Főoldal / OVB / Határozatok
Az Országos Választási Bizottság
566/2006. (XI. 20.) határozata
Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C.
törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. §-a (3) bekezdésnek b) pontjában foglalt
hatáskörében eljárva a dr. Orbán Viktor és dr. Semjén Zsolt által a Fidesz –
Magyar Polgári Szövetség és Kereszténydemokrata Néppárt képviseletében
benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának
hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen az annak közzétételét követő 15 napon belül az
Alkotmánybírósághoz címezve az Országos Választási Bizottsághoz (1094 Budapest,
Balázs Béla u. 35.) lehet kifogást benyújtani.
Indokolás
I.
Dr. Orbán Viktor és dr. Semjén Zsolt 2006. október 24-én nyújtotta be az
országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát
hitelesítés céljából. Az íven a következő kérdés szerepelt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat
folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?”
Az Országos Választási Bizottság a népszavazásra feltenni kívánt kérdéssel
kapcsolatban a következőket állapította meg. Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés
f) pontja kizárja a népszavazást a Kormány programjáról. Az OVB álláspontja
szerint a kormány programjáról tartandó népszavazás alkotmányi tilalma nemcsak
azt jelenti, hogy a konkrét dokumentum, a maga egészében (akár annak parlamenti
elfogadását megelőzően, akár utólagosan) nem lehet referendum tárgya, hanem
annak egyes világosan felismerhető, lényeges elemei sem bocsáthatók
népszavazásra. Ha ugyanis ez megengedhető lenne, akkor nem lenne annak sem
akadálya, hogy a program minden egyes pontját külön-külön megfogalmazott
„kérdés” formájában támadják. Márpedig ebben az esetben az Alkotmány 2. § (1)
bekezdésében foglalt jogállamiság, illetőleg az a parlamentáris demokrácia,
amelynek a hatályos Alkotmányból levezetett értelmezését – ezen belül pedig
kiemelten a képviseleti és közvetlen demokrácia viszonyát tartalmazó, a 2/1993.
(I. 22.) AB határozat és a 25/1999. (VII. 7.) AB határozatban is megjelenő -
értelmezése, szabályrendszere nem érvényesülne, a kormányprogram „részenkénti”,
népszavazás útján történő megváltoztatása a hatályos alkotmányos kereteket
szétfeszítené.
A fenti összefüggésre tekintettel az Országos Választási Bizottság a
kezdeményezésben szereplő kérdés kapcsán – elsődleges szempontként – kiemelt
figyelemmel vizsgálta a kérdésnek a Kormányprogramhoz való viszonyát.
Az Országos Választási Bizottság – a fentiek alapján – elsődlegesen azért
utasította el a kezdeményezést, mert a kérdés kifejezetten a Kormányprogram
„Reform az oktatásban. Versenyképes, minőségi felsőoktatás” c. fejezetében
szereplő egyik lényeges, a Kormány által tervezett társadalmi reformok egyik
lényeges elemét jelentő, a Kormányprogramban egyértelmű tartalommal szabályozott
kérdéskörrel ellentétes szabályozás megalkotását célozza. A Kormányprogram e
pontja szerint: „A felsőoktatási intézmények fenntartható, és a mainál
igazságosabb finanszírozása érdekében az államilag támogatott képzésben
bevezetjük a tanulmányi költségekhez való utólagos képzési hozzájárulást (egyéni
képzési számla), és felülvizsgáljuk a költségtérítéses képzés feltételeit. A
jövőben a költségtérítéses képzés díja nem lehet kevesebb a képzési és
fenntartási normatíva együttes összegénél.”
Az Országos Választási Bizottság a kérdés vizsgálata során, a kérdés
hitelesítését kizáró szempontok sorában megállapította azt is, hogy a
népszavazásról szóló hatályos alkotmányi és törvényi rendelkezések alapján
jelenleg nem dönthető el, mennyi időre kötelezné a népszavazás eredménye a
törvényhozást.
A határidők törvényi rendezésére vonatkozó szabály hiányában többféle, a
hatályos Alkotmány kereteit egyaránt túllépő eredménnyel, és ehhez kapcsolódó
lehetséges értelmezésekkel zárulhatna a népszavazás. Az egyik ilyen lehetséges
értelmezés, hogy módosítási, illetve hatályon kívül helyezési moratórium
hiányában a törvényhozó akár egy esetleges eredményes népszavazást közvetlenül
követően alkothatna a népszavazási döntéssel eredménnyel ellentétes tartalmú
törvényt. Ez az értelmezés, illetőleg esetleges gyakorlat nyilvánvalóan
ellentétes lenne a népszavazás alkotmányos intézményével, és közvetve az
Alkotmány 2. § (2) bekezdésével. A másik lehetséges értelmezés lényege az, hogy
egy eredményes népszavazás esetén mindaddig, amíg egy újabb, azonos tárgykörre
irányuló, ellentétes tartalmú népszavazás nem kötelezi a törvényhozást a
korábban tiltott tárgyú törvény megalkotására, addig a törvényhozási tilalom
végleges. Az Országgyűlés törvényalkotó és egyéb hatáskörei gyakorlásának
határidő nélküli korlátozása lényegében azt eredményezheti, hogy ezekben a
kérdésekben „kizárólagos népszavazási tárgyak” jönnek létre, hiszen e tárgykörök
Országgyűlés általi ismételt gyakorlását csak egy újabb eredményes népszavazás
kényszerítheti ki. Különösen szembetűnő ez olyan népszavazási kezdeményezések
esetén, mint a vizsgált kérdés, aminek a tárgya az Országgyűlés eltiltása
valamely tartalmú törvény elfogadásától. Ebben a kérdésben tehát egy eredményes,
a kérdésre igenlő választ adó népszavazás olyan bizonytalan határidejű
törvényhozási moratóriumra kötelezné az Országgyűlést, mely csak a hatályos
Alkotmánynak a képviseleti demokrácia és a közvetlen demokrácia intézményeire
vonatkozó rendelkezései megváltoztatásával kaphatnak alkotmányos alapot. Ezért
az Országos Választási Bizottság – tekintettel az Alkotmánybíróság több
határozatában {25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.)
AB, 50/2001. (XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok} kifejtett
következetes gyakorlatára is – a kérdést a burkoltan alkotmánymódosítást kiváltó
jellege miatt is elutasította.
II.
A határozat az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének f) pontján, az országos
népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, és
a 10. §-ának b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának
(1) bekezdésén alapul.
Budapest, 2006. november 20.
Dr. Szigeti Péter
Az Országos Választási Bizottság
elnöke
Vissza a főoldalra