Országgyűlési választások Magyarországon
A Magyar Köztársaság Alkotmánya kimondja, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, amelyben minden hatalom a népé, mely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.
Az Alkotmány rendelkezik az országgyűlési választások időpontjáról is: az országgyűlési képviselők általános választását az előző országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani. A választás konkrét időpontját a köztársasági elnök tűzi ki.
Az 1989-ben megalkotott, az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény (a továbbiakban Vjt.) kétfordulós, vegyes választási rendszert honosított meg Magyarországon, mely ötvözi az egyéni választókerületi és listás rendszer elemeit.
A magyar Országgyűlés 386 képviselőből áll, akik közül 176 egyéni választókerületben, 152 területi listán, 58 pedig országos listán kerül megválasztásra.
Ennek megfelelően a magyar választási rendszer a következőképpen épül fel:
- 176 egyéni választókerület: az ország területe 176 egyéni választókerületre oszlik, minden választókerületből egy képviselő kerül a parlamentbe.
- 20 területi választókerület: a törvény 20 területi választókerületet intézményesít, amely a 19 megye és a főváros területét fedi le. Ezekben a választókerületekben listás választás van. A listákról maximum 152 mandátumot osztanak ki.
- Országos (kompenzációs) lista: E listáról minimum 58 mandátum a pártok mandátumot nem szerzett egyéni jelöltjeire leadott szavazatok, illetve területi listáira leadott, de mandátumot szintén nem eredményező szavazatok (a kettő együtt: töredékszavazatok) arányában kerül kiosztásra.
A magyar állampolgárok az országgyűlési választáson
két szavazattal rendelkeznek. Egyik szavazatukat egyéni választókerületi
jelöltre, a másikat területi listára adhatják le. Az országos
listára szavazni nem lehet.
A választási rendszer fontos eleme a mandátumszerzési küszöb,
melynek lényege, hogy a területi és országos listáról csak
azon pártok kapnak mandátumot, amelyek megszerezték a területi
listákra országosan leadott érvényes szavazatok több, mint
5%-át.
Jelentős szűrő szerepet lát el a jelölési
rendszer is, mely lehetővé teszi, hogy csak a valóban jelentős
társadalmi támogatottsággal rendelkező politikai erők
jussanak a parlamentbe.
A jelölés
1. Az egyéni választókerületben mind a független jelöltnek, mind a pártjelöltnek a jelöltként való induláshoz 750 érvényes ajánlószelvényt kell összegyűjteni.
2. Az a párt, amely a területi választókerületben lévő egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet tudott állítani, területi listát indíthat.
3. Az a párt, amely hét területi választókerületben területi listát állított, országos lista indítására jogosult.
A mandátumkiosztás rendszere
Az egyéni választókerületek az abszolút többségi elvre épülnek, mely szerint az a jelölt lesz képviselő, aki a választókerületben megszerezte a választópolgárok szavazatainak több mint felét. Amennyiben a választókerületben nem volt ilyen jelölt, második fordulót kell tartani. A második fordulóban a törvény nem követeli meg az abszolút többséget, a mandátumot így az a jelölt szerzi meg, aki a legtöbb szavazatot kapja.
A területi választókerületben a pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában, a szavazólapon szereplő sorrendben (kötött lista) jutnak mandátumhoz. A mandátumkiosztás a Hagenbach-Bischoff módszerrel történik, azonban nem szerezhet mandátumot az a lista, amely a valamennyi pártlistára leadott, országosan összesített érvényes szavazatoknak több mint 5%-át nem érte el.
Az országos listán (kompenzációs listán) a pártok a töredékszavazataik arányában jutnak mandátumhoz. Töredékszavazatnak minősül: az egyéni választókerületekben az olyan jelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot, valamint a területi választókerületben -a választás érvényes fordulójában- leadott olyan szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendőek, illetőleg amelyek a mandátum megszerzéséhez felhasznált szavazatszámot meghaladták. A mandátumkiosztás d'Hondt módszerrel történik, azonban az országos listán sem szerezhet mandátumot az a párt, amely az 5%-os parlamenti küszöböt nem érte el.
Az országgyűlési képviselőválasztás
eredménye 2002-ben
Pártok |
Egyéni |
Területi listán |
Országos listán |
Összesen |
Parlamenti |
FIDESZ |
95 |
67 |
26 |
188 |
48,70% |
MSZP |
1 |
|
|
1 |
0,26% |
MSZP |
78 |
69 |
31 |
178 |
46,11% |
SZDSZ |
2 |
4 |
13 |
19 |
4,92% |
Összesen |
176 |
140 |
70 |
386 |
100,00% |
A
parlamenti mandátumok megoszlása a 2002. évi országgyűlési választások
eredményeként
Az országgyűlési képviselői helyek száma : 386
Az országgyűlési
képviselőválasztások I. és II. fordulójának részvételi
adatai
1998. és 2002.