A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA
Kvk. I. 37. 235/2002/3.szám
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Bándi Gábor ügyvéd által képviselt APÜSZ Párt a Peches Üldözettek Szövetségének Pártja (1161 Budapest, Béla u. 37. II.em.) I. r., a "történelmi" SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT (1082 Budapest, Baross u. 61.) II. r. kérelmezőknek az Országos Választási Bizottság elnöke 2002. február 20-i 44-144/2002. számú tájékoztatója ellen benyújtott kifogására meghozta a következő
végzést:
A Legfelsőbb Bíróság a kérelmezők kifogását elutasítja.
Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
INDOKOLÁS
A több párt kezdeményezésére létrejött "Demokratikus Választást" Mozgalom állásfoglalása alapján a kérelmezők a kérelmezett intézkedését kérték. Az állásfoglalásban az aláírók az ajánló szelvények alkalmatlansága miatt a választási ajánlási folyamat jogszerű, Alkotmány hű megismétlését, továbbá - az állásfoglalás mellé csatolt iratban - a listás választás bevezetését követelték.
Az Országos Választási Bizottság 2002. február 20. napján tartott ülésén megállapította, hogy a választásra vonatkozó jogszabályok alkotmányossági vizsgálatára illetve a listás választás bevezetésére hatásköre nincs. Az ajánlószelvénnyel kapcsolatos tapasztalatokat utóbb a törvényhozónak továbbítja. Az Országos Választási Bizottság elnöke a kérelmezőket az ülésen kialakított álláspontról levélben tájékoztatta.
A kérelmezők a válasszal szemben, az intézkedés elmaradása okán kifogást terjesztettek elő, amelyben a választási eljárás folyamatának megismételtetését kérték arra hivatkozva, hogy a módosított 9/1998. (II. 20.) BM. rendelet az ajánlási szelvény továbbításáról nem rendelkezett.
A kifogás alaptalan.
A Legfelsőbb Bíróság elsőként azt vizsgálta, hogy a kérelmezők az Országos Választási Bizottság hatáskörébe tartozó ügyben fordultak-e a kérelmezetthez, ezt követően azt, hogy a kérelmezett válasza olyan döntés-e, amely ellen kifogás útján jogorvoslatnak van helye.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban: Vt.) 34. § /2/ bekezdése szabályozza az Országos Választási Bizottság hatás- és feladatkörét. E szerint az a)-tól n) pontig szabályozottan az Országos Választási Bizottság jogorvoslattal nem támadható állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; dönt a listák és az azokon szereplő jelöltek, a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról, kisorsolja a listák sorszámát; jóváhagyja az országos népszavazás szavazólapjainak adattartalmát, dönt a benyújtott kifogásról, megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta, megállapítja, hogy mely jelölő szervezetek érték el a törvényben meghatározott mértékű %-os szavazathatárt, megállapítja, hogy az országosan összesített töredékszavazatok alapján az országos listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot, kiadja a mandátumot szerzett képviselőknek a megbízólevelet, megállapítja és közzéteszi a választás országosan összesített eredményét, kitűzi az időközi országgyűlési képviselőválasztást, és megállapítja annak naptár szerinti határnapjait, a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését, beszámol az Országgyűlésnek az országgyűlési képviselők, valamint az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásáról, továbbá az országos népszavazásról, eljár mindazokban az ügyekben, melyeket törvény a hatáskörébe utal.
A Vt. 77. § /1/ bekezdése alapján a választási törvények megsértésére hivatkozva a jelölt, a jelölő szervezet és az érintett választópolgár, illetőleg a jogi személy panaszt nyújthat be. A /2/ bekezdés rendelkezései szerint a választási bizottság panaszt elbíráló és egyéb döntése ellen kifogás előterjesztésének van helye.
A fentiekben ismertetett törvényhelyek szerint panasznak a hatályos választási törvények tényleges megsértése esetén van helye. A panaszról a Vt. 78. § /1/ bekezdése alapján döntő választási bizottsági határozat ellen pedig kifogással lehet jogorvoslatot keresni.
A kérelmezők a beadványukban konkrét törvénysértést nem jelöltek meg. A beadvány erre tekintettel a Vt. 77. § /1/ bekezdése szerinti panasznak nem minősül, ezért választási bizottsági döntést nem igényel.
A kérelmezett csak a fentiekben ismertetett a Vt. 34. § /2/ bekezdésében megjelölt hatáskörébe tartozó ügyekben jár el és a b)-n) pontokban meghatározott tárgyú ügyekben hoz döntést. E tárgyakban hozott döntés ellen az előzőekben már közöltek kifogás előterjesztése útján lehet jogorvoslattal élni.
A beadvány tartalmára figyelemmel nem sorolható kérelmezett - kifogással támadható - döntését igénylő egyik tárgykörbe sem. A beadványban a kérelmezők a meglevő választási jogszabályok alkotmányosságát kérdőjelezték meg és azok megváltoztatása iránti intézkedést igényelték. Általában utaltak a választási törvények végrehajtására kiadott belügyminiszteri rendelet szabályozásának hiányossága miatti visszaélés lehetőségére; a jelenlegi választási törvény antidemokratikus voltára.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § b) pontja szerint a Magyar Köztársaságban a jogszabályok alkotmányosságának a vizsgálata kizárólag az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. A jogszabályok alkotására - beleértve azok módosítását is - kizárólag a többször módosított Jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 1. § /1/ bekezdésében meghatározott jogalkotói körbe tartozók, az Országgyűlés, a Kormány, a miniszterelnök, a Kormány tagja illetve az önkormányzat rendelkeznek hatáskörrel. E szabályokból az következik, hogy az Országos Választási Bizottságnak nincs hatásköre sem a jogalkotásra, sem a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálatára. A kérelmezett a hatáskörének hiányáról ezért helytálló tájékoztatást adott a kérelmezőknek.
A fentiek szerint a kérelmezettnek a hatásköre hiányával kapcsolatos álláspontja valamint az erről szóló tájékoztatása a Vt. szerint nem tartozik a kifogással támadható döntések sorába, ezért a kifogást a Legfelsőbb Bíróság a Vt. 80. § /4/ bekezdése alapján elutasította. A jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatás a Vt. 79. § /2/ bekezdésén alapul.
Budapest, 2002. február 27.
Dr. Rakvács József sk. tanácselnök,
Dr. Matheidesz Ilona sk. előadó bíró,
Dr. Danziger Éva sk. bíró