1997. évi C. törvény
a választási eljárásról
A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos. Annak érdekében, hogy a választójog gyakorlása, a választási, népszavazási és népi kezdeményezési eljárás demokratikus és megfelelő biztosítékokkal övezett legyen, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. FEJEZET
ALAPVETŐ SZABÁLYOK
A törvény célja
1. § E törvény célja, hogy a választópolgárok, a jelöltek és a jelölő szervezetek, valamint a választási szervek egységes, áttekinthető és egyszerű eljárási szabályok alapján, törvényes keretek között gyakorolhassák a választásokkal kapcsolatos jogaikat.
A törvény alkalmazási köre
2. § E törvényt kell alkalmazni:
a) az országgyűlési képviselők választására,
b) az Európai Parlament tagjainak választására,
c) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására,
d) a kisebbségi önkormányzatok tagjainak megválasztására,
e) az országos népszavazásra,
f) a helyi népszavazásra,
g) az országos népi kezdeményezésre,
h) a helyi népi kezdeményezésre, továbbá
i) azokra a választási eljárásokra, amelyekre e törvény alkalmazását törvény
elrendeli [az a)-i) pontban foglaltak együtt: választás].
A választási eljárás alapelvei
3. § A választási eljárás szabályainak alkalmazása során a
választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk az alábbi
alapelveket:
a) a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása,
b) önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a szavazásban,
c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között,
d) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás,
e) jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása,
f) a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása.
Általános szabályok
4. § (1) A választást legkésőbb 72 nappal a szavazás napja előtt kell
kitűzni. A választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja ne essen nemzeti
ünnepre vagy a Munka Törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, illetve az
azokat megelőző vagy követő napra.
(2) Ha a szavazást a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti, a
választási bizottság a megismételt szavazást a megismételtetett szavazás napját
követő 30 napon belülre tűzi ki.
(3) Az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők, azok - ha a törvény
másképpen nem rendelkezik - a határidő utolsó napján 16 órakor járnak le.
(4) A napokban megállapított határidőket a naptári napok szerint kell számítani.
5. § A választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami
feladatok végrehajtásának költségeit - az Országgyűlés által megállapított
mértékben - a központi költségvetésből kell biztosítani. E pénzeszközök
felhasználásáról az Állami Számvevőszék tájékoztatja az Országgyűlést.
II. FEJEZET
A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS NYILVÁNOSSÁGA
6. § (1) A választási bizottságok működése és tevékenysége, valamint a
választási bizottságok rendelkezésére álló adatok - törvényben megállapított
kivétellel - nyilvánosak. A választási eljárás nyilvánossága nem sértheti a
szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez
fűződő jogokat.
(2) A választás számítógépes adatait azonos feltételekkel, díjfizetés ellenében
bárki igényelheti.
(3) A választással kapcsolatos tudnivalókról (így a szavazás helyéről és
idejéről, a jelöltekről, a névjegyzék kifüggesztéséről, a szavazás módjáról, a
választás eredményéről) az illetékes választási iroda közleményt ad ki.
(4) A választási bizottság tagjainak és a választási iroda vezetőjének nevét, a
választási szervek hivatali helyiségének címét a helyben szokásos módon,
illetőleg az országgyűlési egyéni választókerületi és a területi választási
bizottság tagjainak nevét a fővárosi, megyei közgyűlés hivatalos lapjában is, az
Országos Választási Bizottság adatait pedig a Magyar Közlönyben közzé kell
tenni.
(5) A választási irodák gondoskodnak arról, hogy a választópolgárok a választási
tudnivalókról, a szavazás módjáról általános tájékoztatást és kérdéseikre
felvilágosítást kapjanak.
(6) A szavazás napján a választás befejezése előtt a választási irodák a
szavazók számáról és arányáról tájékoztatást adhatnak.
7. § A sajtó képviselői jelen lehetnek a választási bizottságok
munkájánál, tevékenységüket azonban nem zavarhatják.
7/A. §
8. § (1) A szavazást megelőző nyolcadik naptól a szavazás befejezéséig a
választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét nem szabad
nyilvánosságra hozni.
(2) A szavazás napján közvélemény-kutatás az alábbi feltételekkel végezhető:
a) a közvélemény-kutatás csak névtelen lehet, és az önkéntességen alapulhat,
b) a közvélemény-kutatók abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem
léphetnek be, a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatják, csak a
szavazóhelyiségből kilépőket kérdezhetik meg.
III. FEJEZET
VÁLASZTÓKERÜLETEK, SZAVAZÓKÖRÖK
9. – 11. §
IV. FEJEZET
A VÁLASZTÓJOGOSULTSÁG NYILVÁNTARTÁSA
12. – 20/E. §
V. FEJEZET
VÁLASZTÁSI SZERVEK
A választási bizottságok
21. § (1) A választási bizottságok a választópolgárok független,
kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a
választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének
biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás
törvényes rendjének helyreállítása.
(2) Választási bizottságok:
a) a szavazatszámláló bizottság,
b) a helyi választási bizottság,
c) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság,
d) a területi választási bizottság,
e) az Országos Választási Bizottság.
(3) A választási bizottság a működésének tartama alatt hatóságnak, a tagja pedig
hivatalos személynek minősül.
(4) A választási bizottság tagjai a szavazást követő napon mentesülnek a
jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre átlagbér
illeti meg őket, amelyet a munkáltató fizet. A munkáltató a választási szerv
tagját megillető bér megtérítését a szavazást követő öt napon belül igényelheti
a választási bizottság mellett működő választási irodától, a szavazatszámláló
bizottság esetén a helyi választási irodától.
A választási bizottságok tagjai
22. § (1) A 24. § és a 25. §, továbbá a 27. § (3)-(4) bekezdésének
kivételével a választási bizottságnak csak a választókerületben - a helyi
választási bizottságnak csak a településen - lakcímmel rendelkező választópolgár
lehet tagja.
(2) A választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök, állami
vezető, közigazgatási hivatal vezetője, képviselő, megyei közgyűlés elnöke,
polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a választási bizottság
illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője, valamint
jelölt.
(3) Nem lehet a választási bizottság választott tagja a (2) bekezdésben
foglaltakon túl a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja,
valamint a választókerületben induló jelölt hozzátartozója sem.
(4) Az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban
egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek
tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek.
23. § (1) A szavazatszámláló bizottság három tagját és szükséges számban
póttagokat a települési önkormányzat képviselő-testülete az országgyűlési
képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás
napja előtti 20. napon választja meg; személyükre a helyi választási iroda
vezetője tesz indítványt. Az egy szavazókörrel rendelkező településen nem
választanak külön szavazatszámláló bizottságot [31. § (2) bek. l) pont].
(2) A helyi választási bizottság három - az egy szavazókörrel rendelkező
településen öt - tagját és szükséges számban póttagokat a települési
önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzati képviselők és polgármesterek
általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti
51. napon választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz
indítványt.
(3) Az országgyűlési egyéni választókerületi, illetőleg a területi választási
bizottság három-három tagját és szükséges számban póttagokat a fővárosi, megyei
közgyűlés választja meg; személyükre a területi választási iroda vezetője tesz
indítványt.
(4) Az Országos Választási Bizottság öt tagját és szükséges számban póttagokat
az Országgyűlés választja meg; személyükre - a pártok javaslataira is
figyelemmel - a belügyminiszter tesz indítványt.
(5) A (3)-(4) bekezdés szerinti választási bizottságok választott tagjait az
országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a
szavazás napja előtti 51. napon kell megválasztani.
24. § Ha a szavazatszámláló bizottság vagy a helyi választási bizottság
tagjainak megválasztására - az alacsony lakosságszám vagy az
összeférhetetlenségi szabályok miatt, illetőleg azért, mert a képviselő-testület
a működésében akadályozott - a törvényben előírt határidőig nem került sor, a
tagokat a területi választási bizottság a helyi választási iroda vezetőjének
indítványára haladéktalanul megbízza.
25. §
26. § (1) A választási bizottság választott tagjainak megbízatása a - 23.
§-ban meghatározott - következő általános választásra létrehozott választási
bizottság alakuló üléséig tart.
(2) A választási bizottság megbízott tagjának megbízatása - a (3) bekezdésben
foglaltak kivételével - a választás végleges eredményének közzétételével szűnik
meg.
(3) Az Országos Választási Bizottságba az Országgyűlés alakuló ülésén
képviselőcsoportot alakító pártok által a 25. § szerint megbízott tagok
megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időpontig, illetőleg a
képviselőcsoport megszűnéséig tart. Azok a pártok, amelyek a 25. § szerint nem
bíztak meg tagot az Országos Választási Bizottságba, de az Országgyűlésben
képviselőcsoportot alakítottak, az Országos Választási Bizottságba egy-egy tagot
bízhatnak meg, akiknek a megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időpontig,
illetőleg a képviselőcsoport megszűnéséig tart.
(4) A választási bizottság tagjának megbízatása az (1)-(3) bekezdésben
foglaltakon túl megszűnik:
a) ha a megbízatás törvényes feltételei megszűntek,
b) ha a választási bizottság megállapította tagjának összeférhetetlenségét,
c) lemondással,
d) a megbízatás visszavonásával.
27. § (1) Ha a választási bizottság választott tagja meghalt, vagy
megbízatása a 26. § (4) bekezdésében meghatározott okból megszűnt, helyébe a
póttag lép. Póttag hiányában a települési önkormányzat képviselő-testülete,
illetőleg a fővárosi, megyei közgyűlés vagy az általuk kijelölt bizottságuk, az
Országos Választási Bizottság esetében az Országgyűlés új tagot választ.
(2) Ha a választási bizottság megbízott tagja meghalt, vagy megbízatása a 26. §
(4) bekezdésében meghatározott okból megszűnt, helyébe a jelölő szervezet, a
független jelölt, illetőleg a képviselőcsoport új tagot bízhat meg.
(3) A 24. § szerint kell eljárni, ha az ott meghatározott okból nem került sor a
szavazatszámláló bizottság vagy a helyi választási bizottság új tagjának
megválasztására.
(4) Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma kevesebb
mint öt, a helyi választási iroda vezetője a póttagok vagy más szavazatszámláló
bizottság tagjai közül a bizottságot kiegészíti. Ha ilyen módon nincs lehetőség
a szavazatszámláló bizottság kiegészítésére, akkor arról a területi választási
iroda vezetője gondoskodik más település szavazatszámláló bizottságának esküt
tett tagjai vagy póttagjai megbízásával.
28. § (1) A választási bizottság tagjai az illetékes polgármester, a
fővárosi főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, illetőleg az Országgyűlés
elnöke előtt esküt tesznek. Az eskü szövegét az 1. számú melléklet állapítja
meg.
(2) A választási bizottság - tagjai megválasztását és eskütételét követően -
alakuló ülést tart. Az alakuló ülésen a választott tagok közül megválasztja
elnökét és annak helyettesét.
(3) A választási bizottságot az elnök képviseli. Ha a választási bizottságnak
nincs elnöke vagy az elnök a tevékenységében akadályozott, az elnöki feladatokat
a helyettese látja el.
(4) A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak, azzal az
eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére nem jár tiszteletdíj.
A választási bizottság döntése
29. § (1) A választási bizottság testületként működik, döntéséhez a
tagok többségének jelenléte és a jelen levő tagok többségének azonos tartalmú
szavazata szükséges. Szavazni igennel vagy nemmel lehet.
(2) A választási bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvben a
kisebbségi véleményt is - indokaival együtt - rögzíteni kell. A jegyzőkönyv
egy-egy másolati példányát a választási bizottság - kérésükre, ingyenesen -
átadja a jelöltek képviselőinek.
A tényállás megállapítása
29/A. § (1) A választási bizottság köteles a döntéshozatalhoz
szükséges tényállást megállapítani.
(2) A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték (különösen az
irat, a kérelmező nyilatkozata, tanú nyilatkozata stb.) felhasználható, amely
alkalmas a tényállás megállapításának megkönnyítésére. A választási bizottság
által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. A
választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és
az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
(3) A választási bizottság a kérelmező részére - kérésére - biztosítja a szóbeli
nyilatkozattétel lehetőségét. Ez esetben az ellenérdekű fél számára is - ha
jelen van - lehetővé kell tenni a szóbeli nyilatkozattételt.
A határozat
29/B. § (1) A választási bizottság határozattal dönt. A határozatot -
meghozatala napján - írásba kell foglalni.
(2) A határozatnak tartalmaznia kell
a) a választási bizottság megnevezését, a határozat számát,
b) a kérelmező nevét és lakóhelyét (székhelyét),
c) az ügy tárgyának megjelölését,
d) a rendelkező részben a választási bizottság döntését, a fellebbezés (bírósági
felülvizsgálat iránti kérelem) lehetőségéről való tájékoztatást,
e) az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott
bizonyítékokat, a kérelmező által megjelölt, de mellőzött bizonyítást és a
mellőzés indokait, valamint azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a
választási bizottság a határozatot hozta.
(3) Ha a határozatban név-, szám- vagy más elírás van, a választási bizottság a
hibát kérelemre vagy hivatalból kijavíthatja. A számítási hibát tartalmazó
határozat kijavítására csak akkor kerülhet sor, ha a számítási hiba kijavítása
nem hat ki az ügy érdemére.
A határozat közlése
29/C. § (1) A határozatot - ha jelen van vagy ha telefaxszáma vagy
elektronikus levélcíme rendelkezésre áll - a meghozatala napján rövid úton kell
közölni a kérelmezővel, valamint azzal, akire a határozat jogot vagy
kötelezettséget keletkeztet vagy származtat. A határozat rövid úton való közlése
a) a jelen lévők részére a határozat átadásával,
b) telefaxon,
c) elektronikus dokumentum formájában (e-mail), vagy
d) a kézbesítési megbízott részére az a)-c) pontban meghatározott módon
történhet. A határozat rövid úton való közlésének módját (módjait) a kérelmező
jelöli meg.
(2) A határozat (1) bekezdés szerinti közlésének tényét és módját az iratra fel
kell jegyezni, az azt igazoló dokumentumot az ügyiratban el kell helyezni.
(3) A határozatot - ha arra az (1) bekezdés a) pontja szerint nem került sor -
kézbesíteni kell az érintettnek.
(4) A határozatot - ingyenesen - át kell adni a választási bizottság megbízott
tagjai részére.
(5) A választási bizottság a határozatát - a személyes adatok kivételével -
nyilvánosságra hozza.
Szavazatszámláló bizottság
30. § A szavazatszámláló bizottság legalább öt tagból áll.
Helyi választási bizottság
31. § (1) A helyi választási bizottság legalább három, az egy
szavazókörrel rendelkező településen legalább öt tagból áll.
(2) A helyi választási bizottság az egy szavazókörrel rendelkező településen
ellátja a szavazatszámláló bizottság feladatait is.
Országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság
32. § Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság legalább három tagból áll.
Területi választási bizottság
33. § A területi választási bizottság legalább három tagból áll.
Országos Választási Bizottság
34. § Az Országos Választási Bizottság legalább öt tagból áll.
A választási irodák
35. § (1) A választási irodák a választások előkészítésével,
szervezésével, lebonyolításával, a választópolgárok, a jelöltek és a jelölő
szervezetek pártsemleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, a
technikai feltételek megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és a
szakmai szabályok betartásának ellenőrzésével összefüggő állami feladatot ellátó
szervek.
(2) A szavazatszámláló bizottságok kivételével minden választási bizottság
mellett, továbbá a külképviseleteken választási iroda működik. A
szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda egy tagja
jegyzőkönyvvezetőként működik.
(3) A helyi és az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda
vezetője az illetékes jegyző, a területi választási iroda vezetője a főjegyző. A
külképviseleti választási iroda vezetőjét az Országos Választási Iroda vezetője
határozatlan időre bízza meg.
36. § (1) A választási iroda tagjait a választási iroda vezetője, az
Országos Választási Iroda vezetőjét és tagjait a belügyminiszter, a
külképviseleti választási iroda tagjait az Országos Választási Iroda vezetője
határozatlan időre bízza meg.
(2) A választási iroda vezetője a felettes választási iroda vezetője előtt esküt
tesz. A választási iroda tagjai és az Országos Választási Iroda vezetője
megbízásukkor a megbízó előtt tesznek esküt. Az eskü szövegét az 1. számú
melléklet állapítja meg.
37. § (1) A választási iroda tagjává köztisztviselő és közalkalmazott
bízható meg. A külképviseleti választási iroda tagjává, illetőleg vezetőjévé a
diplomáciai képviselet személyzetének, illetőleg a konzuli személyzet magyar
állampolgár tagját is meg lehet bízni.
(2) A választási irodának nem lehet tagja képviselő, megyei közgyűlés elnöke,
polgármester, választási bizottság tagja, a választókerületben jelöltként induló
személy és annak hozzátartozója, valamint a választókerületben jelöltet állító
jelölő szervezet tagja.
(3) Ha a választási iroda vezetőjével szemben kizárási ok merül fel, azt
haladéktalanul köteles közölni a felettes választási iroda vezetőjével - az
Országos Választási Iroda vezetője a belügyminiszterrel -, aki kinevezi az iroda
új vezetőjét. A választási iroda tagja a vele szemben felmerült kizárási okról a
választási iroda vezetőjét köteles haladéktalanul tájékoztatni, aki őt felmenti.
38. § (1) A választási iroda feladata:
a) hirdetményt tesz közzé a szavazás napjáról, a választással, a jelöléssel, a
szavazással kapcsolatos tudnivalókról, továbbá az érvényes jelöléshez szükséges
ajánlások számáról,
b) közzéteszi a választókerület jelöltjeinek, a jelölő szervezeteknek a nevét,
illetőleg a független jelölés tényét,
c) közzéteszi a választási bizottságok tagjainak és a választási iroda
vezetőjének nevét, a választási szervek hivatali helyiségének címét,
d) megszervezi a választási szervek tagjainak oktatását, biztosítja a
választópolgárok pártsemleges tájékoztatását,
e) működteti a választások információs rendszereit,
f) ellátja a jelöltajánlások ellenőrzésével kapcsolatos technikai feladatokat,
g) működteti a választási csalást felderítő számítógépes programot,
h) ellátja a belügyminiszter rendeletében meghatározott más feladatokat.
(2) A választási iroda feladatkörében közszolgálati kiadványt, hirdetményt adhat
ki.
39. § (1) A választási irodák szakmai tevékenységét a belügyminiszter az
Országos Választási Iroda vezetője útján irányítja.
(2) Az Országos Választási Iroda vezetője a többi választási iroda vezetője
részére, a területi választási iroda vezetője illetékességi területén az
országgyűlési egyéni választókerületi és a helyi választási iroda vezetője
részére, az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője
illetékességi területén a helyi választási iroda vezetője részére az e
törvényben meghatározott feladatainak ellátásával kapcsolatban közvetlen
utasítást adhat.
(3) A polgármester, a képviselő-testület, illetőleg a közgyűlés és annak
tisztségviselője a választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos
feladatok végrehajtására a választási iroda vezetőjének, tagjainak nem adhat
utasítást.
VI. FEJEZET
VÁLASZTÁSI KAMPÁNY
40. – 50. §
A jelölő szervezet bejelentése
51. § (1) Azt a jelölő szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván
állítani, a társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásából a választás
kitűzését követően kiállított kivonat csatolásával kell bejelenteni az alábbiak
szerint:
a) ha a jelölő szervezet több megye, illetőleg a főváros és valamely megye
területén is jelöltet vagy listát kíván állítani, az Országos Választási
Bizottságnál,
b) ha a jelölő szervezet csak egy megye, illetőleg a főváros területén belül, de
több országgyűlési egyéni választókerületben, illetőleg több településen kíván
jelöltet állítani, a területi választási bizottságnál,
c) ha a jelölő szervezet csak egy országgyűlési egyéni választókerületben,
illetőleg csak egy településen kíván jelöltet állítani, az országgyűlési egyéni
választókerületi választási bizottságnál, illetőleg a helyi választási
bizottságnál.
(2) A bejelentett, illetőleg a nyilvántartásba vett jelölő szervezetekről az
Országos Választási Iroda nyilvántartást vezet.
(3) Jelöltet, illetőleg listát csak az (1) bekezdés szerint bejelentett és az
55. § szerint nyilvántartásba vett jelölő szervezet állíthat.
A jelölt bejelentése
52. § (1) A jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző 23. napon az
ajánlószelvények átadásával kell bejelenteni az illetékes választási
bizottságnál.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a jelölt családi és utónevét, személyi
azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy
a) választójoga van,
b) a jelölést elfogadja,
c) nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői vagy a
polgármesteri megbízatással, illetőleg megválasztása esetén arról lemond.
(3) Ha a választókerületben két vagy több azonos családi és utónevű
választópolgár kíván jelöltként indulni, a később bejelentett személy köteles
gondoskodni arról, hogy - betűjelzés vagy második utónév feltüntetésével - a
korábban bejelentett jelölttől megkülönböztethető legyen.
A lista bejelentése
53. § (1) A listát a listaállításhoz szükséges számú jelölt, illetőleg
lista bejelentését vagy nyilvántartásba vételét igazoló, az 55. § (1) bekezdése
szerint kiállított igazolás átadásával kell bejelenteni.
(2) Az 52. § (2) bekezdésének rendelkezéseit a listán szereplő jelöltekre is
alkalmazni kell.
(3) A listán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a listán
megszerezhető mandátumok száma. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő
szervezet határozza meg, azt a lista bejelentése után nem lehet módosítani. Ha
valamelyik jelölt a listáról kiesett, helyére a listán soron következő jelölt
lép.
Az ajánlások ellenőrzése
54. §
A jelölő szervezet, a jelölt és a lista nyilvántartásba vétele
55. § (1) A jelölő szervezet, a jelölt, illetőleg a lista
bejelentéséről a választási iroda, nyilvántartásba vételéről a választási
bizottság igazolást ad ki.
(2) Az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek
megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetőleg listát - a bejelentését követő
három napon belül - nyilvántartásba vesz.
56. § (1) A választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet
nyilvántartásba vételét, ha a jelölő szervezet a törvényes feltételeknek nem
felel meg.
(2) A választási bizottság visszautasítja a jelölt nyilvántartásba vételét, ha a
jelölés a törvényes feltételeknek nem felel meg, vagy a jelölt a törvényben
előírt nyilatkozatait nem tette meg.
(3) A választási bizottság visszautasítja a lista nyilvántartásba vételét, ha a
jelölés a törvényes feltételeknek nem felel meg.
A jelöltre vonatkozó rendelkezések
57. § Ha a választópolgárt egy jelölési fajtán belül több helyen is
jelöltnek ajánlották, akkor legkésőbb a választást megelőző 19. napig
nyilatkoznia kell arról, hogy melyik jelölést fogadja el.
58. § A jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdése előtt a jelölésről
írásban lemondott, választójogát elvesztette, vagy meghalt. A kiesett jelölt
nevét a jelöltek nyilvántartásából, illetőleg a szavazólapokról törölni kell.
Az ajánlással kapcsolatos adatok védelme
59. – 60 §
VIII. FEJEZET
SZAVAZÁS
A szavazás ideje és helye
61. – 62. §
A szavazás megkezdése
63. – 64. §
A szavazás módja
65. § (1) A szavazatszámláló bizottság elnöke felelős azért, hogy a
szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rendet fenntartsák; a rend
fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelező.
(2) A szavazás időtartama alatt a szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a
választójog gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhatnak.
66. § (1) A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a
névjegyzékben szerepel, illetőleg akit a szavazatszámláló bizottság a
névjegyzékbe felvesz.
(2) A szavazatszámláló bizottság - a személyazonosság és a lakcím
megállapítására alkalmas igazolvány alapján - megállapítja a szavazni kívánó
személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben. A szavazatszámláló
bizottság felveszi a névjegyzékbe azt a választópolgárt, aki
a) igazolással rendelkezik,
b) igazolja, hogy lakcíme a szavazókör területén van, feltéve, hogy nem szerepel
a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásában.
(3) A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki nem
tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelően igazolni, illetőleg aki -
törvényi feltételek hiányában - nem vehető fel a névjegyzékbe. E személyekről a
szavazatszámláló bizottság jegyzéket vezet.
67. § (1) Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság
átadja a választópolgárnak a szavazólapot, amelyet a választópolgár jelenlétében
hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el.
(2) A szavazatszámláló bizottság szükség esetén - a választópolgár befolyásolása
nélkül - megmagyarázza a szavazás módját.
(3) Ha egy jelölt kiesett a szavazólapok elkészítése után, e tényről a
szavazatszámláló bizottság köteles a szavazóhelyiségben elhelyezett
hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatni a választópolgárokat.
A kiesett jelölt nevét a szavazólapon át kell húzni.
(4) A szavazólap átvételét a választópolgár a névjegyzéken saját kezű
aláírásával igazolja. Az írásképtelen választópolgár helyett - e tény
feltüntetésével - a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a
névjegyzéket.
68. § (1) A szavazólap kitöltéséhez szavazófülke áll a választópolgár
rendelkezésére. A szavazófülke használatára a választópolgár nem kötelezhető.
(2) A szavazólap kitöltésének ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a
szavazófülkében. Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetőleg akit testi
fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár - ennek
hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes - segítségét
igénybe veheti.
69. § (1) Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő
jelöltre, listára, népszavazási kérdésre (e fejezetben együtt: jelölt) lehet. A
szavazólapok mintáit a 2-10. számú mellékletek állapítják meg.
(2) A jelöltre szavazni a jelölt neve alatti, feletti vagy melletti körbe tollal
írt két, egymást metsző vonallal lehet.
(3) Érvénytelen az a szavazólap, amely
a) nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal,
b) a törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmaz.
(4) Érvénytelen az a szavazat, amelyet
a) a (3) bekezdés szerint érvénytelen szavazólapon adtak le,
b) nem a (2) bekezdés szerint adtak le,
c) kiesett jelöltre adtak le.
(5) A szavazat érvényességét - ha az egyéb feltételeknek megfelel - nem érinti,
ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, a jelöltek sorrendjét
megváltoztatták, a jelölt nevét kihúzták, illetve nevet hozzáírtak.
70. § (1) A választópolgár a szavazólapot borítékba teszi, és a
szavazatszámláló bizottság előtt urnába helyezi.
(2) Ha a választópolgár a borítéknak az urnába történő helyezése előtt jelzi,
hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a
szavazatszámláló bizottság bevonja, helyébe új lapot ad ki, és ezt a tényt a
jegyzőkönyvben rögzíti. A bizottság a rontott szavazólap helyett újat -
személyenként - csak egyszer adhat ki.
71. § (1) A szavazatszámláló bizottság elnöke 19 órakor a
szavazóhelyiséget bezárja. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben
vagy annak előtérben tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló
bizottság a szavazást lezárja.
(2) A szavazás lezárása után szavazatot nem szabad elfogadni.
Szavazás a külképviseleten
71/A. – 71/B. §
A külképviseleten leadott szavazatok továbbítása
71/C. §
IX. FEJEZET
A SZAVAZATOK ÖSSZESÍTÉSE
72. – 76. §
X. FEJEZET
JOGORVOSLATOK
Kifogás
77. § (1) Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetőleg a
választás és a választási eljárás alapelveinek (3. §) megsértésére (a
továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással bárki benyújthat. A
kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés
elkövetésétől számított három napon belül megérkezzen. A választási bizottság a
benyújtott kifogásról a beérkezésétől - áttétel esetén az elbírálására jogosult
választási bizottsághoz történő beérkezésétől - számított három napon belül
dönt.
(2) A kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől
(székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus
levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy
elektronikus levélcímét.
(3) Ha a választási bizottság megítélése szerint a kifogás elbírálására nem az a
választási bizottság jogosult, amelyhez azt benyújtották, a választási bizottság
az ügyet - legkésőbb a beérkezését követő napon - átteszi az annak elbírálására
jogosult választási bizottsághoz, amely köteles az ügyben eljárni.
(4) A választási bizottság a (3) bekezdés szerinti hatáskörét a bizottság
elnökére átruházhatja. Ha a választási bizottság, illetőleg a bizottság elnöke
az ügyet nem teszi át más választási bizottsághoz, a választási bizottság
köteles az ügyben eljárni.
(5) Ha a kifogás elkésett, vagy nem tartalmazza a (2) bekezdés a)-c) pontjában
foglaltakat, a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Ha a kifogás
áttételére kerül sor, a kifogás határidőben történt benyújtásának vizsgálatakor
azt az időpontot kell figyelembe venni, amikor az első választási bizottsághoz
beérkezett.
(6) A kifogás a választási bizottság határozatának meghozataláig visszavonható,
a választási bizottság azonban az eljárást hivatalból folytathatja.
(7) A külképviseleti választási iroda tevékenysége elleni kifogásról az Országos
Választási Bizottság dönt. A kifogást a külképviseleti választási iroda
vezetőjéhez kell benyújtani, aki azt faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul
az Országos Választási Irodához továbbítja. A kifogás közvetlenül az Országos
Választási Bizottsághoz is benyújtható.
78. § (1) Ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad
a) megállapítja a jogszabálysértés tényét,
b) a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől,
c) a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét
megsemmisíti és megismételteti.
(2) A szavazás megsemmisítését és megismételtetését nem zárja ki, ha a 73. §
alapján a fellebbezés benyújtására rendelkezésre álló határidő eredménytelenül
eltelt, vagy a jogorvoslati eljárás már lezárult.
(3) Ha a választási bizottság a kifogásnak nem ad helyt, azt elutasítja.
Fellebbezés
79. § (1) A választási bizottság elsőfokú határozata ellen bármely
választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi
személy fellebbezést nyújthat be.
(2) Fellebbezést lehet benyújtani
a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve
b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.
(3) Nincs helye fellebbezésnek a másodfokon eljáró választási bizottság által
hozott határozat, valamint az Országos Választási Bizottság határozata ellen.
80. § (1) A fellebbezést a megtámadott határozatot hozó választási
bizottságnál (szavazatszámláló bizottság döntése elleni fellebbezés esetén az
elbírálására jogosult választási bizottságnál) kell előterjeszteni.
(2) A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott
határozat meghozatalától számított három napon belül megérkezzen az (1) bekezdés
szerinti választási bizottsághoz.
(3) A választási bizottságnak a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával
kapcsolatos döntése elleni fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a
választási bizottság döntését követő napon megérkezzen. A fellebbezést elbíráló
választási bizottság legkésőbb a fellebbezés felterjesztését követő napon dönt.
(4) A fellebbezésnek tartalmaznia kell
a) a fellebbezés 79. § (2) bekezdés szerinti alapját,
b) a fellebbezés benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől
(székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
c) a fellebbezés benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy
elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és
telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.
(5) A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.
(6) A fellebbezés a választási bizottság határozatának meghozataláig
visszavonható, a választási bizottság azonban az eljárást hivatalból
folytathatja.
(7) A fellebbezést az ügy összes iratával a beérkezése napján fel kell
terjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottsághoz. A
felterjesztés során az első fokon eljáró választási bizottság a fellebbezésről
kialakított álláspontjáról is nyilatkozhat.
A fellebbezési eljárás
81. § (1) A fellebbezésről az annak elbírálására jogosult választási
bizottság a beérkezésétől számított három napon belül dönt.
(2) Érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a fellebbezést, ha az elkésett,
nem a 80. § (1) bekezdése szerinti választási bizottsághoz nyújtották be, vagy
nem tartalmazza a 80. § (4) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat. A
fellebbezés nem utasítható el, ha a jogosult a fellebbezést az elbírálására
jogosult választási bizottságnál - határidőben - terjeszti elő.
(3) A fellebbezés alapján a fellebbezés elbírálására jogosult választási
bizottság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást
megvizsgálja.
(4) A másodfokon eljáró választási bizottság a fellebbezéssel megtámadott
határozatot
a) helybenhagyja, vagy
b) megváltoztatja.
(5) A fellebbezési eljárás során hozott határozatot a másodfokon eljárt
választási bizottság közli a fellebbezővel és azokkal, akikkel az elsőfokú
határozatot közölték.
(6) A másodfokon eljáró választási bizottság a fellebbezés elbírálása érdekében
megküldött iratokat a határozat meghozatalát - bírósági felülvizsgálat iránti
kérelem benyújtása esetén az annak elbírálását - követően öt napon belül
visszaküldi a határozattal együtt az első fokon eljáró választási bizottsághoz.
Bírósági felülvizsgálat
82. § (1) A választási bizottság másodfokú határozata, továbbá az
Országos Választási Bizottság határozata ellen bármely választópolgár, jelölt,
jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy bírósági
felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be.
(2) Bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet lehet benyújtani
a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve
b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.
(3) A bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a választási
eljárásban a fellebbezési jogot kimerítették, vagy a fellebbezés e törvény
rendelkezései szerint kizárt.
(4) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem visszavonható.
83. § (1) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a megtámadott
határozatot hozó választási bizottságnál kell előterjeszteni.
(2) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az
legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított három napon belül
megérkezzen az (1) bekezdés szerinti választási bizottsághoz.
(3) A választási bizottságnak a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával
kapcsolatos döntése elleni bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell
benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon
megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elbíráló bíróság
legkésőbb a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem felterjesztését követő napon
dönt.
(4) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelem 82. § (2) bekezdés szerinti jogalapjának megjelölését,
b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől
(székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
c) a kérelem benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus
levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy
elektronikus levélcímét.
(5) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemben új tények és bizonyítékok is
felhozhatók.
(6) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a választási bizottság az ügy
összes iratával a beérkezése napján felterjeszti az annak elbírálására jogosult
bírósághoz. A felterjesztés során a megtámadott határozatot hozó választási
bizottság a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről kialakított álláspontjáról
is nyilatkozhat.
(7) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a másodfokú határozatot hozó
választási bizottság székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bíróság
bírálja el. Az Országos Választási Bizottság határozata ellen benyújtott
bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a Legfelsőbb Bíróság bírálja el.
A bírósági felülvizsgálati eljárás
84. § (1) A bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet
kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi
képviselet nélkül is eljárhat.
(2) A bíróság a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről nemperes eljárásban,
három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz.
(3) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a bíróság a felterjesztésétől
számított három napon belül dönt.
(4) Érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a bírósági felülvizsgálat iránti
kérelmet, ha az elkésett, nem a 83. § (1) bekezdése szerinti választási
bizottsághoz nyújtották be, vagy nem tartalmazza a 83. § (4) bekezdés a) és b)
pontjában foglaltakat.
(5) A kérelem nem utasítható el, ha a jogosult a kérelmet az elbírálására
jogosult bíróságnál - határidőben - terjeszti elő. A bíróság ebben az esetben a
területi választási iroda vezetőjének rövid úton történő megkeresésével
haladéktalanul intézkedik az iratok beszerzéséről, és biztosítja a választási
bizottság számára, hogy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről kialakított
álláspontját felterjessze.
(6) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alapján a bíróság a sérelmezett
határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A bíróság a
kérelmező részére - annak kérésére - biztosítja a szóbeli nyilatkozattétel
lehetőségét. Ez esetben az ellenérdekű fél számára is lehetővé kell tenni a
szóbeli nyilatkozattételt.
(7) A bíróság a megtámadott határozatot
a) helybenhagyja, vagy
b) megváltoztatja.
(8) A bírósági felülvizsgálat során hozott határozatot a kérelmezővel és
azokkal, akikkel a másodfokú határozatot közölték, a bíróság közli.
(9) A bíróság a határozatát - a személyes adatok kivételével - nyilvánosságra
hozza.
(10) A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
85. § A jelen fejezetben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell a
névjegyzék összeállításával, a médiakampánnyal, valamint az eredmény
megállapításával kapcsolatos jogorvoslatokra is, a 20/E. §-ban, a 44/A. §-ban,
illetőleg a 73. §-ban foglalt eltérésekkel.
MÁSODIK RÉSZ
KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK
XI. FEJEZET
AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA
86. – 99. §
XI/A. Fejezet
AZ EURÓPAI PARLAMENT TAGJAINAK VÁLASZTÁSA
99/A. – 99/Q. §
XII. FEJEZET
A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA
100. – 115/A. §
XII/A. Fejezet
A TELEPÜLÉSI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA
115/B. § Az I-X. fejezet - a külképviseleti névjegyzékkel és a külképviseleti szavazással kapcsolatos rendelkezések, továbbá a 9. §, a 12. §, a 13. § (1) bekezdése, a 14. § (1) és (3) bekezdése, a 15. § (1) és (3) bekezdése, a 45-50. § és a 76. § kivételével -, valamint a 112. § rendelkezéseit a települési kisebbségi önkormányzati képviselők választásán a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
A választás kitűzése
115/C. § A települési kisebbségi önkormányzati képviselők választását a szavazást megelőző 65. napig kell kitűzni. A választás megtartását nem akadályozza, ha a kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzését követően 30 alá csökken.
Szavazókörök
115/D. § A szavazásra településenként önálló, az önkormányzati választásoktól eltérő szavazókört (szavazóköröket) kell kialakítani.
A választójogosultság nyilvántartása
115/E. § (1) A helyi választási iroda a választás évében május 31-ig
levél útján tájékoztatja a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek
választásán választójoggal rendelkező, október 1. napjáig nagykorúvá váló magyar
állampolgárokat a kisebbségi választói jegyzékbe való felvétellel kapcsolatos
tudnivalókról, és megküldi részükre a 11. melléklet szerinti nyomtatványt. A
tájékoztató szövegét a nemzeti és etnikai kisebbségek ügyében illetékes
kormányzati szerv az országos kisebbségi önkormányzatokkal egyezteti.
(2) A kisebbségi választói jegyzékbe való felvételt a választás évének július
15. napjáig lehet kérni a lakcím szerint illetékes helyi választási iroda
vezetőjétől a kérelemnek az önkormányzat épületében elhelyezett gyűjtőládába
helyezésével. A kisebbségi választói jegyzékbe való felvétel levélben is kérhető
úgy, hogy az legkésőbb a választás évének július 15. napjáig megérkezzen a helyi
választási irodába.
(3) A kisebbségi választói jegyzékbe való felvétel iránti kérelmet a 11.
melléklet szerinti nyomtatványon lehet benyújtani.
(4) A kisebbségi választói jegyzékbe való felvétel iránti kérelem tartalmazza a
polgár
a) családi és utónevét,
b) születési családi és utónevét,
c) lakóhelyét,
d) személyi azonosítóját,
e) nyilatkozatát arról, hogy az adott nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozik,
továbbá
f) aláírását.
(5) Ha a polgár több kisebbség választói jegyzékébe is kéri felvételét,
valamennyi kérelme érvénytelen.
115/F. § (1) A helyi választási iroda vezetője legkésőbb július 15-én
határozattal dönt a kérelmező kisebbségi választói jegyzékbe vételéről.
(2) A helyi választási iroda vezetője a kérelmező állampolgárságát és
választójogát a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint a választójoggal
nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása alapján ellenőrzi. A választójog
ellenőrzése céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás és a választójoggal
nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása összekapcsolható.
(3) Fel kell venni a kérelmezőt a kisebbségi választói jegyzékbe, ha a kérelem
tartalmazza a 115/E. § (4) bekezdésében foglalt adatokat, a kérelmező magyar
állampolgár és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán
választójoggal rendelkezik; ellenkező esetben a kisebbségi választói jegyzékbe
való felvételt meg kell tagadni.
(4) A helyi választási iroda vezetője haladéktalanul értesíti a kérelmezőt a
kisebbségi választói jegyzékbe való felvételt megtagadó határozatáról. A
kisebbségi választói jegyzékbe való felvételt megtagadó határozatnak
tartalmaznia kell a kisebbségi választói jegyzékbe vétel megtagadásának indokát
és annak bizonyítékait, valamint a határozattal szembeni jogorvoslati
lehetőségről szóló tájékoztatást is.
(5) A kisebbségi választói jegyzékbe való felvételt megtagadó határozattal
szemben az erről szóló értesítés kézhezvételét követő három napon belül
nyújtható be kifogás a helyi választási iroda vezetőjéhez.
115/G. § (1) A választópolgárokat a szavazás helyéről, idejéről és
módjáról a helyi választási iroda vezetője kisebbségi értesítő megküldésével
tájékoztatja.
(2) A kisebbségi választói jegyzékből törölni kell azt, akit a névjegyzékből
töröltek.
(3) A kisebbségi választói jegyzék - az abban szereplő választópolgárok száma
kivételével - nem nyilvános, abba csak
a) a helyi választási iroda tagjai a kisebbségi választói jegyzék összeállítása,
továbbvezetése, a kisebbségi értesítők elkészítése és megküldése során,
b) a helyi választási bizottság és a helyi választási iroda tagjai a jelölt
választójogának ellenőrzése során,
c) a választási bizottság és a választási iroda tagjai, valamint a bíróság a
jogorvoslati eljárásban,
d) a szavazatszámláló bizottság a szavazás során,
e) az érintett személy a saját adatait illetően
tekinthet be. A kisebbségi választói jegyzékbe történt betekintésről
nyilvántartást kell vezetni.
(4) A kisebbségi választói jegyzéket a szavazás eredményének jogerőssé válását -
a jegyzékkel kapcsolatos jogorvoslat esetén annak elbírálását - követően
haladéktalanul meg kell semmisíteni.
(5) A kisebbségi választói jegyzékbe felvett kisebbségi választópolgárok száma
közérdekű adat, azt a helyi választási iroda vezetője nyilvánosságra hozza,
valamint az Országos Választási Iroda közzéteszi.
115/H. § (1) A kisebbségi választói jegyzékbe a 115/F. § (1) bekezdésében
megállapított határidőt követően - a jogorvoslati eljárások kivételével - nem
vehető fel választópolgár.
(2) A kisebbségi választói jegyzékre - a 115/B. §-ban és 115/G. §-ban foglalt
korlátozásokkal - a névjegyzékre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően
alkalmazni kell.
Választási szervek
115/I. § (1) A települési kisebbségi önkormányzati választásokon az
alábbi választási bizottságok működnek:
a) szavazatszámláló bizottság,
b) helyi választási bizottság,
c) területi választási bizottság.
(2) A települési kisebbségi önkormányzati választásokon az alábbi választási
irodák működnek:
a) helyi választási iroda,
b) országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda,
c) területi választási iroda,
d) Országos Választási Iroda.
(3) A szavazatszámláló bizottság tagja a helyi önkormányzati képviselők és
polgármesterek választásán választójoggal rendelkező személy lehet. A kisebbségi
jelölő szervezet a szavazatszámláló bizottságba nem bízhat meg tagot.
(4) A kisebbségi jelölő szervezet megbízottja a helyi választási bizottság
ülésein a saját kisebbségével kapcsolatos döntések meghozatalában teljes jogú
tagként, egyéb kérdések megtárgyalásán tanácskozási joggal vehet részt. A
tanácskozási joggal rendelkező tagot a bizottság határozatképességének
megállapításakor nem kell figyelembe venni.
(5) A szavazatszámláló bizottság
a) ellenőrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás
törvényes lebonyolításáról,
b) dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben,
c) megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a szavazókörben a szavazás
eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki,
d) indítványozza az illetékes választási bizottságnak a szavazás szavazóköri
eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést észlel, amely azt érdemben
befolyásolta.
(6) A helyi választási bizottság
a) kitűzi a települési kisebbségi önkormányzati választást,
b) dönt a települési kisebbségi önkormányzati jelöltek, valamint a csak egy
településen jelöltet állítani kívánó jelölő szervezetek nyilvántartásba
vételéről, illetőleg elutasításáról,
c) kisorsolja a jelöltek sorrendjét a szavazólapon,
d) jóváhagyja a szavazólapok adattartalmát,
e) dönt a benyújtott kifogásról.
f) dönt a szavazatszámláló bizottság határozata elleni fellebbezésről,
g) megsemmisíti a választás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg,
amely azt érdemben befolyásolta,
h) egyenlő szavazatszám esetén kisorsolja, hogy melyik jelölt szerez mandátumot,
i) megállapítja és közzéteszi a választás eredményét,
j) kiadja a képviselőknek a megbízólevelet,
k) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel
rendelkező szerv döntését.
(7) A területi választási bizottság
a) dönt a csak egy megyében/fővárosban jelöltet állítani kívánó jelölő
szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról,
b) dönt a helyi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről,
c) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel
rendelkező szerv döntését.
(8) Az Országos Választási Bizottság
a) állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes
értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az állásfoglalás
iránymutató jellegű, az ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a
Magyar Közlönyben közzé kell tenni,
b) beszámol az Országgyűlésnek a települési kisebbségi önkormányzati képviselők
választásáról.
Jelölés
115/J. § (1) A jelölő szervezet bejelentéséhez csatolni kell annak
alapszabályát, amely bizonyítja, hogy a törvényben meghatározott feltételnek
megfelelően alapszabályában rögzített célja az adott nemzeti vagy etnikai
kisebbség képviselete.
(2) A jelöltnek arról is nyilatkoznia kell, hogy
a) a kisebbség képviseletét vállalja,
b) a kisebbségi közösség nyelvét ismeri-e,
c) a kisebbségi közösség kultúráját és hagyományait ismeri-e,
d) korábban volt-e más kisebbség kisebbségi önkormányzatának tagja vagy
tisztségviselője.
(3) A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat tartalmát bárki megismerheti.
(4) A jelölt választójogát a helyi választási bizottság a jelölt lakóhelye
szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjének megkeresése útján
ellenőrzi, aki tájékoztatja a helyi választási bizottságot, hogy a jelöltként
bejelentett személy szerepel-e a kisebbségi választói jegyzékben.
Szavazás
115/K. § (1) Kisebbségenként külön szavazólapot kell készíteni.
(2) A települési kisebbségi önkormányzati választás szavazólapja tartalmazza a
kisebbség megnevezését; a jelöltek családi és utónevét a helyi választási
bizottság által kisorsolt sorrendben; az 52. § (3) bekezdése szerinti
megkülönböztető jelzést, a jelöltek neve előtt a szavazásra szolgáló kört, a
jelölő szervezet nevét - a jelölő szervezet kérésére annak rövidítését is -,
valamint a szavazás módjára vonatkozó tájékoztatást.
(3) A szavazólapot két nyelven (magyar nyelven és a kisebbség nyelvén) kell
elkészíteni. A jelölt nevét csak a jelölt kérésére, a jelölő szervezet nevét
csak a jelölő szervezet kérésére kell feltüntetni a kisebbség nyelvén is.
(4) Közös jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölő szervezet nevét fel
kell tüntetni.
A szavazatok összesítése
115/L. § A települési kisebbségi önkormányzati képviselők választásának eredményét a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve(i) alapján a helyi választási bizottság állapítja meg.
XII/B. Fejezet
A TERÜLETI ÉS AZ ORSZÁGOS KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA
115/M. § Az I. fejezet, a II. fejezet - a 7/A. § kivételével -, az V. fejezet - a 25. § kivételével -, az 51-53. §, az 55-58. §, a 65-71. §, valamint a X. és a XII/A. fejezet rendelkezéseit a területi és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők választásán a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
A választás kitűzése
115/N. § (1) A területi és az országos kisebbségi önkormányzati
képviselők általános választását az Országos Választási Bizottság a települési
kisebbségi önkormányzati képviselők választását követő év márciusára, valamennyi
kisebbség tekintetében azonos napra tűzi ki.
(2) Az Országos Választási Bizottság - a választás kitűzésével egyidejűleg -
megállapítja a megválasztható országos kisebbségi önkormányzatok létszámát,
valamint azt, hogy mely kisebbségi jelölő szervezetek jogosultak listát állítani
a területi és az országos kisebbségi önkormányzatok választásán.
Szavazókörök
115/O. § (1) A szavazásra azokon a településeken kerül sor, ahol a
szavazás napján települési kisebbségi önkormányzat működik.
(2) Az elektor azon a településen gyakorolhatja választójogát, ahol a települési
kisebbségi önkormányzat tagjává választották. A szavazásra jogosult elektorokról
a helyi választási bizottság elektori jegyzéket készít.
Választási szervek
115/P. § (1) A területi és az országos kisebbségi önkormányzati
választásokon az alábbi választási bizottságok működnek:
a) helyi választási bizottság,
b) területi választási bizottság,
c) Országos Választási Bizottság.
(2) A területi és az országos kisebbségi önkormányzati választásokon az alábbi
választási irodák működnek:
a) helyi választási iroda,
b) országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda,
c) területi választási iroda,
d) Országos Választási Iroda.
(3) A helyi választási bizottság
a) elkészíti és vezeti az elektori jegyzéket,
b) ellenőrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás
törvényes lebonyolításáról,
c) dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben,
d) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel
rendelkező szerv döntését.
(4) A területi választási bizottság
a) dönt a területi listák és az azon levő jelöltek, valamint a csak egy
megyében/fővárosban jelöltet állítani kívánó jelölő szervezetek nyilvántartásba
vételéről, illetőleg elutasításáról,
b) kisorsolja a területi listák sorszámát,
c) jóváhagyja a területi listás szavazólap adattartalmát,
d) dönt a területi kisebbségi önkormányzati választással kapcsolatos kifogásról,
e) dönt a helyi választási bizottságnak az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján
hozott, kizárólag a területi kisebbségi önkormányzati választást érintő
határozata, valamint az (1) bekezdés a) pontja alapján hozott határozata elleni
fellebbezésről,
f) megszámlálja a területi kisebbségi önkormányzati választáson a listákra
leadott szavazatokat, és megállapítja a területi kisebbségi önkormányzati
választás eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki, közzéteszi a választás
eredményét,
g) megsemmisíti a területi kisebbségi önkormányzati választás eredményét, ha
olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,
h) kiadja a területi kisebbségi önkormányzati választáson mandátumot szerzett
képviselőknek a megbízólevelet,
i) megszámlálja az országos kisebbségi önkormányzati választáson a listákra
leadott szavazatokat, amiről jegyzőkönyvet állít ki,
j) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel
rendelkező szerv döntését.
(5) Az Országos Választási Bizottság
a) állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes
értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az állásfoglalás
iránymutató jellegű, az ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a
Magyar Közlönyben közzé kell tenni,
b) kitűzi a területi és az országos kisebbségi önkormányzati választást,
c) dönt minden olyan kifogásról, amely nem tartozik a területi választási
bizottság hatáskörébe,
d) dönt a helyi választási bizottságnak az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján
hozott, az országos kisebbségi önkormányzati választást érintő határozata elleni
fellebbezésről,
e) dönt a területi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről,
f) megállapítja az országos kisebbségi önkormányzati választás eredményét,
amiről jegyzőkönyvet állít ki, közzéteszi a választás eredményét,
g) kiadja az országos kisebbségi önkormányzati választáson mandátumot szerzett
képviselőknek a megbízólevelet,
h) kitűzi az időközi területi és országos kisebbségi önkormányzati választást,
i) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel
rendelkező szerv döntését,
j) beszámol az Országgyűlésnek a területi és országos kisebbségi önkormányzati
képviselők választásáról.
Jelölés
115/R. § A listát legkésőbb a szavazást megelőző 26. napon kell bejelenteni.
Szavazás
115/S. § (1) A területi, illetőleg az országos kisebbségi
önkormányzati választás szavazólapja tartalmazza a kisebbség megnevezését; a
listák nevét a területi választási bizottság, illetőleg az Országos Választási
Bizottság által kisorsolt sorrendben; a listán induló jelöltek közül a
megválasztható képviselők számának megfelelő számú jelölt nevét a kisebbségi
jelölő szervezet által bejelentett sorrendben; valamint a szavazás módjára
vonatkozó tájékoztatást.
(2) Szavazni a helyi választási bizottság által kijelölt helyiségben lehet. A
szavazást le kell zárni, ha valamennyi elektor leadta szavazatát.
(3) Az elektor a szavazólapot, illetőleg szavazólapokat borítékba zárja, amelyen
fel kell tüntetni a kisebbség megnevezését.
A szavazatok összesítése
115/T. § (1) A szavazás lezárását követően a helyi választási
bizottság felbontja az urnát, és a borítékokat - azok felbontása nélkül -
kisebbségenként külön-külön szállítóborítékba zárja, amelyen feltünteti a benne
lévő borítékok számát. A szállítóborítéko(ka)t haladéktalanul a területi
választási bizottsághoz kell szállítani.
(2) A területi választási bizottság - a szavazást követő napon, miután
valamennyi érintett településről megérkeznek a szállítóborítékok -
kisebbségenként megszámlálja a szavazatokat, és a szavazatszámlálás eredményéről
- külön a területi és külön az országos kisebbségi önkormányzati választás
tekintetében - jegyzőkönyvet állít ki.
(3) A területi kisebbségi önkormányzati képviselők választásának eredményét a
területi választási bizottság állapítja meg.
(4) Az országos kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról kiállított
jegyzőkönyvet haladéktalanul az Országos Választási Bizottsághoz kell
szállítani.
(5) Az országos kisebbségi önkormányzati képviselők választásának eredményét a
területi választási bizottságok jegyzőkönyvei alapján az Országos Választási
Bizottság állapítja meg az azok beérkezését követő napon.
A megüresedett mandátum betöltése
115/U. § (1) Ha a megválasztott képviselő kiesik, helyére a jelölő
szervezet a mandátum megüresedésétől számított 30 napon belül jelentheti be a
mandátumot szerző jelöltet a területi választási bizottságnál, illetőleg az
Országos Választási Bizottságnál.
(2) Az időközi választást a képviselő-testület, illetőleg közgyűlés
megbízatásának megszűnésétől számított négy hónapon belülre kell kitűzni.
XIII. FEJEZET
ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS
116. – 130. §
XIV. FEJEZET
ORSZÁGOS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
131. – 131/A. §
XV. FEJEZET
HELYI NÉPSZAVAZÁS
132. – 146. §
XVI. FEJEZET
HELYI NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
147. – 148/A. §
HARMADIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XVII. FEJEZET
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
149. § E törvény alkalmazásában
a) állami vezető: a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és
felelősségéről szóló törvény hatálya alá tartozó személy,
b) főjegyző: a fővárosi főjegyző, a megyei főjegyző,
c) független jelölt: az a jelölt, akit nem jelölő szervezet állít,
d) hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, az örökbefogadó és
a nevelőszülő, az örökbefogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az
élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona, testvére, valamint a testvér
házastársa,
e) jegyző: a települési jegyző, a körjegyző,
f) jelölési fajta: az országgyűlési képviselők választásán az egyéni
választókerületi, a területi listás, az országos listás jelölés; az Európai
Parlament tagjainak választásán a listás jelölés; a helyi önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásán a polgármester-/főpolgármester-, a
kislistás, az egyéni választókerületi, a kompenzációs listás, a fővárosi/megyei
listás jelölés; a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán a települési
kisebbségi önkormányzati, a területi kisebbségi önkormányzati, az országos
kisebbségi önkormányzati jelölés,
g) jelölő szervezet: a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi
XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint az egyesülési jogról szóló
1989. évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezet; a közös jelöltet,
listát állító jelölő szervezetek egy jelölő szervezetnek számítanak,
h) képviselő: az országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja, a
települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, a megyei közgyűlés tagja,
a fővárosi közgyűlés tagja, a kisebbségi önkormányzat tagja,
i) kezdeményezést benyújtók: népszavazás állampolgári kezdeményezése, valamint
népi kezdeményezés esetén azok a szervezetek, illetve magánszemélyek, amelyek,
illetve akik a kezdeményezést benyújtották,
j)
k) kisebbségi jelölő szervezet: a kisebbségi önkormányzati képviselők
választásáról szóló törvény szerinti jelölő szervezet,
l) plakát: választási falragasz, hirdetés, felirat, szórólap, vetített kép,
zászló, embléma a hordozóanyagtól függetlenül,
m) polgármester: a település polgármestere, Budapest főpolgármestere,
n) település: a község, a város, a megyei jogú város, a fővárosi kerület,
o) választási kampány: választási program ismertetése, jelölt, lista, jelölő
szervezet népszerűsítése, választási gyűlés szervezése, plakát elhelyezése,
önkéntesek igénybevétele,
p) családi és utónév: a házassági név, a születési családi és utónév,
q) lakóhely: annak a lakásnak vagy ennek hiányában - a külföldön élő magyar és
nem magyar állampolgár kivételével - szükségből használt helyiségnek,
szálláshelynek a címe, amelyet a választópolgár életvitelszerűen otthonául
használ, amennyiben azt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba lakcímként
bejelentette,
r) külképviselet: a Magyar Köztársaság nagykövetsége és főkonzulátusa.
XVIII. FEJEZET
A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA
Hatálybalépés
150. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
Átmeneti rendelkezés
151. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kitűzött választás,
továbbá elrendelt népszavazás lebonyolítására a választás kitűzésének, illetőleg
a népszavazás elrendelésének időpontjában hatályban lévő rendelkezéseket kell
alkalmazni.
(2) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, népszavazás elrendelésére
irányuló, illetőleg népi kezdeményezés esetén e törvény 117. §-át nem kell
alkalmazni.
(3)
Felhatalmazás
152. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az országgyűlési egyéni és
területi választókerületek sorszámát, székhelyét és területét megállapítsa.
153. § (1) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben
állapítsa meg:
a) a névjegyzék és választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok
nyilvántartása, valamint a választókerületek és a szavazókörök kialakítása
előkészítésének rendjét,
b) a választási eljárás határidőit és határnapjait,
c) a választási irodák feladatait és tagjainak képzését; az országos, területi,
helyi választási irodák közötti hatáskörmegosztást,
d) a választásokkal összefüggő állami feladatok számítástechnikai,
szavazatösszesítési rendjének megszervezését, technikai lebonyolítását,
e) az értesítő, az ajánlószelvény, az aláírásgyűjtő ív mintáját, a választási
jegyzőkönyvek, adatlapok és egyéb nyomtatványok mintáit, példányszámát és
továbbításának rendjét,
f) a választási eredmény országosan összesített adatainak körét,
g) a választási költségek normatíváit, tételeit, elszámolási és belső
ellenőrzési rendjét.
(2) A belügyminiszter a rendeletében a határidőt, határnapot a törvényben
meghatározott határidőt, határnapot közvetlenül megelőző vagy követő munkanapra
állapíthatja meg, ha a határidő vagy határnap egyébként heti pihenőnapra vagy
munkaszüneti napra esne.
(3) A belügyminiszter az országgyűlési és a helyi önkormányzati képviselők és
polgármesterek általános választásával, valamint az országos népszavazással
kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról beszámol az
Országgyűlésnek.
154. § A belügyminiszter a választás állami feladatainak ellátására jogi
személlyel szerződést köthet a biztonsági követelmények biztosításával. Nem
köthető szolgáltatási szerződés a névjegyzék és a választójoggal nem rendelkező
nagykorú polgárok nyilvántartásának összeállítására, az ajánlások ellenőrzésére,
továbbá a kétszer-többször szavazás ellenőrzésére.
Hatályukat vesztő rendelkezések
155. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény (a
továbbiakban: Vjt.) 4. §-ának (3) bekezdéséből a "továbbá a választókerületek
kialakításának elveit" szövegrész, 5. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata, (2)
bekezdésének második, harmadik és ötödik mondata, (3) bekezdésének harmadik
mondata, 6. §-a, IV-X. fejezete, 46. §-ának (2) bekezdése, 49. §-a, 51. §-a, 52.
§-ának a) és e)-j) pontja, 53-55. §-a, valamint 1. és 5-17. számú melléklete,
b) a Vjt. módosításáról szóló 1990. évi II. törvény,
c) a Vjt. módosításáról és kiegészítéséről szóló 1994. évi III. törvény 2. §-a,
3. §-ának (2) bekezdése, 6-32. §-a, 34-38. §-a, 39. §-ának (5)-(6) bekezdése,
valamint 1. és 5-16. számú mellékletei,
d) a Vjt. módosításáról szóló 1994. évi XXV. törvény,
e) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 153. §-a,
f) az adóazonosító jel, a Társadalombiztosítási Azonosító Jel és a személyi
azonosító használatával kapcsolatos törvények módosításáról szóló 1996. évi LXVI.
törvény 22-24. §-a és 41. §-ának (6) bekezdése,
g) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990.
évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Övjt.) II. fejezete, 10. és 12. §-a, IV. és
V. fejezete, 25. §-ának (1) és (4) bekezdése, 26. §-a (1) bekezdésének negyedik
mondata és (2)-(5) bekezdése, 27. §-ának (3)-(4) bekezdése, 28. §-a, 30. §-ának
(2), (3) és (5) bekezdése, VII. fejezete, 42. §-a (2) bekezdésének első és
második mondata, (3) bekezdése, 46/A. §-a (1) bekezdésének második mondatából az
"a 27. § (1) bekezdés alapján" szövegrész, 48. §-ának (2)-(3) bekezdése, 50/A.
§-ának (1) és (3) bekezdése, 50/C. §-a (1) bekezdésének második mondata és (4)
bekezdéséből az "a 28. § (4) bekezdés szerinti" szövegrész, 50/D. §-a, XII.
fejezete, 53. §-ának (2) bekezdése és (3) bekezdéséből az "- a megüresedéstől
számított 30 napon belül az illetékes választási bizottsághoz -" szövegrész,
54/A. §-ának b), c), e)-j), o), r)-t), w)-z) pontja, 56. §-a, 57. §-ának a), b)
és f) pontja, 58. §-a, 59. §-ának (1) bekezdése, 60-62. §-a, valamint 1., 2. és
6. számú melléklete,
h) az Övjt. módosításáról szóló 1994. évi LXII. törvény 2-4. §-a, 6. §-a, 8-18.
§-a, 20-27. §-a, 38. §-a, 40. §-ának (1) bekezdése és 41. §-a,
i) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 45. §-ának (3)-(5)
bekezdése, 47. §-ának (3) bekezdése, 49. §-a (2) bekezdésének második mondata,
50. §-ának (1) bekezdése és 51. §-a,
j) a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító
kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) 32.
§-ának l) pontja és 36. §-ának m) pontja.
Módosuló rendelkezések
156. §
157. §
158. §
159. §
160. § A Vjt. 4. számú mellékletében párton, illetőleg párt választási
listáján listát kell érteni.
161. §
162. §
163-164. §
165. §
166. §
167. §
168. §
169. §
170. §
171. § (1) E törvény, az Európai Parlament tagjainak választásáról és
jogállásáról szóló törvénnyel együtt a Magyar Köztársaság és az Európai
Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben,
1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást
kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek
következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 1993. december 6-i 93/109/EK irányelve az állampolgárságuktól eltérő
tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív
választójogának az európai parlamenti választások során történő gyakorlására
vonatkozó részletes szabályok megállapításáról;
b) a Tanács 76/787/ESZAK, EGK, Euratom határozatához mellékelt, a Tanács 2002.
június 25-i és szeptember 23-i 2002/772/EK, Euratom határozatával módosított, az
Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján
történő választásáról szóló okmány.
(2) E törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról
szóló 1990. évi LXIV. törvénnyel együtt a Magyar Köztársaság és az Európai
Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben,
1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást
kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek
következő irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a Tanács 1994.
december 19-i 94/80/EK irányelve az állampolgárságuktól eltérő tagállamban
lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának a
helyhatósági választásokon történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok
megállapításáról.
172. §
XIX. FEJEZET
A KÜLFÖLDÖN TÖRTÉNŐ SZAVAZÁS ÁTMENETI SZABÁLYAI
173-193. §
8/A. számú melléklet az 1997. évi C. törvényhez