A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

KVK.I.37.617/2002/2.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Rostás Imre (1091 Budapest, Ülői út 121.) ügyvéd által képviselt S. S. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság (1450 Budapest, Pf. 81.) 2002. május 2. napján kelt 122/2002. (V.2.) OVB határozata felülvizsgálata iránt előterjesztett kifogása alapján meghozta a következő

v é g z é s t :

A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását elutasítja.
Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A kérelmező a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott kifogásában kérte az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 2002. május 2. napján kelt 122/2002. (V.2.) OVB határozatának felülvizsgálatát azzal, hogy a Legfelsőbb Bíróság a határozatot semmisítse meg, és a választási eljárásnak a területi listás és kompenzációs mandátumok elosztására vonatkozó részét ismételtesse meg. A kérelmező iránymutatást kért arra, hogy az OVB kompenzációs mandátumok elosztására irányuló érdemi döntését megelőzően abban az előkérdésben is döntést kell hoznia, melyet a 2002. április 30-ai beadványában jelzett. Ezen beadványában a kérelmező a budapesti, illetve vidéki területi listákon megszerezhető mandátumok számítását törvénysértőnek és alkotmánysértőnek tartotta.

Ezen túl álláspontja szerint a Ve. 11. § rendelkezése nem zárja ki a listákon elérhető mandátumok számának korrigálását. A listás mandátumok elosztása során érvényesülnie kell az Alkotmány 71. § (1) bekezdésében megfogalmazott egyenlőségi követelménynek. Ebből következően törvényhozási eszközzel orvosolandó és orvosolható is az alkotmánysértő és törvénysértő állapot megszüntetése a választás eredményének megállapítása előtt. A kérelmező sérelmezte azt is, hogy az a OVB-hez benyújtott beadványa tárgyában nem hoztak alakszerű határozatot. 

A kifogás alaptalan.

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vt.) 52. §-a szerint e törvény mellékletei állapítják meg:
b) a megyékben és a fővárosban az egyéni választókerületek számát és területi választókerületenként a megszerezhető mandátumok számát;
c) a területi lista állításához szükséges egyéni választókerületi jelölések számát;
d) a szavazatösszesítés és a választás eredménye megállapításának számítási módját.
A törvény 2. és 3. számú mellékletében található a b) és c) ponthoz tartozó számok, és a 4. számú melléklet tartalmazza az 52. § d) ponthoz kapcsolódóan a szavazatösszesítés és a választási eredmény megállapításának számítási módját. A választási eljárásról szóló 1987. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. § (2) bekezdése az OVB hatáskörébe tartozó feladatokat szabja meg a)-m) pontokban taxatív felsorolással. Az OVB nem rendelkezik olyan hatáskörrel, amely a törvényben, jelen esetben a Vt. fent idézett rendelkezésében előírt számítási mód felülvizsgálatát lehetővé tenné. A kérelmező által idézett Ve. 34. § (2) bekezdés l) pontja nem terjed ki normakontroll elvégzésére. 

A Legfelsőbb Bíróság a Ve. 80. § (4) bekezdése alapján az OVB döntése elleni kifogásról dönthet. A kérelmezőnek a mandátum elosztásával kapcsolatos indítványáról az OVB határozatot nem hozott, így ennek felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróság nem végezheti el, de megjegyzi, hogy az előzőekben kifejtett álláspont szerint törvényi előírás felülvizsgálatára sem az OVB-nek, sem a Legfelsőbb Bíróságnak hatásköre nincs.

A Vt. 9. § (1) bekezdése rendelkezik az országos listákon a jelöltek mandátumhoz jutásához, mely szerint a jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában, a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz. 

A 9. § (1) bekezdés szerint töredékszavazatnak minősülnek:
a) egyéni választókerületben a választás első érvényes fordulójában az olyan párt jelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot;
b) területi választókerületben - a választás érvényes fordulójában - a listákra leadott olyan szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendőek, illetőleg amelyek mandátum megszerzéséhez felhasznált szavazatszámot meghaladták.

A Vt. tehát pontosan előírja mi minősül töredékszavazatnak, a Ve. 98. § (4) bekezdése alapján pedig az OVB az egyéni választókerületi és a területi választási bizottságok jegyzőkönyvei alapján azok beérkezését követően összesíti az egyéni választókerületi jelöltekre és a listákra leadott töredékszavazatokat, és megállapítja, hogy ezek alapján az országos listák jelöltjei közül kik jutottak mandátumhoz. 

A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az OVB a felülvizsgált határozatában a Vt. 9. § (1) bekezdés alapján számította ki a töredékszavazatokat, és a Ve. 98. § (4) bekezdés alapján rendelkezett az országos lista kompenzációs mandátumai kiosztásáról; döntése ezért törvényes volt. 
A kifogásban írtakra figyelemmel hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy a töredékszavazatok fogalmát a Vt. 9. (1) bekezdés a) és b) pontja pontosan és világosan meghatározza. A kérelmező által hivatkozott Ve. 58. §-a a jelölt kiesésének esetét szabályozza: a jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdés előtt a jelölésről írásban lemondott, választójogát elvesztette vagy meghalt. A kiesett jelölt nevét a jelöltek nyilvántartásából, illetőleg a szavazólapokról törölni kell. 

A Vt. 9. § (1) bekezdés a) és b) pontjának és a Ve. 58. §-ának összevetéséből kitűnik, hogy töredékszavazatok csak az első érvényes választási fordulókban keletkezhetnek, és arra csak kizárólag a második fordulóban megszerzett mandátum lehet hatással. A második fordulóban visszalépett jelölt tekintetében fogalmilag kizárt, hogy a második fordulóban jusson mandátumhoz, ezért az első forduló utáni visszalépés a törvény további kifejezett rendelkezésének hiányában a töredékszavazatok számát nem befolyásolja. 

Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Ve. 80. § (4) bekezdése alapján a kifogást elutasította. 

A jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatás a Vt. 79. § (2) bekezdésén alapul. 

Budapest, 2002. május 4. 

Dr. Rakvacs József sk. tanácselnök, Dr. Danziger Éva sk. előadó bíró, Dr. Matheidesz Ilona sk. bíró