Választási információk vakok és gyengénlátók számára Főoldal / OVB / Határozatok Az Országos Választási Bizottság A z Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a Stekler Ottó által a Magyar Szociális Zöld Párt képviseletében benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következőhatározatot: Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja. A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Roosevelt tér 1-3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314.; fax: 06-1-441-1729).
Indokolás
A beadványozó 2007. november 7-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. Az aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt: „- Egyetért-e Ön azzal, hogy ha valaki egyidejűleg országgyűlési képviselő és polgármester, akkor jövedelem és költségtérítés csakis az egyik tisztségének betöltése után járhat neki, amit belátása szerint választhat meg?” A kezdeményezés érinti a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 28/C. § (5) bekezdésének a) pontjában foglalt tilalmat, amely alapján nem lehet országos népszavazást tartani a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról. A kezdeményezés részben a központi költségvetés, részben a mindenkori önkormányzati költségvetések kiadási oldalát érinti, ezeket tervezhetetlenné teszi, ha a képviselők választásától függ az, hogy a kétféle tisztséghez kapcsolódó javadalmazás közül melyiket választják. A kérdés a konkrét népszavazási tilalmon túlmenően burkoltan az Alkotmány módosítását is eredményezné sikeres népszavazás esetén. A kezdeményezés ellentétes az Alkotmány 70/B. §-ának (2) bekezdésében foglaltakkal, amely szerint egyenlő munkáért mindenkit, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bér illet meg. Az eredményes népszavazást követően azonban egyes képviselők díjazás nélkül végeznék ugyanazt a munkát, mint amit képviselőtársaik díjazás ellenében. Másrészt a kezdeményezés az Alkotmánynak a képviselők függetlenségét biztosító tiszteletdíjára és költségtérítésére vonatkozó szabályait is felülírná. Eredményeként ugyanis megszűnne a jelenleg alanyi jogon járó tiszteletdíj és költségtérítés egyes képviselők esetében. Így az Alkotmánybíróság több határozatában [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001.(XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok] kifejtett következetes gyakorlatára tekintettel a kérdés burkolt alkotmánymódosításra irányuló tartalma miatt sem hitelesíthető. II.
A határozat az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének a) pontján, az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
Budapest, 2007. november 12. Dr. Szigeti Péter |