Az Országos Választási Bizottság
123/2007. (V. 8.) határozata

Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a B. F. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Roosevelt tér 1-3.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314.; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás

I.

B. F. 2007. április 11-én az alábbi kérdésben kezdeményezett országos népszavazást.

Akarja-e ön, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy amennyiben egy államilag finanszírozott munka nyertese alvállalkozókat is bevon a teljesítésbe, a munkát ténylegesen elvégző alvállalkozók díjazása ne lehessen kevesebb a nyertes összeg 90 %-ánál?

Az Országos Választási Bizottság a kérdés hitelesítését azért tagadta meg, mert az nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében előírt egyértelműségi követelménynek.
A kérdésben egyrészt nem állapítható meg, mit jelent az „államilag finanszírozott munka”, mert ez vonatkozhat kizárólag az állami költségvetési szervek által megrendelt munkákra, de lehet ennél sokkal tágabb is. Végső soron ide lehetne sorolni minden olyan szerződéses viszonyt, melynek forrása – akár többszörös közvetítéssel – az államháztartás valamely alrendszeréből származik (pl. egy kisvállalkozás által pályázaton elnyert támogatás felhasználása).

A kérdés további része azért nem érthető sem a választópolgárok, sem a törvényalkotó számára, mert az indítványozó egy általa elképzelt tényállás egyes részelemeire vonatkozóan tesz fel eldöntendő kérdést. Ez az elképzelt tényállás az indítványozón kívül senki előtt nem ismert, így a kérdés a nem dönthető el, és egy eredményes népszavazás esetén nem szabályozható a kezdeményezés tartalmának megfelelően. Pl., a kérdés azt sugallja, mintha a fővállalkozó a teljes munkát alvállalkozásba adná. Nem egyértelmű sem a hétköznapi, sem a jogi nyelvben az alvállalkozó fogalma sem.

Kétségtelen, – és ezt az Alkotmánybíróság 52/2001. (XI. 29.) AB határozata is hangsúlyozza – hogy az Nsztv. 13. § (1) bekezdése nem támaszt olyan követelményt a kérdéssel szemben, hogy annak valamely jogág, illetőleg jogszabály fogalmát kellene használnia, de a kérdésnek kétséget kizáróan megválaszolhatónak kell lenni. E követelménynek a kérdés nem felel meg.

A hitelesítés megtagadásának indoka továbbá, hogy az eredményes népszavazás olyan törvény megalkotására kötelezné az Országgyűlést, mely a fővállalkozó és az alvállalkozó közötti szerződéses kapcsolat lényeges tartalmi elemének meghatározásával a vállalkozás szabadságának Alkotmányban biztosított jogát sértené.

II.

A határozat az Nsztv. 2. §-án és a 10. § c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás pedig a Ve. 130. § (1) bekezdésén alapul.


Budapest, 2007. május 8.

Dr. Szigeti Péter
az Országos Választási Bizottság
elnöke