A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

KVk.I.37.614/2002/2.szám 

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Gerinczy András /1027 Budapest, Fő u. 90./ ügyvéd által képviselt S. P. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság /1450 Budapest, Pf. 81./ 2002. május 2. napján kelt 122/2002. /V. 2./ határozata ellen benyújtott kifogására meghozta a következő

v é g z é s t :

A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező kifogását elutasítja. 
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. 

Indokolás

A kérelmező a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott kifogásában kérte az Országos Választási Bizottság /a továbbiakban: OVB/ 2002. május 2. napján kelt 122/2002./V. 2./ OVB határozatának felülvizsgálatát azzal, hogy a Legfelsőbb Bíróság a határozatot semmisítse meg, és az OVB-t kötelezze új határozat meghozatalára. 
A kérelmező előadása szerint, mivel megállapítást nyert, hogy 63.000 érvénytelenített szavazat keletkezett a 2002. évi országgyűlési választások során, ez önmagában megkérdőjelezi a lefolytatott választások tisztaságát. Álláspontja szerint a választási eljárásról szóló hatályos rendelkezések rendszere nem biztosítja egyértelműen és megnyugtatóan a kettős vagy többes szavazatok kiszűrésére irányuló kísérletet. Kifejti azt a nézetét, hogy a magyar választási rendszer két fordulója szervesen összefügg egymással, ezért ha az első forduló során a szavazatszámláló bizottságok, illetve a választási bizottságok törvénysértéseket követtek el, az egész választás sem tekinthető törvényesnek. 
Sérelmezte ezen túl a töredékszavazatok számítását, valamint utalt arra is, hogy több esetben fordult elő, hogy a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt által elért szavazatok számának különbsége az érvényes szavazatok 1 %-át nem haladta meg, illetve a szavazatok között a különbség kisebb volt, mint az érvénytelen szavazatok száma-. Erre alapítva kérte, hogy mindazon szavazókörökben ahol akár pártlistákra, akár egyéni jelöltekre leadott szavazatok között 1 %-nál kisebb a különbség, ott a szavazóköri eredmény megismételt átszámolását rendeljék el. 
A kifogás alaptalan. 
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény /a továbbiakban: Ve./ pontosan meghatározza a választási szervek: a választási irodák, a választási bizottságok, az Országos Választási Bizottság valamint a szavazatszámláló bizottságok feladat- és hatáskörét. A szavazatszámláló bizottságok feladatát a Ve. IX. fejezete a szavazatok összesítése címszó alatt összegezi. A szavazatszámlálásról a Ve. 72. §-a a következőket rendeli: 
/1/ A szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjai együttesen kötelesek összeszámlálni valamennyi szavazólapot. 
/2/ A szavazatszámláló bizottság először a fel nem használt, valamint a rontott szavazólapokat külön-külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. 
/3/ A szavazatszámláló bizottság az urna felbontása előtt ellenőrzi az urna sértetlenségét, felbontja az urnát, és meggyőződik az ellenőrző lap meglétéről, majd az urnában levő szavazólapok számát összehasonlítja a szavazókörben szavazók számával. A választás eredményének megállapításához az urnában levő szavazólapokat számba veszi, az urnába üresen dobott borítékokat figyelmen kívül hagyja. 
/4/ A szavazatszámláló bizottság ezt követően külön csoportba helyezi és összeszámlálja az érvénytelen szavazólapokat. Az érvénytelenség okát a szavazólap hátoldalára rávezeti, és azt a szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjai aláírják. Az érvénytelen szavazólapokat külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A kötegekre rá kell írni a szavazókör sorszámát és a kötegben levő szavazólapok számát. 
/5/ Ha a szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy az urnába olyan személy által leadott szavazólap került, aki az adott szavazókörben szavazati joggal nem rendelkezik, a jelöltekre leadott érvényes szavazatok közül - a jogosulatlanul szavazók száma szerint - jelöltenként egyet-egyet érvénytelennek nyilvánít. 
/6/ Az érvényes szavazólapokat jelöltenként külön- külön meg kell számolni, majd a /4/ bekezdés szerint kell elvégezni a kötegelést. A kötegre jelöltenként külön-külön rá kell írni az érvényes szavazatok számát. 
/7/ Ha a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt által elért szavazatok számának különbsége az összes jelöltre leadott érvényes szavazatok egy százalékát nem haladja meg, vagy szavazataik között a különbség kisebb, mint az érvénytelen szavazatok száma, akkor a szavazatszámláló bizottság köteles az érvényes és érvénytelen szavazatokat ismételten megszámlálni. Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. A jegyzőkönyvben ezt az eredményt, valamint az ismételt számlálás tényét rögzíteni kell. 
A szavazatszámláló bizottság feladata a Ve. 30.§ /2/ bekezdés c/ pontja szerint a szavazatok megszámlálása, a szavazás eredményének megállapítása. A helyi választási bizottság feladata a Ve. 31.§ /2/ bekezdés g/ pontja szerint, a területi választási bizottságok feladata a Ve. 33.§ /2/ bekezdés f/ pontja szerint a választási eredmény megállapítása és közzététele. Az Országos Választási Bizottság feladata a Ve. 34.§ /2/ bekezdés h/ pontja szerint annak megállapítása, hogy az országosan összesített töredékszavazatok alapján az országos listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot, továbbá a j/ pontja szerint a választás országosan összesített eredményének megállapítása és közzététele. A jelen határozatot érintően az Országos választási Bizottság tevékenységét a Ve. 98. § /4/ bekezdése szabta meg, amely szerint az egyéni választókerületi és a területi választási bizottságok jegyzőkönyvei alapján azok beérkezését követően összesítette az egyéni választókerületi jelöltekre és a listákra leadott töredékszavazatokat, és megállapította hogy ezek alapján az országos listák jelöltjei közül kik jutottak mandátumhoz. 
Az idézett rendelkezésekből kitűnik, hogy a területi választási bizottságnak, miként az Országos Választási Bizottságnak nem feladata a szavazatok számlálása. Az kizárólag a szavazatszámláló bizottságok hatáskörébe tartozik. A szavazatszámláló bizottság kötelezettsége a Ve. 72.§ /7/ bekezdése feltételeinek fennállása esetén a szavazatok ismételt megszámlálása. E törvényi kötelezettség megsértése esetére a Ve. X. fejezete szerinti jogorvoslat kereshető. A Ve. 77.§ /1/ és /3/ bekezdése szerint panaszt illetve a szavazatszámláló bizottság döntése elleni kifogást az illetékes választási bizottsághoz lehet a törvénysértés észlelését követően a Ve. 78.§ /1/ bekezdése szerint három napon belül előterjeszteni. 
A kérelmezők nem hivatkoztak olyan választási bizottsági vagy bírósági határozatra, amelynek rendelkezése ellenére elmaradt volna a Ve. 72.§ /7/ bekezdése szerint elrendelt újraszámlálás. 
Önmagában az érvénytelen szavazatok száma törvényi rendelkezés hiányában nem jelent kötelezettséget a választási eredmények felülvizsgálatára, illetőleg a fent idézett rendelkezések alapján nem kérdőjelezhető meg a Ve. 3. §-ában írt alapelvek megtartása. 
A Vt. 9. § /1/ bekezdése rendelkezik az országos listákon a jelöltek mandátumhoz jutásához, mely szerint a jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában, a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz. 
A 9. § /1/ bekezdés szerint töredékszavazatnak minősülnek: 
a/ egyéni választókerületben a választás első érvényes fordulójában az olyan párt jelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot;
b/ területi választókerületben - a választás érvényes fordulójában - a listákra leadott olyan szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendőek, illetőleg amelyek mandátum megszerzéséhez felhasznált szavazatszámot meghaladták. 
A Vt. tehát pontosan előírja mi minősül töredékszavazatnak, a Ve. 98. § /4/ bekezdése alapján pedig az OVB az egyéni választókerületi és a területi választási bizottságok jegyzőkönyvei alapján azok beérkezését követően összesíti az egyéni választókerületi jelöltekre és a listákra leadott töredékszavazatokat, és megállapítja, hogy ezek alapján az országos listák jelöltjei közül kik jutottak mandátumhoz. 
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az OVB a felülvizsgált határozatában a Vt. 9. § /1/ bekezdés alapján számította ki a töredékszavazatokat, és a Ve. 98. § /4/ bekezdés alapján rendelkezett az országos lista kompenzációs mandátumai kiosztásáról; döntése ezért törvényes volt. 
A kifogásban írtakra figyelemmel hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy a töredékszavazatok fogalmát a Vt. 9. § /1/ bekezdés a/ és b/ pontja pontosan és világosan meghatározza. A kérelmező által hivatkozott Ve. 58. §-a a jelölt kiesésének esetét szabályozza: a jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdés előtt a jelölésről írásban lemondott, választójogát elvesztette vagy meghalt. A kiesett jelölt nevét a jelöltek nyilvántartásából, illetőleg a szavazólapokról törölni kell. 
A Vt. 9. § /1/ bekezdés a/ és b/ pontjának és a Ve. 58. §-ának összevetéséből kitűnik, hogy töredékszavazatok csak az első érvényes választási fordulókban keletkezhetnek, és arra csak kizárólag a második fordulóban megszerzett mandátum lehet hatással. A második fordulóban visszalépett jelölt tekintetében fogalmilag kizárt, hogy a második fordulóban jusson mandátumhoz, ezért az első forduló utáni visszalépés a törvény további kifejezett rendelkezésének hiányában a töredékszavazatok számát nem befolyásolja. 
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Ve. 80. § /4/ bekezdése alapján a kifogást elutasította. 
A jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatás a Vt. 79. § /2/ bekezdésén alapul. 
Budapest, 2002. május 4. 
Dr. Rakvács József sk. tanácselnök, Dr. Danziger Éva sk. előadó bíró, Dr. Matheidesz Ilona sk. bíró