Az Országos Választási Bizottság
115/2007. (IV. 18.) határozata
Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva az A. Zs.-né és A. Zs. által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának
hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül
– az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos
Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Roosevelt tér 1-3.; levélcím: 1903
Budapest, Pf. 314.; fax: 06-1-441-1729).
Indokolás
I.
A. Zs.-né és A. Zs. 2007. március 27-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát
nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz. A benyújtók országos
népszavazást kezdeményeztek az alábbi kérdésben:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon megmaradjon a szolidaritás elvű,
egybiztosítós egészségbiztosítási rendszer?”
1) Az Országos Választási Bizottság a népszavazásra feltenni kívánt kérdéssel
kapcsolatban megállapította, hogy az nem egyértelmű. A kérdés ugyanis
félrevezető, mert a „megmaradjon” szó arra utal, hogy jelenleg kizárólag a
szolidaritás elvű, egybiztosítós egészségbiztosítási rendszer működik
Magyarországon. A valóság ezzel szemben az, hogy a magyar egészségbiztosítási
rendszerben jelenleg is több biztosítási alrendszer működik egymás mellett
(önkéntes egészségbiztosító pénztárak, piaci alapon működő biztosítók is), és
ezek közül csak a kötelező egészségbiztosítás épül a szolidaritás elvére,
valamint csak itt működik egy biztosító.
2) Az Országos Választási Bizottság a kérdés vizsgálata során megállapította azt
is, hogy a kérdés hitelesítését kizáró további érv az, hogy a népszavazásról
szóló hatályos alkotmányi és törvényi rendelkezések alapján jelenleg nem
dönthető el, mennyi időre kötelezné a népszavazás eredménye a törvényhozást, így
megalapozott következtetés, hogy az eredményes népszavazás – burkolt formában
ugyan, de egyértelműen – az Alkotmány módosítását eredményezi.
Az OVB szerint a határidők törvényi rendezésére vonatkozó szabály hiányában
többféle, a hatályos Alkotmány kereteit egyaránt túllépő eredménnyel, és ehhez
kapcsolódó lehetséges értelmezésekkel zárulna a népszavazás. Az egyik lehetséges
értelmezés szerint a törvényhozó a tilalmat bármikor, akár az eredményes
népszavazást követő rövid időn belül feloldhatná, és a népszavazási döntéssel
ellentétes tartalmú törvényt alkothatna. Ez az értelmezés nyilvánvalóan
ellentétes lenne a népszavazás alkotmányos intézményével, és közvetve az
Alkotmány 2. §-ának (2) bekezdésével. A másik lehetséges értelmezés lényege,
hogy egy eredményes népszavazás mindaddig, amíg egy újabb, azonos tárgykörre
irányuló, ellentétes tartalmú népszavazás nem kötelezi a törvényhozást a
korábban tiltott tárgyú törvény megalkotására, addig a törvényhozási tilalom
végleges. Az Országgyűlés törvényalkotó és egyéb hatáskörei gyakorlásának
határidő nélküli korlátozása lényegében azt eredményezheti, hogy ezekben a
kérdésekben „kizárólagos népszavazási tárgyak” jönnek létre, hiszen e tárgykörök
Országgyűlés általi ismételt gyakorlását legfeljebb egy újabb eredményes
népszavazás kényszerítheti ki. Sőt, az sem bizonyos, hogy egy későbbi
népszavazás a tilalmat feloldhatja-e. Hiszen ha népszavazás csak az Országgyűlés
hatáskörébe tartozó kérdésről rendezhető, de az Országgyűlésnek a reá kötelező
népszavazás miatt nincs hatásköre a kérdésről dönteni, akkor a tilalmat se
törvény, se népszavazás nem változtathatja meg. Ez pedig azt jelenti, hogy a
konkrét ügyben megszűnik az Országgyűlés törvényalkotói hatásköre, anélkül, hogy
egy ilyen alapvető alkotmányos jelentőségű kérdésről az Alkotmány említést
tenne. Egyúttal előállna egy újabb, népszavazásra nem bocsátható kérdésfajta,
úgyszintén anélkül, hogy erre az Alkotmány utalna. Vagyis két ponton is burkolt
alkotmánymódosítást eredményez a törvényalkotási tilalomról szóló sikeres
népszavazás.
Ebben a kérdésben tehát egy eredményes, a kérdésre igenlő választ adó
népszavazás olyan bizonytalan határidejű törvényhozási moratóriumra kötelezné az
Országgyűlést, amely csak a hatályos Alkotmánynak a képviseleti demokrácia és a
közvetlen demokrácia intézményeire vonatkozó rendelkezései megváltoztatásával
kaphat alkotmányos alapot. Ez – tekintettel az Alkotmánybíróság több
határozatában [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.)
AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001. (XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB
határozatok] kifejtett következetes gyakorlatára is – a kérdés burkoltan
alkotmánymódosítást kiváltó jellege miatt a hitelesítés akadályát képezi.
II.
A határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998.
évi III. törvény 2. §-án, és a 10. §-ának b) és c) pontján, 13. §-ának (1)
bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén
alapul.
Budapest, 2007. április 18.
Dr. Halmai Gábor
az Országos Választási Bizottság
elnökhelyettese