Az Országos Választási Bizottság
105/2007. (III. 29.) határozata

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. §-a (3) bekezdésnek b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. Orbán Viktor és dr. Semjén Zsolt által a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Kereszténydemokrata Néppárt képviseletében benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Roosevelt tér 1-3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314.; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás

I.

Dr. Orbán Viktor és dr. Semjén Zsolt 2006. október 24-én nyújtotta be az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát hitelesítés céljából. Az íven a következő kérdés szerepelt:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?”

Az Országos Választási Bizottság 566/2006. (XI. 20.) OVB határozatával az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta. A határozat ellen benyújtott kifogás nyomán az Alkotmánybíróság 15/2007. (III. 9.) AB határozatával az OVB döntését megsemmisítette, és a testületet új eljárás lefolytatására kötelezte.

Az új eljárás lefolytatása során az Országos Választási Bizottság az Alkotmánybíróság határozatának indokolására és az időközben bekövetkezett törvényi változásokra figyelemmel vizsgálta a kérdés hitelesíthetőségét.

1) Az Országos Választási Bizottság a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény elfogadott szabályait is figyelembe véve megvizsgálta a népszavazásra feltenni kívánt kérdés és a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 28/C. § (5) bekezdése a) pontjában foglalt, tiltott népszavazási tárgy összefüggését. Az Országos Választási Bizottság 566/2006. (XI. 20.) OVB határozatához képest a hatályba lépett költségvetési törvény új szabályozási környezetet jelent a korábban már vizsgált kérdést illetően. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontjában szereplő, népszavazást kizáró rendelkezéseket több határozatában értelmezte. Legutoljára a 16/2007. (III. 9.) AB határozatában erősítette meg azokat a tételeket, melyeket először az 51/2001. (XI. 29.) AB határozatában fejtett ki. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint „a költségvetési törvény fogalmába semmiképpen sem tartozhat bele az összes olyan jogszabály, amelynek pénzügyi, költségvetési vonzata van”. E határozat értelmében „az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontjában szereplő, a költségvetésre vonatkozó kizáró ok alapján a költségvetésre vonatkozó valamely kérdés akkor nem bocsátható népszavazásra, ha a kérdés a költségvetési törvény módosítását tartalmazza, vagy a kérdésből okszerűen következik a tiltott tárgykörben megjelölt törvények módosítása, illetve ha a kérdés arra irányul, hogy a választópolgárok pontosan határozzanak meg jövőbeli költségvetési törvényben szereplő egyes kiadásokat”.

A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 14. § (4) bekezdése a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdése alapján az államilag finanszírozott képzésben résztvevő hallgatók által fizetendő képzési hozzájárulást az államilag finanszírozott oktatást folytató felsőoktatási intézmények költségvetési bevételeként határozza meg. A felsőoktatási intézmények 2007. évi intézményi költségvetésének megtervezése a költségvetési törvényben meghatározott állami támogatások és az intézményi közvetlen bevételek együttes figyelembe vétele alapján történik. Egy eredményes népszavazás következtében, amely a törvényalkotót a képzési hozzájárulás eltörlésére kötelezné, a felsőoktatási intézmények ily módon kieső bevételeit – az intézmények működőképességének megőrzése érdekében – a központi költségvetési források átcsoportosításával kellene pótolni, ami szükségessé teheti a központi költségvetés bevételi oldalának utólagos korrekcióját is.

A fentiekből következően az Országos Választási Bizottság azt állapította meg, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdésből okszerűen következik az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott tiltott tárgykörhöz tartozó egy vagy több törvény módosítása.

2) A képzési hozzájárulás esetében az Országos Választási Bizottság a kérdés vizsgálata során újból megállapította: a kérdés hitelesítését kizáró érv az, hogy a népszavazásról szóló hatályos alkotmányi és törvényi rendelkezések alapján jelenleg nem dönthető el, mennyi időre kötelezné a népszavazás eredménye a törvényhozást, így megalapozott következtetés, hogy az eredményes népszavazás – burkolt formában ugyan, de egyértelműen – az Alkotmány módosítását eredményezi.

A képzési hozzájárulással kapcsolatos 15/2007. (III. 9.) AB határozat III/3. pontja idéz az OVB határozatából, majd érveinek részletes kifejtése nélkül megállapítja: „Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint azonban a jelen ügyben a kérdés nem irányul az Alkotmány módosítására. Eredményes népszavazásból az Országgyűlésnek nem keletkezne olyan jogalkotási kötelezettsége, amely csak az Alkotmány módosításával teljesíthető”.

Az OVB határozatának indokolása arra mutat rá, hogy a kérdésben tartott eredményes népszavazás az alkotmány módosítását eredményezné, de nem állítja, hogy a kérdés az Alkotmány módosítására irányulna. Az OVB továbbra is fenntartja azt az érvét, mely szerint a határidők törvényi rendezésére vonatkozó szabály hiányában többféle, a hatályos Alkotmány kereteit egyaránt túllépő eredménnyel, és ehhez kapcsolódó lehetséges értelmezésekkel zárulna a népszavazás. Az egyik lehetséges értelmezés szerint a törvényhozó a tilalmat bármikor, akár az eredményes népszavazást követő rövid időn belül feloldhatná, és a népszavazási döntéssel ellentétes tartalmú törvényt alkothatna. Ez az értelmezés nyilvánvalóan ellentétes lenne a népszavazás alkotmányos intézményével, és közvetve az Alkotmány 2. §-ának (2) bekezdésével. A másik lehetséges értelmezés lényege, hogy egy eredményes népszavazás mindaddig, amíg egy újabb, azonos tárgykörre irányuló, ellentétes tartalmú népszavazás nem kötelezi a törvényhozást a korábban tiltott tárgyú törvény megalkotására, addig a törvényhozási tilalom végleges. Az Országgyűlés törvényalkotó és egyéb hatáskörei gyakorlásának határidő nélküli korlátozása lényegében azt eredményezheti, hogy ezekben a kérdésekben „kizárólagos népszavazási tárgyak” jönnek létre, hiszen e tárgykörök Országgyűlés általi ismételt gyakorlását legfeljebb egy újabb eredményes népszavazás kényszerítheti ki. Sőt, az sem bizonyos, hogy egy későbbi népszavazás a tilalmat feloldhatja-e. Hiszen ha népszavazás csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésről rendezhető, de az Országgyűlésnek a reá kötelező népszavazás miatt nincs hatásköre a kérdésről dönteni, akkor a tilalmat se törvény, se népszavazás nem változtathatja meg. Ez pedig azt jelenti, hogy a konkrét ügyben megszűnik az Országgyűlés törvényalkotói hatásköre, anélkül, hogy egy ilyen alapvető alkotmányos jelentőségű kérdésről az Alkotmány említést tenne. Egyúttal előállna egy újabb, népszavazásra nem bocsátható kérdésfajta, úgyszintén anélkül, hogy erre az Alkotmány utalna. Vagyis két ponton is burkolt alkotmánymódosítást eredményez a törvényalkotási tilalomról szóló sikeres népszavazás.

Ebben a kérdésben tehát egy eredményes, a kérdésre igenlő választ adó népszavazás olyan bizonytalan határidejű törvényhozási moratóriumra kötelezné az Országgyűlést, amely csak a hatályos Alkotmánynak a képviseleti demokrácia és a közvetlen demokrácia intézményeire vonatkozó rendelkezései megváltoztatásával kaphat alkotmányos alapot. Ez – tekintettel az Alkotmánybíróság több határozatában [25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001. (XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok] kifejtett következetes gyakorlatára is – a kérdés burkoltan alkotmánymódosítást kiváltó jellege miatt a hitelesítés akadályát képezi.

II.

A határozat az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének a) pontján, az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, és a 10. §-ának b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.



Budapest, 2007. március 29.
 

Dr. Szigeti Péter
az Országos Választási Bizottság
elnöke

Vissza a főoldalra