MAGYAR KÖZTARSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

KVk. I. 37. 616/2002/2. szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szemes és dr. Lempé Ügyvédi Iroda (1036 Budapest, Lajos u. 53-63. A. lh. V. 14., ügyintéző: dr. Szemes Tamás ügyvéd) által képviselt Magyar Igazság és Élet Pártja kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság (1450 Budapest, Pf. 81.) 2002. május 2. napján kelt 122/2002. (V. 2.) határozata ellen benyújtott kifogására meghozta a következő

v é g z é s t :

A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A kérelmező beadványában az Országos Választási Bizottság 2002. május 2. napján hozott határozata, ezen belül a listás mandátumok megsemmisítését arra hivatkozva kérte, hogy az Országos Választási Bizottság nem vizsgálta és nem állapította meg a 2002. választásokon választásra jogosult választópolgárok pontos számát. Arra hivatkozott, hogy a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett adatok szerinti választópolgárok száma százezres nagyságrendben eltér a választási eredmények szerinti választópolgárok számától. A választási eljárásról szóló 1997.. évi C. törvény /Vt. / 3. § a/ pontja, és a 34. § /2/ bekezdés 1/ pontja az Országos Választási Bizottság kötelezettségévé teszi a választás tisztaságának megóvását és a választási csalás megakadályozását a tudomására jutott törvénysértések esetén kezdeményezze a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.

A kifogás alaptalan.

A Vt. 12. §-a alapján a választás kitűzését követően a helyi választási iroda vezetője állítja össze a választójoggal rendelkező polgárok névjegyzékét, amelyen a változásokat folyamatosan köteles vezetni. A névjegyzéket a (2) bekezdés alapján úgy kell összeállítani, hogy alkalmas legyen a főváros, a megye; a település, illetőleg a választókerület, a szavazókör és a választópolgár azonosítására, ezért a névjegyzéknek tartalmaznia kell a választásra jogosult választópolgár családi és utónevét, személyi azonosítóját, lakcímét, névjegyzékbeli sorszámát, azonos nevű és lakcímű választópolgárok születési idejét, azonosság esetén egyéb természetes személyazonosító adatait. A fentiek szerint összeállított névjegyzéket nyolc napra a Vt. 14. § (1) bekezdése szerint közszemlére kell tenni. A Vt. 3. § a/ pontja kimondja, hogy a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek alapelvként kell érvényre juttatniuk a választás tisztaságának megóvását, a választási csalás megakadályozását. A Vt. szabályai szerint a választás tisztasága feletti felügyelet letéteményesei a szavazatszámláló és a Választási Bizottságok, továbbá az Országos Választási Bizottság, valamint a bíróságok, amelyek feladat- és hatáskörét a törvény pontosan kijelöli. A Vt. 77. § /1/ bekezdése alapján a választási törvények megsértésére hivatkozva a jelölt, a jelölő szervezet és az érintett választópolgár, illetőleg jogi személy panaszt nyújthat be a /3/ bekezdés szerint a szavazatszámláló, illetve a Választási Bizottsághoz. A Választási Bizottság döntésével szemben a bírósághoz lehet kifogást előterjeszteni. A Vt. 78. § (1) bekezdése kimondja, hogy a panaszt és a kifogást legkésőbb a sérelmezett tevékenységtől, illetőleg döntés meghozatalától számított három napon belül kell előterjeszteni. A Vt. 34. § /2/ bekezdése szabályozza az Országos Választási Bizottság hatás- és feladatkörét. Eszerint az a/-tól n/ pontig szabályozottan az Országos Választási Bizottság jogorvoslattal nem támadható állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; dönt a listák és az azokon szereplő jelöltek, a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról, kisorsolja a listák sorszámát; jóváhagyja az országos népszavazás szavazólapjainak adattartalmát, dönt a benyújtott kifogásról, megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta, megállapítja, hogy mely jelölő szervezetek érték el a törvényben meghatározott mértékű %-os szavazathatárt, megállapítja, hogy az országosan összesített töredékszavazatok alapján az országos listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot, kiadja a mandátumot szerzett képviselőknek a megbízólevelet, megállapítja és közzéteszi a választás országosan összesített eredményét, kitűzi az időközi országgyűlési képviselőválasztást, és megállapítja annak naptár szerinti határnapjait, a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését, beszámol az Országgyűlésnek az országgyűlési képviselők, valamint az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásáról, továbbá az országos népszavazásról, eljár mindazokban az ügyekben, melyeket törvény a hatáskörébe utal.

Az ismertetett törvényhelyek szerint az Országos Választási Bizottság hatáskörébe a választópolgárok számának megállapítása nem tartozik. A választópolgárok számával kapcsolatos kifogás előterjesztésére csak a névjegyzékkel összefüggésben van mód, amelyre vonatkozó panasz előterjesztésére nyitva álló törvényi határidők már leteltek. A törvényi határidőben nem sérelmezett névjegyzékbe felvettek száma utóbb a választás eredményével kapcsolatosan hozott határozat elleni kifogás alapja nem lehet. A Legfelsőbb Bíróság több beadvány kapcsán kifejtette, hogy a döntés elleni kifogásnak a hatályos választási törvények tényleges megsértése esetén van helye. A kifogással támadott határozat megsemmisítését általában a választás tisztaságának megsértésére történő hivatkozással nem lehet kérni. A kérelmező beadványa nem tartalmazott az Országos Választási Bizottság hatáskörébe tartozó panasz alapjául szolgáló további olyan konkrét jogsértést, amely közvetlenül a kifogásolt döntést eredményezte.

A Legfelsőbb Bíróság ezért az alaptalan kifogást a Vt. 80. § (4) bekezdése alapján elutasította.

Budapest, 2002. május 4.

Dr. Rakvács József sk. tanácselnök, Dr. Matheidesz Ilona sk. előadó bíró, Dr. Danziger Éva sk. bíró