmányazonosító adat kivételével - a pótlásra kerülő
korábbi hatósági igazolvánnyal megegyező adattartalommal kell kiadni. A
felsorolt és a külön jogszabályban meghatározott eseteket kivéve a
személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadásával
összefüggő eljárásokat elektronikus úton nem lehet intézni. A személyazonosság
igazolására alkalmas hatósági igazolványok kiadására irányuló kérelem csak
személyesen terjeszthető elő.
(3) A személyazonosító igazolvány tartalmazza a polgár
a) nevét;
b) születési helyét;
c) születési idejét;
d) állampolgárságát;
e) anyja nevét;
f) nemét;
g) arcképét;
h) saját kezű aláírását, illetőleg a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá
helyezett személy törvényes képviselőjének aláírását;
i) a személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját és érvényességi idejét.
(4) A polgár személyazonosságát - a személyazonosító igazolványon túl - minden
olyan hatósági igazolvány igazolja, amely tartalmazza a (3) bekezdés a)-d) és
g)-i) pontjaiban meghatározott adatokat. Ilyen adattartalmú hatósági
igazolványnak tekintendő különösen az érvényes útlevél és az új típusú
kártyaformátumú vezetői engedély. A felsorolt, illetve az előzőeknek megfelelő
adattartalmú érvényes hatósági igazolványok bemutatása esetében
személyazonosítás céljából - jogszabályban meghatározott kivételekkel - a polgár
nem kötelezhető más okmány bemutatására.
(5)
(6) A 14 éven aluliak személyazonosságának igazolására alkalmas a tanulói
jogviszonyt igazoló diákigazolvány is.
(7) A polgár köteles igényelni a személyazonosító igazolvány kiadását,
amennyiben nem rendelkezik más érvényes, a személyazonosságát igazoló hatósági
igazolvánnyal.
VI. fejezet
Adatvédelem
Tv. 30. § (1) A jegyző, a 6. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig a
rendőrkapitányság vezetője, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője,
valamint a Hivatal vezetője a polgárok személyes adatai védelméért való
felelősségének körében köteles olyan technikai, szervezési intézkedéseket tenni,
ellenőrzési rendszert kialakítani, és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely
biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését.
(2) Az adatkezelés törvényességének ellenőrzésére a belügyminiszter a
Hivatalnál, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője - az illetékességi
területére kiterjedően - a megyei, fővárosi közigazgatási hivatalnál adatvédelmi
felelőst nevez ki.
Tv. 31. § (1) A nyilvántartás szervei (6. §) kötelesek adatszolgáltatási
nyilvántartást vezetni.
(2) A nyilvántartás tartalmazza
a) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját;
b) az adatszolgáltatás idejét;
c) az adatszolgáltatás célját és jogalapját;
d) az adatszolgáltatást igénylő polgár, jogi személy vagy jogi személyiséggel
nem rendelkező szervezet, illetve megbízottja vagy képviselője nevét;
e) a szolgáltatott adatok körének megnevezését.
(3) A polgár az adatszolgáltatási nyilvántartásból jogosult megismerni, hogy
mely adatszolgáltatások alanya volt. Ezt a jogosultságot a 24. §-ban felsorolt
szervek részére teljesített adatszolgáltatás tekintetében külön törvény
korlátozhatja vagy kizárhatja.
(4) Az adatszolgáltatási nyilvántartást öt évig meg kell őrizni.
(5) A jegyző nyilvántartást vezet azokról a köztisztviselőkről, akik az eljárás
során jogosultak az egyes okmány-nyilvántartások adataihoz hozzáférni.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott nyilvántartás tartalmazza:
a) az érintett köztisztviselő természetes személyazonosító adatait;
b) okmány-nyilvántartásonként elkülönítve a hozzáférési jogosultságot, a
hozzáférési jogosultság kezdő időpontját és időtartamát, valamint a hozzáférési
jogosultság módosításának, visszavonásának okát és időpontját.
(7) A jegyző az érintett köztisztviselő nevét, nyilvántartási kód számát és a
(6) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat legkésőbb a jogosultság kezdő
időpontját megelőző munkanapon közli a Hivatallal.
(8) A nyilvántartás adatait a hozzáférési jogosultság megszűnésétől számított 5
évig kell megőrizni.
Vhr. 42. § (1) A nyilvántartás szerveinél az adatvédelemért felelős vezető,
valamint a számítástechnikai rendszerek üzemeltetője gondoskodik az adatállomány
fizikai megsemmisülés elleni védelméről, a rendszerben alkalmazott adatkezelési
eljárások és az adatállományok biztonságáról, valamint az illetéktelen
hozzáférés elleni védelemről.
(2) A nyilvántartás kezelője, illetve üzemeltetője
a) gondoskodik a fokozott tűzvédelemről, valamint lehetőség szerint folyamatos
áramforrást alkalmaz;
b) nyilvántartja a mágneses adathordozókat, és azokat a biztonsági előírásoknak
megfelelően kezeli;
c) rendszeresen menti az adatállományt, és a másolatot olyan helyen tárolja,
ahol biztonságosan megőrizhető és hozzáférhető. A helyi állomány biztonsági
másolatául a területi, továbbá a központi számítógépes adatbázis szolgál;
d) gondoskodik a vírusvédelemről.
(3) A helyi, illetve a központi hivatalban kezelt papír alapú nyilvántartások
esetén is megfelelően gondoskodik a kezelő a fizikai megsemmisülés elleni
védelméről, és arról, hogy e nyilvántartásokhoz csak a 43. § (1) bekezdés
szerint jogosult személyek férhessenek hozzá.
Vhr. 43. § (1) Az adatok kezelésére, illetve a számítógépes rendszer
üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátására felhatalmazott személyek az
adatokhoz csak a feladatuk ellátásához szükséges mértékben, a (2)-(3)
bekezdésben foglaltak szerint férhetnek hozzá.
(2) A rendszerben adatkarbantartást csak a felelős vezető által erre
felhatalmazott dolgozó végezhet. Az adatszolgáltatást igénybe vevő, illetve a
nyilvántartást vezető vagy üzemeltető szerv más dolgozója az adatállományban
változtatást nem végezhet. Az általa észlelt adathiba esetén erről a
felhatalmazott köztisztviselőt értesíti, aki a kijavítás elvégzéséről
intézkedik.
(3) A rendszerfejlesztők a feladataik ellátásához szükséges mértékig az
adatállományokhoz hozzáférhetnek, az adatokat azonban nem használhatják fel más
célra, és nem hozhatják mások tudomására.
Vhr. 44. § (1) A nyilvántartó szerv, az üzemeltető, illetve az adatszolgáltatást
közvetlenül (on-line) igénybe vevő szerv dolgozói csak meghatározott jelszó és
azonosító használatával férhetnek hozzá az adatállományhoz, amelyek egyidejűleg
meghatározzák az adathozzáférési jogosultság mértékét is.
(2) A rendszer üzemeltetői csak az adatállományok kezelésére, a nyilvántartás
szervei által jelentett változások átvezetésére, a szolgáltatásokkal kapcsolatos
technikai feladatok ellátására, a számítógépes rendszer működéséhez szükséges
beavatkozások elvégzésére jogosultak. Az üzemeltető az adatállományban szereplő
adatokat más, általa kezelt nyilvántartáshoz törvényi felhatalmazás nélkül nem
használhatja fel.
Vhr. 45. § A nyilvántartás központi, területi és helyi szerve a következő
nyilvántartásokat vezeti:
a) adatszolgáltatási nyilvántartást, az általa teljesített
adatszolgáltatásokról;
b) jogosultsági nyilvántartást, az on-line rendszer használatára jogosultakról;
c) üzemeltetési naplót;
d) technikai háttérnyilvántartást (gép-, szerv- és szoftvernyilvántartás).
Vhr. 46. § (1) Az adatszolgáltatási nyilvántartásból az Nytv. 31. §-ának (3)
bekezdése alapján a polgár tájékoztatást kérhet a nyilvántartás helyi, területi
és központi szervétől, hogy mely adatszolgáltatások alanya volt.
(2) Az Nytv. 24. §-ában meghatározott szerveknek nyújtott adatszolgáltatásról a
kérelmező polgárnak az e szervekre vonatkozó törvényben foglaltak szerint adható
tájékoztatás. A tájékoztatás teljesítése előtt - kivéve, ha jogszabály eltérően
rendelkezik - meg kell keresni az érintett szervet és az általa közöltek szerint
kell megadni a tájékoztatást.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az adatszolgáltatási nyilvántartásból az
adatvédelmi biztosnak, az adatvédelmi felelősnek, valamint az Nytv. 24. § (1)
bekezdésében felsorolt szerveknek szolgáltatható adat.
Vhr. 46/A. § A polgár kérelmére saját adatairól a nyilvántartásból kivonatot
vagy másolatot, illetve szóbeli tájékoztatást kell adni. Nem adható tájékoztatás
az Nytv. 11. § (1) bekezdés j) pont szerinti jelzésről, ha azt a jelzés
elhelyezését elrendelő szervre vonatkozó törvény kizárja, vagy a jelzés
elhelyezését elrendelő a törvényre hivatkozva megtiltja.
Tv. 32. § A nyilvántartás szerve külföldre rendszeres vagy csoportos
adatszolgáltatást csak a belügyminiszter engedélyével végezhet.
Tv. 33. § (1) A nyilvántartás más nyilvántartásokkal - ha törvény az adatkezelés
céljának és az adatok körének pontos meghatározásával másképp nem rendelkezik -
nem kapcsolható össze.
(2) Önkormányzati rendelet alapján a helyi nyilvántartás csak a 17. § (2)
bekezdésének b) pontjában meghatározott adatokat adhatja át a
képviselő-testület, a polgármester, a jegyző vagy a polgármesteri hivatal
ügyintézőjének hatáskörébe utalt önkormányzati és államigazgatási hatósági
ügyekhez, illetve hatósági nyilvántartás vezetéséhez.
VII. fejezet
Egyéb rendelkezések
Tv. 34. § Az e törvény alapján lefolytatott eljárásra, a hatósági
nyilvántartás vezetésére, valamint a hatósági bizonyítvány és igazolvány
kiadására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Tv. 35. § (1) A nyilvántartásban és annak alapján kiadott iratokban a családi
név megelőzi az utónevet.
(2) A nyilvántartásban az idegen írásmódú neveket - az érintett nyilatkozatának
figyelembevételével - a magyar ábécé betűinek felhasználásával kell
szerepeltetni.
(3) A nyilvántartás működőképességét rendkívüli állapot, szükségállapot és
veszélyhelyzet esetén is biztosítani kell.
Tv. 36. § (1) A nyilvántartás a nemzeti vagyon része, kialakítása, működtetése
és fejlesztése állami feladat, az ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet az
állami költségvetésből kell biztosítani.
(2) A nyilvántartás működésének költségeit a Belügyminisztérium, illetve a helyi
önkormányzatok költségvetése tartalmazza.
(3)
(4) Az adatszolgáltatásért, valamint a 18. § (3) bekezdése szerinti
kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetőleg értesítésért - ha
jogszabály másként nem rendelkezik - a belügyminiszter rendeletében
meghatározott összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
Vhr. 47. § (1) Az állami költségvetésből kell biztosítani a nyilvántartás
működtetését és fejlesztését, így különösen
a) a nyilvántartás helyi, területi és központi rendszere működtetésének
személyi, tárgyi, technikai feltételeinek biztosítását;
b) a nyilvántartás adatgyűjtési rendszerének működtetését;
c) a nyilvántartás karbantartását, a karbantartáshoz szükséges adatforgalom,
adatátadás biztosítását;
d) a technikai adatvédelem feltételeinek biztosítását;
e) a címnyilvántartás és a központi okmánytár kialakítását és fenntartását;
f) a személyazonosító jel képzésével, kiadásával, módosításával, visszavonásával
kapcsolatos feladatokat;
g) a polgárok jogainak érvényesítésével összefüggő adatletiltási,
adathelyesbítési kérelmek elbírálásával, adatbetekintési jog biztosításával
kapcsolatos eljárásokat;
h) a felügyeleti, irányítási, ellenőrzési tevékenységet;
i)
j) a hivatali munkarendtől eltérő, folyamatos üzemeltetést;
k) a nyilvántartás fejlesztését.
(2) A nyilvántartás szervein kívüli, továbbá a nyilvántartás szervei között nem
a nyilvántartás vezetésével összefüggő adatátadás adatszolgáltatásnak minősül.
VIII. fejezet
Átmeneti rendelkezések
Tv. 37. § (1) A személyazonosító jel 1996. december 31-ig alkalmazható, az
ennek helyébe lépő azonosítási módot és annak használatát külön törvény
állapítja meg.
(2) Az 1996. december 31-ig keletkezett kötelezettségek tekintetében a 17. § (2)
bekezdésének c) pontjában foglalt adatok igénylésére jogosult az állami és az
önkormányzati adóhatóság, az illetékhivatal és a vámhivatal (együttesen: az
adóigazgatás szervei), az adó beszedéséhez, a mentességek és kedvezmények
megállapításához, ellenőrzéséhez (ideértve az adójellegű befizetési
kötelezettséget, az illetéket, a vámot és a központi költségvetés terhére
folyósított támogatást is).
(3) Az adóigazgatás szervei a (2) bekezdésben meghatározott határidő után, a
korábbi kötelezettségek tekintetében az adózás rendjéről szóló törvényben
meghatározott elévülési idő elteltéig az egyes adóalanyok konkrét ügyeiben
jogosultak a személyazonosító jel használatával a nyilvántartás adatait
igényelni, az ezen időpont után keletkezett kötelezettségek vonatkozásában pedig
a 17. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt adatok igénylésére jogosultak.
(4) 1996. december 31-ig a 17. § (2) bekezdésének c) pontjában, ezen időpont
után pedig a 17. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt adatok igénylésére
jogosult:
a) a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV.
törvény 16-17. §-aiban meghatározott szerv, valamint a társadalombiztosítás
ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. § (2) bekezdése alapján a Kormány
rendeletében meghatározott, társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek - a
családi állapottal kiegészítve - a járulékfizetéssel, a nyilvántartással, az
adatszolgáltatással kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségük
teljesítése, továbbá e szervek hatáskörébe tartozó ellátásoknak
(szolgáltatásoknak) a jogosultak részére történő megállapítása és folyósítása
(szolgáltatása), valamint ezeknek ellenőrzése céljából;
b) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint az egészségügyi
igazgatás szervei az egészségügyi alap- és szakellátással, a gondozóhálózati
ellátással, a vérellátással, a közegészségügyi-járványügyi nyilvántartásokkal
kapcsolatos feladatai ellátásához; valamint
c) a munkaügyi igazgatás szervei.
(5) A polgár a (2) és (4) bekezdésben meghatározott időpontig, az ott felsorolt
szerveknek, valamint a munkáltatónak és a kifizetőnek a személyi
jövedelemadóval, illetőleg a társadalombiztosítással kapcsolatos
adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez a személyazonosító jelét köteles
átadni.
(6) Az 1996. évi jövedelmek bevallásához az adóigazgatás szervei a bevallás
teljesítéséig kérhetik a polgártól a korábbi személyazonosító jelet, valamint az
adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerint adatszolgáltatásra
kötelezett szervek az 1996. évi jövedelmekre vonatkozó, az Art.-ban előírt
határidőig teljesítendő adatszolgáltatáshoz használhatják azt.
Tv. 38. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt vezetett népesség-, lakcím- és
személyi igazolvány nyilvántartásokból személyi adatokat szolgáltatni csak az e
törvényben meghatározott adattartalommal lehet.
(2) Az e törvény hatálybalépése előtt a népesség-nyilvántartásba felvett, de
időközben Magyarország területéről véglegesen eltávozott polgároknak a 11. § (4)
bekezdésének c) pontjában, illetve a 12. § (1) bekezdésében meghatározott
határidő eltelte után tárolt adatait - az alapiratok kivételével - e törvény
hatálybalépésétől számított három hónapon belül törölni kell.
(3) A személyi szám a törvény hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik. Ahol más
jogszabály "személyi számot" említ azon "személyazonosító jelet", "népesség-nyilvántartást" azon
"személyi adat- és lakcímnyilvántartást", "állandó bejelentett lakást" azon "lakóhelyet",
"ideiglenes lakáscímet" azon "tartózkodási helyet" és ahol "személyi igazolványt" azon
"személyazonosító
igazolványt" kell érteni.
(4) A Hivatal vagyonjogi és munkajogi ügyek tekintetében az Állami
Népességnyilvántartó Hivatal jogutódja.
Vhr. 48. § (1)-(5)
(6) A területi nyilvántartó szerv 1999. december 31-ig évente megküldi a
lakóhely szerint illetékes rendőrkapitányságnak a következő évben 14. életévüket
betöltő polgároknak a személyi igazolvány kiállításához szükséges adatait.
(7) A 11. § (2) bekezdésében felsorolt szerveken kívül a központi hivatal
vezetőjének megbízásából a megyei önkormányzat, illetve a megyei, fővárosi
közigazgatási hivatal vezetője informatikai szervezete adatfeldolgozást
végezhet.
(8) Az Nytv. hatálybalépése előtt kiadott személyi számot tartalmazó személyi
lap, valamint a személyi számot nem tartalmazó személyi lap és a személyi
számról kiadott igazolás együtt, továbbá az Nytv. alapján a személyazonosító
jelről kiadott hatósági bizonyítvány a személyi azonosítóról szóló hatósági
igazolványnak minősül.
Tv. 39. § (1)
(2)
(3)
(4)
IX. fejezet
Záró és hatálybaléptető rendelkezések
Tv. 40. §
Tv. 41. § (1)
(2)
Tv. 42. § (1)
(2) A 1976. évi I. törvény 25. § (1) bekezdésében meghatározott személyi körre
vonatkozó katonai nyilvántartási adatoknak a Magyar Honvédség részére történő
átadásáig, de legkésőbb a törvény hatálybalépésétől számított egy évig - a
katonai adatvagyon megőrzése érdekében, ezen adatok vonatkozásában - a Hivatal
elkülönített rendszere a korábbi feldolgozási rend szerint működik.
Tv. 43. §
Tv. 44. §
Tv. 45. §
Tv. 46. § (1) E törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - a
kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a helyi önkormányzatok és szerveik,
a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek
feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 8. §-a hatályát veszti.
(2) A törvény 31. §-ában szabályozott nyilvántartási kötelezettség a törvény
hatálybalépését követő 9. hónap első napján, valamint a 12. §-ban szabályozott
archiválási rend a törvény hatálybalépését követő 13. hónap első napján lép
hatályba.
(3) A törvény 8. §-ának (2) bekezdése és a 26-28. §-ai 1993. június 1-jén lépnek
hatályba.
(4) A törvény 4. §-ának (2) bekezdése és a 9. § (2) bekezdésének f) pontja 1993.
november 1-jén lép hatályba.
(5)
Tv. 47. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a személyi adat- és lakcímnyilvántartási, lakcímmegállapítási és
lakcímbejelentési eljárásnak, a nyilvántartás vezetésének és az
adatszolgáltatásnak részletes, valamint a személyi igazolvány kiadásának és
nyilvántartásának szabályait;
b) az okmányirodák illetékességi területét és működésük szabályait;
c) a nyilvántartásból kiadott okiratok, valamint a nyilvántartás adatforrásául
szolgáló alapiratok kezelésének szabályait;
(2) A belügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza
a) a nyilvántartás üzemeltetésével és működésével, továbbá a személyazonosító
igazolvány kiadásával és nyilvántartásával, valamint a lakcímnyilvántartással
kapcsolatos technikai szabályokat;
b) a nyilvántartási eljárás során használandó iratmintákat;
c) a pénzügyminiszterrel egyetértésben az adatszolgáltatásért, valamint a
kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetőleg értesítésért fizetendő
igazgatási szolgáltatási díj összegét;
d) az adatvédelmi felelős [30. § (2) bekezdés] feladatát és hatáskörét;
e) az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeit, továbbá a
személyazonosítás célját szolgáló és a jogosultságot igazoló kitöltetlen
biztonsági okmányok nyilvántartásának, azok kezelésének és tárolásának
szabályait.
(3) A belügyminiszter és a honvédelmi miniszter felhatalmazást kap arra, hogy a
Hivatal elkülönített rendszerében kezelt honvédelmi nyilvántartás felügyeletének
rendjét szabályozza.
(4) A helyi önkormányzatok felhatalmazást kapnak arra, hogy - a
belügyminiszterrel egyeztetve - rendeletben meghatározzák azokat a
szervezeteket, amelyek a nyilvántartás részére adatfeldolgozást végezhetnek.
(5) Az okmányirodák működését és illetékességi területét a belügyminiszter -
kétévenként - rendszeresen felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredményeként, vagy
a települési önkormányzat képviselő-testületének kezdeményezésére a
belügyminiszter a Kormánynál kezdeményezheti okmányiroda illetékességi
területének módosítását, okmányiroda létesítését vagy megszüntetését.
Vhr. 49. § (1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 1993.
november 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet 36. § (4) bekezdése, 40. §-a, 45. § b) pontja 1994. január 1-jén,
15. § (3) bekezdése 1995. január 1-jén lép hatályba.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a népességnyilvántartásról szóló 6001/1991. Korm. irányelv;
b) az Állami Népességnyilvántartásról szóló 1986. évi 10. tvr. végrehajtására
kiadott 25/1986. (VII. 8.) MT rendelet végrehajtásáról szóló 1/1987. (I. 9.) KSH
rendelkezés;
c) a lakcím bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló 6/1983. (XI. 20.) BM
rendelet és a végrehajtása tárgyában kiadott 10/1984. BM utasítás.
Vhr. 50. §
Vhr. 51. § Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről
szóló, a 7/1989. (VIII. 17.) BM rendelettel és a 8/1992. (V. 19.) BM rendelettel
módosított 2/1982. (VIII. 14.) MTTH rendelkezés (a továbbiakban: Ar.) az
alábbiak szerint módosul:
(1)
(2)
(3) Az Ar. 102-107. §-ai hatályukat vesztik.
Tv. 48. § (1) A Hivatal a letelepedett polgárok adatainak egyeztetése
céljából a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől jogosult
igényelni az érintettek
a) természetes személyazonosító és állampolgársági adatait,
b) magyarországi tartózkodási helyének címét,
c) tartózkodási jogosultságát igazoló okmány számát és érvényességi idejét.
(2) A Hivatal az EGT állampolgárok adatainak egyeztetése céljából az EGT
állampolgár (1) bekezdés szerinti adatait, továbbá arcképmását és aláírása
adatait is jogosult igényelni a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő
szervtől.
(3) A Hivatal a bevándorolt polgárok adatainak egyeztetése céljából a központi
idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől jogosult igényelni az érintettek
állampolgársági adatait.