2005. évi CXIV. törvény
a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról
Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek - az Alkotmány 68. §-ának (4) bekezdésében biztosított - azon jogának érvényre juttatása érdekében, amely szerint helyi (települési és területi) és országos önkormányzatokat hozhatnak létre, az Alkotmány 71. §-ának (4) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA
1. § E fejezet hatálya kiterjed a települési és fővárosi kerületi (a továbbiakban együtt: települési) kisebbségi önkormányzatok, a fővárosi és megyei (a továbbiakban együtt: területi) kisebbségi önkormányzatok, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok tagjainak megválasztására.
Általános rendelkezések
Választójog
2. § (1) A települési kisebbségi önkormányzati
választásokon választó és választható (a továbbiakban: kisebbségi
választópolgár), aki
a) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott
kisebbséghez tartozik, és a kisebbséghez tartozását vállalja és kinyilvánítja,
b) magyar állampolgár,
c) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal
rendelkezik, és
d) a kisebbségi választói jegyzékben szerepel.
(2) A kisebbségi választópolgár a szavazás jogát szabad elhatározása alapján, a
lakóhelye szerinti településen gyakorolhatja.
(3) A kisebbségi választópolgár a választhatóság jogát szabad elhatározása
alapján gyakorolhatja.
A választás napja és a megbízatás időtartama
3. § (1) A települési kisebbségi önkormányzati képviselők
választását négyévenként, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek
általános választásának napján kell megtartani.
(2) Időközi választásra nem kerülhet sor.
(3) A települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének megbízatása a
települési kisebbségi önkormányzati képviselők következő választása napjáig
tart.
Választókerület
4. § A választáson a település (fővárosi kerület) egy választókerületet alkot.
A választás kitűzése
5. § A választást akkor kell kitűzni, ha a településen a kisebbségi választói jegyzékben szereplő kisebbségi választópolgárok száma a választás kitűzésének napján eléri a 30-at.
A képviselők száma
6. § A képviselők száma 5 fő.
Jelölés
7. § (1) Jelöltet az e törvény szerinti jelölő szervezet
állíthat.
(2) Több jelölő szervezet közös jelöltet is állíthat.
(3) A választást akkor lehet megtartani, ha legalább 5 jelölt van.
Szavazás
8. § A kisebbségi választópolgár legfeljebb 5 jelöltre szavazhat.
Az eredmény megállapítása
9. § Eredménytelen a választás, ha 5-nél kevesebb jelölt
kap érvényes szavazatot.
10. § (1) Képviselő az az 5 jelölt lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta.
(2) Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő
számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot.
(3) Az a jelölt, aki egyetlen szavazatot sem kapott, nem lehet képviselő.
A megüresedett mandátum betöltése
11. § Ha a települési kisebbségi önkormányzat képviselőjének megbízatása megszűnik, helyére a szavazatszám szerinti sorrendben következő jelölt lép. Ha nincs ilyen jelölt, a mandátum betöltetlen marad.
A területi kisebbségi önkormányzati képviselők választása
Választójog
12. § A területi kisebbségi önkormányzati választásokon választó és választható, aki települési kisebbségi önkormányzat tagja (a továbbiakban: elektor).
A választás napja és a megbízatás időtartama
13. § A területi kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének megbízatása a területi kisebbségi önkormányzatok következő választásának napjáig tart.
A választás kitűzése
14. § A választást ki kell tűzni, ha a választás kitűzésekor a megye területén legalább 10 településen, illetőleg a fővárosban legalább 10 fővárosi kerületben települési kisebbségi önkormányzat működik.
A képviselők száma
15. § A megválasztható képviselők száma 9 fő.
Listaállítás
16. § (1) Az a jelölő szervezet állíthat listát, amely a
megyében (fővárosban) a megválasztott elektorok legalább 10%-át jelöltként
állította a települési kisebbségi önkormányzati választáson. A jelöltek számába
beszámítanak:
a) az adott jelölő szervezet által önállóan állított jelöltek;
b) a közös jelöltek közül az adott jelölő szervezetre eső jelölthányad, melyet
közös jelöltenként, a jelöltet állító jelölő szervezetek arányában kell
megállapítani. Nem keletkezik jelölthányad a közös lista állítását megalapozó
közös jelöltek után.
(2) Azok a jelölő szervezetek, amelyek a megválasztott elektorok legalább 10%-át
közösen állították jelöltként a települési kisebbségi önkormányzati választáson,
közös listát indíthatnak.
(3) A választást akkor lehet megtartani, ha a jelölő szervezetek által állított
listákon összesen legalább 9 jelölt van.
Szavazás
17. § Az elektor egy listára szavazhat.
Az eredmény megállapítása
18. § A listák a leadott szavazatok arányában, az alábbi
számítási módszer alapján szereznek mandátumot:
a) össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden lista neve alatt képezni
kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott listára leadott
szavazatok száma, a következő a fele, majd a harmada, a negyede stb.,
b) minden lista számoszlopában annyi szám szerepelhet, amennyi a listán szereplő
jelöltek száma,
c) a táblázat segítségével lehet kiosztani a mandátumokat. Meg kell keresni a
táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában
találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a
következő legnagyobb számot. Amelyik lista oszlopában találjuk, az a lista kap
egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, míg kiosztásra kerül
az összes mandátum. Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor
egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik már
szerzett mandátumot, illetőleg amelyik több mandátumot kapott, végezetül,
amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott.
19. § A listán szereplő jelöltek a listán elfoglalt helyük sorrendjében szereznek mandátumot.
A megüresedett mandátum betöltése
20. § (1) Ha a területi kisebbségi önkormányzat
képviselőjének megbízatása megszűnik, helyére - a listán eredetileg is szereplő
jelöltek közül - a jelölő szervezet által megnevezett, ennek hiányában a listán
soron következő jelölt lép.
(2) Ha a listán nincs több jelölt, a mandátum betöltetlen marad.
(3) Ha a képviselők száma 5 fő alá csökken, illetőleg ha a képviselő-testületet
feloszlatják vagy az kimondja feloszlását, időközi választást kell tartani.
Az országos kisebbségi önkormányzati képviselők választása
21. § Az országos kisebbségi önkormányzati képviselők választására a 12-20. § rendelkezéseit a 22-26. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A választás kitűzése
22. § A választást ki kell tűzni, ha országosan legalább 4 települési kisebbségi önkormányzat működik.
A közgyűlés tagjainak száma
23. § A közgyűlés tagjainak száma
a) 15 fő, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma nem több,
mint 15,
b) 19 fő, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma 16 és 30
között van,
c) 25 fő, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma 31 és 50
között van,
d) 31 fő, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma 51 és 100
között van,
e) 39 fő, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma 101 és 200
között van,
f) 53 fő, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma több, mint
200.
Listaállítás
24. § A választást akkor lehet megtartani, ha a jelölő szervezetek által állított listákon összesen legalább annyi jelölt van, mint a megválasztható közgyűlési tagok száma.
A megüresedett mandátum betöltése
25. § Ha a közgyűlés tagjainak száma a 23. §-ban meghatározott létszám fele alá csökken, időközi választást kell tartani.
Értelmező rendelkezések
26. § (1) E fejezet rendelkezéseit kisebbségenként
külön-külön kell alkalmazni.
(2) E fejezet alkalmazásában
a) jelölő szervezet: az egyesülési jogról szóló törvény szerint bejegyzett olyan
társadalmi szervezet (ide nem értve a pártok működéséről és gazdálkodásáról
szóló törvény szerint bejegyzett szervezetet), amelynek alapszabályában - a
települési kisebbségi önkormányzati választás évét megelőző legalább 3 éve -
rögzített célja az adott nemzeti vagy etnikai kisebbség képviselete;
b) kisebbség: a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben
felsorolt nemzeti és etnikai kisebbség.
II. Fejezet
A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK JOGAIRÓL SZÓLÓ 1993. ÉVI LXXVII. TÖRVÉNYT MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK
27. – 62. §
III. Fejezet
EGYÉB MÓDOSULÓ TÖRVÉNYI RENDELKEZÉSEK
62. – 70. §
70. § (1) Az 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nekt.) 1.
melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.
(2) Az 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 8. melléklete helyébe e
törvény 2. melléklete lép, egyidejűleg a Ve. az e törvény 3. mellékletét képező
8/A. melléklettel, valamint az e törvény 4. mellékletét képező 11. melléklettel
egészül ki.
71. § Ahol jogszabály "helyi kisebbségi önkormányzat" fogalmat használ,
ott értelemszerűen "települési kisebbségi önkormányzat" vagy "megyei, fővárosi
kisebbségi önkormányzat" fogalmat kell érteni.
72. § (1) E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) E törvény 1-26. §-át első alkalommal a helyi önkormányzati képviselők és
polgármesterek 2006. évi általános választásával egy napon tartott települési
kisebbségi önkormányzati választásokon és az azt megelőző választási eljárás
során kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény hatálybalépését megelőzően
bejegyzett jelölő szervezet állíthat jelöltet, illetőleg listát.
(3) Az országos önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételi
kötelezettségére vonatkozó szabályokat első alkalommal a 2006. évi kisebbségi
önkormányzati választásokat követően kell alkalmazni.
(4) E törvény hatálybalépése az azt megelőzően alakult kisebbségi települési
önkormányzatok megbízatását és jogállását nem érinti; rájuk az e törvény
kihirdetésekor hatályban volt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a Nekt. 2. §-a, a 32-34. §-a, az 56. § második mondata, az 59. § (5)
bekezdése, a 61. § (3) és (4) bekezdése, a 62. § (2) és (3) bekezdése, a 63. §
(4) és (6) bekezdése;
b) az 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 98. § (2) bekezdés a)
pontjában a " , helyi kisebbségi, valamint a kisebbségi települési
önkormányzatok", (3) és (4) bekezdésének bevezető szövegében, valamint 99. § (3)
bekezdésében a " , helyi kisebbségi, valamint a kisebbségi települési
önkormányzat" szövegrész;
c) az Ötv. X/A. fejezete (102/A-102/F. §-ai);
d) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény
módosításáról szóló 1995. évi VI. törvény;
e) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990.
évi LXIV. törvény módosításáról szóló 1994. évi LXII. törvény 34-37. §-a, 39.
§-a, 40. §-ának (2)-(5) bekezdése, 43. §-a és 47. §-a;
f) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló
1994. évi LXIII. törvény 56. és 64. §-a;
g) a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV.
törvény 37. §-a;
h) a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1994.
évi CIV. törvény 85. §-a;
i) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény, a
helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi
LXIV. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény
módosításáról szóló 1999. évi LXV. törvény;
j) az 1990. évi LXIV. törvény 26. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata; XI.
fejezete (48-50/C. §-a); 54/A. §-ának l) pontjából az "a helyi kisebbségi
önkormányzat tagja" szövegrész; 54/A. §-ának m) és p) pontja; 54/A. §-ának x)
pontjából a "valamint a helyi kisebbségi önkormányzati képviselők választása"
szövegrész; 57. §-ának e) pontja; 63. §-ának (2) bekezdése; 5. számú melléklete;
k) a Ve. XII. fejezetének címéből a " , valamint a helyi kisebbségi
önkormányzatok tagjainak" szövegrész; 100. §-ából a " , valamint a helyi
kisebbségi önkormányzatok tagjainak" szövegrész; 101. §-ának c) pontjából a " ,
valamint a helyi kisebbségi önkormányzati képviselők választása" szövegrész;
108. §-a; 109. §-a; a 110. § (1) bekezdésének a)-c) pontjából és (2)
bekezdéséből az " , a helyi kisebbségi önkormányzati" szövegrész, valamint (3)
bekezdése; 112. §-ából és 113. §-ának (2) bekezdéséből az "és a helyi kisebbségi
önkormányzati" szövegrész; 114. §-a és az előtte lévő "A helyi kisebbségi
önkormányzati választás kitűzése" alcím; 115. §-ának (3) bekezdése: 149. §-a h)
pontjából a "helyi" szövegrész, továbbá j) pontja; 163. §-a, 164. §-a és 166.
§-a;
l) a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 19. §-ának e)
pontjában a " , a kisebbségi települési önkormányzattól" szövegrész;
m) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 22. § (1) bekezdésének d)
pontjában, valamint a 61. § (2) bekezdésében a " , a kisebbségi települési
önkormányzat" szövegrész.
(6) Az Ötv. 98. § (4) bekezdésében a "szerveik" szövegrész helyébe a "szervei"
szöveg lép.
(7) Az 56. § rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követő naptári év december
31-ig kell végrehajtani. A végrehajtásról a Kormány gondoskodik.
(8) Az országos kisebbségi önkormányzatok központi költségvetési szervként
történő gazdálkodásának feltételeit 2008. január 1-jétől kell biztosítani. A
végrehajtásról a Kormány gondoskodik.
73. § Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a Nekt.-nek a
módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Magyar Közlönyben
közzétegye.