Végleges adatok az eredményekről

Az országgyűlési képviselők száma összesen 386. A választás során a mandátumok elosztására a többségi és az arányos választási rendszerek kombinációjából kialakított un. vegyes választási rendszer alkalmazásával kerül sor.

176 országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben a többségi elv alapján, 152-t pedig a leadott szavazatok arányában a fővárosi és megyei (területi) választókerületekben listán választanak. Az egyéni és területi választókerületekben mandátumot el nem ért, országosan összesített szavazatok alapján a pártok országos listájáról további 58 kompenzációs mandátum kerül kiosztásra.

Az országgyűlési képviselők választása két fordulós. Az első fordulót 2002. április 7-én, a második fordulót két héttel később, 2002. április 21-én tartják.

Az első forduló az egyéni választókerületben:

érvényes és eredményes, ha a szavazásra jogosult választópolgárok több, mint fele szavazott, és az egyik jelölt megkapta az érvényes szavazatok több, mint felét. Ebben az esetben második fordulóra nem kerül sor;

érvényes és eredménytelen, ha a szavazásra jogosult választópolgárok több, mint fele szavazott, de egyik jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatok több, mint felét. Ez esetben második fordulót kell tartani, amelyen azok a jelöltek indulhatnak, akik az érvényes szavazatok legalább 15%-át megkapták. Ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor a legtöbb szavazatot elért három jelölt indulhat. Ha e jelöltek közül bármelyikük visszalép, a helyébe másik jelölt nem léphet;

érvénytelen, ha a szavazásra jogosult választópolgárok fele, vagy ennél kevesebb szavazott. Ez esetben is második fordulóra kerül sor, amelyen mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban indultak.

A második forduló az egyéni választókerületben:

érvényes és eredményes, ha a szavazásra jogosult választópolgárok több, mint egynegyede szavazott, és a két legtöbb szavazatot kapott jelölt eltérő számú szavazatot kapott ( a legtöbb szavazatot kapott jelölt nyeri a mandátumot);

érvényes és eredménytelen, ha a szavazásra jogosult választópolgárok több, mint egynegyede szavazott, és a két legtöbb szavazatot kapott jelölt azonos számú szavazatot kapott. Ez esetben a mandátum nem kerül betöltésre, a választást követő évben időközi választást kell tartani;

érvénytelen, ha a szavazásra jogosult választópolgárok egynegyede, vagy kevesebb szavazott. A mandátum ez esetben sem kerül betöltésre, a választást követő évben időközi választást kell tartani.

A választás eredményét – a fenti szabályok alapján – az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság állapítja meg a szavazatszámláló bizottságok által készített jegyzőkönyvek alapján.

Az első forduló a területi választókerületben:

érvényes, ha a szavazásra jogosult választópolgárok több, mint fele szavazott. Ez esetben második fordulóra nem kerül sor;

érvénytelen, ha a szavazásra jogosult választópolgárok fele, vagy kevesebb szavazott. Ilyen esetben második fordulót kell tartani, amelyen az első fordulón indult összes lista indulhat.

A második forduló a területi választókerületben:

érvényes, ha a szavazásra jogosult választópolgárok több, mint egynegyede szavazott;

érvénytelen, ha a szavazásra jogosult választópolgárok egynegyede, vagy kevesebb szavazott. Ebben az esetben a mandátumok az országos listán kerülnek kiosztásra.

A területi és az országos listán csak azok a pártok szerezhetnek mandátumot, amelyek a pártlistákra leadott összes szavazat legalább 5 %-át, két párt által állított közös listák esetén a 10 %-át megszerezték. Ezért az eredmény megállapítása és a mandátumok kiosztása két lépcsőben történik. Először a területi választási bizottságok megállapítják az érvényes választási fordulóban az egyes pártok listáira leadott szavazatokat. Az erről készült jegyzőkönyvek alapján az Országos Választási Bizottság megállapítja az 5 - 10 %-os küszöböt elért, illetve el nem ért pártlistákat, s ezt közli a területi választási bizottságokkal. A területi választási bizottságok a mandátumokat a küszöböt elért listák között a leadott szavazatok arányában, a törvényben meghatározott módon kiosztják. Az így ki nem osztható mandátumok az országos listán kerülnek kiosztásra.

Mandátumok elosztása az országos listák között

Az országos listák között osztják ki az 58 kompenzációs mandátum mellett azokat a mandátumokat, amelyeket a területi listákon az érvényes választási forduló eredményei alapján nem lehetett kiosztani, valamint azoknak a területi listáknak a mandátumait, ahol mindkét választási forduló érvénytelen volt. Első lépésként országosan összesítik az 5 - 10 %-os küszöböt elért pártok azon egyéni jelöltjeire leadott szavazatokat, akik nem szereztek mandátumot, valamint a megyei listáikon mandátumot nem eredményező szavazatokat (töredékszavazatok). Az így összesített szavazatok alapján az un. d’Hont módszerrel történik a mandátumok szétosztása a listák között.

A mandátumok elosztásáról az Országos Választási Bizottság dönt.